Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-08 / 33. szám

Az épülő kommunizmus országából ËMBE1I Ar£ AUTOMAfAííÉMÉL A KAHOVKAI SZTYEPPEN L'LNI A TENGER PARTJÁN, nézni az ütemesen egymásra fodrozódó hullámokat. — sö‘ basem unalmas. Hasonló ér­zést beit az emberben az autó- maUigép-k pitta kus munkája. Egyformán Ismétlődő mozgá­suk éppúgy nem untatja az embert, mint a hullámok :!a téka. Ott állok a harkovi traktor­gyár motorműhelyében, ahol automatagéosor végzi a motor Hengerfej készítését. A gépek közelében nincs munkás, csak ß távolban két operatőr. E ső pillanatra úa-v látsz k. mintha Vlagyimir Usztyimenko ope rátörnek nem is volna mit teuni. Csak iá,- fel és alá. .né­zi a különleges; műszereket amelyek rögzítik és mutatják a gépek munkáját, amely-k emberhez hasonlóan „paraa csókát adnak ki”. Ahogy elnézem a tudós gé­peket” és a mellottük fii-alá járkáló operatőrt, önkéntele­nül eszembe jut az az eset, emit néhány évvel ezelőtt A merikábun járt mérnök sme- rősöm elmodott. Abban a he­lyiérdekű vasúti kocsiban, ahol mérnökismerősöm uta­zott, ült a Ford vállalat egyik munkása. Elgyötört, megkín­zott a.reú munkás volt. Néha el bóbiskolt, időnként felrez- zent és nvugtaumul körülné­zett, Mérnök ismerősöm kér dezni akart tőle valamit, mire az szavába vágva zgatottan bizonygatni kezdte, hogy n m aludt. Később, amikor mar üssZemelegedtek, beismerte, liogy mindennél jobban fél a cég ügynökeitől, akik a vona­ton figyelik a munkásokat. 11a valakit mái* a vonaton el­nyom az ólom, annak oka az, bogy már végleg kimerült a munkában, tehát ideje, hegy elbocsássák, b szén nem bizto­sítja többé a kellő termelé­kenységet Padiig az egyforma, egyhangú egésznapos munka ti lee állóképesebb embert is kimeríti. A TENGERENTÚLI automa­tagépeket kiszolgáló ember munkája egyáltalán nem ha­sonlít az automata gépsornál dolgozó szovjet ember munka jálloz. A kapitalista országok­ban az automatagébek mellé gyengéi) képzett munkásokat n’Utánuk, mert azoknak kisebb e bérűin Autoniatagéu mellé iautomataomber, robotember Kell. Milközíbeh az automata gép­sort nézem, beszélgetésbe elé­gi ed ek Nyikolaj Csakügy beállító lakatossal. Usztyi- ménkó'ról beszélgetünk. — Rémek ember — mondja Nyiko.ai — a múlt hónapban is 156 százalékra teljesít ette a normáját. — Hogyhogy? — csodálko­zom,. — hát az automatagépek­nél, ahol pontos ritmus van. ott is túl lehet teljesíteni a normát. — Miért ne. A normában megfelelő időt számítottak a gén állására, műszeroserére, a gépek javítására. Ha csökken­teni tud.iuk a génadást, máris túlteljesítettük a tervet. Már Pedig Vologya túlteljesítette, Emellett szeretettel gondozza a géné t, a gépsor minden ré­sze tükörfényes nála. Bizto­sítja a zavartalan üzemanyag­ellátást. Itt, ebben a műhelyben megelevenednek az ember előtt az ötéves terv célkitűzései. — Sokakat foglalkoztat, hogyan lehet az ötéves terv végére 70 százalék1--’! emelni a, terme­lést, amikor a munkások, “-zá­rná mindössze 15 százalékka emelkedik majd. Hát csak erre nz automatasorra kell nézni, máris megkapjuk a, választ. — Azelőtt 60 ember dolgozott a hengerfejek megmunkálásán. Most összesen nyolc- És a nyolc kezelő egyike Vologya Usztyimenko. A KIVÁLÓ OPERATŐR tudja, hogy automata gépsor kezelése nemcsak gyakorlati tudást, hanem tudományos is­mereteket i« kíván. Ezért rendszeresen és sokat tanul. Az automata génsornál vég­zett munka tehát nem hogy csökkentette volna, tudásszom­ját és érdeklődését, hanem még fokozza is tudásvágyát És ez érthető is. A szovjet üzemekben az automata gép sor nem meríti ki az ember idegeit, nem árt a szívnek, hanem könnyűvé és érdekessé teszi a munkát. És ahogy Usztyimenko. a vidám, fiatal munkás jobbra- balra nézegetve sétál az auto­matagépek között, egészen más ember, mint a vasúti ko es ban magábaroskadtan ülő amerikai munkás. L. Gorelik „EGYETEM-GYÁR“ A Moszkva folyó környékén, egy csendéi* mos'kvaj, mellék­utcában van a ..Giprovuz” ha­talmas tervezőműhely, ahol az egyetemi építkezések tervei készülnek. „Giprovuz” magya­rul annyit jelent; állami in­tézet főiskolák tervezésére. — Ez az intézd egyedülálló az egész világon. Az intézet 1952-ben több mint száz tervet készített. Ha­talmas munka eau eüyetem megtervezése. Külön kell, el­készíteni a terveket a kari épületekhez. a laboratóriu­mokhoz, klinikákhoz, kísérleti állomásokhoz. Az intézet bri­gádjaiban a tapasztalt, meste­rek mellett nagy számban d°i~ g íz tál: fiatalok. Alókszajidra Pclikanyina fiatal építésznő sikerrel vett részt a moszkvai jogi intézet megtervezésének pályázatán. Fjodorova épí­tésznő részvételével készült el a moszkvai egyetem csillag- vizsgálójának építési terve. Izgalmas, nagyszerű feladat az ilyen különleges célt szol­gáló intézetek megtervezése, hoay azok megfeleljenek ren­deltetésüknek és amellett évi tészetileg szépek, ízlésesek Le­gyeinek. Az építészeknek a jó terv elkészítéséhez alaposan mea kell ismerkedniük a leen­dő intézet munkájával. Meh- sutvina fiatal tervező mérnök- nő résztvett a csebikszari me­zőgazdasági intézet diákottho­nának megtervezésében. Nem rég még ő maga is diák volt. A tervezéskor visszagondolt saját diákéletére, szállásuk jó- tulajdonságaira és hibáira. A terv kitünően sikerült■.. Amikor a szövetségi köz­társaságok s'ámára készítenek terveket, mindig fiayelembeve- szik a vidék építészeti sajá­tosságait, a környezetet, ahol az épület állni fog. A tervezőintézet itten nagy munkát végez, hiszen a Szov­jetunióban nemcsak a nagy városokban váltnak felsőokta­tási intézetek, hanem még Q kis falvakban is. A ,.Gipro vuz” munkája hozzájárul, hogy az ifjú nemzedék ered­ményesen tanulhasson és dol­gozhasson a szovjet egyeteme­ken és tudományos intézetek­ben. O R T O-T O K O J FÉNYEI VT örösgránit szik- * Iák övezne kes­keny Szurdok mé'.vén örvényük » Csn, Iíö- zép AzSia együk legsze- szélyesebb, leggyorsabb folyója. Tajtékzó vize a Központi Han-San völgyéből rohan Kirgi­zia írunzei területének és Kazahsztán kerüle­teinek termékeny völ­gyeibe. A Csu vize nyáron kincset ér a mezőgazdaságnak. — Nyáron rengeteg víz ke1), de kevés van be­lőle. Ősszel ée télen pedig óriási vízineny- n y iség; v ész kárba. Hogyan lehet megza- holá*"i a rakoncátlan Csat ? A kirgiz nép és az orosz mérnökük már jóval a forradalom eldtt gondohiodtak fezen. A szovjet hato­lom előtt azonban azok a tervek megva­lósíthatatlan álomnak bizonyultak. \ Csu bajpartján haladunk, út­közben megcsodáljuk a Nagy-Csui csatornát. A csatornarendszernek ez csak az első része, amely azonban máris 145 _ kilométer hosszú­ságban termőfölddé változtatta a fninzei terület jelentős részét. A bonyolult vízelosztő berendezések mellett Tokmak város szom­szédságában munkásra, kőtelep épült, itt lak­nak a csatorna építői, Éjjel haladunk át a gyönyörű booml szur­dokon. A C»u Itt még harsogva rohan a völ­gyek felé. Egyszerre közvetlen közélünkben a hegyek ormán vik lanylámpákat pplan- tunk meg. — Orto-Tokoj fé­nyei! — mondja büs* kén útítársunk, Haszan Iszkakovica Buiatov, — A kirgiz nép évszá zajos álmát valóravál- tő építkezés fényei.,. Néhány perc múlva a hegyek szétválnak és egy villanyfényben fürdő nagy völgykat lan tárni elén!;. ét évvel ezelőtt ** még Orto-Xokoj völgykatlaua sivár é* elhagyott volt. Ma a Csu mindkét partján hatalmas munkáslakó telep terül el, több- emeletes házakkal, kultúrintézményekkel s vízierőművel. A telep lakói az ortotokojl víz­tároló építői. Orto-Tokoj völgy kat­lana gigászi méretű ovális szakadék, ame­lyet minden oldalról magas szikláit öveznen. A szakadék délen és északon hasadékokba torkollik. Az egyik há- sadékon fut be, a má­sikon pedig tovarohan a nyugtalan Csu. A völgykatlan 18 kilomé­ter hosszú és 12 kilo­méter széles. Az épí­tőit előtt az a feladat áll, hogy a folyó kijá­ratát magas gáttal zárják el. Amikor a Csnt majd elkerítik, megtölti vizével az egész vö1gykatlant. Az így keletkező ortotoko- ji víztároló állandóan 500 millió köbméter vizet tartalékol majd! Nem könnyű feladat a rakoncátlan Csut sze­líd tóvá változtatni. Az építők azonban meg­birkóznak minden ne­hézséggel. A völgykat­lanban éjjel-nappal dü­börögnek az exkaváto­rok és az Önbillenő au­tók motorjai. Az építők már az Októberi For­radalom 85. évforduló­jára teljesítették tava­lyi tervüket. Többen az évben a múlt évihez vi­szonyítva, ötszörösére növekszik a munka, —• mondja Bulatov elv tár», az építkezés ve­zetője. — Az ember gazdája le»z a víznek és a kirgiz népi köz­mondás szerint: a víz- gazdája az élet gazdá­ja. I TI ÀTTM 4M \ vártunk a motorcsónakra, hogy átvigyen bennünket a Dnyeper jobbpartjúról a bal­partra. Előttünk a. Dnyeper közepén bozóttal benőit na­gyobb sziget terült el. Két utitársam; Vaszja Zsimerjg és Mihailo Teszlenko a parton üldögélt. A két fiú a halak játékát figyelte a tavaszi vízben, — Vaszja! Nem lesz útunkban az a szülét? — törte meg váratlanul a csendet Mihajlo Teszlenko. — Ha igen. akkor elvisszük innen, — válaszolta nagy nyugalommal a húszéves Vaszja, mintha nem is a, folyó kö­zevén lévő nagy szigetről lett volna szó, hanem egy kis ho" mokbuckáról a parti lankákon. A sziget útunkban vám ~~ tehát elvisszük az útból! Henn áit az utunkban — alagutat fúrunk a hegyen keresz­tül! És mindez nem mese, nem fantázia> hanem a kommuniz­mus építőinek valósága. s Az építőmunkás élete ma tele van romantikával. 19azi maaávalragadó szocialista romantikával. Nem csoda, ha ez a, romantika magával, raaad. Viszonylag rövid idő alatt több. mint hat millió köbméter földet emeltek ki a Dnyeper medréből, ott ahol a kahovkai erőművet és a gátat építik. Pillantsunk Dél-Vkrajna térképére■ Herszontól kicsit feljebb az Ingulec folyócska ömlik a Dnyeperbe. Az Ingu* léc torkolatától, 80 kilométernyire n folyó jobbpart kín meg­találjuk Sznyeoirovkát, mely még nemrég falu volt. Innen kel], kiindulnia annak a főcsatornának, amely majd kérész- tülszeli az egész jobbparti sztyeppét. —; De hiszen az Ingulec a Dnyeperbe ömlik, ami azt jelenti, hogy a vizét is oda viszi. — Maid ha megfordítjuk a víz folyását — válaszolják erre az építők> És ezt olyq,n egyszerűen mondják, mintha valamilyen megszokott, mindennapi dologról lenne szó! folyó eV Inguloc. Tavasszal, olvadás ideién összegyűjti a többpárti sztyeppe vizeit és hatalmasra duzzad. Nyáron pedig erősen leapad it vize. A Dnyeper jobbpartja magas és köves. 