Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-03 / 28. szám

phopagaspistAk mik utfoi Emeljük a pártoktatás színvonalát a propagandisták módszertani tel készültségé vei A Magyar-Szovjet- Társaság megyei küldöttértekezlete Pártunk Politikai Bizottságá nak 1951. május 17 i határo­zata leszögezi; „A pártoktatás színvonala alapvetően a propagan­dista káderek összetételé­től, azok elméleti, politi­kai és módszertani fel­készültségétől függ/“ Ez teRát arra kötelez va­lamennyiünket, hogy mlnf pro. pagandisták olyan munkát vé­gezzünk az oktatás terén, mely ennek eredményességét bizto­sítsa. Ehhez a munkához kívá­nok segítséget nyújtani va­lamennyi propagandista részére, akkor, amikor az alábbiakban részletesen beszámolok egy álta. lám vezetett politikai iskola II évfolyamának életéről és részle tesen ismertetem, milyen mód szerekkel igyekszem elősegíteni az oktatás eredményességét. Mindenekelőtt valamennyi propagandistá­nak el kell érnie azt, hogy hallgatóit megtanítsa az eredményes tanulás módsze­reire. Ezt azonban csak akkor sikerül elérni, ha sajátmaga is állan­dóan tanulmányozza az okta­tás, a nevelés módszertanát. Ennek beható és rendszeres tanulmányozásával, valamint a hallgatókkal — ezirányban vég­zett egyéni foglalkozásom során elértem, hogy hallgatóim megtanuljanak eredményesen tanulni. Azon igyekeztem, hogy okta­tói munkámat az elmélet és a gyakorlat összekapcsolása jel­lemezze és az elmélet megmu­tassa az irányt a hallgatók ré­szére, melyen mozgósítani tu­dom őket a gyakorlati felada. tok végrehajtására. Az egyes foglalkozások leve­zetésére minden esetben a lehető legjobban felkészülök, Előadásaimat ügy állítom össze, hogy abból kitűnjék az anyag tárgyalása mel­óit annak fontossága, idő­szerűsége, de egyben ér­vényesüljön a hallgatók közvetlen speciális feladata Is. Lehetőséghez mérten Igyekszem . szemléltető eszközöket hasz. Hálni (térkép, grafikon, rajz), mellyel fokozom hallgatóimban az anyag iránti érdeklődést, fi­gyelmüket jobban lekötöm és az előadást érdekesebbé, színesebbé teszem. Rendszeresen tartok kon­zultációkat, amelyek a vi­tás — vagy az előadás so­rán meg nem értett — kér­déseket tisztázzák. Ez nagy segítséget nyújt az anyag teljes megértéséhez. Az előadás és a konzultáció megtartása mellett nagy gon­dot fordítok a szemináriumok jó és helyes levezetésére Is, hisz ez -az oktatási munka lényeges és döntő része. Minden esetben készítek szemi»áriumi vázlatot, mely­nek fő- Ó3 alkérdéseit a szeminárium megkezdése e’őtt a hallgatókkal ismerte­tem. A kérdéseket mindig az össze» hallgatóknak teszem fel és a feltett kérdésekről rövid jegy­zetet készíttetek. Amennyiben nem mutatkozik kellő aktivitás, úgy egyes hallgatók felszólítá­sával igyekszem bevonni az egész szemiáriumot a vitába. Azoknál a ha'lgatóknál. aljúkét úgy szólítok fel, olyan kérdése­ket teszek fel, mely éppen leg megfelelőbb arra, hogy a hallgató nevelését elősegítse A bírálat és önbírálat fontosságá ról például azt a hallgatót szá­moltatom. be, amelyiknek nincs eléggé kifejlődve a kritikai ér­zéke, vagy a párt- és állami fegyelemről olyanokkal, akik ezen a téren mulasztást követ­nek el. Ezzel elérem azt — me­lyet a gyakorlat is bizonyít — hogy az elv társ nevelését elő­segítem és viszonya a fentiék­hez megváltozik, A szemináriumok levezeté­sénél súlyponti kérdésként kezelem az önállóságra való' nevelés érvényre jutá­sát is. Annál is inkább nagy gondot fordítok erre, mert mindinkább világossá kell váljék előttünk, hogy a szocializmus építésének egyre bonyolultabb feladatai, az általános és specialis ismeretek, a gyakorlati munka során felme­rült kérdések megoldásának szükségszerűsége minden egyes hallgatótól megköveteli, hogy a saját munkaterületén felme­rülő kérdésekben. önállóan kiismerje