Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-22 / 45. szám

Rosszul kijavított gépek, helytelen szerződéskötés, felületes tervezés a kecskeméti gépállomáson „A. dolgozó nón állama, a Magyar Dolgozók l’ártjáuak kezdelttéiiyezésere, azzal a céllal nozta létre a /íópáll ománok hálózatát, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztésé­nek, az élenjáró termelési ihód&zerek bevezetésének gépi és agrotechnikai központjai a termolöszövetkezetek fejlesztésének és megszilárdításának, valamint a fala gazdasági, kulturális és társada’mi felemelkedésének szilárd tói na száj legyenek.” így kezdődik a min szterta- iiác;* határozata a tfÓDáJoniá »uk munkájának megjavításá­ról. Ebbéli u szellemben vi2s ír ált n tnetf n minőkben Hiöke Mátyás elvtár.s- a iüldmííve Jésüiryi minisztérium ÁMü l'q iirazgatója vezetésével egv bi zottsásr.a kecskeméti gépállo inás fedtészülósét a tavaszi munkákra. A kecskeméti génállomás megyénk egy k legrégibb és legjobban felszerelt gépállo mása. Jelenleg 17 III. tínu-ú termelőesonort tartozik a kör­zetébe. Évi tervét 8 ti, őszi teí Vét 70 százalékban teljesítette. A lemaradáshoz nagymérték ben hozzájárult a laza munka­iéit Velem, a gónállomásou be Ilit! gyenge politikai munka az ellenőrzés hiánya. Mindez a téli gépjavításokra ie rá nyomta bélyegét. A munkát rosszul szervezték meg, kap­kodás jellemezte a javításokat. Bár az elején megtörtént a rendes beosztás, később a munkaerőket nem a beiiteme- zés szerint osztották el. A ha* tármő előtt 10 _ nappal aztán nagv hajrával igyekeztek be hozni a lemaradást. Ezt a je­lentések is igazolják, mért február 5-ig mák 9 erőgep. február lóig pedig 23 trak­tor kijavítását igazolta a gép állomás­A minisztériumi bizottság vizsgálata fényt derített, a gépállomáson lévő több hiá­nyossá ura. A szerződéskötés hibái A gépállomás a kecskeméti Rózsa Ferenc, termelőszövet­kezettel kötötte meg az első szerződést, Szabó Imre lőug' ronómus küzr=működésevel. A minisztertanácsi határozat ki­mondja: „A gépal'omilsok felelősek a. termelőszövetkezetek ter- , meséért, gazdasági megerő* biteséért és szervezeti rueg- * szilárdidűsilért. Ennek ér­dekében ,,, gépállomások és a termelőszövetkezetek kap­csolatát szorosabbá kell tenni, szl'árd alapokra kell helyezni és az együttmíiUö- dós alapokmányát, a, gép- állomási szerződést, ab­ban foglalt köteV/ettségeket mind a gépállomás dolgozói­nak, mind a tedne'őszövet- liezet tagjainak bo kell tar­taniuk .’e A Rózsa Ferenc termelő >zö vetkezettel kötött szerződés azonban nem járul hozzá ezek noie a céloknak a megváló» itá sóhoz. Kétszer annyi menny - séget állapítottak meg né'-dá ul a uapi cgéplési tervnél. mint amennyit el lehet végez­ni. Szabó agronóinus úgv lát­szik. nem gondolt arra. hogy ezért a szerződésért és betar tájáért a gépállomás Felelős. S ha a vállalt kötelezettségek­nek nem tesz eleget, a. termelő szövetkezet felelősségre von­hatja. Ez js intő . példa a gépállo­más vezetősége számára, hogy a többi szerződés megkötésé­nél reálisabban, a felelősség telje« tudatában járjanak ei és az igazgató jobban ellen- őr'zze a szerződéskötéseket. Rosszul kijavított gépek A hanyag, felületes munka meglátszik a gépek kijavító sán is- A bizottsás’ m »állapi tóttá, bogy a traktoroknál a ha jtókárcsauágy nem volt megfelelően beillesztve, a ka­paszkodó csavarokat nem erő­sítették meg eléggé és a leg­kisebb ütésro a kapaszkodók clmozilultaJv a helyükből« A gének kijavításának tér vét nom reálisan állapították ffifir ti gépállomáson. Mrázih Zoltán, a megyei gépcsoport körzeti uu’ehati kusa is banya guí járt el, mert elfogadta ért a tervet. Csak egv példát ra­gadunk ki. Egv eke kijavító- sáhijsi — mint maga Mrázik Zöitán is elismerte — átlag 48 óra szükséges. Ugyanakkor a gépállomáson csak 25 órát ütemeztek be arra hivatkozva, hogy szakképzett kovács végrt cz.t a munkát. Ez a helytelen beosztás meg is látszott a ja­vításon. Az ekevas-akat nem egyformán állították be. lazák a csavarok- A ku.tivátortcere két nem szerelték le javítás közben. Tovább lehetne sorol ni a gépjavításokkal kapcso­latos hiányosságokat. Általában megállapítható, hogy a gépeket felületesen ja vították ki. Étinek ellenére a minőségi ellenőr átvette őket és aláírásával ,,bizonyította hogy azok üzemképes állapot­ban, vannak. Ebből követke zik, hogy a minőségi ellenőr nem érezte a felelősséget a gépjavítással kapcsolatban. A gépek felül-tes kijavítása már most éreztette hatását- Ti hantos István traktoros, mi­re kiért a Vörös Csillag ter melőszövetkezet földjére, a traktora elromlott, az, amúgy is gyengén felszerelt ekefejek még jobban meglazultak és nem lehetett velük szántani, n rossz u I felszerelt kapaszkodók egyrésze elvégzett. A munka helyre kiérve Tihanic« Ist ván nekiállt kijavítani a- gépé arra hivatkozva, hogy „mait van idő eléd, mert üzemanya- aa s>'VXs és amúgy sem tudna szántani” Ez az eset is fényt vet à gépállomás vezetőségének fele­lőtlen és hanyag munkájára-. A másik traktoros, Agárdi József pedig egyszerűen ott­hagyta n, ^fépét a Vörös Csil­lag földjein. Ezt a traktorost hanyag munkája miatt szigo­rúan felelősségre kell, vonni a gépállomás vezetőségének. Fe- lelosség re vonás általában na­gyon ritkán történik a kecs­keméti gépállomáson, pedig a javítások óta már több alkat­rész eltűnt a gépekről. Például az ekefejeket leszerelték és a gépállomás igazgatója még egyetlen egv traktorost sem vont ezért felelősségre. A bízott sdo tehát itt a 'vetette fel a feladatokat és a fe' lelősséa kérdését. Nem mehetünk, el szú nélkül, a megyei gépcsoport munkáin melléit sem, amely sorozatos kérdőívek (mártása helyett több konkrét segítséget adhatott volna ? me a.ne székhelyén lévő gépállomásnak. Ebben az esetben rnéa arra sem hivatkozhat a gépcsoport, hoau a gépállomás távol van, vaun nehezen közelíthető meg. A gépállomáson felfedett hiány osságokért nemcsak Mrázik Zoltán, a körzeti mechanikus a felelős, hanem az eaész menyei gépcsoport és főként annak vezetőié, Mészáros István is. A többször el­huny zott bírálat nyomán mostmár az a feladat, hóira a gép- csoport vecsak önkritikát aydkoroljon a hibák felett, hanem igyekezzék. megjavítani munkamódszerét. hogy megyénk gépállomásai is teljesítsék Way feladatukat. A tervezés Az évi terv elkészítésénél is gondatlanság tapasztalható Különösen a, gépek k javítá Sára szánt összegeknél. Min den traktorra egyforma évi javítási költséget állapítottak meg. holott nyilvánvaló, hogy például egv tiniverzál traktor iavítá-si költsége nagyobb. Az ekéknél is viszonylag alacsony javítási költségeket irányoz tak elő. A talajmunkáknál; a ne gyedévi tervek összeállítású nál sem vették mind g figye lembe a reális lehetőségeket A bizottság megállapítása sze í'int a terveket mégegysze alaposan át kell nézni és a le hetőségek figyelem bevételevé kell módosítani. Feladatok A kecskeméti eértállomáson tartott vizsgálat felfedte hiányosságokat, amelyeken azonnal segíteni keli. A m nisztérium által felvett, jegy főkönyvben a többek közöt szerepel: Az igazgató, q veze tő mechanikussal, « minőségi ellenőrrel együtt mind œ 3í! kijavított erőgépet újra vizs­gálja felül, ugyanúgy a tavaszt munkákban részvevő munka gépeket is. Különösen nagy siilvt kell helyezni mind a erőgépokuél. mind a munka gépeknél a felülvizsgálás so rán, hogy a legkisebb hibákat is megállapítsák. Ezeket .a feladatokat a gép állomás igazgatójának febril ói. 28-ig el kell végezni. Az igazgató ezen kívül gondos kodjon a termelőszövetkezetek elnökeivel együtt a brigád szállások létrehozásáról, trak torosoknak meleg étellel való ellátásáról. Az igazgató na gyobb gondot kell fordítson arra. hogy a termelőszöystko tűitek elnökei határidőre o-oil doskódjanuk m tinkaegység alapján- dolgozó traktorosok •ól és munka gépkezelőiből, Az p-'m- év munka gépek nem megfelelő kijavításáért fele­lősségre kell vonni « megyei gépcsoportnak az igazgatót, minőségi ellenőrt és azokat « szerelőket, akiknél — a hiba- felvételi jegyzőkönyv alapján — megállapítható, hogy nem lelkiismeretesen végezték munkájukat. Földműsóesszövetkezefeink életéből 9 r Április 4>e tiszteletére íakarékossái'i versenyt indít aíEsZÖV A szövetkezetek megyei szö­vetsége április 4 tiszteletéig vá! latAi, hogy a földmüvek- ezBvetkezetek bevonásával nagy- czabású forínttakarékosságl versenyt indít, melynek során a szövetkezeti tagság a dolgozó parasztság körében 1500 taka­rékbetétkönyvet helyez el. A szövetség versenyre hívta a békésmegyéi MEtíZöV-öt, amely a kihívást elfogadta. lő nniukál végez a liiíd-érsek halmi szövetkezet zet, hogy biztosította a tagság számára ,a jó áruellátást, a meg. felelő ' és minőségű. . élelmiszert, iparcikket, így te népszerű sítvo a fogyasztási szövetkeze­te^ ; ; • À fogyasztási szövetkezet dől g'ozői népnevelő munkával a szövetkezet területéhez tartozó összes dolgozókat a tagok so rába szervezték. Ezt a példamu­tató eredményt aunok is köszön lett 4. íüld-érsekhalml pzoxetke­Az elmaradt kenyérgabonavetést március 15-ig tavaszibűzával kell pótolni Cseretermény ellenében államunk vetőmagot biztosít tolták alá, tavaszi kiszórás Az ősszel elmaradt kenyérga­bonavetést tavaszibűzával kell pótolni. Az idő Sürget, szinte csak néhány nap áll rendelke­zésre, s ez alatt minden ter- melőcsoportnak és egyéni ter. melőnek biztosítani kell a vető- magot. Államunk nagyarányú segítséget nyújt ebben, mert csere termény ellenében közp.nti készletből biztosit tavaszibüza vetőmagot. Egy mázsa tavaszi­búzát azonos súlyú öaa.búza, Vagy llö kilogramm rozs, vagy 118 kilogramm árpa, zab, vagy májusi morzsoltkukorica ellené­ben kapják meg a termelők. A termelőszövetkezetek a járási tanács mezőgazdasági osztályán, az egyéni termelők a községi tanácsnál jelentsék be igényüket és a esereterményt minél előbb vigyék a földmüvess'zövetkezet raktárába, ahol a vetőmagot megkapják, Megyénkben nagyobb terüle ten kell tavaszibúzát vetni. Ezért fontos megismerni a ve tés módját, hogy minél maga­sabb terméshozamot érjünk el. A múlt tapasztalatai arról ta. núskodnak, hogy a kisparaszti gazdálkodás alacsony agrotech­nikája következtében a tavaszi­búza vetése nem terjedt el. A tavas* búza igényes növény, a gyomok könnyen elnyomják. Helytelen termelési mód eseté­ben erősen csökken termésének minősége, míg a jó agrotechni­kai munkák mellett, korai ve­téssel 7 mázsától 9—9.5 rná «sáig, sőt azon túl Is bő termést ad, A tavaezibúzánál feltétlenül nagyobb bokorszámot kell el. érni, mint az őszinél. Fontos feltétel az elövetemények meg­választása, amelyek közül leg­jobb az évelőfü, túlnyomórészt pillangósvirágú és pázsitfűfélék keveréke, lóhere és lucerna, “-Szárazabb területeken jó elöva- tetnëny a napraforgó, de étinél értékesebb a kukorica, hüvelye­sek. tök és dinnyefélék. A bur­gonya, különösen az letáilőtrá- gyázött földbe vetett burgonya Is kitűnő elöveteménye a tavaszi búzának, sőt répa után is kitűnő termést hoz. A tavaszibúzát korábban úgy tekintették, hogy kevésbbó rea­gál a trágyákra, pedig bebizo­nyosodott, hogy a koz/otleü használt, érett trágya jó hat ás­sal van termesztésére, úgysz n- tén a káliumtartalmú trágyák. Ezek a trágyák csak növelik a tavaszibúza rozsdával és gomba- betegséggel szembeni ellenálló, képességét. A helytelen felfogás, a tavaszibúza trágyázását Ille­tően pedig éppen abból eredt, hogy a trágyát sekélyen szán* után, Az alaptrágyát mélyszán­táskor kell kiszórni í* aíászáh tani, Tavaszibúza alá könnyen oldódó szuperfoszfátot kell haaz nálni. Hogy a tavaszibúza