Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. február (8. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-24 / 46. szám
BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MOPBACSKISKUNMCGYZI LAPJA VIH. EVFOI-VA 'I, 46. SZÁM Ara SO fillér Országos értekezlet a tavaszi munkákról A tavasz: irma ka kezdetén a Magyar Népköztársaság M-- raszter tanácsa a soronlévő feladatok megbeszélésére országos termelési értekezletet hívott össze, amelyen állami g-a zdaságok, ternklőeeö vetkezetek, gépállomások vezetői s lejobb dolgozói, a termelésben élenjáró egyénileg dolga zó parasztok, n mezőgazdasági irányító szervek vezetői és szakemberei, továbbá a mező gazdasága tudomány dolgozói vettek részt. Erdei Ferenc elvtárs. földművelésügyi miuisz ter megnyitója után Nugy Imre elvtárs, a minisztertanács elnökhelyettese tartott beszámolót Bevezetőiben hangsúlyozta, hogy a kormány az idei tava* • szón fokozottabb követelményeket támaszt a mezőgazdaság vezetőivel, szakemberei vei ée élenjáró dolgozóival szemben, akiknek munkáján nagymértékben múlik, hogy sikeresen megvalósuljanak az évi terv nagy céljai, hogy újabb jelentős lépéssel menjünk előre a szocializmus útján, hogy országunk és népünk számára biztosítsuk a szebb és jobb élet anyagi feltételeit, ' IVagv elvtárs hangsúlyozta. Hogy az idén rendkívüli feladatot kell megoldani. Alapvető feladat, hogy a . tavalyi terméskiesést, minél előbb pótoljuk. Ezt az őszi mezőgazdasági munkákkal kellett elkezdeni- Súlyos mulasztás, hogy az ősz. mélyszántásban nagyarányú az elmaradás. A másik az, hogy elmaradtunk az őszi vetéseknél, Ezért most tavasszal rendkívül^ feladatokat kell iney altiam és a megoldásra rendkívüli erőfeszítéseket tcn~ m. A múlt esztendő termelési tapasztalataiból 1| . lo kell vonni a tanulságé i kát. A legfőbb tanulság az. bogy V- természet mostoha viszonyai, az időjárás szeszélye ellen sikeres küzdelmekre nem Vagyunk felkészülve sem ag- sxtbiológiai, sem agrotechnikai, sem pedig szervecési — igazgatási szempontból. Amía uem teremtünk gyökeres fordulatot uz agrobiológiai tudományos ■munkában és ■zélés alapon,a vnicsurivd. aarobiológia útján hozzá nem fogunk a tudó már «nos eredmények agakor lati nVcalmazásáhaz, nem tudunk úrrá lenni a természet elemi erői felett, mindig ki leszünk téve az időjárás viszontagsá" torai okozta súlyos károknak. A továbbiakban Nagy Imre le,Ívtárs a gépállomások munkájáról beszélt. Hangsúlyozta, hogy egves génállomások rosz- szul szervezték meg a munkát. Hibák voltak a gének kihasználása. és karbantartása;, valamint a traktorosok bérezése körül. Nem megfelelő a gépállomások viszonya a termelőszövetkezetekkel. A gépé”o* tnáso-k nem éreznek kellő felelősséget a termelési eredményekért. A fegyelem lazasága, az agrotechnika, 3 műszaki ás noütika; vezetéc ziláltsága fő tényezői voltak jelenlegi nehézségeinknek. Az elmúlt esztendő kemény lecke volt állami gazdaságaink. termelőszövetkezeteink, azok vezető' és dolgozói, valamint, az egyéni termelők szú •mára egyaránt, Az elkövetkező hetekben, hó Papokban az edd.gi tavasai munkáktól eltérő rendkívül feladatokat kell megoldani ami kétségtelenül rendkívül erőfeszítéseket, jobb szerve zést, irányítást, ellenőrzést és minden termelés- tényez teljes latbavetését követeli. A mezőgazdasági feladatokat következő sajátosságok jellemzik: 1. Lényegesen több talaj munkát kell elvégezni, mé pedig úgv> hogy a többlet munka nem a tavaszi munkál egész időszakára elosztva» ha nem február végén és -március első felében jelentkezik A gyorsaság általában, döntő tényező lesz az idei tavaszon 2. A tavaszbúza vetésterülete csaknem megtízszereződik. Ez minden szektorban és az ország ©gesz területén ú:i fel adat, s a munkaszervezésben és az agrotechnikában új kérdések megoldását teszi szükségessé. 3. Fel kell készülni tehát arra, hogy — főleg márciusban — minden egyéb felada mellett elvégeezük a hatalmasra rriegnövikedeit szántási talajelőkészítési munkákat és a tavaszbúza vetését. 4- A munka torlódása miatt rendkí vüli jelentősége van a ha táridők vont oh betartásának. Kedvezőtlen időjárás esetén a határidők betartásának fontos' sági. még növekszik. Ha nem tartjuk be a határidőket, akkor az idő rövidsége és a munka megnővek-edett meny nviséige miatt összetorlódó feladatokat nem tudjuk megoldani. 