Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-24 / 20. szám

A kölcsönös szerződések pontos betartására törekedjenek gépállomásaink és termelőszövetkezeteink! ,,.V tt-rnn'Miozam növekedé­sében 8 a raezőga$ilaság szo­cialista alapon vájó á>sz, r- vczéséoen különösen fontos szerepet kell hetö tepi a gépállomások hálózatának. Meg kell azonban mondani, hogy a gépállomások jelen lös réPzo ezt a szerepéi még csak igeü hiányosan tö'ti be.„o (Gerö elvtárs beszédéből.) A KECSKEMÉTI gépállomát u rnglt óv elején a termelő szövetkezetek uzemterve. alap. ján szerződést kötött a hozza tartozó termelőcsoportokkal. Ez gél pártunk és kormányunj. egyik fontos határozatát haj­totta végre. A szerződés alap ján együttműködésbe lépett a helvéeiái Előre termelőszövetke­zettel is. Az dmult esztendő folyamén mutatkoztak is eredmények. A (Csoport a traktorosoktól jegy főkönyvvel vette át a végzett munkát. A termelőszövetkezeti és traktoros brigádvezetök kö aosen ügyeltek a munka minő gégére, a. gépállomás agronomu ga rendszeresen látogatta a csoportot. A gépállomás átlan dó traktoros-brigádot küldött a csoport területére, a szövetke­zet viszont — igaz, hogy csak a nyári nagy munkák idején — gondoskodott a traktorosok ét koztetéséröl A gépállomási ta ja ácsülésen kölcsönösen bírálták egymás hibáit. Ezek az eredmények azonban nem tükrözik mindazt, amit jnég jobb együttműködéssel elérhetett vojna mind a g'ép- állomás, mind a termelőszövet­kezet. A kecskeméti gépállomás hl bât követett el mert nem fordí tott gondot a szerződés minden részének pontos végrehajtaná. *aí Az erő- és munkagépeket nem ügy osztotta el, hogy a gyengébb, jobban rászo­ruló csoportokat segítette f volna elsősorban géppel. ^Emellett olyan gépimunkára is szerződött a gépállomás, ami­ről jnaguk a vezetők is tudták, hogy meglövő gépállományuk, haj nem tudják elvégezni. A szerződési kötelezettséget a gé­pek tervszerűtlen elosztása, az irányító munka szervezetlensé­ge, a gépek karbantartásának, javításának elhanyagolása, a (traktorosok hiányos szakkép­zettségé és a gyenge ellenőrzés pnriatt nem tudta teljesíteni a gépállomás, A SZERZŐDÉS nemteljesí. Hése súlyos hátrányokat jelen­tett a helvéeiái Előre esoport ezámára. A gépi segítségre an­nál is inkább szükségük lett volna, mert több mint 400 hold szántójuk mellett 120 hold sző­lejük is van ugyanakkor esu. pán 82 taggal rendelkeznek, A gépi segítség elmaradásának hátránya már a tavaszi és nyár eleji növényápolás idején mu­tatkozott a csoportban. Húsz hold gyapot Uultivátp ‘rozáaát nem végezte oj a gépállomás, a lucerna ta­vaszi fogasolását az çsô miatt hanyagolták el. Mind ez a rrmn,4aeröhiáimjai a kapálások rovására men1, Aratáskor a gépállomá s nem tu - előtt üzemképes aratógépet pejni. i ralndössze 18 hold gabonát vágtak te géppé], a többit a csoport tagjai kézzel arat­ták. Emiatt azonban abba kellett hagyni a szőlő kapá­lását, permetezést, kötö­zést. SA kevés gabonának is alig ne gyeürésfzét hordta be a gép. állomás, pedig az egészet vál­lalta, ti'ágyahórdási kötelezett séfének ped'g egyáltalán nem tudott ©jeget tépni. A vállalt határidőkét sem tudta betartani a gépállo más. iAç vetöszántást u határidő irtás fíüi hónappal, az őszi vg. téfit október IQ helyett novem­ber 2Q-én fejezték be, nem beszélve a mélyszántásról, mely­nek december vegéig csak egy. harmadát végezték ei Tagadhatatlan, hogy az időjá­rás tavaly hátráltatta a munkák menetét. Nehezítette a szerző Jés teljesítését az is hogy a gépállomás nem kapta meg idő oen azokat a gépeket, amelyek re számított. De ha jobban izervesik meg a munkát, terv jzerübben osztják el a meglévő gépállományt, nagyobb gondot .ordítanak a karbantartásra — ükkor a gépállomás segítsége óbban megmutatkozott volna r terméseredményekoen. NEM KISEBB azonban a helvéeiái termelőszövetkezet