Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. február (8. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-05 / 30. szám
BÁCSKISKUNMEGYEI Al MDP BACS K! S K U NM EGYBl P A kl BIZOT JS AG A N AK LAPJA vili. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM |,.fl 50 fillér 1953, FKBR. ö, CSÜTÖRTÖK Tegyük még eredményesebbé a termelési értekezleteket — Még több és-jobb mun kát végz ik 1953-ban és a nap minden órájában teljesítem ül tetve túlteljesítem a tervet Napi 5Ü0 párról 550 pár cipő termelésére emelem teljesítőié ínyemet — mondotta az 1953 as év küszöbén Bíró Mihály, a Kecskeméti Cipőgyár sztahanovistája- Ilyen és hasonló felszóla-ások száza: és ezrei hangzottak el azokon a tanácskozásokon az elmúlt hónapban amelyeken az üzemek dolgozói megbeszélték az 1953. évi terv- új feladatait- — Még jobban harcolni a terv megvalósításáért, elhárítani az útból minden akadályt, leküzdeni a ne kézségeket — ez a terv iránt: felelősség, harcos akarat jellemezte az elmúlt havi terme lesi értekezleteket. Et_ek az újfajta emberek nem tudják elképzelni, hogy a tervet ne tel jesítsék. „Vállalom” — mond .iák és tűzön-vízen keresztül megvalósítják azt, arm a sajat ér az egész dolgozó társada Jóm felemelkedését segíti elő. Megyénk ipari üzemei ben az elmúlt hóban megtartott termelési értekezletek azt muta tják: üzemeink dolgozóinak [kezd személyes ügyévé válni a terv teljesítése. A dolgozók 'jó munkája bizonyítéka és biztosítéka a további sikerek nek- „A valóságban — tanítja »Sztálin divtára — a termelési terv az emberek millióinak éle ven és gyakorlati tevékeny sége. Termelési tervünk realitása — a dolgozók milliói• kik vj életet alkotnak program- inunk realitása — az eleven emberek, mi mindannyiam, « mi munkaakaratunk, készségünk, hogy új módon dolgoz- <z u.nki eltökéltségünk, hogy ezt »Li tervet teljesítsük.” A dolgozók lelkesedését és kezdőmé piyezését vart hivatva fokozni ß termelés] értekezlet. Megyénk ipari üzemeiben a (mai nappal kezdődnek azok a tanácskozások, ahol a dolgo- tzók a vezetőkkel együttesen meghatározzák, az e havi tentai valókat. Miről szólnak dolgozóink a mostani értekezleten'> Arról, hogyan váltották valóra Gerő elvtára útmut-a (tását, a termelés egyenletességéről. Mit tettek a terv síké- trés végrehajtása érdekében a műszakiak? Hogyan segítette b vállalatvezetés a dolgozók termelésre tett javaslatainak (megvalósításával ' a terv idő előtti teljesítését. Számvetés leszi ki teljesítette ígéretét, mit tett a haza erősödése, a béke védelme érdekében. A Kecskeméti Cipőgyárban, a Kecskeméti Gyufagyárban, az Alföldi Kecskeméti Konzervgyárban arról beszélnek majd, hogy a tervét becsületesen teljesítették- — Esek as értekezletet egyben megmutatják azt is, hogy a pártszervezet kommunistái, a ázukseervezeti bizalmiak milyen politikai felivilágosító munkát végeztek, hogyan ellenőrizték a versenyvúliaiáso- kát,, mt tettek az adott szó becsületes valóraváltása érdekében. Megyénk ipari üzemeiben jelenleg mi akadályozza a termelési értekezletek sikerét. A tapasztalat az, hogy sok termelési értekezleten elhangzott beszámoló frázisokat tartalmaz, nem az üzem sajátos feladatait, az ott felmerülő hibákat és azoknak kiküszöbölését mutatja, meg. A beszámolók nem magyará zók meg minden egyes dolgozónak egyéni feladatát. A vállalat vezetés is kevésbbé törődik a termelési értekezletek eiőkészí tésével. A legnagyobb hiányosság azonban, hogy a vezetők nem számolnak be a dolgozók javaslatairól. Ez nem mas, mint a bírálat durva elfojtása, a tömegek kezdeményezésének semmibevevése. A Kecskeméti Gépgyárban Vörös László tisrjtítóműhelyi dolgozó elmondja, .hogy a termelési ér tekezleten felvetett problémákat nem orvosolják, nem számolnak be annak elintézéséről- Ez nem egyedülálló jelenség- megyénk „pari üzemeiben. ■ Ilyeu tapasztalatok vannak a kiskun ha la s i Sert és t c ny észtö és Hizlaló Vállalatnál, a kalocsai építkezésnél és még egynéhány üzemiben, GerO elvtárs a Központi Ve zetőség ülésén tö'bb&k között hangsúlyoztá; „Az ipari termelés Ki százalékos emelése 1953-ban olyan feladat, amely állaim szerveinktől, miniszté riumainktól, üzemeinktől, párt és tömegszerv, eseteinktől, cgész munkásosztályunktól, és műszaki értelmiségünktől rendkívül magas szervezettséget, fegyelmezett, szorgalmas ‘munkát. igen komoly erőfeszítést követel meg.” Mi szükséges ahhoz, hogy -t párt és kormány határozatait helyesen magyarázzuk meg a termelési értekezleten, Első sorban az, hogy az üzem kommunistái és a szakszervezeti bizalmiak npnden dolgozóval beszéljék át az üzéni sajátos problémáit, a csoport munkáját és gondolkodjanak azon, hogyan lehetne az új felada tokát végrehajtani- A termelési értekezlet ered ményességét segíti a jő beszámoló, amely nemcsak az egész üzem feladataira hívja fel a figyelmet, hanem megmutat ja a műhely, az egyes dolgo- zók konkrét tennivalóit is. — Csak így ism:rhet. meg min den munkás, hogy mit kel! tennie, milyen feladat és feAz SZK(1»)F XIX. kongresszusának a Szovjetunió fejlesztő- sőre irányuló 1951—J955. évi ötölük ötéves tervre vonatkozó irányelveinek tervezete előirányozza a filmszínházak, könyvtárak, klubok és egyéb kulturális intézmények hálózatának kiszé*esítését. __ A .Xenin" gy apottermeié kolhoz (Tadzsjt SZSZK) nemrégiben épült kultúrpalotájának épületében megnyitották a könyvtár olvasótermét. A képen: a ,.Lenin" kolhoz könyvtárának olvasóterme A iniviisztcHanács liaüirozata a gépállomások inuiikájáiiali megjavításáról A dolgozó nép állama; a Magyar Dolgozók Pártjának kezdeményezésére, azzal a céllal hozta létre a gépállomások hálózatát, hogv a mezőg-azda- sági termelés fejlesztésének, az élenjáró termelési módsző rok bevezetésének gépi és agrotechnikai központjai, a termelőszövetkezetek fejlesztésének és megszilárdításának, valamint a falu gazdasági, kulturális és társadalmi fel- emelkedésének szilárd ^ támaszai legyenek. Ennek érdeké ben Népköztársaságunk eddig közel 10 ezer különböző traktort, több mint 1100 vontatót, 180 kombájnt. 1500 aratógépet, 11 ezer cséplőgépet és többezer egvéb korszerű mezőgazdasági gépet állított munkába a gépállomásokon, melyek; nek irányítására és termelési feladataik biztosítására az öntudatos szakmunkások ezred küldte, A gépállomások eddig je leutős eredményeket értek el és nagy szerepet töltöttek be a termelőszövetkezetek fejlesztésében. Az eredmények ellenére gépállomások munkájában sú- Ivo« hibák tapasztalhatók, me Iyek nehezítik a termclőszc vetkezetek megszilárdítását A hátráltatják a mezőgazdaság szocialista fejlődését. Ezért a gépállomások munkájában tapasztalható» hibák kiküszöbölése éc a gépállomások helyes továbbfejlesztésé nek előmozdítása érdekében a Magyar Népköztársaság Mi nisztertanácsa az alábbiakat határozza: Gépállomásaink előtt álló alapvető feladatok 1- A terméshozam állandó növelése érdekében, telles gép: erejükkel és agrotechn kai fel készültségükkel biztosítaniok kell a termelőszövetkezeti termelés nagyarányú gépesítését, valamint az élenjáró mezőgazdasági tudomány ős gyakorlat eredményéinek a termelésben való széleskörű alkalmazását 2. Mint a. termelőszövetkezetek megszilárdítása és fejlesz tése legfontosabb állami szer; veinek közyetlen segítséget kell nyujtauiok a termelőszövetkezetiknek a vezitésbeu, a tervezésben és munkaszervezésben . 3. Elő kell segíteniök a ter melő.szövetkezetek tagságának nevelését az állami és tervfegyelem megsz'lárdítását. hogy a, termelőszövetkezeti tagok az új, szocialista társadalom öntudatos és aktív építőivé váljanak, A gépállomásoknak, mun. ká,iuk hibáit kiküszöbölve, a termelőszövetkezeti termelés hatalmas emelőjévé kell vá)nioki hogy jobb munkájukkal ővről- évre nagyobb terméshozamot érjenek el a termelőszövetkezeti gazdaságokban, 1. Ennek érdekében fokozni kell a gépek kihasználását, biztosítani kell a gépek rendszeres javítását és gondos karbantartását, a munka helyesebb megszervezésével, a díjazás és pré mizálás fejlesztésével pedig nö vélni kell az egyéni felelősséget a