magát és meglegyen a képessége ahhoz, hogy a kér­dést ismeretei alapján helyesen megoldja. Ennek érdekében rendszeres kiselőadások meg­tartását vezettem be, me­lyet cgy-egy téma legidő­szerűbb pontjából állítok össze. A kiselőadásokat minden eset ben értékeljük és építő bírálat tál igyekszünk későbbi klselö adásokat színvonalasabbá ten­ni. Ugyancsak az önállóságra való nevelés érdekében eseten­ként egy-egy szemináriumi kér­dést önállóan összefoglaltatom az egyik hallgatóval. Oktatói munkám nem lenne teljes, ha az eló'adás és a szemináriumok megtartása illegett nem terjedne ki a sze­mináriumi hallgatók egyéni tanulására, hisz ez a tanulás egyik aiapve. tő formája. Éppen ezért egy egy témához megbeszélve az alapszervezeti titkár elvtárssal — az egyéni tnulásra megfelelő időt biztosítunk, ahol egy órát tanulőpárok szerint — mely egy gyengébb és egy erősebb fel­készültségű hallgatóból áll. Egy órát pedig tanulócsoportok sze­rint fordítunk az anyag egyéni tanulás formájában való átvé­telére. A tanulócsoportvezetők a legfejlettebb elvtársak. Az egyéni tanulást szemé­lyesen, vagy helyettesem által ellenőriztetem. Az ellenőrzés kiterjed a jegy­zetkészítés minőségi megja­vítására is. Ezzel az egyéni tanulással egy­idejűleg foglalkozunk. A pártoktatás eredményesebbé tétele érdekében tanulmányi versenyt szer­veztünk azzal a jelszóval, hogy: ,,Tanulj ma többet, mint tegnap", A 'T'íz évvel ezelőtt, 1943 feb­ruár 2án dördült el Sztálingrádban az utolsó lö­vés. A második világháború kimenetelét meghatározó na g g csata ® Szovjet Hadsereg ra­gyogó győzelmével végétért. A Sztálingrádjaik ott álltak szeretett városuk romjai felett. Szörnyű kén tárult eléjük. A könyörtelen ellenség mindent elpusztított s megsemmisített. Ezekben a nehéz napokban amerikai küldöttség kereste fel Sztálingrádot. Megnézték a lerombolt várost és arra a meggyőződésre jutottak, hogy Sztálingrádot nem lehet újjá- építeni. Azt mondták, egysze­rűbb lenne új várost építeni, valami más helyen, a romokat pedig itthagyni, valami fiatal- mfls múzeumnak. Solcezer építő jött a Volga partjára a Szovjetunió min­den részéből. Moszkvából, az Uraiból, Közép-Ázsiából és « Kaukázusból, mindenünnen ér­keztek az építőanyaggal, fel­szereléssel, élelemmel és ruhá­zattal megrakott szerelvények. A legnevesebb szovjet építé­tanulmányi eredményt minden hónapban az alapszervezettel együtt értékeljük. A verseny- táblán elhelyezett grafikon mel­lett rendszeresen szerepeltetjük a politikai Iskola életében mu­tatkozó hiányosságokat — cikkek tormájában, A szeminárium havi értéke­lését a szeminárium kollek­tívája előtt ismertetjük. Ezt az alkalmat felhasználjuk arra, hogy a jó eredményt elérőket dicsérjük, a hanyago. kát pedig dorgálásban része­sítjük, vagy súlyosabb esetben a kollektíva határozata alapján az iskoláról kizárjuk. De ezt az alkalmat használjuk fel arra Is, hogy azokaj- a hallgatókat, * akiket időközben pártmunka elvégzésével bízok meg, a végzett munkáról beszá­moltassuk. Általában a fentebb ismerte­tett módszerek alkalmazása alapján értem el azt, hogy II. éves középfokú politikai iskolám elnyerte a .,minta-szeminárium'* megtisztelő címét. Ez a megtiszteltetés arra kö­telez hogy a politikai iskola színvonalát még jóéban fokoz­zam és az időközben felszínre- kerülő esetleges hiányosságokat a szeminárium kollektívájával összefogva kiküszöböljem. Propagandamunkámban tovább ra is szem előtt tartom a marxizmus-leninizmus elsajátí. tásának nagy fontosságát és szemináriumi hallgatóimat ab­ban a szellemben nevelem és oktatom, hogy ugyanez^, átérez­zék ők is, Mi, propagandisták módszer­tani felkészültségűnk segítsé­gével is azon legyünk, hogy emeljük a pártoktatás színvo­nalát és tegyük magunkévá Sztálin elvtárs tanítását, melyet az