mulasztása sem a szerződés betartásában és ezen keresztül a munkák jó elvég3éséhen. Nem adtak megfelelő számú traktorost a gépállomásnak. Nem biztosítottak alkalmas brigádSzállást, nem gon­doskodtak az üzemanyag kiszállításáról. A gépállomás is és a szövetke­zet is elmulasztotta, hogy egy. egy nagyobb munka elvégzése után értékelje a kölcsönös kö telezettségek teljesítését. Megyénk területén számos gépállomás és termelőcsoport területén történtek ilyen hibák. Az elmúlt esztendő tanulsága figyelmeztessen minden ter­melőszövetkezeti és gépállomás, vezetőt és dolgozót tehát arra, hagy csak a szerződések pontos betartásával lehetnek a gép állomások valóban segítői a termelőszövet kezeteknek. Elsősorban helyi forrásokból biztosítsa a vetőmagot a kiskunmtíjsai tanács Aljg egy hónap és meg hell kezdeni a tavaszi vetést. Ez a munka mindenkor harcos po­litikai és szervezési feladat a falvainkban, — de kétszeresen az lesz az idei tavaszon. Gon­dos felkészüléssel, jobb szerve zéssel és gyorsabb végr.haj­tással k^ll elkerülni, hogy az őszi . munkák hibái, a késedéi messég, a határidő túllépése meg ne ismétlődjenek. Minden munka végrehajtá­sánál jelentkeznek nebe?sé gek, amelyeket te ke]i küzde­ni, már idejekorán számbavéve azokat. Ilyen hiányosságként kerül előtérbe megyénkben a viszonylagos vetőmaghiány, főleg á tavasziáj-pn és kpkori- ca vonalán. Nem azt jelenti ez, hogy- ezekből a termények­ből egváltaláu nincs vetőmag' — csupán annyit, hogy egyes területeken,' egyes gazdákná, nem termett elegendő. A ta­nácsok első feladata tehát, Iiqqu felfedjék és szántba ce­il tick a készleteket, ahol van­nak és oilairánjjitsák, ahol nincsenek. Kískuniuajsán a tanácselnök elvtárs véleménye szerint nin­csen elegendő vetőmag a falu ban 3 tavaezj vetésterv telje sítésére. Azt,azonban neki kéé; tudnia elsősorban, hogy a tervteljesítésben, nincs QlJiudo- zús. Mit tesz tehát a,tanács a vetőmaakiúnv leküzdésére? Eddig neiu sokat fett ülé­sen felhívták az állandó bi­zottsági tagok figyelmét: mondják meg a dolgozó Pá" rasztokuak, hogy ki-ki göu doskpdiék vetőmagról. Hogy hogyan, azt már nem magva- rázták meg, —• mert azt maga u tanács sem tudja. Hiányok vannak a termelő Csoportoknál is-. Egvikiik- másikuk még beadási kötele zettség’ét s;m teljesítette hu korinából. S a t-rmelőesopor tokban ismétlődik- az az össze, hangoztatott helytelen nézet, hogy majd .-központilag” kap riak vetőmagkiutalást. A köz­ségi tanács nem cúfoiia. meg ezt a hamis várakozást. Sőt, a k le kunmai sui tanács maca is ecnihehiben topon, a várakozókkal együtt remény, kedik valamiféle „központi” segítségben, ahelyett, hogy nekifogna a nehézségek leküz déséhez. Erre ptdig többféle é= igen egyszerű mód kínálkozik. El; sősorban a tav^vi cséplési eredménylapok és a beadási vételi jegyek segítségével ve­gyenek számba minden dol­gozó parasztot: kinek, meny nyűg term U és a beadás tel lesi lése után mennyi feleslege maradt ? Ezreket keressék fai egyenként és győzzék meg: eaját vetésterületük bevetése után adták el vetQmfJ{jjukot a I ás or ultiknak, A terroelőcsopöllökat i* vi­lágosítsák fél, jdeie abbäbäfy ni g. várakozást é§ uttaäflPZ­ai & .vetőmag beszedések A ssoportok indokolt esetben pénzliitelt kapnak vetőmagvá aárlásra. A közsési tunacs a járási szervekkel egyetértés ben szervezzen egv vásárlobi- zottsánot a termelőcsoportok tagjaiból é« a vetőmagra szo­ruló egyénileg dolgozó parasz­tokból, A bizottság előzetes tájékozódás alapján utazzék o más míg vébe, vagy BácsK.s kun oívan részére, ahol árpa.- kukorica és burgonya bőveb­ben termett s . ott vásárolja meg a szükséges vetőmag­mennyiséget. Mindezeken . kívül számos lehetőség adódik, amelyeket a tanácsnak fel kell kutatnia. S 3 döntő,' hogy . harcosan és gyorsan kezdjen munkába., 8 ne csak a tanács vezetői dug­ják össze fejüket tönrengv 1 hanem kérjék az őszi munkák ban is élenjáró dolgozó pa ra-sztok véleményét, tanácsát, támaszkodjék a tanáé« jiz ö segítségükre, javaslataikra is­A tavaszi vetéstervet mgr«' déktapnul teljesíteni kell, mér/hozzá határidőre. Többé nem ismétlődhetik meg az őszi állapot és február-március he­lyett n m vethetünk május ban. mert akkor . hiába. , lesz bármilyen ió időjárás, ismét keveset avatunk. Ezért kell _ a kiskunma.isai községi tanácsunk is g této va várakozás és tétlen töpren­gés helyett késedelem nélkül hozzálátni a község vetőmag* szükséglet ének biztosítás áh az, hogv mire elérkezik a vetés ideje —• már csak a gépik és fogatok megindítására legyen szükség. BeesüUstiel teljesiietiüh a jóvátételt Amikor a szovjet felszabadi tó katonák hazánk földjére léptek, első feladatnak tekén tették, hogv segítsenek az or­szág talnraállí tájában. Az emberisét*- egyik legnagyobb gondolkozója már 100 évvel ezelőtt a,zt tanította, hogy a szabadság egymagában még távolról sem elegendő. Ahhoz, hogy jól és vidáman 1 ehessen élni, az kell. hogy a politikai szabadság áldásait anyagi jó* lét tetőzze be. Ehhez az anya­gi jóléthez segítettek minket már az első napokban, hetek ben a hős szovjet katonák, en­nek a jólétnek biztosítása ér­dekében támogatott bennün­ket később az egész szovjet nép, a hatalmas Szovjetunió. A háború súlyos sebeket, súlyos károkat okozott ;i Szovjetunióban. — A fa­siszta hadseregek városokat, falvakat, perzseltek fel; megkínozták, iegy.ikolták, eu hurcolták a szovjet férfiakat, nőket, fiatalokat. Mérhető len károkat okoztak a szovjet országban. — Mi sem ter­mészetesebb, mint az. hogy a Szovjetunió azoktól követelte kárainak megtérítését. _ akik ezt okozták. Horthy miniszter elnöke, Bárdossv László üzent badat a Szovjetuniónak, Er­kölcsi kötelességünk volt te­hát, hogy mi is hozzájárul­junk a szovjet földön ejpusz tított javak helyreállításához. A jóvátétel! tárgyalások so­rán kitűnt az, hogy, a Szov­jet un ó csak a pusztítás töre­dékének megtérítésére támasz­tott igénvt. Figyelembe vette az országoknak, köztük Ma gyiirországnak is a teherbíró kénességét. Á Szovjetunió ké­sőbb pedig csökkentette a. jo* vátételi összegeket és kosz* szab,b időt adott a kötelezett Ség teljesítésére. így Ma­gyarországnak kisebb terhet, hosszabb időn keresztül kel­lett törleszteni. A Szovjet­unió u jelentős mértékben csökkentett jóvátétel teljesí­tésének idejét 6 évről 8 évre meghosszabbította. Ezt a jó­vátételt a Magyar Népköztár­saság kormánya 1953 január 20-ával teljesítette. A jóvátétel ösztönzőleg ha­tott a m-agvar gazdasági élet­re, Talpra állította az ipart. Már az első órákban érezhet­jük a Szovjetunió segítő ke­zét. Nyersanyagot küldött a feldolgozásra, hogy gyáraink­ban biztosítsa a munkát. Gé­peket küldött, hogy a tönkre­tett gépparkunkat felúiítha*- suk. Azzal pedig, hop-v a mun­kák elvégzése során komoly igényeket támasztott, közvet ve hozzájárult ahhoz, hogy emelkedjél* termelésünk tee ti­ni kai színvonala. .Már a. párizsi jóvátétel! táv Svahisokon ellenségeink az. állították, hogy nem tudjuk majd megfizetni a jóvátétel 1 összegeket. Ezokre az állítá­sokra fényesen rácáfolt orszá­gunk jelenlegi gazdasági éle­te. Nemcsak, hoov időre pon­tosan leszállítottuk a járaté- teli árukat, teljesítettük, jápii tételt kdtelezettsétieinket, ha nem emelkedett éUtszíwpQHiy lünk, imH termelésünk »oh a nem látott mus/assáaot ért e) és soha nem tapasztalt beru­házásokat hajlottunk vénre- Gazdasági életünk a fejlődés olyan fokára lépett, amikor a íóvátételi kötelezettség össze­ge az utolsó -'dobé,* a nemzeti jövedelemnek esak kis töre­dékévé vált. A Szovjetunió jóvátétele merőben különbözött ns inipc- •'ialistíj, államok hqdisarcáióL Amikor az imperialista Német ország 1871iben legyőzte III. Napoleon Fi-aiK-iaországáí* akkor a német császár 5 mil­liárd frank hadisarcot köve telt- Az első világháború győztesei, az entente hatalmai Németországtól olyan hadi sarcot követeltek, boev azt 100 éven belül sem,tudta vol­na megfizetni. Amikor a né mot doiëfozôk életszínvonala a hadisarc következtékén kW nvira süllyedt, hogy sem a Dawes*. sem Young,terv oem mert több kötelezettséget vál­lalni. akkor »a amerikai, a'» goi és franchi, imperialisták a posta, a vasút, n villany,^ egyéb közszükségleti tarifák­ra akasztották háborús jóvá­tételeiket. A német aolgozok Dostlatari fájának legnagyobb része szint*'® a jóvátételek törlesztésére szolgált. .Tgv har­colták meg az imperialisták » tefi-yőzött államokat, Ilyei» sarcokat vetpek még ma ia kí a gyarmati államokra, Ilye« garookat próbáltak a kinn* nép, a vietnami nép és a töb­bi népek nyakába varrni. Más volt a szovjet jóváté­tel Segítő kéz vojt, amely talpraállította, a hazai iparú hogy annak termelésének Csak egv kis részével járuljon hoz­zá a háború alatt elpusztított javak rendb-lipzatalühp?- A magvar dolgozók, à magyar ipar és mezőgazdaság eMf« is tett eme kôtelesetteçgé»?»* Becsülettel teljesítettük a jó­vátételt. Mast jó érzés tuçm* hogy eleget tettünk hocshtet- beli köte’ezfttséáiipknek, mely­nek eljesítéso goráp jg meg- nyilvánult a Szovjetunió jfán-* t: hűségünk, szeretetünk iA hálánk. Hétköznapok megyénk életéből üdülnek a begyűjtésben élenjárók A begyűjtési miniszter um megjutalmazta a beadásban élenjáró dolgozó parasztokat A begyűjtésben élenjárók me­gyénkből a napokban utaztak Párádra üdülni. Megyénkből üdülési jutalomban részesült: Heibl Ferenc esászártültési és l'ramnskovií:s András tompa! lakos. Heibl Fér, ne gabona­beadását 106, kukorieabeadft- sát 300, napraforgóbeadását 100. sertó-*-, vágómarha- és tojásbeadását iCKf—lüü, ba- romfibeadását 170 és tej be­szolgáltatását 300 százalékra teljesítette. Hasonló _eved- ményt ért el u. beadásban Franciskovies András is. Solton folyik a mélyszántás Solt községben a dolgozó parasztok a napokban folytat tűk n mélyszántást- lyihasz nafták a jelenlegi időjárás minden alkalmas óráját és 35 holdon végeztek el mélyszán­tást. Az áiiami tartalékterüle­tek mélyszántásának megszer­vezésében a földmüvesszö-yet’ kezet hasznosítási felelősi végzett ió munkát, ügy szer- v"zte meg a fogatokat, hogy ezan a területen m felszántot­tak 8 holdat. Versenyben április 4. tiszteletére Üzeme-ink dolgozói készülünk április -f megünneplésére. A Ki §kun f él egyházi Bán y á sgá tj Berendezések Gyára dölgozói felszabadulásunk 8. évforduló­jának tiszteletére vállalták, hogy első negyedéves terme íésj tervüket ílOO-Ot) forinttal túiifiliísítiE. Enai Lgjc-s, mii­vezető kihívta a? üzem összes művezetőjét versenyre. A mű' velettervező osztály vezetője $zahp Sándor pedig kihívta az összes műszaki előkészítő osztályt, hogv a ü-nuár havi feladatokat már jafluá,- 23df befejezik. Utosi Balázs lasiíófqivi dolgo7á parqs?t már tqijesííette qgészév» oarom ibeqdqsát Lászlótólvq község dalgozui az elmúlt évben 118 «zázaiÓKrv t el j esitették ba ronif i boa das u- kat- A községben aa élenjárók példát mutatnak, hogyan keji ez évben tel.ieaiteni. Ilven pél­damutató 14 holdas «araszt Vtasi Balázs, aki a napoklran már teljesítette egész évi ba* romf jljeadását, TisZákécs Isá dolgozó parasztsága, is mar több mint 4í>00 toiást és közel 700 ke baromfit adott be, Lar hiteleken pedig a legutóbbi ta uáesáilése-n Ziibor Lésions vcívjuivre hívta ki iQrÿh Károlyné tanácstagot.. hogy ezévi toiás’ és ha rom fi be;, fá­sukat április 4-ig teljesít’4 Kerekenuházán a tanács úgy segíti elő a bígvii.itést. ho“? most a téli hónapokban na­gyobb gondot fordítanak a3 oktatijfsa. A községi ' páft- SZerveççt ÿegiti a taniesöf úgy. hogy javítják a üOllti tűi ûêyêIo aunkat-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents