Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. február (8. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-15 / 39. szám
jr Csítn’ egy lépés választ el aitól, hogy az- Átok-csatornából A Idas-csa lorn a legyen Megyénk északnyugati részén húzódik keresztül a Dunavöjgyi Főcsatorna, amelyet a nép Átok-csatornának nevezett el. Nehezen élt itt a nép a rendezetlen lecsapol ás és az aszály miatt. De csak egy lépés választotta el attól, hogy bőségben is élhessen. A íöldesuraK- nak nem volt érdeke, hogy ezt a lépést megtegyék. De nekünk érdekünk, hogy egy lépéssel előbbre lépjünk. Hogyan lépjünk? A Kiskunság legészakibb része megyénk egyik legmosto- hább vidéke; A zsopibékos, turjánba ösgyepbe tavasszal, ösz- szel bokáig süpped belé a láb. Csak nyáron használható legeltetésre, akkor még legtöbbször az a baj, hogy teije3en k ég az a gyenge savanyú fü is, ami terem rajta. Másfelé meg szikes a talaj. Jóformán most még semmit sem ér. Gyakran még a juhász sem talál füvet rajta, még ke- vésbbé az állat, ha meg kiég, akkor reped a föld, csak vélet- teu permeteg után portalan, Olyun ez a föld, mint P0' ráig letarolt, leégett, kopárra leborotvált vüág. Itt-ott néhány tehén, tinó ballag rajta, vagy ácsorog. Vízgazdálkodást kell itt megteremteni Egyrészt lecsapolni a belvizeket, másrészt öntözni a földeket és akkor megyénknek ez a soktízezer holdja is olyan bőven termő terület lehetne, mint déli részeken. Megyénk nyugati részén csatorna húzódik végig. Hivatalos neve: Dunavölgyi Főcsatorna, de a kiskunok: Kunszentmiklóe, Szabadszállás, Akasztó, Fülöp- szállás és Soltszentimre népe a' 30-aa évek elején elkészült csatornát Átok-csatornának nevezte el. A Sári község mellöl kiinduló és Bajáig haladó, 350 kilométeres csatornának ugyanis lecsa- polás lett volna a feladata a vadvizek, sások világában. Hivatását azonban úgy teljesítette, hogy Átok-csatorna lett a neve. Ha a vizek nagyon megszaporodtak tavaszonként, akkor » csatorna maga. árasztotta el a lejjebb fekvő községeket, legelőket, a ritkán fellelhető szántókat és ez annál sűrűbben megtörtént, ahogy a Dunavölgyi Lecsapoló Társulat mind jobban kiterjesztette hatósugarát a környék földjeire, A nyári meleg idején meg éppen ellenkezőleg működött: elvezette még azt a Ids vizet is, ami lelj, volna; V kutak kiszáradtak Ilyenkor és ember, állat, növény mérhetetlen sokat szenvedett a víztelenség miatt. A felszabadulás elült a parasztok sokszor be akarták tömni a csatornát és néha oly nagy volt az elkeseredés, hogy íigypn akarták ütni a Lecsapoló Társulat vezetőit. A legeltető társulatok egy tányér levesért eladták volna ■ legelőiket, ha ugyan Jött volna, aki megvegye. Pedig a föld, — ahol nem rzi- ke3 — kitűnő minőségű ősgyep, amelyet a történelem „során alig tört fel az eke. A Lecsapoló Társulat vezetőinek fondorlatán, továbbá aa azokat kiszolgáló legeltető társulatok miatt ezen a vidéken soktízezer holdon nem termeltek semmit, a hamar kí- perzselődő szikiszénán és a gyenge, savanyú füx-ön kívül Az Atok-csatorna csak elvetette ennek a .vidéknek a vizét, : A várt mérleget készített a tavaim aszályos esztendőről: s rámutatott, hogyan kell eredményesebben küzdeni a mostoha természet dien. A várt azt mondta, hogy a helyi vizeket fokozottabban fel lehet és fel kell használni öntözésre, hogy íOy megszabadítsuk a dolgozó varasztokat a szárazságtól, s munkájuJcat sokszorosan .gyümölcsözővé tegyük. Hogyan lehetne megyénkben a várt útmutatását követnit Hogyan lehetne megyénkben, amely két hatalmas folyó között terül el, az öntözéses gazdálkodást bevezetni? Korszerű gazdálkodás el s?m képzelhető öntözés nélkül. Különösen olyan megyében, mint a miemu ahol évrőVévre nagyobb területek nem jutnak kellő csapadékhoz, a'inely földeket igen gyakran az aszály sújtja. Az öntözés nemcsak a rizsföldekre viszi el az. életet adó vizet, hanem a takarmányfélékhez, a kapásnövény ekhez és a legelőkre is. Az öntözés a kapásoknál és a takarmánynövényeknél megkétszerezi, az ipari növényeknél pedig 60—JOO százalékkal növeli a terméseredményeket. " Nem szabályozta és nem adott akkor vizet, amikor arra a legégetőbben szükség lett volna. Főfeladatunk most tehát az, hogy ezen a vidéken bevezessük az észszerű, korszerű vízgazdálkodást. Vagyis neesak elvonjuk a vizeket, hanem azokat észszerűen tároljuk és akkor adjuk a talajnak vissza, amikor erre szükség van. Vizet adunk és ezáltal élete*. így azokon a helyeken, ahol évszázadok óta szöeskelegelök voltak, dús növények zöldelje nek és buja kaszálók, legelők létesüljenek, A3 Atok-csatorna mentén az iintözéses gazdálkodást kél módon lehet megteremteni: a csatorna zsi.lipelésével és anélkül, a helyi adottságok kihasználásávaL A zsilipelés költséges, de a helyi adottságok kihasználásával is már meg lehet teremteni az öntözéses gazdálkodást, lehet védekezni aa aszály ellen, lehet a terméshozamot emelni. Nézzük először a lezsiiipelés. sel mit lehet elérni? A Duna—Tisza-csatorna első szakasza elkészült Sáriig. A Dunából tehát ennek a csatornának a segítségével tetszés szerint engedhetünk vizet az átok-csatornába. Ha pedig az átok-csatornát több helyen el. zsilipeljük. akkor vízduzzasztással a zsilipek közti részen meg- vaJósítJmtjiik az öntözéses gazdálkodást, A vizet a szétágazó csatornarendszerbe vagy motorikus úton szivattyúzzuk be, vagy pedig megvalósítjuk az úgynevezett gravitációs öntözést. Ennek elgondolása azon aa egyszerű té nyen alapszik, hogy a soroksári Dunaág két zsilippel, a Kvas say- és Tassi-zsihppel, szabályozó szintje állandóan 97 méter magasságban van az Adria felett. Az Átok-csatorna menti területnek Jcgnagyobb része a soroksári Dunaág szintje alatt fekszik. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az öntözést ezen ., területen minden gépi erő néMiül, a legegyszerűbb eszközökkel és így a legolcsóbban meg lehet oldani, az úgynevezett gravitá ciós úton. A hol a gravitáció már nem érvényesül, ott .csekély egy. másféhnéteres emeléssel lehetne öntözni. Megyénkben tehát a Duna— Tisza-csatorna segítségévei és duzzasztó zsilipek közbeiktatásával lehetségessé válik olyan vízgazdálkodás megteremtése, amely közvetve-közvetlenül 100 ezer holdnyi területet érint. Mérnökök kiszámították, hogy a jelenleg rendelkezésre álló másodpercenkénti 13 köbméter vízmennyiséggel 25—30 ezer hold öntözhető, ebbő! mintegy 15 ezer hold gravitációs úton, de újabb vízkivétellel & vízmeny nyiség 23 köbméterre fokozható másodpercenként és ez a meny. nyiség már kereken 50 ezer hold öntözésére is elégséges, részben továbbra is gravitációs utón, részben csekély emeléssel Már elkészült a sári duzzuszlózsilip és ezzel olyan helyzet állott elő a Kiskunságnak ezen a vidékén, amilyen lehetőség még soha sem adódott. Lehetővé vált ugyanis, hogy az eddig csak lecsapol ás céljait szolgáló csatornák: a Dunavölgyi Főcsatorna és a 30-as és 31-es csatorna most már az öntözést is szolgálja a zs.lipek segítségével. A kunpe széli zsilip segítségével aztán ezen a vidéken a mérnökök már uralkodni tudnak a víz felett: felduzzaszthatják a kellő magasságra, hogy aztán az alacsonyabban fekvő területre rábo- csáthassák, amikor szükség van rá. Az árapasztó csatorna és a Duna—Tisza-csatorna segítségé vei bármikor nyerhető via a Soroksári Dunaágből, s termesze tesen le is csapolható. így azután az év bármelyik szakaszában, nappal és éjjel, lehetséges az öntözés. A főcsatorna és a mellette lévő kisebb csatornái*; pedig úgy működhetnek össze, hogyha az egyik áraszt, akkor a másik kettő csapol, vagy fordítva, Szívemy.. és bajusz-árok A gravitációs öntözésnek is többféle módja van. Az egyik az úgynevezett vadöntözés, amely abból áll, hogy a íelduz zasztott vizet kisebb csatornákon át a földekre vezetik és amikor ezek a kisebb csatornák megtelítödnek, akkor a víz ki csap és elönti a körülötte fekvő területet. Ez az alacsonyabb kultúrájú öntözési mód azonban csak rétek és kaszálók öntözésére megfelelő, A másik öntözési mód a magasabbrehdű szovjet módszer, a barázdás öntözés, amely nemrég vált ismertté hazánkban, Nálunk eddig a ke. vésbbé gazdaságos és a nö vényeknek is kevésbbé megfelelő, rengeteg munkaerőt igénylő bulgáröntözós dívott, — ha ugyan egyáltalán használták. A barázdás öntözési módnál a megduzzasztott csatornákból szí vorn yákkal (ami nem egyéb, mint egy bádogból készült cső) a kisebb, az úgynevezett bajusz árkokba vezetik a vizet A bajusz-árkokból kisebb árkok vezetnek a földre, a növények közé, Ezeknek a kis csatornáknak a bejáratát, egy-egy ásónyi föld tartja elzárva és ha egy apával az árkoj- megnyitják, akkor a bajusz-árok vize a növények közé vezethető. A kis árkok oidajaiu is a víz a növények gyökerei felé szivárog. A bajusz-árkokat egyetlen eke elé fogott, két lóval is elkészíthetjük. Tehát nem szükséges hosszadalmas és fáradságos árokásás. Mivel aa elzsilipelés költséges' beruházásokkal jár, azér^ a Kis kunságban az Átok-csatorna mentén más, kevésbbé költséges módon is lehet öntözni. Ha kihasználjuk a helyi adottságokat, úgyszólván pénz nélkül megteremthetjük az észszerű vízgazdálkodást. Miben áll ez? Nézzük K unszentiuiklós lielyi adottságait Aki Kunszentmiklóa határának térképét figyelemmel vizsgálja, aa megállapíthatja, hogy a határban igen sok mélyebben fekvő ré^ terül el, amely ilyenkor télen víz alatt áll. Ha most ezeknek a réteknek a vadvizet levezető csatornáit elzárjuk, akkor elérjük azt, hogy az Atok-csatorna sem tudja elve. zetni innét a vizet. Ea pedig azt jelenti, hogy ezeken a réteken 1—3 hónapig továbbra is tárohii tudjak a vizet, ami azt jelenti, hogy az aszályos időpontot 2—3 hónappal későbbre tolhatjuk. Két-három hónap pedig elegendő arra, hogy a fü megnöjjön. Ha pedig a tavaszi vizet tároljuk, akkor ezzel a melegebb vízzel elérjük azt, nogy a talaj hajszálcsövein keresztül a növényzet gyökeiéig ér és ott elősegít, a gyorsabb növést. A téli hideg víz ilyenformán tárolásra nem alkalmas, merj a hideg meggátolja a növények fejlődését. Ha például a kunszeiitmiklósi Lapos-réten a levezetőcsatomák elzárásá. val tároljuk a tavaszé vizeket, akkor elérhetjük azt, hogy körülbelül 500—600 holdon olyan minőségű szériatermelést b;zto sítunk, amely elegendő a község állatállományának etetéséhez. Tavaly ezen a területen alig egy boglya széna termett, A birkák majH szomjanhaltak raj ta. Az idén, ha itt sikerül a vi zet tárolni, — ami tulajdonkép pen egy forint, költségbe sem keiül, —• akkor az ősszel és a télen a kimszentmlklósi dolgozó parasztoknak már nem szénagondjuk. Ezzel a módszerrel azonban csali a réteket lehet öntözni, illetve a réteken lehet vizet tárolni. Célunk azonban az, hogy a szántóföldeké11 Is megteremtsük az észszerű vízgazdáüiodást. Hogyan lehetne ezt elérni például a kunszentmiklósi határban? Úgy, hogy elzárjuk az Atok- csatorna mellékcsatornáit Nem engedjük lefolyni a tavaszi vD zeket, hanem ezekbe a csatornákba gyűjtjük és amikor szükséges, a csatornáit oldalán kis levezető-nyílásokkal a szántókra ereszthetjük. Ezzel a módszerrel elérhetjük azt; hogy a csatornák mentén 1—2 kilométernyi területen észszerűen használhatjuk fel a vizet, ami bőségesebb termést biztosít. * De Kunszentmiklóson más lehetőség is van. A községen keresztül folyik a Bakér Ezt táplálja a strandfürdő és az artézi kút is. Nyáron kiszáradt medre szenmygyüjtő-teleppé válik éa ezért egészségtelen a jelenléte, Ha ezt az ért a község északi részén lévő útátvágásnál el. zárjuk, akkor elérhetjük azt, hogy nyáron nem lesz a községi mederben víz, tehát partjain nem nyújtunk’ módot a mill.ónyj baktériumágynak, továbbá azt, hogy a község északi határának jelentős részét bőségesen viz zel láthatjuk el. De más megoldás is lehetsé ges, mint a község felső részén a via tárolása, Ha a 30-as csatornával mellékes» tornával kötnénk össxe, akkor a Bakér nem álló, hanem folyóvíz lenne és nemcsak a község felső részét lehetne bővebben vízzel ellátni, hanem a déli határát is egy.két zsilip közbeiktatásával. Sőt ennek még más előnye is lenne, Ebben az érben halgazdaságot is létesíthetnénk. Láthatjuk tehát, hogy csak egy községben mennyi lehetőség van arra, hogy pénz nélkül szakszerű vízgazdálkodássá, mennyi mindent; lehet megváló sítani, hogyan lehet a növények, terméshozamát növelni. És mennyi ilyen község van megyénkben! Mennyi helyre vezethetjük a víz áldását! Az Atok-csatomán kívül más lehetőség is van még ezen a területen. Az Atok-csatorna és a Duna között kígyózik a Kígyós-ér. Ebbe folyik a Bakér. A két ér nek a medre elég- széles és 80—- 90 kilométer hosszúságban húzódik a Dunával párhuzamosan északról délre. Mindkettői nagyszerűen lehet öntözésre felhasz nálni. Ha a Bakért a tassl vízi telep segítségével vízzel látjuk el a Dunából, akkor ezen a terüle ten is virágzó földe^ varázsolhatunk a zsombékos, turjános ős gyep helyébe. A soroksári Duna.ággal; a Duna—Tiszközi-csatoina segítségével az Átok-csatornán keresztül lehetségessé válik a Kis. kunság öntözései Helyes mérnö keink elgondolása: a soroksári Dimaág vize itt, a Kiskunságon képes arra, hogy szántóföldeket^ kaszálókat, -legelőket hozzon létre és tápláljon és hogy ezáltal az egész vidék képe gyökeresen megváltozhat, Ahol gravitációs utón és á szovjet rendszerű barázdás módszerrel öntözni nem lehet, ott gépi emeléssel kevés költséggel valósítható meg az öntözés. As egész alacsonyan fekvő talajvíz veszélyes területen pedig vad- öntözésacl lehet öntözni. Központi Vezetőségünk és Kákosi elv társ felhívták az öntözés nagy jelentőségére figyelmünket. Megy étikben az öntözés természeti feltétek*! megvannak. Feladatunk most az, hogy j,; helyi vizek, a helyi öntözési tehetőségek kihasználásával megteremtsük a társadalmi feltételeket is. Dolgozó parasztságunk ismerje fel és váltsa valóra azokat a lehetőségeket, amelyek az öntözés fejteszt é»e előtt állnak. Az öntözés Ugye — harcot jelent. Pártszervezeteink a kommunisták vezetésével álljanak az élére ennek a harcnak, hogy megyénkben tíz-, meg tízezren dolgozzanak azo**, hogy az élteíö víz ter. mékenyebbé tegye földjeinket, hogy még gyorsabbau emelked jék a falu és egész dolgozó népünk jóléte, hogy gyorsabban és eredményesebben építhessük fej a szocializmust. /
