Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. február (8. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-06 / 31. szám
BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MDP BÁCSKISKUNMEGYEI PABTBIZOtTSAGANAK LAPJA Vili. ÉVFOLYAM 31 SZÁM lm SO fillér A tavaszi harci program ötéves tervünk negyedik esztendeje nagy feladatok elé állítja nemcsak az ipar, hanem a mezőgazdaság dolgozóit is. >,Minden erőnket meg kell feszíteni — mondotta Rákosi elvtárs országgyűlés' beszédében' —, hogy emeliü'c növény termelésünk és áltuláim n mezőgazdaságunk hozamát és igyekezzünk utolérni, e téren a többi nálunknál haladottabb ■népi demokráciák eredményeit” 1? rendkívül jelentős fék adut jó végrehajtásához adja meg az útmutatást és jelöli meg a tennivalókat a pár nappal ezelőtt megjelent minisztertanácsi határozat, amely az 1953. évi tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítéséről szól. Ebben a munkában, mint minden kormányhatározat megvalósításában élenjáró .szerep vár párttagjainkra és nem utolsó sorban tanácsainkra. Párt- és tanácsszerveink legfőbb feladata a legközelebbi napokban és hetekben, ■ hogy e határozat szellemében előkészítsék a tavaszi- muuká1 kát és az őszi munkáknál lényegesen jobban gondoskodjanak ezek végrehajtásáról; A magasabb terméseredmé nyékért folytatott harc e nagy programját csak falusi párt szervezeteink jó mozgósító munkájával — tanácssgerveink jó szervező és végrehajtó in tézkedéseivel, az osztály ellen- eég elleni szívós küzdelem árán valósíthatják meg. Falusi pártszervezeteink, tanácsa >ink akkor fognak csak jól dől gozni, ha az állami gazdaságok, gépállomások, termelő- szövetkezetek dolgozóit, az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat a tavalyinál jobban mozgósítják a tavaszi mezőgazdasági munkára, ha a •minisztertanács határozata nak végrehajtását minden fa tusi dolgozó legfontosabb Ügyévé teszik, ha a kommunisták elől járnak a határozat végrehajtásában, az akadályok leküzdésében, a bürokratikus, tehetetlen kapkodás, a szájtá- tiság elleni harcban, A tavaly őszi mezőgazdasá ■gi munkák tapasztalatai is megmutatták, hogy a falusi osztály el lem ség. a klerikális reakció és kulákság elleni szívós harc, az ellenség mesterkedéseinek leleplezése, a vetőmag biztosítását halogató ellenséges tevékenység kemény visszaverése nélkül, a tavaszi nagy harci program nem járhat kellő sikerrel. Ezt an-, hál is inkább jól eszünkbe kell hogy véssük, mert előttünk nemcsak az a feladat áll, hogy a tavaszi munkákat időben €8 jól elvégezzük, hanem az P> hogy emellett pótoljuk az Őszi szántás-vetési munkáig-. tokban bekövetkezett lomara dúst, mert megyénkben még számos olyan község van, amelynek határában az őszi eső a vetések mellett a szégyent is mosta. A lemaradás pótlásának, a tavaszi munkák jó elvégzésének, a terméshozam emelésének fontosságát még jobban aláhúzza az a körülmény, hogy iparunk az idei észtén- dőoen is jóval többet termel, mint tavaly, hogy több üzemünk, munkásunk, mérnökünk, parasztból lett agronó* musunk, szakemberünk, főis kolásunk lesz, mint tavaly: a mezőgazdaságnak többet kell termelnie, hogy ne akadályozza előrehaladásunkat, terveink végrehajtását. Tehát egész népünk érdeke követeli meg, hogy az idd szántás-vetés idején megyénk ben ne maradjon egyetlen talpalatnyi megművelhető terület sem szántaUanul-vetctlenül. S nem is akárhogyan, hanem mint ahogy azt a minisztertanács határozata is előírja: a helye» agrotechnikai módszerek, fejlett termelési eljárások széleskörű alkalmazásán ke resztül. Számos példa vau rá megyénkben is, hogy ott, ahol idejében és jól végezték el a talajmimkákut, ahol alkalmaz ták az agrotechnikai eljárásokat, — mint például a balota szállási Petőfi tsz ben, vagy a tompái Szabadság tsz ,ben — ott az aszályos és fagyos esz' tendő ellenére is jó termést takarítottak be. A tavalyi tapasztalatokon okulva a jó ter méshez szükséges módszereket most kell kipróbálni, most kell alkalmazni, mint ahogyan ezt teszi a kecskeméti Dózea termelőszövetkezet is», amely idejében felkészült a bő ter més biztosítására- A Dózsa tsz tagjai idejében biztosították a jóminőségű, magas esí- rázóképességü vetőmagvakat, biztosították, hogy még a ta vaszi szántás előtt minden fellelhető trágya kikerüljön a földekre. Kijavították a vető gépeket és talajsimítókat. Elkészítettét a keresztsoros vetések, vetomagjarovizálások a pótbeporzások terveit, előli© születőit. De sorolhátnánk tovább azokat a tszcs'ket, amelyek már időben felismerték a jó tavaszi munka jelentőségét és már elkészültek a legfontosabb előkészületekkel. Állami gazdaságaink, gépál lomásaimk, termelőszövetkezeteink dolgozói, egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjaink tavasai előkészületi munkája mind azt bizonyítja, hogy tud ják azt, hogy minél nagyobb odaadással, felelősségérzettel veszik ki részüket a munkából• annál nagyobb terméssel gazdagodik népünk, annál jobban gyarapodik hazánk ereje. Ha 1953. FEBRUÁR 6 PÉNTEK Kuzma Oku11 jev. a Nyikitovka 4—5. bánya vájárja hosszú évek szolgálatáért pénzjutalomban részesült. — A képen: a megjutalmazott vájár feleségével látható. amikor bútort vásárol A hajai párás adós maradt a* ál lat ten vesztési terv végreiia j fásában Az ötéves terv egyik főfeladatként tűzte ki a mezőgazdasáv terméshozamának állandó növelése mellett állattenyésztésünk elmaradottságának Elszámolását. Ennek- a megvalósítása érdekében hoz ta a min'sítertamáes kétéves határozatát az állattenyésztés és takarmánytermelés fejlesztéséről. A bajai járás termelőszövetkezeti csoportjai ebben a határozatban foglalt feladataikat csak részben hajtották végre. A terv teljesítése csak a juhászaiban érte el a. százszázalékot, szarvasmarhából, lóból 00—70 százalék között van. Le-gnasr-obb az elmara dás a s rtés- éa baromfiállo? mány fejlesztése vonalán, alig.éri ci a tervben meghatározott mennyiség léiét. Egyes csoportok kiemelkedő eredményt értek el a terv végrehajtásában, mint a bács- boícodi Vörös Csillag, a bács- borsódi táj Riet, a hóduna pus"tai Dózsa és a felsőszent- iváni Vörös Október. Ezekben a csoportokban a tervszerű tenyésztés mellett gondot fordítottak a takarmánytermelés fokozására; az állatállomány átteleltetésének biztosításaraA terv nemteljesítésének az eauik oka a járás több szövetkezetében a munkafegyelem hiánya. A vaskúti Dózsában, a naavbarácskai Petőfiben az állattenyésztő brigádok nem fordítanak kellő gondot a jó* szágállománv megfelelő gondozására. Hiányzik a felvilágosító munka, elhanyagolják a szakmai továbbképzést — s így a tenyésztői munka megjavítása nem várható. Egyes termelőcsoDortokban pedig az önállóságra való törekvés helyett felülről jövő intézkedésekre várnak, ahelyett, hogy saját erejükből, helyi kezdeményezéssel is a nagyüzemi szocialista állattenyésztés meg teremtésére törekednének. Felelőssé a 1er ítéli az elmaradásban a járási tanács 'mező- gazdasági osztályát is. Nem figyeltek fel az állatállomány megfelelő szaporulatának a csökkenésére. Nem tárták fos a li bákat, amelyek »a terv vég rehajtását. gátolták. Az irodában, az íróasztal mellett beszélgettek a csoportok vezetői vei, ahelyett, hogy ellenőrzéssel győződtek volna meg: ha* g.van gátolja a takarmány- hiány a szaporulat biztosítását, hogyan lehet a. hiányt megoldani, rendelkezésre áb-4 a szükséges silótakarmány az áttej éltetéshez? Az osztálynak észre kellett volna vennie, hogy a járás nem egy termelőszövetkezetében a hanyag' súg miatt, a silózáshoz szüksé* «es czóuút és szalmát a földeken hagyták. Az osztály dől- gőzéi súlyos mulasztást követtek el abban is, hogy a,fel vetődött panaszokat csupán 'fői" legyezték, de azok orvoslása' ra intézkedések csak ritka esetben következtek. A mezőgazdasági osztály; nak változtatnia kell eddigi munkamódszerén. Az állatállomány fejlesztése, a minis«' tertanács határozatának végrehajtása elsőrendű politikai és gazdasági feladat Ennek jelentőségét magyarázzák met» a termel őcsoportok vezetőségé' uek, tagságának. Az osztály gyakorlati segítséget adja;]', tárja fel a hibákat, a helyszínen tegyen intézkedéseket azok kijavítására, a fejlesztés minden akadályának elhárító-• sára. Közei ötmillió tor int beruházással korszerűsítjük a Kiskunfélegyháza—Gátér és Kalocsa* Dunapataj közti útszakaszt A Horthy -rendszerben me- gyénfc közúti közlekedése közismerten rossz volt. Néhány állami közúttól eltekintve, melyek elsősorban a nemzetközi átmenő forgalom céljait szolgálták, utaiuik rosszak voltak és megnehezítették a közieke dióst, szállítást. Igen sok falu a rossz út miatt el volt vágva a főútvonalaktól. Már a hároméves terv. maid az ötéves terv jelentős beruhá:ásokat irányzott elő megyénk úthálózatának kibővítésére és korszerűsítésére. Nemcsak ú.i városokat építünk, mint S'ztálinváros* új- hatalmas tervalkotásokat lio zunk létre, mint az Inotai Erő mű, a budapesti földalatti gyorsvasát, hanem az ötéves terv gondoskodása kiterjed arra is, hogy korszerűsítse és bővítse az elhanyagolt úthálózatot. Megyénkben az elmúlt évben hengerléssel több mint 100 kilométer utat hoztunk rendbe. A hengerlés zöme a halasi járásban történt. Több utat azzal is korszerűsítettünk, hogy keresztü1 vágtuk az éles, veszélyes kanyarokat. ~ Ilyen k igazítás történt Já- noshálma s Kiskunhalas, Bács almás és Tataháza, továbbá Baja és Hercegszántó között. Az idén á terv 12 millió forintot bocsát rendelkezésre, hogy még nagyobb mértékbe-n hengerléssel javíthassuk uta- inkat. Megyénkben eddig már két halven megkezdték az utak korszerűsítését. A Félegyháza —Orosháza állami közút gátéri 9 kilométer bosszú szaka szán már folvuak a földműn-* kálatok. Rend behozzák azi alapépítményt és t méterről Q méterre szélesítik az utat. A hengerlés után aszfaltburkolattal borítják az utat, hogy az ne legyen poros, három helyen pedig átvágják az éted kanyarokat, De megindultak a helyszín; munkálatok,Kalocsa és Duna-1 patai közti 6 kilométeres szakaszon is- Mindkét út korszerűsítését augusztusig be keil fejezni. A nép állama a korszerűsítésre közel 5 millió forintot bocsátott rendelkezésre A tliinn versei Alkotmány term el Besöpört b an as ifién öntözéses kertészetei létesítenek A dunavecsei Alkotmány termelőosoport az idén 8 holdon végez öntözéses gazdálko dást. A tagok most száréi.k a szivattyúkat a Duna partján, melyek jegítsé^ével lehetővé teszik a víz kiemelését. Tavaly nem használták ki az öntözés, lehetőségeket, pedig az jelen tő-sen megnövelte volna, a csoport jövedelmét- Akkor még maga a vezetőség, köztük az elnök is idegenkedett az öntözéses gazdálkodás bevezetésétől. Látták azonban más termelő- csoportok eredményé t s ezért határozták el: az Idén öntözéses kertészetet létesítenek. ogy arasznyit nem engedünk a minisitertanács határozatabarj előírtakból a végrehajtás so rám. népünk védelmi erejét fokozzuk itt a határszélen az mperialisták háborús készii lődéseire. TI tó ék provokációi- ra adunk csattanó» választ Tehát jó hazafi csak az lehet mezőgazdaságunkban, aki egy jottányit nem enged és tevékenyen harcol a miniszterta nács határozatának végrohai tásáért. Éppen ezért a falu dolgozóitól azt várja az ország» hogy meguövekedett öntudatának, hazaszeretetének megfelelően. legjobb tudásával és erejével lásson hozzá e hax-e. programnak megvalósítású hoz, a tavaszi munkák végrehajtásához. Szitsák magasra a verseny lázát, járjanak élen. ennek a nagy munkának megvalósításában a falu kommunistái. De mindenegyes famsi dolgozót is ösztönözzön és lelkesítsen az a tudat, hogy ;t tavaszi munkák jó végrehajtásával saját, javáért, ötévPi tervünkért,, a haza megerősítéséért küzd.