SZK(b)P XVIII, kon­gresszusán meüdott: „Sarkigazságnak kell elismer­nünk, hogy mennél maga. sabb az állami és párt- munka bármely területén működő funkcionáriusok po­litikai színvonala és marxista- leninista tudata. annál magasabbrendű és termé­kenyebb maga ez a munka, annál hatékonyabbak a munka eredményei.” Ezt valamennyiünknek szem előtt kel1 tartanunk, hisz a pártóktatáson keresztül mi is hozzájárulunk ahhoz, hogy a funkcionáriusok nevelését elő­segítsük. Kovács Mihály propagandista, Kiskunfélegyháza, szék és mérnökök dolgozták ki Sztálingrád újjáépítésének a terveit. A hős város újjáépí­tésében az egész nép részt- vett. jt Sztálingrádiak odaadó, megfeszített munkája, az egész szovjet nép. a párt, a kormány és maga Sztálin elv­társ állandó segítséae nagy­szerű eredményeket hozott. — Ma, 10 évvel a történelmi csa­ta után hatalmas helyreállító munka eredményeiben gyö­nyörködhetünk Sztálingrád­ban. A mai Sztálingrád ismét hatalmas ipari és kulturális központ. Sztálingrád helyreál­lított ipara már 1949 ben túl­szárnyalta termelésének hábo­rú előtti színvonalát. Sztálingrád látogatóit ma már nem romok fogadják. A Volga partján újra gyönyörű város áll. egyenes utakkal, tá­gas terekkel, kertekkel, kör­út akkal. Sztálingrád építése hatal­mas arány okban folyik tovább. Az ötödik sztálini ötéves terv­ben egyre fokozódik az építő­Vasárnap délelőtt a kecske­méti úttörők házában a Ma­gyar-Szovjet Társaság me­gyei küldöttértekezletet tar­tott. amelyen megválasztot­ták a megye legfőbb szervét, a megyei választmányt, to vábbá a megyei vezetőséget, valamint az országos kongresz- szusi küldötteket. Az úttörők énekszáma után Kegy József nyitotta meg az értekezletet Miután az értekezlet megál­lapította a napirendi ponto­kat és elfogadta a jelölőbizott­ságra vonatkozó javaslatot, Kovács Viktor, az MSZT me­gyei szervezetének titkára tartotta beszámolóját. A me gyei titkár beszámolt azokról az eredményekről é= hiányos­ságokról, amelyet az első or­szágos kongresszus óta elér­tünk. Kovács Viktor beszámolója után megkezdődtek a hozzá­szólások. lfj. Darabos Béla Tiszakécskéről arról számolt be, hogy községükben a szov­jet agrotechnika alkalmazásé val milyen eredményeket ér­tünk el. A községben már 200 hold rozsot vetettek kereszt- sorosán. lfj■ Sárkány Miklós­áé (Csengőd) és Obrentek Já­nos (Öregcsertő) küldöttek a Szovjetunió segítségének a je­lentőségével foglalkoztak. Ob­rentek János vállalta, hogy a' Uj világ előfizetőinek a sza­mát 150-re emelik. Kacsén József (Kalocsa) hozzászólásában megemlítette, hogy a legutóbbi négy nap alatt 145 új taggal gyarapo­dott a szervezet. Király Fe­renc (Félegyháza) bejelentet­te, hogy három orosz nyelv­tanfolyamot nyitottak. A tit­kári beszámolót megbírálva kifogásolta» hogy az nem ele get foglalkozott a. szervezetek munkájával, köztük az ő szervezete munka j ával _ sem Pays a György (Lajosmizse) a szovjet agrotechnikai eljárá­sok sikeréről beszélt. A négy­zetes vetéssel 80 mázsa kuko­ricatermést értek el holdan­ként. Vám Gábor (Öregcsertő) szervezetük fejlődését ismer­tette. 10 taggal indultak és ma már elérték a 2(i0 tagot Vál­lalta, hogy április 4 tisztele­tére két tsz-bön megszervezi az alapszervezetet. Varga Pál (Pálos) B. Szabó Lajos (Szabadszállás) hozzászólásai után a kis út törők köszöntötték az értekez­letet, majd KakuJc Józa.fné, az MSZT központjának kikül­dötte, emelkedett szólásra. — Kakuk Józsefné méltatta a rövidesen összeülő második munka. Uj gyárak épülnek. Az ötéves terv során mintegy kilencszázezer négyzetméter la­kóteret adnak át a dolgozók­nak. N a pr ól-napra tisztábban raj zolódik ki a hős város gyö- nyörű képe. — Nagyszerű építészeti együttesek alakul­nak lei. Sztálingrád központi építészeti együttese a város hősiességét