Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-15 / 39. szám

(Folytatás a 2, oldalról)

udôsa és neki \g tárna adni kell őket, valamint né veiket a felszabadulásért vi volt .harcukba*1; a beice meg

•védéséért vívott harcukban.

Nos, elvtársak, van «dóssá= és adósság-- Kétségtelen, hogy mi magyarok — és ez nem csak ránk magyarokra vonatkozik — sokká], de sokkal töb Kel tartozunk a Szovjetunió Hflfc, mint amennyivel a S-ov jetunió tartozik nekünk- Sztálin elvtárs szavait a szav net néx) adósságáról nekünk lehetetlen bizonyos szégyen érzés nélkül olvasni- Hiszen nekünk, magyaroknak, sokkal de Sokkal nagyobb a törlesz teniválóuk! Kétségtelen, hogy ogyetmást törlesztettünk adósságunkból, a fölszabadít sért, a békénk megőrzése év dekóben nyújtott segítségéi- a szakadatlan gazdasági « kulturális , segítségért. » szó dialista építés terén nyújtott műszaki és egyéb tamugata sért. De nem jó magyar h za.fi az.-aki nem éra:, hogy tor löszt ve adósságunk egy részét még mindig jócskán hátra.ék ban vagyunk! Legyünk rajta hogy törlesszüuk ebből a hát ralékból.

De itt sajátságos tartóra sokról és követelésekről van szó. Nem kereskedők között adósság ez, hanem testvérek barátok kölcsönös támogatá sa. Mindazt, amivel a Szovjet uniónak tartozunk,, önma gunknak kell, visszafizetnünk A Szovjetuniónak azzal kel törTesztenünk az adós-ágún kát, hogy jól dolgozzunk saját magunknak, hosrv í'eléoítsük magunk szocialista országát hogy mégvédjük a mffgunl békéjét éc függetlenségét üogv teljesítsük a magunk kötelességét saját népünkkel szemben, hogy a. körmére, üs -ünk a magunk ellenségeinek

— külsőnek és belsőnek,-- hogy éberek legyünk a mi épí tésüuk kártevőivel «zömben Kg törleszti ük mindazt

a mi vek saját magunknak tar t ózunk, akkor — de csak ak kor mondhatjuk el. hogy tör 1 tsz tettük a Szovjetunióval szemben fennálló adósságán kát! Tanulj a Szovjetunió gél’ (Iájából, vedd át és alkalmazd </. szovjet évités tavasztalatait iéfju u.-njanolvan szilárd ás áll' hatatos. kitartó és bátor, mint a szovjet nép! Tanuld ruca u auanúgy leküzdeni a szocialista évités apróbb-na- avobb nehézségeit, mint a szovjet dolgozók, tanulj mc9 ■iia/janiiaij harcolni és helyt (ülni, mint a szovjet nép: ezzel törleszted a ma/jvar adóssá!! ot a Szovjetunió iránt.

