Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-14 / 38. szám

t BÂCSKISKUNMÉGYËI NÉPÚJSÁG AZ MÙP BACSKISKUNMBGYElPAPJBIZ0T1SXGANAK LAPJA Vili. ÉVFOLYAM, 38. SZÁM Ara SO fillér Üdvözöljük a Magyar-Szovjet Társaság ll. kongresszusát Február li—15-én megkez­dődik Budapesten a Magyar Szovjet Társaság 11. kon­gresszusa, amelyen szocializ­must építő dolgozóink xegjobp ja- vesznek reszt: élniunKa- ■sok. egyénileg dolgozó parasz­tok* legjobb érte.miségiek, mindaeoK, ázik jó muuaajuK kai helytállnak a. béke írout- ján, ak.k hozzájárultak ahuoz, hogy a s-zoeializmus építése or* ezágunKhan erősödjék es ezzé* növekedjék a beké tábor ereje. Megyénk egész dolgozó népe nagy figyelemmel fordul a kongresíVi-us főié. Munkával, minüeuuapi tettekkel készül­te a nagy. eseményre. A ké szü.ödésbén különösen kitűnt a bajai járás, Kctegynáza város Kecel -é- CsátaJ.ja község. Az asszonyok közű. Csuhái Álltai­dé, a császártöltési tszes-asz- rv/oiiy mutatott példát. Ma igen sokan Kelet felé fordulná/,-, Lenm—Sztálin or­szága falé, ahol felkelt a ma- i/jar nemzetet én a magyar dolgozókat egyszerre felszaba­dító szocializmus napja. Ben .minket évszázadokon át ver tek a tatárok, vertek a törö­kök, vertek saját elnyomó uraink. A „Nyugat” urai. úgy bántak évszázadokon át a ma gyár néppel mint kapcarongy- gyal, de dédelgették a magyar feudál-ö nagyurakat és a tő­késeket. Hala a Szovjetunió­nak, 1945 ben fordult a kocka. Már nem eben gubát cserél tünk. mint azelőtt, amikor a törők uralom alól „felszabadí­tottak” bennünket és az oszt­rák urak ültek nyakunkba és véresre sarkantyúzták olda­lunkat. Végleg fordult a kocka. — Nem leszünk többé üllő a tör­ténelemben, Szabadok lettünk és szaba/lok maradunk! A mai napon báláiéit szív­vel oda fordulunk, ahonnét szabadságunkat, fiiggotlensé günket kaptuk: a Szovjetunió felé, amelynek köszönhetjük hogy hazánk földjén a felsza­badulás után nem dúlt pol­gárháború. hogy a nagybirto­kosok és nagytőkések nem tudták meg-fosztani a munká­sokat és a parasztokat a meg­szerzett hatalomtól, hogy ha ránk nem vált Görögországgá és Koreává. A Szovjetunió segítségével építjük a «szocia­lizmust, ami annyit jelent, mint gránitnál keményebb és szilárdabb alapra építeni nem zetünk függetlenségét. A mai napon együtt érzünk azzal à társasággal, amelynek célja, hogy megismertesse ve- lünk a szocializmus hazáját, ,lt kommunizmust építő orszá­got. Amelynek célja, hogy né­pünk meg' smejledjék a, szo­cializmus építőiének gazdag tapasztalataival* A Magyar Szovjet Társaság munkája lé­nyegében a mi építésünknek • gyík fontos feladata. A dolgozok látjuk a kon­gresszus nagy jelentősegét. — Látják azt, nogy jövőnk, to­vábbi életünk az edd-ginéi meg világosabban mutatja meg hogy a Szovjetunió segítsége, endig elért eredményeinek ta* nuimányomsa nélkülözhetetlen a további munkánkban és ép­pen ezért — hogy építésünk­kel fokozzuk bó-zeharcunkut — fontos követelmény az, hogy az eddiginél nagyobb mértek- ben támaszkodjunk a Szovjet­unió tanításaira, tapasztala­taira. Es ebben nagy segítsé­get nyújt a Magyar—Szovjet Társaság ' II- kongresszusa- Itt a kü.döttek be fognak ma­rnotok arról, hogy a szovjet tapasztalatok átvétele, alkui-, mazása mezőgazdaságunk, ü.e- meink vonalán, mérnöko-nk munkájában mily-n hatalma** Segítséget jelenteit. Beszámol­nak arról, hogy a szovjet ta pasztalatok hogyan megter­mékenyítették, gyorsították a feladatok elvégzését. Segítséget a szovjet néptől nemcsak iparunk, mezőgazda­ságunk. hanem mftvés-etünk, kultúránk területen is kap­tunk, Nagy segítséget adtaik kuliturcgyüt.tc-seink fejlődésé­hez az itt járt szovjet roűvész- együtesek. Ennek nyomán erő­södtek megyénkben a kultúr- együttßsok. Ennék nyomán-erő munloíijáról a közeli napokban lezajlott kultúr versenyeken mindenki meggyőződhetett A napnál világosabb tehát, hogy hazánk dolgozói csak úgy tudjáJo alkotóerejüket teljés mértékben kifejtem, ha merítenek a szovjet tapaszta* latok bőséges kincsestárából. A Magyar—Szovjet Társa­ságnak éppen az a legdöntőbb feladata, hogy ’ezt elősegítse. Ezt a feladatát azonban csak akkor tudja végrehajtani, lia zászlaja alá minél többen so­rakoznak, ha növeli és szoro­sabbra fűzi sorait, ha zárja a hézagokat és kiküszöböli a hiányosságokat az egyes terü­leteken. Ha m udenütt meg­szilárdítja a szervezeteket. Különösen a falvakban van nagy jelentőség-e a szervezetek megerősítésének, mert az ak* tívabb MSZT-szervözetek anv- oyit jelentenek, hogy jobban népszerűsül a szocialista, kol­lektív mezőgazdáikodás, gyor­sabban erősödnek meg terme­lőszövetkezete nk, a kis* és középparasztok nagyobb szá­ma kapcsolódik be a falun a szocializmus építésébe. Párt szervezeteink éppen ezért ad­janak komolyabb segítséget a-’ JUSZT-szer vezet ebnek, azzal a 1953. FEBRUÁR 14, SZOMBAT Észak-Osehszlovákiában Moszt közelében 40.000 dolgozó, tőként bányászcsaládok ró izére építe. nek modem lakótelepet. A telep hat negyedét egyenként ellátják saját iskolával, napközivé1, egészség agyi és üzleti közponMjKual, ame yeket át és átszőnek a zöld szigetek: parkok és ját­szóterei*. 1950 ben kezdtéit meg az építkezést és azóta már 105 lakoegység készült „1. Az épít­kezés (loigézői most erotesziveseuet lesznek, hogy 1933. végéig újabb 1000 lakást adjanak át rendeltetésének, —- Képünk: az új bányászváros egyik el&ö lakóit, Aneska Neprasovát iera- zo'ja fsával, A soili gépállomás mar 24 százaléíifoau teljesítette tavaszi tervét A bácsbokodi gépállomás dol­gozói április 4 re, hazánk felszabadulásának 8. évforduló­jára vállalták, hogy 100 szá­zalékban teljesítik tavaszi ter­vüket 95 százalékos üzem. anyagfogyasztás mellett, A versenykihívás pontjai között szerepel a munka jobb megszer­vezése, az új mezögazdasagi módszerek fokozottabb elter­jesztésének tudatosítása a ta­vaszi munkák során. A bács- bokodi gépállomás felhívásához a esászartojtési gépállomás dol­gozói csatlakoztak elsőnek. Megyénk gépállomásai kö­zül a tavaszi tervteljesíiés- ben a solti gépállomás jár az e*en, ahol 11 z erőgépek kijavítása után azonnal megkezdték a talajmunkát. A gépek kifutottak a brigad- száhásokra és minden alk-arnias percet kihasználnak a tavaszi szántásra. A gépállomás már 24 százalékban teljesítette ta vaszi tervét. Az őszi mélys'zán tást pedig 170 százaikban. Jó, halad a, munka a madaras, gép állomásén is, ahol az erőgépek folyamatosan a kijavítás után azonnal mentek a határba dol­gozni. A madarasi gépállomás is már 20 százalékban tcijesí tette tavaszi tervét. Megyénk gépállomásai vegye, nek példát az- élenjáróktól, csat­lakozzanak minél előbb a bacs bokodiak versenykihívásához és a téli gépjavítások meggyorsít tásóval készüljenek a tavaszi munkákra. Ugyanakkor ne ha nyagolják el a mélyszántást sen. a gépjavítást munkák mellett. A kecskeméti hütöház elhódította a szegeditől az élüzem büszke jelvényét A napokban kettős ünnepre gyűltek össze a Kecskeméti Hűtőipari Vállalat dolgozói: átvették az élüzem. jelvényt éa a szakszervezetek vándor zászla­ját, továbbá-kultúrtermet avat lak. A váliaiat al.g másfél éve alakult és máris szép ered »lényekkel dieseKcdhet. A hülö- házat 14 millió beruházással népünk állama korszerűsítette. 1951-ben kezdték el az építke. zést, 1952-ben fejezték be es ez zel a régi hütöház kapacitását 200 százalékkal emelték. Míg azelőtt csak 10 fokig tudtuk hü teni, addig ma már 35—40 folt­ja is süllyeszthetik a hőméi-, sékletet. Míg a régi kecskémét, hütöház a felszabadulás előtt csak a kiváltságosokat látta ei drága áruval, addig ma a hütő liáz dolgozó népünk .élelmiszer­ellátását biztosítja. A Hűtőipari Vállalat másfél- évi munkájának eredményét di­cséri a saját erejéből felépített Kultúrterem, női és férfi öltöző és fürdő, az üzemi konyha, to­vábbá az üzem területének par. kosítása is. A dolgozók az cí­műit évi tervüket túlteljesítet­ték és terven felül akkumulál­tak másíél millió forintot. Ja­nuár havi tervüket 111 szá­zalékra teljesítették. Az élüzem büszke jelvényét a Szegedi Hfltöháztói hódítot­ták cl, A jelvényt és a vándor- zászlót Somogyi Sándor igaz­gató és Simon Antal, a Szegedi Hütöház legjobb rakodómunká­sa pdta át. Vajda Jááos válla övezető, érdemréncles élmun­kás vette át és a dolgozók névé- ben ígéretet tett., hogy a büszke élüzemi csillag áolsá.g fogja díszíteni a Kecskeméti Hűtő­ipari Vállalat homlokzatát, A minisztérium küldötte : Norbert Pál, több dojgozót pénzjutalom, bau részesítette. Jutalmat ka pott: Vajda János igazgató n agyiatok István műszaki ve zeto, Fodor László főkönyvelő. Schweller Sándor fögépcsz, Ba gonya Pál, Sólyom Nándor Szöliösi István rakodómun­kások, Vincze Ferenc karban­tartási munkás éa Lesd Pain< könyvelő. . Az élüzemavatást az új kultúrteremben műsor követte. Az új kultúrteremben a kést esti órákig együtt szórakoztat a vállalat do-gözói. Az állam tekernél parkosítására eddig ül mint 350 ezer forintot adott A PAKKOK való­ságos lélegzőszervei a városoknak: rajtuk ér­vényesül a szabadon járó szél tisztító ereje, A zöld területek hatá­sát növelni lehet az utcákat szegélyező lombos fákkal, porfogó bokrokkal és gyepszi. getekkel. Kecskemét egykori városatyái nem sokat törődtek azzal, hogy a város dolgozói minél többet mozog­hassanak a szabad le­vegőn A jómódúak elmentek nyaralni, a munkásgyermekekrő: pedig minek is gon­doskodtak volna. Pedig a lombos’ parkok a ki­csinyeknek szórako­zást, üdülést szolgál­tak volna. KECSKEMÉT bel­területe a felszabadu­lás előtt igen szegény volt parkokban. A Kada-park, Czollner- és Gyenes-téren kívül csak a vasúti; állomás mellett volt egy zöld szigete, a Sétatér. A nép államára háruit tenát az a feladat, hogy megteremtse Kecskemét léiegzoszer- veit, a dolgozók egész­ségét védő zöld park­szigeteket. 1950-ben a tervhivatal 100.000 fo­rintot bocsátott a vá­ros rendelkezésére, Ebből épült a Szabad, eág tér első parkreszle- te, a szökőkút körüli rész. 1951-ben parko. sítottáp a S.zabaaság- tér többi részét, vagyis a Béke szálló és us Uj. kollégium előtti két részt. Ekkor került sor a Rákőczi-út parkosí­tására is. Itt a dolgo­zók társadalmi múmiá­val felszedték a bur­koló téglákat és azo­kat elszállították. Az utca parkosításával eltűnt a város belterü­letéről a nyílt piac, amely a szennynek valóságos gyűjtőhelye volt, A Rákóczi.út par­kosítása 80.000 fonnt- ba került. A társadalmi munka értéke közel 200.000 forint volt. A téglaburkolatból épí­tették az új piacot. TAVALY folytató­dott a parkosítás, El­készült az Állami Áru. ház előtti rész, továb- ibá a színház- két oldani. Víz idén tervbe van vé­ve a Lugosi-utcabari egy új park létesítése^ továbbá a református templom előtti rész kialakítása. Erre I Öt­ezer forint áll rendelke­zésre, amely Összegből társadalmi munkával a parkosítás területén Igen szép ereoménye. két lehet elérni. AZ ALLAM* eddig Kecskemét parkosí­tására több mint 350 ezer forintot adott, Kü lön beruházást köve­telt a parkoknak a viz- vezetek-náiózatba való bekötése. Ez különöse;* nagy gond a Czoimer- téren. A parkosítás területén népünk álla ma három év a.ati, többet ruházott bej mint az úr. Magyaror. szág 50 éven keresztül, tudattal végezzék munkájukat hogy a Szovjetunió erednie- uycnek, sikereinek, népszerű* öltébe fontos rugója a mi szo­cialista építésünk lendületé aek. ( Megyénk dolgozó népe sze­retettel üdvözli a Magyar- Szovjet Társaság II. kon­gresszusát, jó munkát kivan az összegyűlt legjobb dolSo •toknak és ugyanakkor vállal­ja' azt, hogy a kongresszus határozata-! munkájában meg­valósítja, Éljen az MSZT II. kon­gresszusa!

Next

/
Thumbnails
Contents