Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. február (8. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-01 / 27. szám
Közel 50 holdat öntöz idén a Duna vize a tassi Petőfi termelőszövetkezetben Metsző szel sivít a Dunáról, a folyó piezkossárga vize tarajos hullámokat vet. Pár lépésre állunk tőle Makkai Lászlóvá], ■ a tassi termelőszövetkezet brigádvezetőiével és próbáljuk mesrveini lábunkat, hogy vízba ne sodorjon a haragos szél. A íagygöröngyös terület, ahol bukdácsolunk, vagy 50 hold — az idén öntő zés alá kerül. Ezekről a tervekről kérdezősködünk a br.* erádvezetőtől. Makkai elvtárs két sötéten húzódó csíkra mutat: nagy földtáblát kétoldalt szegélyező csatornák. — Esekkel a csatornákkal már tavain 5 hold konyhaker. tészetet öntöztünk — magva- rÿ/.zn. — Csak az volt a 6"j= hu a a tavaly alacsony vízállás lóvén, nem tudtunk eledet szivattyúzni■ A folyón motor nem volt, hanem betoncsővön át futott a víz a, kettős elosztóba. — Az Idén ezt a negyven holdat — mutat körül a karjával — öntözéses takarmánytermesztésre használjuk. Gombosherét vetünk bele•. » il hartai és a kiskunfélegyházi gépállomás teljesítette vállalását Hogyan jutott el az öntözéses takarmánytermesztés gondolatáig a csoport? Makkai elvtárs elmeséli, hogv a föld régi gazdája, a Végh-uraság — akinél maga is cselédeskedctt — má,. siker rel alkalmazta. I\i spar ászt ezt nem tudta megcsinálni. A víz kivezetéséhez felszerolés kellett. a felszereléshez meg pénz kellett volna -— de az termett legkevesebb a dolgozó paraszt zsebében. A szövetkezetben adódott mód erre is. 1950-ben kezdték az öntö:zéses kertészetet. Aztán rájöttek: a nagy f oly ótól amely az orruk előtt hömpölyög, még több segítséget kaphatnak. A gondolat azonban csak gondolat maradt mindaddig, míg Makkai elvtárs brigádvezető’ iskolára kerülve el nem jutott az ország egy két helyére* ahol gyakorlatban látta az öntözés jelentőségét. — Szarvason megtanulta» hogy öntözni sem lehet akárhogy A kertészetben ezután — amelynek a területét ezévben a tavalyinak duplájára, 10 holdra emelik* —* nem az árasztó, hanem a barázdás öntözést vezetik be. Kevesebb víz fogy és könnyebb utána a művelés, míg árasztás után az egész felszín megcserepesedik- Tiszaföldváron pedig olyan öntözött gombosherét _ látott, amelynek a nagv aszály ellenére meg sem kottyant az öt- -ziVri kaszálás. Ahogy hazajött.' összeült a tagság. Makkai elvtárs beszélt: — Van 600 birkánk. 60 marhánk, a sok disznó és süldő. a 17 ló. Az állat szaporodik, Icaszálónk vedlő eav_ öl sincs. Ez a nagy víz itt kínálja magát. Javasolom, a adton- túli részbe vessünk takarmányt és öntözzük• • • A tagság egyszóra megsza- Viiîtâ* , Makkai elvtárs hátat fordít a szélnek és a táblát mutatva magyaráz: — A jövő hónap ban, vagy ha enged a fagy, még előbb, megkezdjük a munkát■ A két hosszanti csatorna közé sűrűn keresztcsatornákat húzunk. Mérnöki segítséget kapunk hozzá,. egyébként saját crőnkbő csináljuk. Áprilisra, mire a herevetés ideje elérkezik, már készen kell lenni a csatornahálózatnak... A fagyos mélyszántáson átvergődve, homokos táblára érünk. — Azt is terveztük — szól Makkai elvtárs rámutat va ti sárguló pászfára —>. hogy ezen a részen öntözéses burgonyatermesztést vezetünk be, egyelőre kísérletképpen. A tervek szerint tehát a. tavalyi 5 hold helyett az idén tízszeranuyi, majdnem ütvén hold területen teszi hűsége« szolgává a Duna; vizét à csoport. De Makkéi elvtársnak és a. csoport többi tagjának mée* távolabbi elképzelései vannak. Ha sikerül felfejlődniük és a duna menti szélességben kétoldalt térj eszkedhetnek, másfél-két kilométer szélességben a