5. Végül az idei tavaszon a szokásosan jóval több gondot és munkát kell fordítani a.növényápolásra, az őszi vetések felerősítésére, továbbá a fagy vagv a kártevők okozta vetéskiesés pótlására. Most a legsürgősebb feladat a szántás, a talaj előkészítése. Az i4ci tavaszon a jelentős tennóUjkiesés pótlásában döntő jelentősége van a holdanként! hozam maximális fokozásának. Ennek legfontosabb eszköze a jő ta- lajmunka> az okszerű talaj. . elkészítés, Àz AMG munkájáról Az ÂMG vezetésének fő feladata az erőgépek generálja vitámnak határidőre és jó minőségben való elvégzése. — A határidő február 28. Az ÁMG másik feladata, hogy ar ősszel elmaradt mélyszántásból minél többet pótoljon és ez’el csökkentse a gépállomások előtt álló tdvaszi talaj- munkák -mennyiségét. Ezzel •elejét vegye a tavaséi munka torlódásának* Döntő feladat a 1053. FEBRUÁR 24, KEDD Azerbajdzsán SZSZK Kolbo. zaiban már megkezdték az elő* készületeket a gyapotvetéshez. A kolhozparasztok a bő termés biztosítása érdekében újfajta műtrágyát — humbrint —* alkalmaznak, A humbrin, amely a köolaj/eldolgozás mellékterméke, jelentékenyen megjavítja a gyapot termésátlagát. — Képünkön a. műtrágyaszóró gépet látjuk a kolhoz földjein. szántás ütemének maximális meggyorsítása, a nap-! teljesít gmény ék megsokszorozódása Ennek útjai a gépjavítások meggyorsítása révén az egész traktor-park mielőbbi munka baállítása és kapacitásánaA teljes kihasználása. A tavaszi talajmunkák igen nagy részét igaerővel kell elvégezni, egyrészt azért, mert a legnagyobb arányú el mar a dús az őszi mélyszántásban az egyéni gazdaságoknál van: Eb bői következik, hogy az igaerőt a talajmunkákra kell összpontosítani és elejét kell venni annak, hogy a fuvarozás, p aci szál lítás, vagv egyéb, -'’vonja az igaerőt a mezőgazdasági mun kától. Műveljünk meg miudeu talpalatnyi földet A tavaázi mezőgazdaság: munkák tő Bzemponija: minden talpalatnyi föld megművelése. A tavaszi mezőgazda- sági munkák másik fontos kérdése a talajerő utánpótlás, a trágyázás. Itt a feladatok a következők: L Az istálló-trágya leggon dosabb kezelése és, leggazdaságosabb felhasználása» 2. Azokon a földeken és azon növényeknél való felhasználása. amelyeknél a leg hatékonyabban értékesül. 3. Elsősorban alaptrágyázásra való felhasználás. 4. Az istállótrágya mennyi 3égének és minőségének elég- telenségo miatt fokocottabban kék műtrágyát hasznú.ni. • trágyahihordás<ldi jelentős elmaradás van. A rossz szervezés, nem pedig a fogat liiápy az oka a trágyakihordás nál mutatkozó elmaradásnak. Ezen jobb szervezéssel sürgő sen változtatni kell. A vetéssel, mint a tavaszi mezőgazda-ságj munkák központi feladatával kapcsolatban először a vetőmag biztosításával kell foglalkozni. Itt a fő elv az, hogy minden növény féleség vetőmagját a termelők adják A termelőszövetkezeti elnökök és a helyi tanácsok végrehajtóbizottsá- gai haladéktalanul gondos kódjának a tavaszi vetőmag biztosításáról szóló határozatok pontos végrehajtásáról. A helyi tanácsok minden késedelem nélkül azonnal fogjanak hozzá a csere lebonyolításának m igszervezéséhez. Jó előkészítést, korai vetést Nagy igazság van abban a közmondásban — folytatta Nagy elvtárs —. hogy oki ocsut vet, szemetet arai. Az a erő a ómusoknak érecniök keli a felelősség súlyát, mely a b él vés agrotechn kai szabó yok betartásáért rájuk tárult. Nekik kel] biztosítaniok. hogv csakis megfelelő m'nősé* gü és a szükség szerint csávázott vetőmag kerüljön , a földbe és a vetőmag tisztítása torén betartsák a szigorú tör .vényeket és a. tisztítást a küldött vő munka, megindulása befejezzék. A termelők között « legszélesebb körben ismertetni. kell a tavaszbúza agrotechnikáját, amelynek alapelve: a magnak minél előbb földbe kell kerülnie. A vetés ideje február vé ge. március eleje.. Mivel a tavaszbúza tenvészideie rövidsiettetni kell az érést. Más növények vetésének előkészítésére is fokozottabb gondot kell az idén fordítani ,s a rendelkezésre álló időt jó] ki kel] használni. Különösen a tavasziárpa vetését kell szorgalmazni. Tavasz, mezőgazdasági mun kák szerteágazó feladata kő zül méreteinél és fontosságú nál fogva ki kell emelni a szé lesebb értelemben vett nő vénvánolást főképpen mint időrendiben első feladatot, az őszi vetések ápolását, a gyom rtást é3 a legelőgondozást,- A nők munkájának nagy jelentőségéről Az előttünk álló tavaszi me zőgazdasági feladatok sikeres megoldásában fontos, szerepe van a munkaszervezésnek, munkaerő biztosításnak. A munkaerőnek valóságos ,,kin" csesbánvá ia van a termelőszövetkezetekben, csak éppen nem veszik észre. Pedig a nőknek a termelésbe va ‘ó bevonásá val minden niunkaorőproblémát megoldhat naiv. A nők mellőzése komoly anyagi veszteséget je’ént a termelőszövetkezeteknek, mert a gyakorlatban már bebizonyosodott, hogy nemcsak felveszik a versenyt a férfiakkal, hanem ssároos termelési ágban,, fő képpen az állattenyésztésben sokkal ügyesebbek, eredményesebben dolgoznak* szinte nélkülözhetetlenek. A munkaszervezet alapja a munkafegyelem. Éneikül nagy üzemben, termelőszövetkezet- ben. vagy állami gazdaságba® eredményes termelőmunkát folytatni nem lehet. Állami gazdaságaink, de elsősorban termelőszövetkezeteink tava-y avenge gazdasági eredményeiben döntő szerepe volt a sok fegyelmezetlenségnek. E téren gyökeres változást kell létrehozni. A resteket, dolog-kerülőket, a közösség nyakán élősködőket, akik a többiek munkáját is hátráltatják és bomlasztják a termelőszövetkezetet, lia a fegyelmezés és a büntetés nem segít, ki ke1! zárni a. szövetkezetből. A tanácsok feladatai A tavaszi munkák nagy próbára teszik helyi tanácsainkat. Jól fel kell készülniük a feladatok ellátására, a végre hajtás irányítására és ellenőrzésére. A tanácsoknak, mint központi államhatalom he- szi szírveinek, feltétlenül érvényt kell gzereiniök a törvényeknek. a kormány- és az állami főhatóságok i-eudelkczé". seinek. biztosítani ok kell . az állampolgári jogok mellett a kötelességek teljesítését is. — Helyi tanácsainknak feladataik ellátásához magv segítségre van szükségük. Az alulról iövő segítség adva van a tanácsok számára, de ki kei] nyújtani érte a kezüxet. Oti vannak a mezőgazdasági állandó bizottságok, ott vannak a termelőszövetkezetek ée g gépállomások. Nagv, elvtárs beszámolójának végén a szocialista versennyel foglalkozott. majd megkezdődött az értekezlet vitája. Tóth László felszólalása Első felszólaló Tóth László munkaérd cmrend-es sztahanovista traktorvezető volt a har tai gépállomásról, aki a helybeli Lenin termelőcsoport tagja.. Elmondotta, hogv a ml* nisztertanáe3 határozatát, amely a gépállomások munká jának megjavításáról, szól, megbeszélték « hartai gépállomáson, éo ú,gv találták, hogy teljesíteni, sőt túlteljesíteni is lehet. Ehhez azonban jó munkaszervezés és a műsoaknorma, teljesítése szükséges. — Azon kell lennünk —* mondotta “ hogy csoportjaink készítsenek pontos kimutatást arról, hogy mennyi a szántóterületük, mert esak ígv lehet biztosítani a munka pontos éc ió elvégzését. Hogy megfeleljünk a követelményeknek, fokoznunk kell ai szovjet agrotechnika alkalma* zását. Ismertettük csoportja* nkkal a Viliam«z-féle talajéi- mítót. ' amely tökéletes és ja magágyat készít és egyúttal megőrzi a talajban lévő csapa* dákot. Munkánk megjavítására fokozni kell a traktoros- munkát, mégpedig úgy. hogy kevés géppel sokat és jól tel* jesítsün-k. 1951-ben a vállait 1200 normálholdat 40 nappal a határidő előtt teljesítettem. —« Akkor határoztam el, hogy 1952- ben 1400 normálholdat fogok megmunkálni. Tervem sikerült, mert 1522 normálholdat teljesítettem. A minisztertanács határozata után elhatároztam, hogv újabb felajánlást teszek. Vállalom, hogy 1953- ban G. 35 ős erőgépemmel a munka lehető legjobb megszervezéssel, a munkaidő teljes kihasználásával decembej 21-ig 1600 normálholdat teljesítek. Vállalásom végrehajtá* sára napi műszaknormámat állandóan 150 százalék felett teljesítem. Vállalom, hogy az üzemanyagfogyasztást 90 százalékra csökkentem. Munka- módszeremet átadom a mellet* tem dolgozó traktorostársam- uak. hogy az ő ,teljesitményd s ome.kedjék. Gépemen az elő* írt karbantartást elvégzem ép ezzel a műszaki kiesést a minimumra csökkentem. Ezzel elérem azt hogv az anyag- éa alkatrészfelhasrnálást S5 százalékra csökkentem. Termlő- cSoportomban az őszi mélyszántásban történt lemaradást behozna és a hátra evő 70 hol* da± február 26-xa, felszántom.