'Az I^uloo medre magasabban fekszik, mint a Dnyeperé. Az építők azonban megtalálták a leü jobb megoldást; 80 kilomé­ter hosszúságban kimélyítik a folyó medrét. Ezáltal a£ in­gulec nem a Dnyeperbe viszi maid vízéti hanem ellenkező leg. a Dnyeper vizét viszi el Sznyegirovka, irányába■■ — Sznyegirovkáúál hatalmas szivattyútelepet építenek. A szl~ vattyúk segítségével 60 méter magasra emelik az Inyuleo vizét és onnan a főcsatornába bocsátják. A kahovkai építkezés nagyszerű iskola az építők számá­ra. Az építők ezrei tanulnak különböző tanfolyamokon. Aki néhány hónappal ezelőtt Kahovkúban járt, nent ismer most a városra és nem ismeri fel azokat sem, aJdkkel elő~ő ittléte alkalmával, megismerkedett. Ivan Szmáglii é* Petro Szubbota kcmiszomohsták az elsők között érkeztek Ká* hövkába. hogy részt vegyenek a nagy építkezésen. Szviagh j mint kőműves. Szubbota mint ács kezdett dolgozni, ma pe' dia mindketten exlcavátirkezelők! Az építkezés e két úttörő■* ie szaktanfolyamot végzett és új szakmát sajátított el. De nemcsak tanfolyamokon és a hidrojnechaniliai fÖisy kola helyi fiókintézetében tanulnak az építkezés dolgozó’-* Mindenütt folyik a tanulás a* építkezésen, különösen ott* ahol a volaa—doni építkezés tapasztalt építői dolgoznak. I T PPFCFTA I exkavátort látunk a sztyeppén. Doroscsuk I ..... I ----------------! a fiatal exkavátorkezelő irányítja a gépet Me gnyomja, a vezérlőgornbot és a hatalmas markolóputtony nagy magasságból az alapár okba ereszkedik. Eau pillanat és az acélfoUak mélyen a földbe süllyednek. Az exMvdtorkc- telő feszülten figyel. Amikor a puttony szlnültig meg télik földdel, megnyom egy fogantyút és a puttony hatalmas mozdulattal felemelkedik, és jobbra fordul. — Mennyi? — kérdi Doroscsuk a brigádvCzetőtől. —- Negyven! — válaszolja röviden. > r'Aaddvezetö órá­jára pillantva. — Sok! — mondja elégedetlenül a fiatal exkavátorkezelő és ismét munkához lát. A norma szennt env ciklust (a puttony telítése, kieme­lése és helyre irányítása) eaV perc alatt kell elvégezni. Do­roscsuk íó * másodperc alatt véazi el, de méa ez sem elégíti ki ötét. — A többi exkavátorkezelők 30 másodperc alatt meg­teszik! — mondja. És Doroscsuk, a Volga—Don építkezés tapasztalt épí­tője, Ivan Gajdos tanítványa, kitartóan tanul> nehoav el­maradjon az élenjárók mögött. a/ wrttíMü I és a csatorna építőinek jelszava: Túlszűr- ______H——J nyalni a gének tervszerinti kapacitását­A kahovkai erőmű alapár ok-ásásánál már több hónap óta dolgozik az a remek iszap szivattyú, amelyet itt. ,JHnyer' getyik” becenéven ismernek. Az „Enyeröetyik” az előírás szerint eau óra alatt ezer köbméter földet, érnél ki ésr80 mé­ter magasságin viszi fel. Az „Enyergetytk” ma már 1500 köbméter földet emel ki egy óta alatt a Dnyeper mélyéből, vannak napok, amikor teljesítménye eléri az 1800 köbmétert. Lüktető, alkotó, szép életet él ma az ukrán sztyeppe! — Hatalmas „harcmező” lett, amelyen a szovjet emberek nagy támadást intéznek a természet ellen a kommunizmusért. A támadás az ukrán sztyeppén kibontakozott Zaporbzs- jetôl—Kerçsig, Nyikolajevtöl—Melitopolig. De ez csati „harcmező”. A „hátország” felmérhetetlen és beláthatat­lan, mi.. J. DOLD-MJHAfllK. SZESZÉLYES

Next

/
Thumbnails
Contents