part mellett kiszélesítik az öntözést. a j Dunamenti szegényemberek költötték bizonyára azt a kis dalt amely úgv szól: vA Dunáról fúj a szél, szegény ember mindig fél. Ha Dunáról nem fújna, ilyen hideg nem volna• ■ •” A hidegben most sínes hiány. De a tassi úi emberek, a szövetkezeti tagok pem haragsza; nak a hideg szelet árasztó Dunára és nem félnek tőle. — Barátjuk és segítőjük a nagy folyó, bő vizével társukul szegődik a termelési harcba#. — Hullámaival v'ruló kertészetet, dús herevetést öntöz alig pár hónap múlva. Megyénk gépállomásai a gép. javítási terv teljesítésében erősen elmaradtak. A nagyfokú é1- maradás, amennyiben ezt be ndn hozzák. veszélyezteti termelőszövetkezeti csoportjaink tavaszi munkáját is. Több gépállomás felismerve a gépjavítás nagy jelentőségét, vállalást tett. hogy "e*őbb befejezik a gépjavítást, Elsőnek a mélykúti gépállomás végzett a javítási munkával. Tegnap táviratban a hartai és a félegyházi gépállomás értesítette a megyei tanácsot, hogy vallatásaikat teljesítették, À hartai gépállomás február 1-x-e vállalta gépparkjának a rendbe hozatalát. A dolgozók eleget tettek fogadalmuknak és már január 80-án befejezték a javítást, A félegyházi gépállomás dolgozói Is korábbi időpontra, február 5-rc vállalták gépeik kijavítását. Vállalásukat ja miár 30-án teljesítették. A kijavított gépek egyrésze már brigád-Szálláson van, s a kedvező idátx-o megkezdik a határban a munkát. A többi gépállomások kövessék ezeknek az élenjárók-' nak a példáját és minél előbb fejezzék be a gépjavítási munkát. Nagy gonddal folyik a gyümölcsfák féli ápolása állami gazdaságainkban A két régivel együtt 7 termelőcsoporl működik már MéLykúton Az új csoport tagjai lelkes összefogással oldják meg az indulás nehézségeit Mélykút községben az évek óta működő Hámán Kató és Termő Kalász csoportok mellett az idei tavaszon. 5 új termelő- csoport kezdi meg a közős gazdálkodást* A Kossuth csoport 156 holdon az ősz folyamán alakult. A köz. ségbeli termelőcsoportok közül elsőnek fejezte be szeptember 20-ra az őszi vetést. Bár állatállományukat csak a tagok által bevitt jószágok — 9 16, 10 süldő és 2 üsző — alkotja, gondoskodtak jóelőre a téli takarmányról. Silót készítettek s a tavaszi zöldtakarmány biz. tositására 5 hold takarmánykeveréket vetettek az ősszel. Ta vaszra serté3- és szarvasmarhatörzset kap a csoport. Tavaszi vetéstervükben is 16 hold jut takarmánynövények, re aratás után pedig 30 holdon másodvetésü takarmányt termesztenek* 10 holdon gyapotot vetnek, 6 holdon fűszerpaprika termést indítanak. Az új csoport tagjai lelkes összefogással oldják meg az indulás nehézségeit. A vetőma got jóelőre vásárlással biztosi tották, illetve biztosítják, Lucerna-vetőmagot a kunbajai Rózsa Ferenc termelöszövetke, zettöl kapnak. Kukoricavetö- magot ■— mivel a tagok tavaly még egyéni parcelláin nem ter mett vetésre alkalmas kukorica — szintén vásárolnak* A beadási kötelezettség telje sítését első feladatnak tekintik, De mivel közös baromflálio mányuk még nincs, a tagság el határozta, hogy első negyedévi baromfi- és tojásbeadási kötelezettségüket egyénenként, a háztáji állományból adják össze és úgy teljesítik. Dunaveesén a pártszervezet jó népnevelő munkája szétzúzta az ellenséges hírveréseket Nemrégiben az osztályéi- lenség Dunaveesén azt hí- resztelte, hogy rövidesen nem lesz kenyér, kifogyóban van az állam kamrája, Nér hányán, felültek ennek a. hírverésnek. Hdrom négy napig tömve voltaic a dunavccsÇi kenyeret árusító üzletek és párosával vásárolták a kenyeret. A pártszervezet felfigyelt az egyre fokozódó felvásárlási. lázra■ A kommunistákat és a, népnevelőket összehívta és megbeszélte velük a tennivalókat. A párttaaok és a népnevelők az. értekezlet alapján felhasználták a begyűjtési rendéletet ismertető kis gyűléseket, hogy megmagyarázzák a dolgozóknak} milyen helytelen é« káros, ha gs ellenség hangját követik és szükségtelenül vásárolnak kenyeret. Hamarosan le is lepleztek a. áolaoző parasztok segít? ség ével Derecskéi fsiván volt rendőrtisztet, aki az ellenség hangját segítette és rendszeresen vásárolt kenyeret. Már a múltból jól ismétlőkt mert mint rendőr fő törzsőrmester Csepelem a munkások réme volt. Pribékjei nem egy becsületes munkást tartóztattak le, mert emberibb életet követelt. Derecskéi jelenleg 5 és fél holdon gazdálkodik. Mikor a tanácsnál alaposabban utána nézlek a nyilvántartási la‘pi jónak, kiderült, hogy a beadás teljesítése után Inét) jócskán maradt gabonája beörlésre. Mégis vásárolta a kenyeret. Körülnéztek tehát Derecskéi háza táján. A tulajdonos először megtagadta a padlás- gjtó felnyitását. Azzal érvelt, hogy neki nincs ott semmije. Később fenyegetéssel próbálta megfélemlíteni az elszámoltatokat és azt hangoztatta. hogy fejszével veri szét annak a. fejét, aki fel mer menni a padlásra. Az elszámoltató bizottságot áronban nem lehetett me9fölemlíteni. Jól körülnéztek a lakásban. Különböző helyeken elrejtve találtak 20—30 kilogramm súlyú liszteszsákokat. Összesen 335 kilogramm lisztet rejtett el < lakásán a volt rendőrtörzs őrmester. Ezenkívül, hat pár női cipőt, 20 pár selyemharisnyát, 20 töltőtollat és 10 kalapot vásárolt össze áru halmozás céljából. Az áric rejteaetőt és kenyérfelvásárlót azonnal átadták a bí 'lóságnak. Három évi börtönre, 600 forint pénzbüntetésre, 800 forint értékű vagyonelkobzásra és 5 évre « közügyektől való eltiltásra ítélték. A leleplezés után a párt- szervezet kommunistái és népnevelői felhasználták a szemléltető agitáció módszereit az ellenség alias tevékenységének megismertetésére és meggyülöltetésére, A népnevelő munka eredményre vehetett, A dolgozók hallgattak a várt szavára és M utóbbi napokban megszűnt a felvásárlási lúz Dunaveesén, Pártszervezeteink tanuljalak ebből a példából, és ha* sonló módszerekkel verjék vissza az ellenség hírveréseit, i Megyénk szője- és gyümölcstermelő állami gazdaságaiban szorgalmasan végzik a gyümölcsfák téli ápolását. A trágyázás nagyrészben, mintegy 90 százalékban, a koronaalakító ritkító metszés pedig már teljesen befejezést nyert. — Ugyancsak befejeződött az új gyümölcsösök telepítése is. Ennek során összesen 488 hold területet ültettek be túlnyomórészben Jonathán és Húsvéti Rozmarin fajtákkal. A gazdaságokban folyó munka két részre, a termő- és újonnan telepített gyümölcsfák ápolására tagozódik. Régen cgy-egy viszonylag bő termés után a gyümölcsfák egy-két évig- „pihen- tek‘‘, vagyis jóval kevesebb termést hoztak. A cél most az, hogy ezeket az ingadozásokat meg; szüntessék, illetve biztosítsák a termőegyensúlyt. Ezt az évenként rendszeresen végzett mechanikai kezeléssel — metszés odvas részek kiégetése. gom-' bák és más fertőző gócok eltávolítása — szervestrágyzással és gyakori permetezéssel érik el Igen fontos a gyümölcsfák állandó kondíciójának javítása is. Ezért a szovjet tapasztalatok alapján bevezették az évenkénr többszöri trágyázást. Eszerint nemcsak télen, hanem tavasz szál virágzás előtt és termesze ‘es hullás után, sőt ahol lehetőség van az öntözésre, ezzel egybekapcsolva júliusban is' mütrágyáznak majd. A rttkítt metszés során eltávolították » száraz, beteg- ágakat és a feles leges gallyakat. Azokat az elöregedett gyümölcsfákat, me; lyeknek törzsei és gyökerei még egészségesek, visszametszés&e újítják meg. A fiatal gyümölcsösökben a koronaalakító ritkító metszés után a törzstisztogatás folyik, A hosszúhegyi állami gazdaság ban már a szovjet módszerrel végezték a metszéseket. A növekvő fák koronáját az úgyne veaett nyújtott orsőgujához als kitották — a közepes és hosz szútörzsü almafáknál. Ennek előnye az. hogy magasra nyújtott felfeié ívelő koronaágaljaí jobban éri napfény és levegő, zamatosabb lesz a gyümölcs est könnyebb a kártevők elleni védekezés* Súlyos felelőtlenség az állatállomány átteleltetésénél Kunszentmiklóson HA MEGELEVENEDNÉK nfese és az állatok beszélni, sőt büntetni is tudnának, — nehéz helyzetbe kerülne néhány ember Kunszentmiklóson, A bűnös fe lelötlenség iskolapéldáját mu .tatja a községben az állatállomány áttel eltetèse. A három termelöesoport közül mindösz sze a Tanács készített' silót, de az is csak 10 köbméterig erői tette meg magát. A Vörös Csil lag csoportnak volt ugyan silóz ni való anyaga, de mire a siló- zást meg kellett volna kezdeni, feletették a nyersanyagot, M^st drága pénzen vásárolják a kuko ricaszárat, ami magában tized, rész annyi értéket sem jelent, mint a siló*. AZ AEEATAELOMANY pe dig mindhárom csoportban romlik, számos elhullás történik részben a takarmányhiány, részben a gondatlan tartás miatt. Vakok-e ezeknek a csoportoknak vezetői é.s nincs bennük íelkisme rét? Államunk hatalmas érté két bízott kezükre az állatállománnyal s most hanyagságuk miatt ez az érték forog kockán. De ezen túl azt sem látják, hogy minden elhullott álját, minden kilogramm súlyveszteség a közös jövedelem, a tagok egyéni részesedésének rovására megy? S hol vannak a csoportok kommunistái, ha eltűrik ezt? A zárszámadással elégedetlen ta. gok folyton az aszályra és egyéb természeti csapásokra hivatkoznak. de azt éppenséggel nem veszik észre, hogy a hibák gyökere bennük van, a zárszámadás saját rossz munkájukat tükrözi vissza elsősorban? őket vádolja súlyosan az elhanyagolt állatállomány, az üresen áhítozó siiógödvök! Vájjon azért is ag időjárás felelős, hogy ezek a gödrök üresen maradtak?. A CSOPORTOK elnökei meU lett — akiknek elsősorban kelj lett volna gondoskodni az átte* [éltetésről — még nagyobtt felelősség terheli a kunszent j miklósi községi tanács mezöJ gazdasági osztályát. Az osztály dolgozói maguk is tétlenül sopánkodó emberek. — Beindított tűk mi idejében a silőzást, da nem ment — védekezik az egyik előadó* Persze, hogy magától semmi sem megy. még a silózás sem. Az osztálynak nemcsak „beindítani", de irányítani* ellenőrizni kellett volna a mun. kát, segítem, siettetni. Ezt azon ban nemcsak a csoportokban do a saját portáján sem tette, ‘ A községi sílótervből is hiányzik még 500 köbméter. Bösztörörr még egy szál sem került az állami tartaléksilóba. Most kapkodnak, próbálják összeírni ? felesleges silózhatő szálástakar mányt a készenálló répászolet hez. A mezőgazdasági osztálj átaludta a telet és januárban kezd olyan .munkába, amit mái októberben kellett volna beíe jezni. Mostmár azonban percnyi ké sedelemnek sincs helye. A megenyhült időjárás módot ad, hogy a készenálló anyagot haladéktalanul lesilózzák és a tavaszi zöldtakarmányig még felhasznál ják. A jövőre vonatkozóan pe dig legyen ez a tél kemény lecke csoportelnökök és a tanács számára: hogyan nem szabad felelőtlen nemtörődömséggel kockára tenni egy egész község értékes állatállományát, A mulasztásban a községi pártbizottságnak is van. része. Vizsgálj^ meg a helyzetet és vonja felelős, ségre azokat. akik miatt így fest Kunszentmiklóson a? állatállomány átteleltetésére vo. natkozó párt- és kormányhatározat végrehajtása;