Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-10 / 34. szám

A Tlto-banda az amerikai háborús gyujtogatók rohamcsapata Révai József népművelési miniszter és Rusanyak István a Magyar 2 udományos Akadémia elnökének távirata Zdenek J\ejedty csehszlovák miniszter- clnökheiy etteshez ZDENEK NEJKDEY civtársnak. a Csehszlovák Köztársaság’ minlszterelnökhelyettese, A Csehszlovák Tudományos Akadémia elnöke, 1‘rága, Hetvenötödlk születésnapja alkalmából forró üdvözleteimet küldöm tínn.k, a csehszlovák tudomány és kultúra kiváló képviselőjének, akinek széleskörű politikai és kulturális tevékeny­ségét, va'amint a marxizmus-lenI»izmus tanításaira felépített^ crcuményekben gazdag tudományos munkásságát a magyar nép nagyra becsüli. Szlvből kívánom, hogy még hosszú eszténdőköh keresztül jó egészségben munká'kodjék a csehszlovák ítép kulturális felemel- kedése, az emberi haladás és a béke ügye javára,-omum Ù* R®VAI JóZBEFj a Magyar Népköztársaság népművelési minisztere.-t* ZDENEK NEJEDLY elvtáfSaak. a Csehszlovák Köztársaság mlnjsztereluölilie'yetteáéj a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnöke, Prágd, Meleg elvtársi üdvözletemet küldöm születésnapja alkalma Uól a, Magyar Tudományos Akadémia hevében. Kívánom, hogy még hosszú évekig jó egé zségbéh Végezte alkotó tudományos és szervező munkáját a csehszlovák tudomány felvirágoz'atár sóért és a szocialista Csehszlovákig, felépítéséért, . A Szovjetunió felszabadító harca nyomán született, új Iehe> tőségek, a párt győzelmei és segítsége felvirágoztatták 4 tudományt, megerősödött a népeink közötti barátság. Orszá­gaink barátsága kifejezésre ju. az akadémiánk köíötii tudomá­nyos együttműködés fejlőuésében te. Ezek a tudományos kap csőlátón erősítik országaink szocialista építését. Az a Imre, amelyet ön tudományos munkájával, publiciszti­kai írásaival, közéleti tevékenységével egész életén át képe szabadságáért, a marxista-leninista eszmék győzelméért fáradhatatlanul folytatott, minden igaz tudóst, a magyar tu­dósokat is arra lelkesíti, kövessenek el mindent a népek közötti barátság elmélyítéséért, a béke megőrzéséért. Megragadom az alkalmat, hogy kifejezzem nagyrabecsülése met ön Iránt és szerencsét kívánják alkotó munkájához, Kt SZNVAK ISTVÁN, a Magyar Tudományos Akadémia elnöké. A NEMZETKÖZI HELYZET A világ monoooltőkései a legal jasabb eszközöktől sem 1-iadnak vissza, hogy védjék Pusztulásra ítélt rendszerüket E nemiotközi rablótárs-aság hundafőnöke, -— áz Amerikai imperial Sinns — kü.önbózö .ái;Gos kutyákat tart pórázon, így a klerikális reakciót, a jobboldali szociáldemokrata kot, a fasiszta Tito'kiikket. —* Közöíí céljuk: elösegiteu; a hamad k világháború ki rob­bantását, a maximális tőkés profit biztosítása érdekében, hogy ideig óráig fenntartsak a kapitul-zmus roskadozó épú letét. A Titotoanda ezt-a ezerepet az amerikai imperialisták hú borús terveiben nemcsak 1945 óta játsza. Tudjuk, hogy az amorikai imper atléták — töb­bek között — még az 1930-as években szemelték ki Titót a kommunista mozgatóm egysé gének megbontására Jügosz á viában- E feladat végrehajtá­sára -olyan .megbízható” irr. períalistá ügynök ajánlotta Titót. m nt Trajeso Kos-tov. A háború idején az mperiy listáknak az volt a tervük, hogy megakadályozzák a kö zép- és dclkeletueróoai orszá- ítok felszabadulást. Churchill ezért javasolta, hagy a másé dik frontot Délkelet Európa ban kell létrehozni. Tito és klikkje minden erejével igye­kezett vérbeföjtani a nős szov­jet haderőre támaszkodó jugo­szláv hazafiak harcát a fa eiszta betolakodók ellen és el tenni a láb alól a népj for ta dalom leghűségesebb kato­náit.. Franco rád ója ebben az időben ki is fecsegte, hogy a partizánok -visszaélnek” Tito nevével, hiszen ő nacionalista, gzovjetellenes. A sztál.ngrádi győzelem szóul)au áthúzta az imp.riulis- ták terveit. A diadalmaßa■> előrenyomuló ezovjet hadsereg fdszabadi tóttá Jugoszláv iát Tito a nép becsapásával, ke rült uralomra, úlnok módon hangoztatva a Szovjetunió iránti «hűségét” és szó? absta mivoltát. Az imperialisták a közép- és délkeleteurópai nó pék leigázására ekkor újabb tervet kovácsoltak. Elhatároz Iák. hogy a TI to-banda fenn* hatósága alatt ’«dunai köti fő tld-ác'ót” hozhak létre Bulgá­ria. Albánia és többek között hazánk gyarmatosítása céljá­ból. Ezért igyekezett Rajk — a titóiotn ügynök népszerűsí ten’ ,>a népi demokráciák éléi járó” Jugoszláviát. — Ezért csaptak olyan nagy zajt Tito bulgáriai és magyarország. látogatásának. Sztálin elv Ara éhenéde, o Tájékoztató Iroda 1918-as liatá reeata ismét keres tiilhúztá a gyarmatosítók terveit. Lelep leztg a Tito-bqndát. Rámuta­tott, hogy külpolitikai téren letértek a marxizmus leniniz* mus újáról, barátságtalan po­litikát folytatnak a Szovjet­unóval, a nacionalizmus út jára térnek s ez a politika Jugoszláviát az amerikai im­perialisták közönséges gyár* inföNává süllyeszti. A Tájékoztató Iroda hatá­rozata megzavarta az iniperia- l’sta hamiskártyások játékait.. A Ti to-ban da. eleinte égre- földro esküdüzött) hogy csak ,.tévedés”-ről van ezó. később nyíltan csatlakozott az ameri­kai imperialistákhoz és gyors ütemben hozzáfogott Jugo­szláviában a kapitalizmus visszaú 11 í tás ához. A Rajk banda leleplezése .be­bizonyította. hogv a Tito banda a háborús gyujtogatók fő’ s'övétsége« mé1-”iek az a feladata, hogy a népi demo­kratikus országokat leszakítsa B, Szóvj:tunió vezette béketá bor oldaláról. Nyilvánvaló­vá vált. hógv Belgrad együk tál a nemzetközi kémek, pro vokátortk központja is. Ezt igazolja a Rajk, Kosztov. ßlänßzkv és a többi hazaáruló pere. A Tájékoztató iroda 1949 os határozata rámutat, hogy Titóék a burzsoá náo o nalizmustól eljutottak a fa­sizmusig, nyiitan az ímper.a listák oldaléra álltak- A jugoszláv állam közönsé Ses fasiszta típusú rendőrál- iam, amo.ynek o-sztályalania a városi tőkés és fa.usi kulák elemek. A «,Jugoszláv Iv.m mun sta Bárt” pedig nem te­kinthető többé kommunista pártnak, mert gyilkosok és kémek hatalmába került. E-t a «,léi,ődóst” Malenkov e-vtái’s az SZK.P XIX. kongresszusán a következőképpen jellemezte: »Ami üz olyan „szabad’’_ or­szágokat. illeti, mint Görög n szág, Törökország, Jugoszlá­via, ezeknek már sikerült ame­rikai gyamrvattá váltózniok, Jugoszlávia vezetői vedig a mindenféle Tito, Kardeljek, Rankovicaok, Gyíjászok, Pia dék és mások már régen ame­rikai ügynököknek, szegődtek el s amerikai „főnökeik’ meg­bízásából kémtevékenységet és aknamunkát végeznek a Szov­jetunió és a népi doni, >kr<l- tikus országok eilen,” Tito és társasága valóban a háborús agros-'zió lelkészsége sebb szolgája. Ők a fő csaho sai az imper alisták „ideghá borújának”, Uton-útfélen rá galmázzák a Szovjetuniót és a népi demokratlku« országokat. Azt kiabálják, hogy mi fenye- g:tjiik a békét és Jugoszlávia biztonságút. Ugyanakkor az amerikai halálgyárosok d k tatúráját, mint a .«világ leg- haladottabb rendszerét” di csőítlk. Igyekeznek fokozni a nenretközi feszültséget. Pro vokációkat szerveznek hazáuk határain. BáinthoZ hasonló tolvajokat, fosztogatókat dob lak át hozzánk, hogy ezzel kadá.lyozzúk bóké» építő munkánkat. A T to-banda az ENSZ ben 1« hűségeden egé­szíti ki az amerikai szavazó répet. Kilátásba helyezte, hog-y csapatokat, küld Koreá­ba, A titóista ..Borba” nyíltan dicsőíti a bektériumháborút Ma egy Be’gr ód—Athén—An­kara »tengely” létrehozásán fáradozik-_ melynek oél.ia u Szovjetunió éo a néni demo kráoiák elleni rablóháború elő készítése. Tito bejelentette, hogy haj­landó belépni a ..Szocialista nternacionálé”-i)ak nevezett Piienjan; (TASZSZ) A Phenjani Rádió közölte Kim ír Szén marsallnak, a koreai néphadsereg főparancsno­kának parancsát a koreai nép­hadsereg fennállásának ötödik évfordulója alkalmából. A pa­rancs a többi között a követke­zőket mondja: „A koreai néphadsereg pél­dátlan hősi ssége*, bátor ságot, hazaiias önfeláldozást és le győzhetetlen katonai erőt tanú­sít a hagy felszabadító Honvédő Háborúban. Néphadseregünket magasztos hazafias eszmék lelkesítik és az internaciona­lizmus szelleme hatja át. A Koreai Munkapárt Központi Bi­zottságának és a köztársaság népi kormányának «yczetésévos öufeláldozóan szolgálja a hazát és a népet, A felszabadító Hon­védő Háborúban u koreai nép> hadsereg az é'cnjárö szovjet katonai tudomány és a hős Szov­jet Hadsereg harcának tapaszta­latait követve minőségileg ja­vult, számbelileg megnőtt, még jobban megerősödött és modern reguláris hadsereggé vált, amely a legújabb haditechnikával van felszerelve. Néphadseregünk háború« gvujtogatók csődüle tébe. A zsák magtalálta a folt­ját. Tito, Morván Philips« Guy Mólét, Olenhauer nagy­szerűen összeillenek. „Dg, 1 z'.ávia eme. ett a Szov ietunió és a népi demokráciák elleni amerikai katonai tá maszpont is. Tito 1951 novem­berében katonai szerződést kö­tött az ÚSA*val. Ez alkalom mai cinikusan kijelentette, hogy háború es’tén az USA oldalán vesz részt a Szovjet­unió és a, népi tiemoKrác ák e«leni támadásban. A háborús szerződés elké­pesztő nyomorba dönti a ingó szláv néppt és busás profitot jelent az amerikai monopolis­táknak. Minden Jugoszlávia ban befektetett dollárjuk 200 százalékos hasznot jelent. Ti­to emellett el smerte, az összes külföldi vállalatok követeié seit. ígéretet tett a volt kirá­lyi adósságok visszafizetésé­re és a v'lágp'aei árakon alul bocsájt stratégiai nyersanya­gokat az USA rendelkezésére J ugoszlávia költségvetésének 75 százáléka hadikiadás. A jugoszláv nép nyomorára mi sem jellemzőbb, mint az az egyetlen tény. hogy Jugosúú via minden lakosa — a csecse­mőket is beleértve — húszezer dinárral tartozik az amerikai tőkéseknek Tito jóvoltából, kö­zei félmillió munkás, 70 ezer alkalmazott tengődik munka nélkül. Egy muhkás átlagos havi kerc-etéböl legfeljebb egy Pál- rosszminőségü cipőt ve- h.t Egy gyenge férfiöltöny ára 17 ezer dinár. A havi át [agjövedelem pedig 4 ezer di­nár. Vannak o'Van területek, ahol 4 ezer emberré jut egy orvos- A titóista hóhérok 250 ezer embert vetettek börtönbe és különbölő baláltáborokbu­A hős jugoszláv nép azon­ban nem nézi tétlenül ezt az embertelen sanyargatást. — A Tito-bandát mélységesen gyű lölő néptömegik felvették az antifasiszta harc zászlaját, lia '.áltmegvető bátorsággal szer­vezik a földalatti kntnmup öta pártot, melynek vezetésével nemsokára lesrámol á tlto fasiszta népárulókkal és visz' szavezeti a sokat szenved -tt. iugo^zláv népet a Szovjetun ó vezette béketábor hatalmas testvéri családjába. JUHÁSZ IRÉN. gyalogsági egységei meflett gyor­san fejlődik a légierő, a tüzér­ség', a harckocsiegységek és a többi fegyvernem. Néphadsere­günk a feszült harci helyzetbe11 még jobban megedződött és gazdag harci tapasztalatokra tett szert. Harcosaink megtanul­ták sikerrel használni fegyverü­ket az ellenség szétzúzásává, teljesen elsajátították a haditech­nikát, sikeresen harcolnak a modern háború különböző vi­szonyai közepette. Parancsno­kaink a csapatpdraneSnokság igazi mestereivé váltak," „Bár az amerikai agress-zo- rok a koreai néphadsereg és a kínai népi önkéntesek hatalmai csapásai következtében komoly- katonai vereséget szenvedtek, mégsem mondtak Io agresszív terveikről és új katonai kaland­ra készülnek, hogy kiterjesszék a háborút Koreában és a Távol- Keleten, meghiúsítva a fegyver­szüneti tárgyalásokat. De az amerikai intervenciósok min­den kalandja szégyenletes vere­séget fog szcnvedni. Minde­nünk megvan az ellenség vég'c- gés szétzúzásához és feltétlenül győzünk. (MTI). A NYÜGATETjRÓPAl OR­SZÁGOKBAN tovább uö a felháborodás az Egyesült A1 lamol- agresszív külpolitikája éljen. Dulleg útját mindenütt u feiháborodás kísérte é« ez nem szűnt meg az amerikai küiügvmin sztor távozása után sem. Dulle.s Páriz*bau a Ma- yer'kormáunyal tárgyalt és pontos határidőt tűzött ki a háborús szerződések Darla- menti ratifikálására. Ez a tény keserűséget és louiez Alep ingerültséget váltott ki a íran°ia kö-véleményben. Az egyik pár zsi lau írja: ..Két végtelen, hogv semmiféle dol- lárosekk nem kárpótolná Euv róua gazdasági csődjét, úem igazolná azoknak a volt napik mik a feSvverkezés ürügycvel történő vehabil’tását, akik a_z első ,,koi'eszt:shad járatban'' szerzett tapasztalataikra tá maszkodva a szemmel látha­tólag előkés:ületbun lévő új hadjáratra pá'váznak.” Míg egyes fiúmra pöl tikusok meg­alázó alku után hajlandók eU gedni az Egyesült Államok diktátumának« a francia nép széles rétegei erélyesen tilta koznak ilveo politikai kap tú­ladó ellen- A londoni suitó is rég nem használt elvan nyílt és súlyos szavakat az Egye­sült Ál lantokkal összefüggés ben, mint Dulles és ötassef látogatása, alkalmából, Dubcs Londonban la egyszerűen nyílt követeléssel állott élő. Vagy egyesül Anglia a nyugatomé pai nemzetekkel ápr lis lió 20-jg, vagy ellenkező ostítbőtt vállalja a:t a kockázatot, hogv elveszít minden amerikai gaz­dasági óö katonai segélyt. * BONNBAN DULLES láto­gatása alkalmával átnyújtotta Adenau&niek Eisenhower le­velét. Ebben az USA elnöke felhívta Adenauer figyelmét, hogy 75 naDón beiül minden körülmények között ratlf kái tassa a háború-, szerződéseket Az Adenauer-kormány Dulles amerikai külügym'niszter iá* togatása után kímó’etDn tér- rorhadjáratot ke:dett Német ország Kommunista-Pártja és általában a nyuőatnémetórszú­gi békeharcosok ellen. Aden- auei* egy eajtóertckezleten a a újságírók értésére adta. hógy haj'uúdó műre Us 15-ig kérész tülhajszo.ni a bonm parla­mentben a háborús cgyezmé- nvok ratifikálását. Adenauer előreláthatólag Washingtonba utazik március vósén. Vagy április elején. A bonni szövet ségi tanáes úgy Válaszol Dúl- .es agresszív uól tikájár«! hogy elutasította az AdonaUer kormány ufalárd, a reakciós pártoknak kedvező választási törvényét. A szövetségi ta­nács ugyanis 20 szavazattal 18 ellenében alkotmánysértőnek nyilvánította ezt a törvényt és u.i választási törvény kiaol-' gozására szólította fel a boti’ ni kormányt. ♦ EISENHÖWÉR elnöknek Ta vanra vonatkozó döntéso nyugtalanságot idézett elő Ueütesak Nyugat Európában) hau m a Távol-Keleten K Ei' senhower döntésének cé’ja) hogy új háborús nroVonalut nyisson a Kínai Népköztársa­ság ellen, Ez . szükeégképpea még jobban kiélezi a nemzet­közi helyzetet és fokozza aú egész világon a háborús Ve­szélyt. 1950 június 27-én. £» korea ellem amor'kai agressait» kirobbantásának napján, Tru­man parancsán a 7. amerikai hajóhad megszállta a szigetet- Az Egyesült Államok kormi nyúnak ez a oæleknténVo nyílt támadást jelentett a KíuaiNép- köztársaság elleii. TüiVäU megszállása az amerikai íittpé- flalsták távolkeleti agtossziv oór.tikájáüak cáfolhatatlan bi­zonyítéka. Aí amerikai tőké­sek kezükbe kaimrintották s szigét legfontosabb ipari léte" sítméuyeit, erőmüve t és több repülőgépgyárat ie építettek. Ezen u szigeten képzik ki a Kuomintang hadosztályokat <? halmozzák fej a, hatalmas mennyiségű amerikai hadí- anva&ót. A ezig-ton talált.me­nedéket az egész Osautf Kar Sek klikk, Eisenhower erről a szigetről szerotuö most kiszé* esíteui a távolkeleti agtesz- szióti r Kim ír Szén marsall parancsa a koreai néphadsereg ötödik évfordulója alkalmából A koreai néphadsereget magasztos, hazafias eszmék lelkesítik

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents