Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-08 / 33. szám

A kecskeméti kombájniskola hallgatói között Kékruhás fiatalemberek, fér fiák és nők vegyesen szorgos- kodnak egy EMAG ' gyárimá nyú kombájn mellett az enyhe januári napsütésben, A kom bájniskola haJgatói ők, akik CsongTád, Szolnok, Pest és Bács Kiskun megye gépáiiomá sálról és állami gazdaságaiból jöttek ide megtanulni a kombájn kezelését, működését összctéte : lét_ Fodor József műszaki előadó és gyakorlatvezető kalauzol bennünket az iskola sárgára meszelt épületei között. — Iskolánk lényegében egy ■ öthónapos tanfolyam, jelenleg 150 hallgatónk van. Az előző tanfolyamnak január 20-án lett vége cis 25-én kezdődött a nios tani turnus, Elméleti és gyakor lati oktatást kapnak a haliga tők, napi 8 óra a tanulási idő, Az elméjeü oktatásban nemcsak a gépek elméleti tanítása szere, pel, hanem a tövénytermesztés és a magyar nyelv tanítása is. Szabadidejükben könyvtár- és kultúrterem áll a hallgatók ren­delkezésére. Az oktatás felvált­va történik, amelyik csoport délelőtt elméletin vett részt, az délután gyakorlatot tanul. A gyakorlati oktatás három rész­re oszlik — tájékoztat bennün­ket Fodor elvtárs, majd mikor közelebb érünk aa előbb em­lített kékruhás csoporthoz ma- gyarázólag hozzáteszi: —■ EZ a csoport a motor szerelését és alkatrészeit tanulja. A motorszerelomííhelyben Színes, magyarázó, szemlélte­tő képek a falon és kaSonás sor­rendben egymásután szétszedett motorok fogadnak bennünket. Az egyik oldalon egy hathenge­res ZlSZ-mctor áli_ amelyet tanulási célokra a’ tanfolyam rendelkezésére állított szov jet kombájnból emeltek ki, A kékruhás fiatalok most hozzák be éppen > az előbb em lített EMAG motorját Tóth Béla, a motorikus rész előadó jának segítségével. — A motor megismerése egyik legfontosabb feltétel a kombájnvezetői szak- . tudás elsajátításához — mond­ja Fodor elvtárs, miközben fiataloknak megmagyarázza, hogy hova tegyék a leszerelt motort. Az arató és cséplőrész tanműhelye Itt az oktatást maga Fodor elvtárs vezeti két EMAG és egy ZISZ kombájn arató- és csépiő szerkezetét tanulják meg t hallgatók, Bátyák Bajos, a füzesgyar­mati gépállomás sztahanovistá ja nagy érdeklődéssel tanulmá­nyozza a gépet, Néha arany.ó búzatenger csillan fel képzeleté­ben és lelkesen csillog a szeme ha arra gondol, hogy nyáron már mint kombájnvezetö, gépé vei elnyeli a hullámzó kalász tengert és érett acélos búza­szemekkel tölti meg a gabonás, zsákokat. Latyak Lajos tavaly tavaszi tervét 338, nyári csép lési tervéit 130,' őszi tervét 167 százalékban teljesítette. Az üzemanyaggal a lehető legta­karékosabban bánt. ezért csak 86 ■—87 százalékos volt az üzem­anyagfogyasztása, sőt néha 64 —66 százalék. Elmondja, hogy már nyáron elhatározta: kombájnvezető lesz. A gép­állomás Igazgatójának más ter­ved voltak vele, de ö addig har­colt, míg az iskolára nem ke­rülj ! ; A lahatosműhelyben Reszelés és kopácsoiás zaja tölti be a helyiséget. Itt a szer­számok és kisebb alkatrészek házi elkészítését tanulják meg ». hallgatók. Horváth Irén a dunavecsei gépállomás fiatal traktoristája Is ott forgolódik a többiek kö sött. 168 százalékra teljesítette őszi tervét és a gépállomás jő munkájáért javasolta a kombájn Iskolára.-— Nyáron láttam először éle­temben kombájnt. A dunavecsei Alkotmány termelőszövetkezet gabonatábláin dolgozott, Any- uyira megtetszett nekem akkor ez a csodálatos gép„ hogy elha. tároztam: eljövök én is, ha egy mód van rá erre az iskolára — mondja jóleső örömmel és sze­retettel pihennek meg szemei egy kis kombájnon, amelyet a kollektíva készít a budapesti tavaszi mezőgazdasági kiállí­tásra., I I A szocialista mezűgazdasán gepeilten vezetői Fejlődő szocialista iparunk, a szovjet ipar útmutatásai nyo­mán egyre több új, modern me­zőgazdasági gépet, köztük kombájnt