tervek teljesítéséért és a munka minőségéért. ; a) A gépállomások, a rájuk bízott gépi erő teljes klhaszná lásával. kötelesek a termelő szövetkezetek gazdaságaiban mindazokat az alapvető agro techn.kai módszereket alkal mazni amelyek alapfeltételei a nagy termés elérésének. Minden gépi munkát a legalkalma sabb időben, minden esetben az előírt határidőre kötelesek elvé geznl és munkájuk minőségé? szakadatlanul javítani, b) A gépállomások kötelessé ge őrködni afelett, hogy a jer melöszövetkezetek végrehajtsák mindazokat a7- agrotechn kai előírásokat, amelyeket saját eszközeikkel elvégezhetnek és együttműködve a termelőszövet kezetek vezetőivel és dolgozóival irányítói legyenek*a'termelő, szövetkezeti és traktorbrigádok közös erőfeszítéseinek a terméshozam növelése érdekében, c) Gondoskodni kell a gCp állomások dolgozóinak oktatása tói, hogy elsajátítsák az alapvető agrotechnikai Ismereteket. Mind ■■ a traktorvezetőknek, mind a munkagépkezelőknek a munkagépek pontos kezelése mellett el kell sajátítaniok az agrotech nikai módszerek ismereteit és helyes alkalmazását d) A gépállomások álta védett munka minőségének állandó javítása és ellenőrzi’ se nemcsak a gépállomások dolgozóinak és vezetőinek kötelessége, hanem a megyei es iárási főagronómusoknnu- is legfontosabb feladata- Ezért a főbb mezőgazdasági munkák megkezdése előtt kötelesek a gépállomási agronómusok számára a megfelelő agrot-chili ka,; utasításokat kiadni, a vég behajtás módját a gépállomások dolgozóival ismertetni és munkájukat folyamatosán ellenőrizni. 2. A gépállomási munka megjavításának döntő feltétele a gépállomások munka szervezetének megszilárdítása Ezért minden gépállomáson egész évre kialakított, ponto San meghatározott területen dolgozó és az egész évi mun kához szükséges gépekkel fel szerelt brigádokat kell szervezni. A brigádok területét és géni felszerelését úgv kél', kialakítani, hogy a brigádok összetételén, gépi felszerelésén és működése területén az év során no kelljen változtatni, „ a) Az 1953. évre alakított brigádok összeállítását, valamint a brigádok felszerelését, területét írásban kell rögzít® ni és azt minden gépállomásra vonatkozóan a megyei tanácsok 1953. március l"ig tartoznak felülvizsgálni. b) A brigádok megszervező se során az igazgató a. terma I őszövetkezeti tag traktorveze tőket a szövetkezetük terüle ' tón dolgozó brigádba köteles beosztani. Minden eéoállomá son törekedni kell arra, hogy ; termelőszövetkezet elegendő számú női traktorvezetőt_ad ion, hogy külön női brigádé kát lehessen szervizni. Nö brigádok szervezése érdekében kivételesen kisebb brigádok is alakíthatókc) A brigádok szervezetének megszilárd ítása és ,a brigádve zetők állandósítása érdekéber u brigád'vozctők kinevezését.; a gépállomás igazgatójának előterjesztésére a, járási tanács végrehajtó bizottságának kell megerősítenie. 3. A munka tdrmelékenysó: gének növelése és a munkaié, (Folytatás a 2, pldajon) [élesség hárul rá. A jó beszámoló, a sikeres termelési értekezlet egyik fontos féltétele. Ne feledjék el ezt műszaki vezetőink, akiknek gondosan elkészült beszámolóval és jó felszólalásokkal kell segítő niök az értekezleteket. A javaslatok, sorsa sem e- het közömbös. Most is nem egy értekezleten — mnt a Kecskeméti Gépgyár példája is mutatja, a dolgozók jogos szemrehányást tesznek, mert nem tudják, m] történt javaslataikkal. Az üzemi bizottságok,- s az üzemek vezetői vessenek véget a dolgozók kezdeményezései, javaslatai iránti ilyen nemtörődöm magatartásnak. Tartsák számon és becsüljék meg a „nagy” és „kis” javaslatokat egyaránt, A termelési értekezletek az ország, az- üzemek gazdáivá vált munkásosztály fontos ta náeskozásai. E tanácskozások ban is kifejezésre jut álla műnk mély demokratizmusa, a munkásosztály vezető szerepe és felelőssége. Ezek a tanácskozások azért fontosak, mert ötéves tervünk negyedik évé', nek feladatait határozzák meg Ezt tartsák széni előtt üzemi bizottságaink. Ilyön felelősséggel készítsék elő az értekezleteket.
