Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-08 / 33. szám

Az épülő kommunizmus országából

ËMBE1I Ar£ AUTOMAfAííÉMÉL

A KAHOVKAI SZTYEPPEN

L'LNI A TENGER PARTJÁN,

nézni az ütemesen egymásra fodrozódó hullámokat. — sö‘ basem unalmas. Hasonló érzést beit az emberben az autó- maUigép-k pitta kus munkája. Egyformán Ismétlődő mozgásuk éppúgy nem untatja az embert, mint a hullámok :!a téka.

Ott állok a harkovi traktorgyár motorműhelyében, ahol automatagéosor végzi a motor Hengerfej készítését. A gépek közelében nincs munkás, csak ß távolban két operatőr. E ső pillanatra úa-v látsz k. mintha Vlagyimir Usztyimenko ope rátörnek nem is volna mit teuni. Csak iá,- fel és alá. .nézi a különleges; műszereket amelyek rögzítik és mutatják a gépek munkáját, amely-k emberhez hasonlóan „paraa csókát adnak ki”.

Ahogy elnézem a tudós gépeket” és a mellottük fii-alá járkáló operatőrt, önkéntelenül eszembe jut az az eset, emit néhány évvel ezelőtt A merikábun járt mérnök sme- rősöm elmodott. Abban a helyiérdekű vasúti kocsiban, ahol mérnökismerősöm utazott, ült a Ford vállalat egyik munkása. Elgyötört, megkínzott a.reú munkás volt. Néha el bóbiskolt, időnként felrez- zent és nvugtaumul körülnézett, Mérnök ismerősöm kér dezni akart tőle valamit, mire az szavába vágva zgatottan bizonygatni kezdte, hogy n m aludt. Később, amikor mar üssZemelegedtek, beismerte, liogy mindennél jobban fél a cég ügynökeitől, akik a vonaton figyelik a munkásokat. 11a valakit mái* a vonaton elnyom az ólom, annak oka az, bogy már végleg kimerült a munkában, tehát ideje, hegy elbocsássák, b szén nem biztosítja többé a kellő termelékenységet Padiig az egyforma, egyhangú egésznapos munka ti lee állóképesebb embert is kimeríti.

A TENGERENTÚLI automatagépeket kiszolgáló ember munkája egyáltalán nem hasonlít az automata gépsornál dolgozó szovjet ember munka jálloz. A kapitalista országokban az automatagébek mellé gyengéi) képzett munkásokat n’Utánuk, mert azoknak kisebb e bérűin Autoniatagéu mellé iautomataomber, robotember

Kell.

Milközíbeh az automata gépsort nézem, beszélgetésbe elégi ed ek Nyikolaj Csakügy beállító lakatossal. Usztyi- ménkó'ról beszélgetünk.

— Rémek ember — mondja Nyiko.ai — a múlt hónapban is 156 százalékra teljesít ette a normáját.

— Hogyhogy? — csodálkozom,. — hát az automatagépeknél, ahol pontos ritmus van. ott is túl lehet teljesíteni a normát.

— Miért ne. A normában megfelelő időt számítottak a gén állására, műszeroserére, a gépek javítására. Ha csökkenteni tud.iuk a génadást, máris túlteljesítettük a tervet. Már Pedig Vologya túlteljesítette, Emellett szeretettel gondozza a géné t, a gépsor minden része tükörfényes nála. Biztosítja a zavartalan üzemanyagellátást.

Itt, ebben a műhelyben megelevenednek az ember előtt az ötéves terv célkitűzései. — Sokakat foglalkoztat, hogyan lehet az ötéves terv végére 70 százalék1--’! emelni a, termelést, amikor a munkások, “-zárná mindössze 15 százalékka emelkedik majd. Hát csak erre

nz automatasorra kell nézni, máris megkapjuk a, választ. — Azelőtt 60 ember dolgozott a hengerfejek megmunkálásán. Most összesen nyolc- És a nyolc kezelő egyike Vologya Usztyimenko.

A KIVÁLÓ OPERATŐR

tudja, hogy automata gépsor kezelése nemcsak gyakorlati tudást, hanem tudományos ismereteket i« kíván. Ezért rendszeresen és sokat tanul. Az automata génsornál végzett munka tehát nem hogy csökkentette volna, tudásszomját és érdeklődését, hanem még fokozza is tudásvágyát És ez érthető is. A szovjet üzemekben az automata gép sor nem meríti ki az ember idegeit, nem árt a szívnek, hanem könnyűvé és érdekessé teszi a munkát.

És ahogy Usztyimenko. a vidám, fiatal munkás jobbra- balra nézegetve sétál az automatagépek között, egészen más ember, mint a vasúti ko es ban magábaroskadtan ülő amerikai munkás.

L. Gorelik

„EGYETEM-GYÁR“

A Moszkva folyó környékén, egy csendéi* mos'kvaj, mellékutcában van a ..Giprovuz” hatalmas tervezőműhely, ahol az egyetemi építkezések tervei készülnek. „Giprovuz” magyarul annyit jelent; állami intézet főiskolák tervezésére. — Ez az intézd egyedülálló az egész világon.

Az intézet 1952-ben több mint száz tervet készített. Hatalmas munka eau eüyetem megtervezése. Külön kell, elkészíteni a terveket a kari épületekhez. a laboratóriumokhoz, klinikákhoz, kísérleti állomásokhoz. Az intézet brigádjaiban a tapasztalt, mesterek mellett nagy számban d°i~ g íz tál: fiatalok. Alókszajidra Pclikanyina fiatal építésznő sikerrel vett részt a moszkvai jogi intézet megtervezésének pályázatán. Fjodorova építésznő részvételével készült el a moszkvai egyetem csillag- vizsgálójának építési terve.

Izgalmas, nagyszerű feladat az ilyen különleges célt szolgáló intézetek megtervezése, hoay azok megfeleljenek rendeltetésüknek és amellett évi tészetileg szépek, ízlésesek Legyeinek. Az építészeknek a jó terv elkészítéséhez alaposan mea kell ismerkedniük a leendő intézet munkájával. Meh- sutvina fiatal tervező mérnök- nő résztvett a csebikszari mezőgazdasági intézet diákotthonának megtervezésében. Nem rég még ő maga is diák volt. A tervezéskor visszagondolt saját diákéletére, szállásuk jó- tulajdonságaira és hibáira. A terv kitünően sikerült■..

Amikor a szövetségi köztársaságok s'ámára készítenek terveket, mindig fiayelembeve- szik a vidék építészeti sajátosságait, a környezetet, ahol az épület állni fog.

A tervezőintézet itten nagy munkát végez, hiszen a Szovjetunióban nemcsak a nagy városokban váltnak felsőoktatási intézetek, hanem még Q kis falvakban is. A ,.Gipro vuz” munkája hozzájárul, hogy az ifjú nemzedék eredményesen tanulhasson és dolgozhasson a szovjet egyetemeken és tudományos intézetekben.

O R T O-T O K O J FÉNYEI

VT örösgránit szik- * Iák övezne keskeny Szurdok mé'.vén örvényük » Csn, Iíö- zép AzSia együk legsze- szélyesebb, leggyorsabb folyója. Tajtékzó vize a Központi Han-San völgyéből rohan Kirgizia írunzei területének és Kazahsztán kerületeinek termékeny völgyeibe. A Csu vize nyáron kincset ér a mezőgazdaságnak. — Nyáron rengeteg víz ke1), de kevés van belőle. Ősszel ée télen pedig óriási vízineny- n y iség; v ész kárba.

Hogyan lehet megza- holá*"i a rakoncátlan Csat ?

A kirgiz nép és az orosz mérnökük már jóval a forradalom eldtt gondohiodtak

fezen. A szovjet hatolom előtt azonban azok a tervek megvalósíthatatlan álomnak bizonyultak.

\ Csu bajpartján haladunk, útközben megcsodáljuk a Nagy-Csui csatornát. A csatornarendszernek ez csak az első része, amely azonban máris 145 _ kilométer hosszúságban termőfölddé változtatta a fninzei terület jelentős részét. A bonyolult vízelosztő berendezések mellett Tokmak város szomszédságában munkásra, kőtelep épült, itt laknak a csatorna építői,

Éjjel haladunk át a gyönyörű booml szurdokon. A C»u Itt még harsogva rohan a völgyek felé. Egyszerre közvetlen közélünkben a hegyek ormán vik lanylámpákat pplan- tunk meg.

— Orto-Tokoj fényei! — mondja büs* kén útítársunk, Haszan Iszkakovica Buiatov, — A kirgiz nép évszá zajos álmát valóravál- tő építkezés fényei.,.

Néhány perc múlva a hegyek szétválnak és egy villanyfényben fürdő nagy völgykat lan tárni elén!;.

ét évvel ezelőtt ** még Orto-Xokoj völgykatlaua sivár é* elhagyott volt. Ma a Csu mindkét partján hatalmas munkáslakó telep terül el, több- emeletes házakkal, kultúrintézményekkel s vízierőművel. A telep lakói az ortotokojl víztároló építői.

Orto-Tokoj völgy katlana gigászi méretű ovális szakadék, amelyet minden oldalról magas szikláit öveznen. A szakadék délen és északon hasadékokba torkollik. Az egyik há- sadékon fut be, a másikon pedig tovarohan a nyugtalan Csu. A völgykatlan 18 kilométer hosszú és 12 kilométer széles. Az építőit előtt az a feladat áll, hogy a folyó kijáratát magas gáttal

zárják el. Amikor a Csnt majd elkerítik, megtölti vizével az egész vö1gykatlant. Az így keletkező ortotoko- ji víztároló állandóan 500 millió köbméter vizet tartalékol majd!

Nem könnyű feladat a rakoncátlan Csut szelíd tóvá változtatni. Az építők azonban megbirkóznak minden nehézséggel. A völgykatlanban éjjel-nappal dübörögnek az exkavátorok és az Önbillenő autók motorjai. Az építők már az Októberi Forradalom 85. évfordulójára teljesítették tavalyi tervüket.

Többen az évben a múlt évihez viszonyítva, ötszörösére növekszik a munka, —• mondja Bulatov elv tár», az építkezés vezetője. — Az ember gazdája le»z a víznek és a kirgiz népi közmondás szerint: a víz- gazdája az élet gazdája.

I TI ÀTTM 4M \ vártunk a motorcsónakra, hogy átvigyen bennünket a Dnyeper jobbpartjúról a balpartra. Előttünk a. Dnyeper közepén bozóttal benőit nagyobb sziget terült el. Két utitársam; Vaszja Zsimerjg és Mihailo Teszlenko a parton üldögélt. A két fiú a halak játékát figyelte a tavaszi vízben,

— Vaszja! Nem lesz útunkban az a szülét? — törte meg váratlanul a csendet Mihajlo Teszlenko.

— Ha igen. akkor elvisszük innen, — válaszolta nagy nyugalommal a húszéves Vaszja, mintha nem is a, folyó közevén lévő nagy szigetről lett volna szó, hanem egy kis ho" mokbuckáról a parti lankákon.

A sziget útunkban vám ~~ tehát elvisszük az útból! Henn áit az utunkban — alagutat fúrunk a hegyen keresztül! És mindez nem mese, nem fantázia> hanem a kommunizmus építőinek valósága. s

Az építőmunkás élete ma tele van romantikával. 19azi maaávalragadó szocialista romantikával. Nem csoda, ha ez a, romantika magával, raaad. Viszonylag rövid idő alatt több. mint hat millió köbméter földet emeltek ki a Dnyeper medréből, ott ahol a kahovkai erőművet és a gátat építik.

Pillantsunk Dél-Vkrajna térképére■ Herszontól kicsit feljebb az Ingulec folyócska ömlik a Dnyeperbe. Az Ingu* léc torkolatától, 80 kilométernyire n folyó jobbpart kín megtaláljuk Sznyeoirovkát, mely még nemrég falu volt. Innen kel], kiindulnia annak a főcsatornának, amely majd kérész- tülszeli az egész jobbparti sztyeppét.

—; De hiszen az Ingulec a Dnyeperbe ömlik, ami azt jelenti, hogy a vizét is oda viszi.

— Maid ha megfordítjuk a víz folyását — válaszolják erre az építők>

És ezt olyq,n egyszerűen mondják, mintha valamilyen megszokott, mindennapi dologról lenne szó!

folyó eV Inguloc. Tavasszal, olvadás ideién összegyűjti a többpárti sztyeppe

vizeit és hatalmasra duzzad. Nyáron pedig erősen leapad it vize.

A Dnyeper jobbpartja magas és köves. 'Az I^uloo medre magasabban fekszik, mint a Dnyeperé. Az építők azonban megtalálták a leü jobb megoldást; 80 kilométer hosszúságban kimélyítik a folyó medrét. Ezáltal a£ ingulec nem a Dnyeperbe viszi maid vízéti hanem ellenkező leg. a Dnyeper vizét viszi el Sznyegirovka, irányába■■ —

Sznyegirovkáúál hatalmas szivattyútelepet építenek. A szl~ vattyúk segítségével 60 méter magasra emelik az Inyuleo vizét és onnan a főcsatornába bocsátják.

A kahovkai építkezés nagyszerű iskola az építők számára. Az építők ezrei tanulnak különböző tanfolyamokon.

Aki néhány hónappal ezelőtt Kahovkúban járt, nent ismer most a városra és nem ismeri fel azokat sem, aJdkkel elő~ő ittléte alkalmával, megismerkedett. Ivan Szmáglii é* Petro Szubbota kcmiszomohsták az elsők között érkeztek Ká* hövkába. hogy részt vegyenek a nagy építkezésen. Szviagh j mint kőműves. Szubbota mint ács kezdett dolgozni, ma pe' dia mindketten exlcavátirkezelők! Az építkezés e két úttörő■* ie szaktanfolyamot végzett és új szakmát sajátított el.

De nemcsak tanfolyamokon és a hidrojnechaniliai fÖisy kola helyi fiókintézetében tanulnak az építkezés dolgozó’-* Mindenütt folyik a tanulás a* építkezésen, különösen ott* ahol a volaa—doni építkezés tapasztalt építői dolgoznak.

I T PPFCFTA I exkavátort látunk a sztyeppén. Doroscsuk I

..... I ----------------! a fiatal exkavátorkezelő irányítja a gépet

Me

gnyomja, a vezérlőgornbot és a hatalmas markolóputtony nagy magasságból az alapár okba ereszkedik. Eau pillanat és az acélfoUak mélyen a földbe süllyednek. Az exMvdtorkc- telő feszülten figyel. Amikor a puttony szlnültig meg télik földdel, megnyom egy fogantyút és a puttony hatalmas mozdulattal felemelkedik, és jobbra fordul.

— Mennyi? — kérdi Doroscsuk a brigádvCzetőtől.

—- Negyven! — válaszolja röviden. > r'Aaddvezetö órájára pillantva.

— Sok! — mondja elégedetlenül a fiatal exkavátorkezelő

és ismét munkához lát.

A norma szennt env ciklust (a puttony telítése, kiemelése és helyre irányítása) eaV perc alatt kell elvégezni. Doroscsuk íó * másodperc alatt véazi el, de méa ez sem elégíti ki ötét.

— A többi exkavátorkezelők 30 másodperc alatt megteszik! — mondja.

És Doroscsuk, a Volga—Don építkezés tapasztalt építője, Ivan Gajdos tanítványa, kitartóan tanul> nehoav elmaradjon az élenjárók mögött.

a/ wrttíMü I és a csatorna építőinek jelszava: Túlszűr- ______H——J nyalni a gének tervszerinti kapacitásátA kahovkai erőmű alapár ok-ásásánál már több hónap óta dolgozik az a remek iszap szivattyú, amelyet itt. ,JHnyer' getyik” becenéven ismernek. Az „Enyeröetyik” az előírás szerint eau óra alatt ezer köbméter földet, érnél ki ésr80 méter magasságin viszi fel. Az „Enyergetytk” ma már 1500 köbméter földet emel ki egy óta alatt a Dnyeper mélyéből, vannak napok, amikor teljesítménye eléri az 1800 köbmétert.

Lüktető, alkotó, szép életet él ma az ukrán sztyeppe! — Hatalmas „harcmező” lett, amelyen a szovjet emberek nagy támadást intéznek a természet ellen a kommunizmusért.

A támadás az ukrán sztyeppén kibontakozott Zaporbzs- jetôl—Kerçsig, Nyikolajevtöl—Melitopolig. De ez csati „harcmező”. A „hátország” felmérhetetlen és beláthatatlan, mi..

J. DOLD-MJHAfllK.

SZESZÉLYES