Elvtársak! Az idén különleges körülmények között ünnepeljük meg a Magyar-Szovjet Barátság Hónapját. Amerikában új emberek kerültek kormányra és azt mondják, hogy ezek aa új emberek — akJs melesleg szólva egytől-egyig az amerikai milliárdos monopóliumoknak az emberei -— valamiféle ,,új politikát" akarnak kezdeni, többek közt vciünk kapcsolatban is. Akármilyen furán hangzik: „fel akarnak szabadítani'* bennünket. Ugyan mitől? Mióta hívják ,,felszabadításnak" azt, hogy az amer.kai yveissmanfrédok vissza akar. jük szerezni Csepelt a magyar weissmamifrédoknak ? Mióta hívják ..fölszabadításnak1’ azt, hogy fiz amerikai milliárdosok barátaiknak, a volt magyar grófoknak és báróknak viasza akar. ják szerezni, azt a földet, ami a magyar paraszté lett? Ezekre a „felszabadításról“ szóló ostoba amerikai beszédekre a mi Válaszunk csak egy .lehet: Cse pelt többé nem VM-nek, hanem visszavonhatatlanul és mindörökre Rákosi Mátyás Müveknek (nagy taps) hívják, jeléül annak, hogy Csepel és veie együtt az . egész magyar ipar, az egész magyar föld nem a grófoké és hálóké többé, hanem a magyar dolgozó népé. (Taps) Mi tuujuk, az amerikai háborús, uszítők Szélsőséges elemeivel jőné. hány kalandor politikus került kormányra, olyanok, akik szavaikban és tetteikben sok.zor beszámithatallanok. Azt a tanácsot, hogy ezek a kissé gözfe ití kalandorok legyenek józa. nabbal: és gondolkodjanak néha né a zsebükkel, hanem a fejük kel, nem mi adjuk neki):, hanem — épp mostanában — az angol és francia polgári sajtó. Mi persze helyeseljük ezeket a tanácsokat. A magunk részéről folytatjuk azt a politikát, amit eddig folytattunk: a nyugalomnak és a szilárdságnak a po litikáját, az- építésnek -és a békének politikáját és egyben az éberség politikáját.

Támaszkodni ebben a, politikában élvtársak, úgy, 'mint eddig, továbbra is a Szovjetunióval való barátságunkra és szövetségünkre támaszkodunk.

. Az idéh a Magyar. Szovjet Ba rátság Hónapja egybeesik a Szovjetunió és Magyarország közötti barátsági, együttműködési é3 kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésének ötödik évfordulójával Ez a szerződés öt évvel ezelőtt hatalmas segítője voit a magyar állam tíUpraál- lásának. Ennek a szerződésnek a megkötésétől kezdve nem vol- tunk többé legyőzött nép, egyenrangú, megbecsült tagjává lettünk a szabad népek családjának. Ez a szerződés lett egész építömunkánk alapjává, békénk és függetlenségünk sikeres megvédésének biztosítékává. Ez a szerződés tette lehetővé hároméves tervünk befejezését, első ötéves tervünk megkezdését és vaióraváltását, hazánk és népünk gyarapodását, gazdaságilag, kulturálisan, honvédelmi készenlét dolgában. Ez a szerződés tette lehetővé felemelkedésünket, nemzetközi becsületünk és tekintélyünk helyreállítását és növekedését’. Mindvégig ki leéli tartanunk és ki fogunk tartani a szovjet-magyar barátság nagy ügye mellett, amelyet ez a szer zödés öntött jogi formában. Fogadjuk meg, hogy mindvégig követjük azt a férfit, aki a magyar népet, a Szovjetunió iránti, tehát a saját maga iránti hűségre neveli, aki szüntelenül arra tanít, hogy tanuljunk, tanuljunk és harmadszor is taiiuljunk a Szovjetunió tapasztalataiból és kövessük példáját: a mi szeretett

Rákost Mátyás elvtársunkat. (Hatalmas taps.) Fogadjuk meg, hogy mindvégig hűek leszünk a szovjet nép és az egész haladó emberiség vezérének, Sztálin elvtársnak .halhatatlan tanításaihoz, (Viharos taps.)

Révai József elvtára szávait gyakran szakította félbe a küldöttek lelkes tapsa A beszed elhangzása után lelkes tapssal köszöntötték a világ dolgozóin ik nagy tanítómesterét, Sztálin elvtársat és legjobb magyar tanítványát, a Szovjetunió legjobb magyar barátját, Rákosi Mátyás elvtársat A következő felszólaló" Csík Róza, a Martfül ,,Tisza’( Cipőgyár sztahanovistája volt A jelenlévők nagy tapsa köz* ben emelkedett szólásra Valerij Pavlovics Druz.n, a filológiai tudományok kandidátusa, , a .Zvjezda" főszerkesztője.

A felszólalásokra lapunk következő számában visszatérünk.