megtestesítő, egy­séges kompozíció. Sztálingrád jövője nagy szerű és gyönyörű. A hős város a nagyszabású ter­mészetátalakítási munkák kö­zéppontjában áll. Sztálingrád közelében kezdődik a hajóz­ható V olga—Don csatorna, amely öt tengert egyesít egyetlen vízi közlekedési rend-, szerbe. Épül a sztálingrádi ví­zierőmű és a hatszáz kilométe­res Volga—Ural-csat orna. — Óriási öntözőművek létesülnek a sztálingrádvidéki földeken. Sztálingrád ugyanolyan ki­tartóan és bátran harcol a bé­kéért, a hogyan tíz évvel ez előtt fasizmus ellen harcolt. Az emberiség sohasem felejti el Sztálingrád halhatatlan hős­tetteit. harcát a békéért és « ktmMunizmuPérJű kongresszus jelentőségét majd aláhúzta megyénkben a szov­jet agrotechnikai eljárásoknak a fontosságát. Utána Fodor Petemé (Bács­almás) a határmenti MSZT- szervezetek munkájáról és fe­lelősségéről b> szélt- Megbírál­ta a megyei szervezetet, mert ezeknek a szervezeteknek csak igen kevés segítséget nyújt. Dobók Mhályné (Félegy* háza) hozzászólása után Zárai Károly elvtái's. a megyei párt- bizottság titkárhelyettese szó­lalt fel, méltatva a szovjet ag­rotechnikai eljárások jelentősé­gét. Kifogásolta, hogy az ér­tekezleten nem eléggé élesen kerültek felszínre az MSZT bácskiskunmegyei szervezeté­nek hiányosságai. A felszó­lalók kevés kritikát gyakorol­tak a vezetőség felé és nem éltek az önbírálattal sem. A határozati javaslat elfő-* gad ás a után megválasztották az új> vezetőséget, a választ­mányt és a megyei küldötte* két. Az új vezetőség tagjai lettek: Nagy József, Kovács Viktor, Tarjáni Rozáliái Ambrus Erzsébet, ifj. Soós Páll Dániel Dezső. Irházi Pálné, Bedő Ferencné, Kár­páti Istvánné és Rév Kálmán­ná­Országos kongresszusi kül­dötté választották: Kovács Viktor (Kecskemét), Gárdo­nyi Herman (Kiskőrös), Pálin­kás Józs i (Szakmán), Beiczi József (Félegyháza). Csuha: Antalné (Csátalja). Arató Ala.- josmé (Szabadszállás), Hor­váth Lajos (Bácsalmás), Ko­váé« József (Kecskemét), Bo- lyos Miklós (Kecskemét), Far- ,kas István (Báesborsód), Ha­lász Mihály (Császártöltés) 1 Balázs Antalné (Katymár)} Molnár Istvánné (Kalocsa), Eriós Albertmé (Szalkszent- marton), Tokodi Márta (Báes- bokod). Pálinkás Jápos_ (Kis­kőrös), Patyi Sándor (Kiskun- majsa). Tarjáni Rozália (Kecskemét) és Szőlősi Mária (Kunbaja). Nagy László zárszavai után kultúrműsor következett. La­katos Erzsébet, a Szenczi Mol­nár leánygimnázium tanulójá­nak szavalata után a Textil- nagykereskedelmi Vállalat tánccsoportja lépett fel, majd Csonka Istváu szavalt. Befe­jezésül a Kecskeméti Gépgyár)' dalárdája mozgalmi énekeket; adott elő. Begyűjtési versenyhiradd BUGAC község dolgozó pa­rasztjai 3 mázsa baromfit é9 2000 darab tojást adtak be eddig kötelezettségük teljesítésére. A jó eredmény záloga, hogy -<• párt- és tanácstagok példamu-1 tatőan járnak élen az állam iránti kötelezettség teljesítéséi ben. Bajnóczl Pál, a begyűjtési állandó bizottság elnöke 195", évi baromfi és tojásbeadási tervét már az elmúlt év decem­ber 21-ére teljesítette. Sere­gély Máté szintén rendezta egész évi tartozását tojásból és baromfiból. A példát seregesen követik a falu dolgozó paraszt­jai, LASZLÖFALVAN Pápai József a begyűjtési rendelet megisme­rése után versenyre hívta idős Pápai Mihályt hogy baromfi­beadási kötelezettségét február 28-ig 100 százalékosan teljesítia Nyomukban több dolgozó pa­raszt lépett párosvex-senybe. LÁKITELEKEN Ivitz István dolgozó paraszt már teljesítette első negyedévi baromfibeadását, Április 4-re. hazánk felszabadu­lásának évfordulójára vállalta, hogy addig egészévi tojás­beadási kötelezettségének is eleget tesz. A község dolgozó parasztjai eddig 300 kg baromfit és többszáz darab to­jást adtak be első negyedévi tartozásuk fejében. Sztálingrád jelene és jövője

Next

/
Thumbnails
Contents