gyárt, amelyekhez szakszerű vezetők is kellenek. A szocialista mezőgazdaság gé pernek leendő vezetői tanulnak ezen az öthónapos tanfolyamon A kombájniskola hallgatód nyár folyamán már a gyakor latban veszik hasznát tanulá suknak és az ő jő munkájuk is nagyban hozzájárul majd az idei termés sikeres, vesz teségnélküli betakarításához, népünk kenyerének biztosítáá hoz. Ennek az iskolának falai között valamikor pöffeszkedő kulákfattyúk ültek és jó pén­zért a horthy-rendszer biztosí­totta számukra a tanulást. Az elnyomóké volt az Iskola is. Szegény parasztember gyerme ke nem tehette be ide a lábát Ma dolgozó parasztok fiai és leányai volt napszámosok és cselédek szívják magukba itt tudományt, mert megváltozott a rend és a nép állama biztosít ja számukra emekedést tanulást, a fel. MEGYÉNK HIRE A KEKEKEGYHÄZI GÉP­ÁLLOMÁS vezető mezőgazdá­sza, Mészáros elvtárs rendszere­sen látogatja a körzetekbe tar­tozó termelőszövetkezeti csopor­tokat. A csoportokban rendsze­rese11 tartanak szakelőadásokat az állatállomány átte'eltetésé ről, a fejlett módszerekről és a tavaszi munkák beindításáról Az egyik szakelőadáson Szávai eh’társ, a gépállomás igazgató­ja a szalmaleltárás és a gyors siló elkészítéséről beszélt. Az értekezlet után bevezették a csoportok és azóta rendszeresen dolgoznak a gépállomás gépei a csoportokban. Egyszerre na. gyobbmennyiségü szecskát vág­nak és ezen kereÄtiil biztosít­ják a gyors siló zavartalan el­készítését. * A KECSKEMÉTI JÁRÁS versenyre hívta a kiskőrösi járást a helyes trágyakezelés és a tavaszi trágyázás végre­hajtására- Lapunkban már kö zöltük. hogy Kecskemét járás községei között élénk verseny folyik, hogy a vállalást telje­sítsék- A községek versenyé- hez napró]-napra csatlakoznak újabb csoportok. A napokban több mint 8 termelőszövetke zet lépett egymással párosver- seiiybó, hogy minél előbb tel­jesítsék vállalásaikat. Többek között a kerekegyházi Előre termelőszövetkezet a füiöp­házi Szabadság termelőszövet kőzettel folytat párosver seny t, A K IS SZÁLLÁSI GÉPÁL­LOMÁSON a munkagépek ja­vítását már befejezték. Beré- nui István, a mun k aj) év ja vító brigádvezető idő előtt teljesí­tette vállalását■ A január. ha­vi párttaagyűlésen hozzászó­lásában újabb felajánlást tett. A dolgozók nevében vállalta; hop il február 13 ára az utolsó erőgépet is kijavítják. Röp auűlésen beszélték meg a javí­tóbrigádok dolgozói, hogy mi­lyen módszerek bevezetésével rövidíthetik le a javítási mun kák idejét. A brigádok tagjai felajánlották, hogy a munka elvégzésének érdekében vasár­nap is dolgoznak, A munkafe­gyelmet , az eddiginél jobban betartják és kihasználják a munkaidő minden percét. * A SZABADSAGHARCOS Szövetség vaskúti szervezeté­ben beindult az ifjúság kikép zését szolgáló kör. A vaskúti szervezet 34 főt képez ki. A kecskeméti területi szervezet azonban még mindig nem fo­gott hozzá a körök megszer­vezéséhez.. — A kecskémét, SZHSZ városi bizottság mun­kája sem kielégítő, mert nem adja meg a kellő irányítást az alapszervek munkájához. Az állategészségügyi rendszabályok betartásáról Mezőgazdaságunk szocialis­ta átszervezés© nyomán a nagyüzemi állattenyésztés egyre szélesebb kibontakozá­sa. a tömegesen együtt tar tott állatok egészségvédelme újtípusú szakembereket kíván. A nagyüzemi állattartás so rán a főkérdés egyes állatok orvoslása helyett iukább a ha' talmas állat adományok zavar­talan egészségügyi viszonyai nak biztosítása- Ez azonban nem jelenti azt. hogy nem ke­zelünk egyes beteg állatokat. Ezek ellátására ott vannak az állatorvosi ambulanciák, ál­latkórházak. A döntő hang súly azonban a b-tegségek megelőzésén van, az állator­vosok szerep© tehát megváltó zott. Ma már nem az egye® beteg állatokat gyógyító é. hívásra váró állatorvosok yu gyünk, hanem a szocialista mezőgazdaságot és állatte­nyésztést építő szakemberek. Az