ugyanolyan termést hozzon, mint az őszi, nagyobb mennyi­ségű nitrogénre, foszforra és ká­liumra van szüksége. A fejtrá­gyázás különösen fontos a ned­vesebb talajokon, A Szov­jetunióban az altáji vidék Ifjú Gárda kolhozában Csumanöv élvtárs kétszer fejtl'ágyázott baromfi- és fekáltrágyáVal e 12 mázáa terméstöbbletet kapót! hektáronként. A tavaszibúza sikerének leg főbb alapja a talajelőkéSzítéa). A mélyszántás a tavaszibúzánál 1.8 mázsa terméstöbbletet ered­ményezett hektáronként a Szov­jetunióban. A szánták mélysége Vgalább 20 centiméter legyen, Vetés előtt no elégedjünk meg csak a fogasolással, Gyomos t&- 'ajokon kuftivá$rozás szüksé­ges, könnyen tömődö tulajokon pedig egyenesen kötelező. Vetés előtt a tavaszibüza gon-1 dós előkészítést kíván. A vető­magot át kell engedni fizelelö- rostán és triőrön. A termés fo­kozása érdekében vetés előtt 10 nappal alkalmazzuk a napon való előmelegítést, vagy ami még jobb: a jarovizálást, amely­nek segítségével 3—4 mázsával több termést kapunk. A tavaszibúzát korán véssük! A kései hajtások kevés nedves­séget kapnak, a vetést megtá­madja a frittlégy, vagy gomba­betegségek, leggyakrabban a rozsda és eltolódik a beérés ide­je 4s. Ezért vetését két-hárőh* nap alatt be kell fejezni, Holdanként 110 kilogramm ma­got vetünk, rendes egysoros go. bonasoitávolságTá. A vetőgép beállításánál a kerekek forga tásával ellenőrizzük le, hogy hány kilogrammot szór lel, mert könnyen előfordulhat, hogy pél­dául 10 holdra beállított vető-* magmemnyiség csak 6 holdra elegendő, mivel a tavaszibúza apróbb szemű, mint az őszi- gabonafélék, A lazább, homo­kos területeken 4—6 centiméter a vetésmélység, közepesen csa­padékos, kötöttebb területeken elegendő 3 centiméter mélyre vetni, Tanácsaink jelenlegi legfon­tosabb feladata a tavaszibúza vetéstervének biztosítása. Gyor­san szervezsék meg h hajtsák végre a vetömagcserét, hogy a minisztertanács határozata ér telmében a tavaszibúza már- oius lö-ig az utolsó szemig a földbe kerüljön. Hava»! János. iV vükkúlí gépállomás Felkészült a tavaszi csatára Minden munka sike­res eUiteltétele: a gen- , dósán és alaposan elő­készített tefv, a munka jó megszervezése. A vaskút! gépállomás ezt az utat követte, hogy Sikeresen megvalósít­hassa az előtte álló fel­adatot, a tavaszi munka elvégzését. Gépjavításainkat elvé­geztük. Minden gépünket gerieráloztuk. A javí­tásoknál a minőségi munka mellett taka­rékosságra töreked­tünk. Sikerült is a gé­penkénti 7—BQOO toiintos javítási költséget 3— «000 forintra 'eesökken- tenünk. A gépállomás dolgozói közül a javí­tási munkák elvégzésé­ben kimagasló ered­ményeket értek él; -'Ka­csa Károly brigádja, Hellénbarth Mihály, Faldum István és Nagy József KuboVlcs Imre, líj. Schön Jakab, Fe­kete István, a szerelők közül Gehrál István. A tavaszi munkákra való (elkészülés során súlyt helyeztünk a szer­vezésre, mint a folya- mátos munka egyik alapfeltételére. Ágra- númusaink állandó segít­séget nyújtottak a ter­melőszövetkezeteinknek a tervek elkészítésében. Tudatában voltak an­nak, hogy a közös mun­ka, a gépállomás és a termelőszövetkezetek ter­veinek összehangol ásá biztosíthatja egyedül, a minisztertanács határo­zatának pontos végre­hajtanák Az egyhehan­golt tervek mindenütt teret biztosítottak ai agrotechnikai módsze­rek alkalmazásának. Ju­ras Jénő Bátmonostorún, Bánfi Attila Va skill Ion végeztek eredményes munkát. A vaskúti gépállomás gépparkja és trsktorosa! felkészülten várják a ta­vaszi munka uteklndutá- eát. Agroiiónúiaalnk se­gítségére vaunak a ter­melőszövetkezeteknek 3 vetőmag biztosításában is. Legjobb dolgozóinkat vontuk be a termelő­szövetkezetnél tolyd szakmai oktatásba, hogy kellőleg telvérteeva együttesén vigyük győ­zelemre a tavaszi csatát B.ANFI ATTILA,' vezető ag'-onomús.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents