Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-04 / 29. szám

Miért nem teljesítette a Kiskunfélegyházi Gépgyár január első és második dekádtervét A Kiskunfélegyházi Cép- £fyádolgozóinak szívét büsz­keség tölti el, amikor V-ssza* tekintenek az elmúlt év ered ménjeire» amelyeket a párt vezetésével a szovjet nép ra­gyogó példája nyomán vív­tak ki. Az újesztendő első hó­napjában is t versenyvállalást tettek a terv idő előtti teje­sítésére. Nézzük meg, müven eredményeket értek el eddig? A VERSENY LENDÜLETE ELŐRELÁTÓ VEZETÉST KÍVÁN Továbbra is következetes■ szívós harcot kell folytatnunk az ütemes, egyenletes termelés megvalósításáért eaész ipa' runkban, mert az ezen a téren elért eredmények még egyál­talán nem kielégitőek” mondotta Gerö elvűn.re a Köz ponti Vezetőség ülésén. Az üzem kommunistái, az élenjá ró dolgozókkal együtt ennek szellemében végzik munkájú kát. Többet éfi jobban akar nak- termelni, mint eddig. A Vörös Csilla a brigád tagjai január 10 tői 20-ig 100 szaza lókra, à Béke brigád tagja 129 százalékra növelték terme­lésüket. A tanuló brigádok, is átjagos 110 százalékos ered menyüket igyekeznek túlsza nyalni. Ennek ellenére ;,z üzem nem teljesítetté sem első, sem a, második dekád ter­vét. Miért? Az üzemrészekben a dolgo zók mái- nem tuduak a sok fél készárutól dolgozni és mégis a hévégi hajrá jellemzi a tér inelést. A dolgozót- úgv vét­kednek, bogv ez már j-endsze rés. Elmondják, hogy miért. A műszakiak a hónap első nap jajban elfeledkeznek arról hogy nekik is több éa jobb ‘ munkát kell végezni, kényei ni estednek, keveset tartóakod nak az üzemrészbe«, nem lát .iák a dolgozók lendületéből fa kádé új műszaki tennivaló kát. És valóban, január l‘tő 10-jg a 80 százalékos, 10-tő 20-ig a 42.5 százalékos 1 árutermelés azt mutatja, hogy a műszakiak vajmi keveset tö­rődtük ezzel a kérdéssel, hogy « termelés egyenletességét yaá a hónap első napjaiban bizto «ítsák. Mivel indokolják a műszakiak a lemaradást ? Horváth elvtárs a Központi Vezetőség ülésén többek kö aött hangsúlyozta! a for-r vadalmi önkritika kritikává változik az olyan minisztériu­mi emberekkel, igazgatókkal műszakiakkal szemben, aki nem támaszkodnak eléggé in u.nkások kezdeményezéséri akik zavaró tényezőnek tekin­tik « dolgozók felfokozott ter­melési aktivitását, akik csak annyit vesznek észre a ver­senyből hogy növekszem],- a nyersanyag- és energiaellátási gondjaik és nehezebben boldo­gulnak a megcsontosodott ré­gimódi munkaszervezéssel Az üzem műszaki vezetői, amikor a párt megkérdezi tőlük a le­maradás okát, különfélo hiá­nyosságokra, nehézségekre hl vatkoznak, amelye-t jó munka- szervezéssel rugalmasan meg lehetne oldani. A műszaki ve vetés munkájában a legna­gyobb b ha az egyéni felelős ség hiánya, régi a munkastí­lus- hiányos a tömegekkel y a ló kapcsolat. Sőt az őszinte­ség kérdésével is hiba van. Az egyik munkához szükséges öntvények- január 15-re nem érkeztek meg. Ez azonban kü­lönösebben még 20-áu sem za­varta a műszaki vezetést. Meg­nyugodtak abban, hogy nem jött meg. Úgy gondolták, hogv ennek érdekében már különösebb tennivaló nincs, ..mert, ha kész lesz, úgyis le­jön.” A dolgozók pedig azt vártám hogy a. műszak vezetés bizto sít sa az előfeltételeket vállalá­suk teljesítéséhez. Horváth elvtárs ezzel kapcsolatosan a Központi Vezetőség június hó 27-j ülésén 3 következőket mondotta: „Azt kívánják és követelik ezek a dolgozók, hogy a fegyelem kötdezcttsé ge kétoldalú legyen, ők nem­csak idejüket, hanem munka­idejüket akarják az üzemek ben tölteni, nemcsak a reggeli és esti lebélyegzéssel, hanem Icétkezük munkájából nap, mint nap kikerülő több és jobb termékkel akarnak helyt­állni az üzemekben" Sőt hoz­zátehetjük nyugodtan azt. hogy az üzem dolgozó.nak jc lentős része személyileg jQ fe­lelősnek érzi magát egy-egy munka idő előtti «• végzése ér dikében. A műszaki vezetés­nek a dolgozók lelkes alkotó- készségéből, harcosságából ta aulai kell: forradalmi munka­stílust. előrelátást, következe­tességet a munka minden te­rületén, A pártszervezet feladata A műszaki dolgozók, hogy elsajátítsák az új munkastí­lust, szükséges, hogv a párt- szervezet io többet törődjön nevelésükkel. Vegye figye­lembe javaslataikat és kérései­ket és minden eszközt felhasz­nálva segítse elő a jobb mun­kát. Az tizem kommunistái nak, népnevelőinek pedig ma­gyarázzák meg a'műszaki ve­zetésnek, hogy a dolgozók lel­ke« versenvluidiilete, alkotó­készsége a nap minden órájá­ban új és új feladatok megol­dása elé állítja őket. Ezért szükséges, hogy ismerjék nap* nap után az ebből fakadó ríj tennivalókat, ezért tartózkod­janak többet a dolgozók kö­zött, hogy útmutatásaikkal nö­veljék a. termelés ütemét. Ezt várja tőlük pártunk, álla­munk, szocializmust építő ha­zánk. I ermelési értekezletünket növekvő eredmények követték Az elmúlt napokban meg­tartott termelési értekezletün­kön megtárgyaltuk Rákosi és Gerő elvtársak leendőbb el­hangzott beszédeit. Minden dolgozó becsületes helytállá­sára van szükség, boán ebben a tervévben az anyaglokaré- kossáa még erőteljesebb ér- vén urdu tása melleit, észsze­rűbb munkával eredményei­ket tovább tudjuk növelni. — Megbeszéltük az oktatásban való részvételünk fontosságát, mert csakis a tudás segíthet ahhoz bennünket, hogy a kö­vetelményeknek mindenben megfelelhessünk. Nem mulasz­tottuk cl a munkytegy ebem megszilárdításának kérdését sem megvitatni, mert, csak a megszilárdult munkafegyelem képes bennünket a többterme­lés eléréséhez seßiieni, Alia telt el pár nap a ter­melési értekezlet óta és a ver­senylendület tovább mélyüli és vele arányosan növekedtek az eredmények, tjzemfészle- aünkb&n a dolgozók vá ros ver­senyre léptek egymással és máris olyan kimagasló ered­mények születtek, mint a Ve' tülékceévelőben Rucher Ká­roly né 160, Devi-ts Béláné 117- Balatoni Viktória 116. a ke- resztorseßöbam Simámé 133 é* Qavriné 133 százalékos teljesí­tései. A felvetők között Rom.“ váriné 128 és Kalmár né 129 százalékos eredményei is azt bizonyítják, hogy a dolgozó­kat. vállalásaik túlteljesítésé­ben milyen eredményesen se­gítik a műszakiak. A növekvő eredmények ki karcolásában ott van pártszer­vezetünk állandó, támogatása és aä üzemfészleg kommunis­táinak. helytállása■ és példa­mutatása. BAKANEK JÁNOSNl a Bajai Gyapjúszövet- gyár munkaérdemrende.' kétszeres sztalmnOvístája Az idei begyűjtési terv teljesítéséért íanuliiÉ a szwjei irapzfcái tajasziÉiaiW Ax őssi vetések f ejír agy ázása Nagy termésfok ózó hatása vau az ősziek fejtrágyázásá nak. Azokon a vidékeken, ahol lassan enged fel az altalaj, az ősziek „éheznek” és igen gyen­gén fejlődnek tavasszal- Fej* trágyázás esetén a tékái _ le­gyengült 'vetésok heiyrojüir uuk, szénen, fejlődnek. A kora- tavasz; fej trágyázásra teljes műtrágyát (ammómumszullá­tót, kálísót, amper-Foszfátot) humuszt,-trágyáiét és baronr fitrágvát használnak. A S'zov ietunióban trágyáiéból 5—0 tonnát számítanak egy'.egy hektárra. A trágyalevet fel* használás előtt vízzel felhí­gítják. A baromfi trágyából llő a Is ál y ha,hamuból mintegy rnúzsát l*£ihet szórni egv hek­tárra. A hamu használata, azo­kon a táblákon ajánlatos, me­lyeken lóherét szándékoznak vetni. A fejtrágyázás akkor legeredményesebb, ha korán- nyomban hóolvadás után. még fagyos talajra szórják. Kendkíviil fontos, hogy _ az őszi szántás simítózását ide jelien, mihelyt p rkad a talaj, elvégezzék. Tóth László munkaérdemrendes traktorista üzen a javítással elmaradt gépál Ion iá so kimk — Az újságon keresztül na vonta olvasom, hogyan ma radnak el a téli gépjavítással megyénk egyes öcndU.omö-tii Nem tudom megérteni, hogy ezeken a gépállomásokon <j, po Útikul vezető!:, és igazgatók hogyan irányítják a, munkát miért tűrik g mulasztásokat és miképpen gondolják a tavasz tervek végrehajtását, ha már a javításokkal is elmaradnak? Boldog vagyok, ha . szétné­zek a mi gépállomásunkon és látom, hogy minden rendben van. Minek hö*’ölhetjük? — Csakis annak, h tgy jól meg Szerveztük a versenyt és fő­képpen: jó a, traktorosok ösz- szetétele, mert csak öntudatos és fegyelmezett dolgozókkal le­het sok és jó munkát teljesí­teni. A mi gépállomásunk, a hartai versenyben cil a kis­kunt ide g y házit'al. Üzemi érte­kezleten fogadtuk el a félegy­házi versenykihívás minden pontját, sőt vállaltuk, hogy február 5-e helyett már Srún jefejezziik a javításokat. Be méa esen A- túltettünk, mert január 20-én délelőtt minden munka- és erőgép kijavítva készen állt. Dicséret illeti a beosztott brigád vezetőket, k ii lő nőse n Koszt Jánost, aki tervét 280 százalékban teljesítette, de nem állt meg, hanem újabb válla­lást tett és a határidő; (lőtt azt is végrehajtotta. Klemen- tisz János briaádvezető tervét 210 százalékban teljesítette, ge erőgépek, javítását szakszerű­en, alkatrész megtakarítással jóval a határidő előtt befejez­te. Nagy Vilmos elvtárs, aki tervét 180 százalékban teljesí­tette és már a nyolcadik cscp- lügépet javítja. Nyugodtan nézünk szét most gépállomásunk udvarán: jó munkát végeztünk, jó g, pekkel indulunk a tavaszi idényre, üe a jó gépekhez jó traktorosok is kellenek. Bök fiatal, jött a télen « gépáll másra, A hartai Lenin cs Bé­ke csoport és a. dungpataj szövetkezet is öntudatos, a gépet szerető dolgozókat kül­dött hozzánk, akiket szakkép nett előadók tanítanak. Meg kell dicsérnem Matos Kálmán, előadót, aki nagy türelemmel tanítja a fiatal traktorvezető“ heh S ha ezeket a szakképzett f iatalokat maid a aép mellé ál­lítjuk, jó eredménnyel zárjuk a tavaszi kampányt. Az őszi munkák terén má­sodik helyen kullogott gépál lomásunk a megyei, verseny­ben. Most a tavasziban elsők akarunk lenni, A kiskunfél egyházi traktor istáknak pedig üzenem:, okuljalak a tavaly1 tapasztalatokból, nehogy ta­vaszra is megelőzz-ék őket! TÓTH LÁSZLÓ m unkaérdemrendes trak tor vezető, llarta. TASSON a begyűjtési ál­landó bizottság taglai elsők között tettek eleget első ne­gyedév.-; baromfibeadási köte" lerettségükn-ek. . Példamutatá­sukkal együttjár a jó felváló gosító munka. A bizottság tagjai a község többi nép ne velőjével együtt megmagya­rázzák a dolgozó parasztok­nak a begyűjtési terv teljesí tésónek jelentőségét, és a ren­delet egyes pontjait. Ennek köszönhető, hogy az 19.ki. év első negyedére eddig már több m'nt 16 mázsa ba­romfi és 4024 darab tojást ad­tak be az államnak. A beadás­ba« példát mutat az elmúlt üszőii alakult Alkotmány ter; melőesoport, amely már az új év első napjaiban törlesztett egy részletet a tojás- és ba­lom fibeadásból. Szígetfii Jáno.s 4 holdas dol­gozó paraszt L« január első napin'ban eleget tett egész évi soyánybaromfibeadási kötele­zetteégéuek. A teljesítéskor el­mondotta, hogy baromfiállo­mányát úgy nevelte, már ta* vaíy, hogy az idén idejében eleget tudjon tenni a beadá­sának. — Az idén pedig már úgy készülök, hogy jövőre i# siegt tudjak tenni kötelezett­ségemnek. A beadás teljesít­hető, csak idejében fel kell készülni rá — hangoztatta Szi getfii János. * DÜNAVKCSÉN te széles körben ismertetik a, népneve­lők az új begyűjtési rendele­tet. A népnevelő műnké nyo­mán egyre több tojás é* ba­romfi gyűlik össze az idői terv teljesítésére. Szabó János s 1-1 boldaw középparaszt elsők kö­zött teljesítette a községben félévi baromfi- éc negyedév I toiásbendási kötelezettségéi. Példáját követte Kara, Mi­hály 8 holdas dolgozó paraszti aki első negyedévi tojás- és baromfi boád áeána k tett ele* get. I 1 bajai járás lilinMezeH toapfi-briyadia mraiiitai végzi a irlcgkészitési iMiíatoka! sí V hajai Szövetkezetek Járá Szövetségének könyvelésé' géu lázas szorgalommal készí­tik a mérlegeket, harcolnak azok határidőié való befejező séért- A munka tervszerűb bé tétele érdekében brigádo­kat szerveztek, ahol n, képzet­tebb könyvelők állandó segít séget tudnak nyújtani a még kevésbbé szakképzett, gyen gébb munkaerőknek. Hannák András elvtáré, a 6 ze rémiéi földmüv-esszövetke- zet könyvelője, aki nemrégen még raktári munkás volt, örömmel dolgozik a br gád- ban, mert — mint. mondja — az itt tapasztalt elvtársi8« se ltségnyu.itás, a fejlett köny­velők munkamódszereinek^ el sajátítana megkönnyíti száma ra a mérlegkészítés nehéz munkáját. Ezen a véleményen van Keresztes József monos­tori könyvelő is. aki most ko Tiszakécske község versenyfelhívása r> j hogy az állatokat mindenütt megfelelően gondozzák, tisz­tán tartsák és ezzel megelőz­zék a betegségeket. A terme lőeso portok vezetőivel megis­mertetik a takarmányozás szovjet módszereit, mind a szalmafeltárást, az ab rakta- sármány élesztősítését, a, szá­las takarmány ok oáeolását, füljesztését, etb. Takarékoskodj a villannyal! Tiszakécske a napokban ver senyre hívta ki a kecskeméti járás valamennyi községét az állatállomány áttételtetése és további fejlesztése érdekében. A versenypontok között sze­repel, hogy felkutatják a köz­ségben lévő összes takarmány felesleget és népnevelő mun­kával meggyőzik a. dolgozó pa­rasztokat, hogy adják át feles- jegeiket, a község term lőcso portjainak, vagy azoknak, k'k takarmány hiánnyá) küzdenek Elhatározták akt is, hogv a termelőcsoportoknak az eddi­ginél több segítséget adunk. rült ki a SZöVOSZ könyvéről tanfolyamáról és a2 ott tanul­takat jobban érvényesítheti d brigádtagok gyakorlati segít* Ségnyujtása mellett. A kollektív munka komoly versonvlendületet váltott ki a brigád tagjaiból Dózsa Mi* hály az érsekcsanádi szövetke­zet könyvelője párosvetseuy* re hívta ki Mohai József eü* kösdi könyvelőt, a mérleg ja­nuár 20 ra való elkészítése ér­dekében. A verseny győztest Dozy1. Mihály, aki jóval ha­táridő előtt, 17-én már befe­jezte a mérlegét és most már a többi kartársát segíti mun­kájában. A garai könyvelők saját mérlegük pontos és ha* táridőben való elkészítése mellett vállalták, hogy a ibáes- saentgvörgyi szövetkezet mér­legét elkészítik. A lemarad­tak felzárkózásához értékes segítséeet nvuitauak Eöri Inr réiié és Piukovics Erzsébet br'gádtagok és Kérdő József* né, a brigád vezetője,, ki szak­szerű irányítással és gyakor­lati munkájával segíti _ eiől hogy a bajai lárá^ földműves- szövetkezetei a mérlegek ba­táridőben való elkészítésével járások közötti versenybe»» az élre törjenek­Beszédes szgmok 1839-lveai az Egyesült. Álla­mokban az egv fŐi-e eső hadi? kiadások átlagosan 8-3 dollars tettek ki. A koreai háború ki­robbantása után 390 dollárra emelkedtek, _ az 1952~53-aa költség vetési évben pedig már meghaladja az 500 dollárt.

Next

/
Thumbnails
Contents