állattenyésztési terv célki­tűzéseinek biztosítására terv­szerű munkával, megelőző in­tézkedésekkel e korszerű gyó­gyító eljárásokkal igyekezünk a lehető legkisebbre csökken­ten,-' az állatbetegségek kárté­telét. Az új állatorvosnak, tisztá­ban kell lennie az életrendtan, a takarmányozás minden részletével, sőt az állat­tenyésztő üzem legdöntőbb tervezési és szervezési kér­déseit is ismernie kel]. Ta­nácsával, közbelépésével biztosítania kell a moder11 állategészségügy döntő fel­tételeit. Az állatorvosnak tehát öntevékenynek, kez­deményezőnek, működési te­rületén az állategészségügy igazi gazdájának keli lennie. Az állatbetegségek, okozta veszteségek csökkentés© érdé kében döntően irányt kell vennünk a betegségek fellépé­sének megelőzésére. E ért meg kell javítani az állatok elhe- yezési, takarmányozási s gon­dozási viszonyait, emelnünk kell az állattenyésztésben dol­gozók állategészségügyi is méreteinek színvonalát, Mindég mi állatorvosok egyedül nem tudjuk megvaló­sítani. Ehhez az állattenyész téo területén dolgozók lelkiis­meretes együttműködése szük­séges. Ezzel kapcsolatban a nagy szovjet állatorvos pro fesszor: Skrjabin ki jelentésiét idézem! ,,A mezőgazdaságba11 dói. gozó szakemberek (agro nómusok. állatorvosok, zoó- tcchnikusok) munkaterüle­tét nem lehet élesen ciha. tárolni, mert ezek kölcsönö sen kiegészítik egymást, sok közös problémájúit van, egy célért más-más eszkö­zökkel, módszerekkel har­colnak] Ezért mi azon va­gyunk, hogy a «evezett szakemberek legyenek tisz­tában egymás feladataival, célkitűzéseivel^ módszerei­vel. Csak így- várható a jő összmunka, ami a siker elő­feltétele.’* Növények versenye Mátételkén HŐT AKARÓ alatt többhold- nyi terület pihen a mát ételki kísérleti gazdaság egyik ma­jorjában. Versenypálya ez a terület. Tavaßzra vagy 21 növényfaj búza, burgonya, kerti vete- meny és takarmány féleség — indul ezen a pályán vetélke­désre egymással. S veiül; együtt Qz ország harminchá­rom más helyén — homokos, vagy agyagos talajon,, hűvös, vagy szárazabb időjárás mel­lett folyik a növények verse­nye. Ki szervezi és irányítja ezt .. különös vensenyt? A ker­tészeti kutatóintézet növény­fajtakísérleti osztálya■, Mi a verseny célja? Az egyes, már kinemesített mag­fajtákat különböző talaj- eß éghajlati adottságok szerint összehasonlítják: hogyan v'r elkednek azok más és más fő­tételek mellett, melyik fajta termelése a leggazdaságosabb, vagy melyiket lehet kizárni a termelésből? Ötéves népgazdasági ter­vünk egyik fő feladó ta, hogy a mező gazdásági termelésünk elmaradottságát felszámolja s termelési eredményeit eddig el nem ért színvonalra emelje, a, termelési módszerek és rend­szabályok széleskörű alkalma­zásával. Ezek a mods'erek és ren/lszcbályok a viláa leafej lettebb mezőgazdaságának, a Szovjetunió mezőgazdaságá­nak tapasztalataira támasz­kodnak. MICSURIN, a nagy szovjet tudós és tanítványai olyan nö­vényfajták előállításán, meg- honosításán fáradoztak, ame­lyek a legjobbak, leghaszno­sabbak az ember számára. Á szovjet tudósok által kidolgo­zott és alkalmazott módsze­rekkel dolgozva, állítanak elő a mi növénynémesítő telepe­ink is jóltermö. a betegségek­kel szemben ellenálló növény­fajtákat. Ezek a kinemesített ■ fajok azonban még nem kerülnek bele feltétéi nélkül a termelés­be. fjjlőbb vizsgázniok keli a jótulajdonságokból. S , ez a vizsga folyik a fajtakísérleti állomásokolt. 