Ti tő ék „ígéretei66

Bukarest. A „Pod Zastavorn Internacianalizma”-ban, a ju go szláv forradalmi emigran sok Bukarestben megjelenő lapjában, N. Manma.cs a töb' bj kö-ött a következőket írja: A belgrádi hóhérban da má,. évek óta tejjel mézzel folyó kánaánt ígér a jugo-sziáv népnek. Ezzel szemben a jugo szláv nép az ígért szabadság és demokrácia helyett bőr tő" nőket és halijltáborokat. a jó lét helyett nyomort, éhséget és rabságot kapott- 1947-ben Titóék azt hangoz Látták; hogy 1951 ben — az ..ötéves terv” végére — a dől gozók életszínvonala eléri az 1939. évi szint háromszorosát A va1 óságban azonban a ju goszláv dolgozók életsiínvo nala ma tízszer alacsonyabb háború előttinél- T.tó inat' 1949-ben az akkori nagy- éhín ség idején Uzs> céhen kijeién tette: ..búzát nem exportálunk’ — E zel szembeni r,z utóbbi 2 esztendőben körülbelül három millió tonna búzát szállítottak külföldre.

Titóék 1947-ben azt i« meg ígérték, hogy az „ötévé« tervben” ipari termelésüket az 4939- évi színvonal ötszörösé re emelik. Azután két-hárora évvel kénytelenek voltak meghosszabbítani a „terv” idejét Végül pedig az egész terv csúfosam megbukott. Az ipar termelés emelkedése helyett lényegesen csökkent az 1939 évihez képest.

Néhány évvel ezelőtt azt.is megígérték, hogy 15 mi négyzetméternyi lakóterületet építenek- Titóék azonban lakó házak helyütt laktanyákat épí tettek.

A jugoszláv parasztoknak a többi kö-ött azt ígérték, hogy a mezőgazdasági termelés 1951 bem 405 százalékkal szárnyul :ia túl a háború “lőtti termelést. Ezenkívül 250 ezer ekét és 50 ezer ve.tőgépet is ígér tek. A termelés növekedés« helyett azonban 50 százalékkal csökkent a mezőgazdasági ter mêlés. A mezőgazdaság gépe ■ütése helyett pedig ma ott tartanak, hogy a jugoszláv parasztok 71 százaléka iné. lófogottal sem rendelse^ik.

Az ifjúságnak munkát és ■'skolát ígértek, helyette pzon- ban katonai Hk.'—zést. muríka nélküliséget és tudatlanságot adtak. ,,bj iskolák” nincsenek, a régieket pedig laktanyákká alakították. *

A jugoszláv nép nem hisz többé Titóék hazugságainak.

Jugoszláviában már közmon dússá vált: „Ugv hazud k. mint Tito!” (MTI)

A lengyel vegyipari újító-mozgalom nagyarányú fejlődése

Varsó. A Trybuna Ludu közli, hogy 1952-be,n a lengye. vegyiparban benyújtott ú.iítá sok száma 1951-hez viszonyítva megkétszereződ öttr A beterjesztett újítási javallatok közül 4220 at a gyakorlatban alkalmaznak már. Ezáltal évente több. mint 118 millió zioty megtakarítása, válik lehetővé. (MTI)

NEWZETKOZI SZEMLE

Kína ellen tervezett amerikai blokád és az anifol szövetségesek

Kanadában egyre jobban terjed a koreai háború azonnali befejezéséért indított mozgalom

Ottawa, (TASZSZ) Kanadában terjed a koreai háború befejezéséért indított mozgalom. A Peace News", a kanadai béke- védelmi kongresszus értesítője közli, hogy az egész országban széleskörű támogatásra talált âmes Endlcottnak, a kongíesz- szus országos tanácsa elnökének aa a javaslata, hogy február 22-én tartsák meg az egész országban a koreai tűzsziine-’ téri folyó harc napjátö

Újabb bíirmine millió dollár küicsüu Titóék hadigépezeténck

fejlesztésére

A J ugopros-s” tj-tóista hír- üSvnökség „jólértesült körökre” hivatkozva jelenti, hogy Washingtonban vegetértek a tárgyalások a nemzetköz.. új ■ iáépítési és finies tési bank és a titóisták között. A bank mintegy 30 millió dollár kölcsönt nyu.it a „ku-cSobjektu mok” néven álcázott jugoszlá viai hadiépítkezésék befejezésére (mm

A Német Szocialista Egységpárt

programmai dolgozott ki a berlini kérdés

megoldású ra

Berlin. (ADN) Németország Szocialista Egységpártjának nagyberiini bizottsága íe,hívás: intézett a német főváros lakosságához

A felhívás kiemeli: Az impe- xlistu megszálló hatalmak azzal, hog-y Nyugat-Berlint is bevonták támadó háborús tömbjükbe, véglegesen megszegtek a, Berlinre vonatkozó négyhatalmi egyezményt,. Ez további elszigetelődéssel és a nyomor fokozódásával fenyegeti Nyugat Berlin lakosságát.

A felhívás a továbbiakban hangsúlyozza;

Miután a Reuter polgármester vezetésé alatt álló nyugatber- üni városi elöljáróság el.enez minden békés tárgyalást és meg yezést, a nyugatberlioiek hazafias egységmozgalmának mag kell úöntenis & Iteuter-ezená,

tust és demokratikus, független nyugatberlini elöljáróságot kell létrehoznia, amely azonnal hoz zálát egy programra megvalósí tásáhoa, ameiy a többi között ö / kővetkezőket tartalmazza: Felszólítja a nyugati hatalmakat, hogy kezdjenek hatadékta .apui tárgyalásokat a Szov jet unióval a berlini* kérdés mielőbbi békés megoldása érdé kében.

Azonnal tárgyalásokat kezd azzal a céllal, hogy megszűnjék riyugat-Berltn elszigetelt helyzete.

Normális gazdasági víszonyo kát teremt Nyugat-Berlinben Nyugat Berlin elszigeto.tsé gét okozó törvényeket és rende leteket azonnal, hatálytg-.anítsa Valamennyi nyugatoerlini ter ror- és kémszervezet azönnaleloszlatásík íMTIi

Alig csitultak el azok a liu*. lámok. amelyeket Eisenhower kongresszusi üzenete borzolt fel a nyugateurópai „szövetségesek táborában’* és máris újabb ellentétek marcangolják a „szilárdnak*’ hirdetett amerikaiangol szövetséget. A „Reuter’* hírügynökség Washingtonból jelentette, hogy az amerikai szenátus hadügyi bizottságában nem hivatalosan megvitatták azt a kérdést, „hogyan lehetnü megakadályozni a kommunista Kínába irányuló szállítmányok megérkezését.“

Az angol nagytőkés monopó li uniók, — amelyek legalább olyan féltőén vigyáznák üzleti érdekeikre, mint amerikai társaik, — nem mondhatjuk, hegy 1. (kesedéssel fogadták Eisenhower Vgújabb tervét. A londoni City számotvet azzal, hogy hány hajót küldött az elmúlt évben a kínai kikötőkbe, és úgy találta, érdeke, hogy tovább is fennmaradjon a kereskedelmi kapcsolat. De van még egy kérdés, ami miatt népszerűtlen a Kína el'eni tengeri blokád. Dnllles amei lkai külügyminiszter ugyanis a szenátus külügy- öizottságában kijelentette: „Véleményem szerint minden esetleges tengeri zárlatba be k.l'ene vonni Hong-Kong angol korona- gyarmatot is/r

A nagybirtokosok érdekeit kifejező angol sajtó, most is túl telj szokásos óvatosságán, A

„Birgmi,!gham Post" élesen áh lapítja meg, hogy Amerika tel* jesen öneüátó) „éppen ezért megfeledkezik arról, hogy más nemzetek számára a kereskedelem éjét-halál kérdése.’* A konzervatív „Yorsitire Post*’ azt írja; „Reméliü kell, hogy a ten. gerészeti ostromzár kérdésében hozandó végső döntés előtt meg fogják ha'lgafni az angol és » többi szövetséges kormányt is. Angol felfogás szerint aa ostromzár a jelenlegi körülmények között sokkal több bajt hozhat, mint hasznot.“ Az „Evening News" arra céloz, hogy a* angol kormány már tett is tiltakozó lépéseket Kína tervbe vett blokádjának ügyében. „Nagyon helyes — írja —, hogy a* angol kormány megmondta aa am.-rikalaknak: Anglia ellenzi a Kína elleni ostromzárat. A* angol kormány számíthat a te. Jelős angol közvélemény túlnyomó többségének szilárd tárno gatására.’*

így fest a helyzet az Egyesült Államok és Anglia „családi egyetértésében*’. Ez a „példás” együttműködés arra késztette a Fehér Ház új *ak6it, bogy bizonyos mértékig visszakozót fújjanak. A vezető köztársasági párti körök kijelentették, — „Helye sebb kompromisszumos megoldást keresni Londonnal, semmim a blokád elrendelésével megkockáztatni alapvető el’entét kialakulását az amerikai és angol kormány között.“

Austria rabságba döntésének amerikai terv«»

Az elmúlt napokban hivatalos ,,TASÍíSZv közlemény adta Iliiül, hogy Londonban ismét ered- inéuyteü-nül végződött a négy nagyhatalom képviselőinek tanácskozása az osztrák állam, szerződés kérdésében. Mint a közlemény hangsúlyozta, Amerika, Anglia és Franciaország képviselői nem voltak liaj*andók megvitatni az osztrák államszerződésnek azokat a ctkko- yeit, amelyekben az előző tárgyalásokon még nem jött létre megegyezés és ragaszkodtak az ilta'uk összetákolt úgynevezett ■övidített szerződéshez."

Az ünjierlalista hatalmak mes- ;erkedésének célja nyilvánvaló. Yusztria nem csupán egyike az mperialista csapatok által meg. izáUt országoknak hanem elő- •etolt támaszpont az európai ■épi demokratikus országok — is különösen hazánk — köz- etlen szomszédságában. Nem vé étfen, hogy az imperialisták na Ausztria amerikai, angol és raneia megszállási övezetében évő összeesküvő eldorádót akar- ák megőrizni azzal, hogy Ivetik az osztrák áilainszerzö- lést, amelynek alapelveiben pe. lig 1945-ben Potsdamban meg

állapodtak. Mi Is ez az úgyne vezett „rövidített’* szerződés? A „rövidített szerződés’* el'entétó mindannak, amit az államszer ződés Ausztria demokratizálása, ra, függetlenségének és békéje nek helyreállítására előirt. Ezért elvetik az á'Iautszerződésnel’ ázokat a fontba cikkelyeit, amelyek előírják, hogy Ausztriába) szabadon működhetnek a demo kratikus pártok és ijzerve zetek, megtiltják, hogy fasiszta békeellenes tömörülések akna munkát végezzenek és arra kötelezik az osztrák kormányt* hogy végérvényesen számo'jafcF a nemzeti szocialista pártot. A „rövidített szerződés“ elveti azt is, hogy lehetővé vá*jék Ausztria számára, hogy függetlenségének megvédéséhez önálló fegyveres erővel rendelkezzék. A rövidített szerződés szekértolói tehát arra törekszenek, hogy beláthatatlap időre meghosszabbítsák Ausztria megszállását.

A Szovjetunió minden alkalmat megragad, hogy békés utón, kölcsönös megegyezéssel végér. lény esen megoldódjék Ausztria kérdése. Az osztrák nép ebbei îgysêgcsen támogatja a Szov- jetu'üp békeszerető törekvéseit