1951-ben indult meg az ősz- szehasonlitó verseny és három évin tori. A döntő vizsga ezév végén lesz> amikor is az or­szágszerte kitermelt fajták az országos kísérleti központba beérkeznek és lemérhetővé vá­lik: melyik növény hol, mi­lyen körülmények között, mi­lyen arányban került ki győz­tesként a versenyből, S akkor ezeket a fajtákat a megfelelő területen elszaporítják. így válik leli"* övé a tájegységen­kénti tervszerű növénytár­illesztés: a hazai viszonyok között kinemesített fajtákkal. Nézzük meg. hogyan f°nt egyelőre csak tervrajzon —• al 1953-as évi fajtakísérlet Máté­telkén ? Búzából 15 fajta kerül kí­sérletezésre. hatszoros ismét lésben egymásmellé. A rozs öt fajtával indul a versenyben, a tavaszi búza szintén. A bur­gonya 16, a kukorica 26 fajta- változatban szerepel,' ugyan­úgy a többi szántói öléi- é$ kertiveteméfy is­A VERSENY feltételei-, az elhelyezés módja, a művelés egyforma valamennyinél Má téietkén. Másutt azonban mód­szertani kísérletek is folynak, vagyis különböző a, növények elhelyezése, a kísérleti parcel­lái; alakja, a sorozat ismétlő­dése, a tőtávolság, stb. s mindez befolyásolja az ered­ményeket. A vetőmagok méa gondosan elkülönítve várják n tavaszt, az őszi kalászosok azonban már bokrosán zöldéinek a par­cellákon. Alin egy hónap és a fajtakísérleti állomáson is megindul a csata: a . szovjet emberek, tanítványai, a ma­gyar mezőgazdasági szakem­berek versenybe állít ják a nö­vények seregét. hogy segítsék megvívni velük g termésho­zam emelésének harcát, a több kenyér, több ipari nyersanyag. több takarmány: a magasabb életszínvonal elérésének biztv sitésát. Szocialista szektoraink t©-1 rületén i« ez az együttműkö­dés» a tudomány és gyakorlás összekapcsolása döntő feladat. Az állatorvos harca csal- ak­kor lehet eredményes, ha aa állattenyésztők elfogadják ta­nácsait, ha végrehajtják azo­kat a rendszabályokat, ame­lyek az állatbetegségek meg­előzésér© szolgálnak. Egyik ilyen döntő rendszabály a tisztaság, a megfelelő gon­dozás, különösen ebben a tar karmányszűk esztendőben, mi* kor a gyengébben telelt állat fogékonyabb a betegségekkel szemben, míg fordítva: a tisz­tán tartott, gondozott állat akg. vagy semmiképpen sem Bínyli meg a csökkentett ta­karmányozást. Gyakorlati példák igazolják ezt megyénk területéről A1 belsőballószögi Igazság cso­portban a tAztántartott. egész­séges állatok könnyen viselik ai csökkentett takarmányozást; clbulláo nincs. A lászlófalvai Magyar-Szovjet Barátság tér* meiőcsoport sertés ten y észté­ben az állatgondozónő különöst gondot fordít a tisztaságra, aa almozásra. S az állatok keve­sebb takarmány ellenére szó- pen fejlődnek. Ugyanebben a csoportban azonban a juhállo-» mánv elhanyagolt. Pár juhnál rühesség lépett fel, azokat nem különítették el, sőt a töb­bi állat elhelyezése is olya» rossz volt, hogy a rüh sorra terjedt a legyengült, ellenál­lásra képtelen állatok között* Az állomány leső vány odottj nagyarányú volt a gyapjú­veszteség, ami a csoport va­gyonának rovására ment- Ugyanez történt a Vörös Fény lermdőeaoportbarti, ahol. előbbi az elnök hanyagolta el a rü­hesség eJlené gyógyszer meg­vásárlását, majd amikor » gyógyszer már megvolt, a ju­hász nemjcezelte az állatokat* A hanyagság miatt szintén te­kintélyes gyap.iúveszteség ér­te a csoportot. A borbási Vö­rös Csillag csoportban az el­nök salejteztetnj akarta. » berkshirei sertésállomány ti mert állítása szerint az anya­kocák fertőző elvetélés miatt nem tudták felnevelni a sza­porulatot- Bebizonyították! hogy a malacelhullás nem en­nek, hanem a rossz elhelye­zésnek, a helytelen takarmá­nyozásnak. a gondatlan tar* tásnak eredménye. Termelőcsoportjaink kézé ben milliós értéket jelent az áhatállomány. Annak gya­rapítása, továbbfejlesztése mennyiségileg és minőségi leg, hozamának gyarapí­tása döntő népgazdasági, de egyéni érdek is minden csoporttag számára. A jószág k'fogástalan átte* [éltetéséért, a megfelelő ^ állat; ogészségügyi óvó- és gyógyító rendszabályokért, az elhullás» teljes megszüntetéséért folyó munkaversenv előmozdítja a közös állattenyésztés további fejlesztését. Ez a verseny vál­jék széleskörűvé megyénk ál­lattenyésztői között! Dr. VÁRAD Y IVÁN szokáJlatorvos.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents