Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-24 / 20. szám
BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPUJSÁG A kölcsönös szerződések non- fos betartására törekedjenek aévállomásaink és a tsz-ek, — Becsülettel teljesítettük a jó* vátételt. — Elsősorban helyi forrásból biztosítsa a vetőmagot a kiskunrnaisai tanácsmssm AZ MOP BACSKISKL'HMEGÏEI PÁRTBIZOTTSÁGÁN AK LAPJA-**s Vflí ÉVFOLYAM, 30. SZÁM Ara 30 fillér 1053 -JANUAR 31, SZOMBAT BgggBBMHBaBBIMM —HUW '■ HljmWH Magyar államférfiak üdvözlő táviratai a magyar-román barátsági, együtt* működési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésének évfordulóján Rákosi Mátyás eivíárs távirata Gheorghe Gheorghiu-l)ej e»vtaishoz GHEOHGHE GHEORGHIU DEJ elvtársnak, & Román Népköztársaság: Minisztertanácsa elnökének, Buk&rest. A magyar.román barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésének ötödik évfordulójaalua-l- maból szívböljövő üdvözletemet küldöm önnek és a testvéri ionian népnek. Ez a szerződés véget vetett a két nép közös elnyomói által szított ei*entéteknek és lehetővé tette, hogy a felszabadító Szovjetunió példája nyomán kölcsönös bizalmon alapuló újtípusú baráti kapcsolatokat fejlesszünk ki országaink között. Kívánom, Elnök elvtárs, hogy a két testvéri nép megbont. hafat‘an barátsága és hatékony együttműködése, amely jelentősen hozzájárult eddigi eredményeinkhez, további sikerekre vezessen abban a harcban, amelyet a nagy .Sztálin vezetésével rohambrigádonként vívunk a bélié megvédéséért és a szocializmus győ. zebnéért. RÁKOSI MÁTYÁS, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. (ih. Gheorghiu-Dej elvtárs távirata Rákosi Mátyás eivtársnak. RÁKOSI MÁTYÁS elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Budapest A Itomá“ Népköztársaság és a Magjai- Népköztársaság kö- ött létrejött barátsági, együttm üködési és kölcsönös segé.ynyuj íási szerződés megkötésének ötödik évfordulója alkalmából a omán nép. a kormány és a magam nevében teljes szívből a legforróbb üdvözleteket és jókívánságokat küldöm és kívánom, hagy a baráti és szövetséges Magyar Népköztársaság tovább virágozzék és erősödjék. Az a szerződés, amelynek megkötését ünnepeljük, fontos hozzájárulás népeink termékeny együttműködésének mindenoldalú fejlesztéséhez, a szocializmusnak országainkban való felépítéséhez és a béke és demokrácia erőinek megszilárdításához. Fejlődjék és erősödjék országaink között a testvéri együttműködés és szövetség! Győzzön az egész világon a béke nagy ügye, amelyért népeink valamennyi békeszei-ető néppel együtt harcolnak nagy barátunkkal és felszabadítónk, kai, a Szovjetunióval és az. egész világ dolgozóinak lángeszű tanítójával. J. V, Sztálin elvtárssal a® élen! GHEORGHE GHEORGHHT DET a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Dobi István elvtárs távirata Dr. Petru Groza elvtársüoz Dr. PETRU OKOZ A elvtársnak, a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése Elnökségének elnöke, Bukarest, A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa es a magam Hevében a Iegöszintébb jókívánságaimat fejezem ki önnek, Elnök elvtárs és a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyű*ése Elnökségének a magyar-román barátsági, együttműködési és kői csönös segélynyújtási szerződés aláírásának ötödik évfordulója alkalmából, A szocializmust, építő magyar és román nép barátsága élő valósággá, eredményeink biztos zálogává vált. A magy ar nép vállvetve fog tovább harcol'1) a testvéri román néppel közös nagy barátunk, a Szovjetunió oldalán a béke, a szabadság és a haladás ügyéért, DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Molnár Erik elvtárs távirata Siinion üugh ci elvtársboz SIAIION BÚGD ICI elvtársinak, a Román Népköztársaság külügyminisztere, Bukarest. Engedje meg, külügyminiszter elvtár«, hogy a népeinket összefűző barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának mai évfordulóján legmelegebb szerencsekí- vánatalmat küldjem önnek. Barátsági szerződésünk erős fegyvernek bizonyult abban a liarcban, amelyet a két testvéri nép függetlensége megvédéséért, a béke megőrzéséért és a szocialista társadalom felépítéséért vív az új háborúra uszító imperialisták és elvetemült bérenceik •dien. További sikereket kívánok a szocializmust építő baráti román népnek ötéves terve megvalósításához, a Szovjetunió vezette béketábor soraiban vívott rendületlen harcához. MOLNÁR ERIK, a Magyar Népköztársaság kiiiügÿsiijûsitere,. A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának jelentése a Szovjetunió 1952. évi átlátni tervének teljesítéséről Közzétették a (Szovjetunió Minisztertanácsa mellett műkő dő Központi Statisztikai Hiva. tál jelentését a Szovjetunió 1952. évi állami népgazdaság, terve teljesítésének eredményei, röl. A jelentés többek között a következőket közli; I. AZ IPARI TERMELÉSI TERV TELJESÍTÉSE 1952-ben az -par egészében 101 százalékra teljesítette évi össztermeiési tervét. Az egyes minisztériumok évi ipari össztermelést tervüket kővetkezőképpen teljesítették (az 1952, évi terv teljesítésének százaléka); Vaskohászati min. 103 Színesiémkohászati min. 100 Szénipari min, 100.3 Keoiajipari min, 100,7 Viiiamoserőinuvek min. 100.9 Vegyipari, min. 103 Vniamosipari min. 103 Híradúslecüi*ikaí-ípari min, 100.9 Nehézgépgyártási min, 99 Gépkocsi, és traktoripari, min. 103 Sz. r»zámgépgyártási min. 100.5 Gép- és müszergyártási min. 100.7 Építőipari- és útépítési- gépgyártási min. 10-1 Közlekedés-gépgyártási min, 96 Mezőgazdasági gépgyártási min. 96 Építöáisyagipari min, 09 Faipari min. 90 Papír- és fafeldolgozó. ipari min. 103 Könnyűipari min, 100.6 Halipari min. 94 Hús- és tejipari min 100.5 Élehniszeripari min, 103 A gyapot-termesztési min.-ipari vállalatai 99,9 A közlekedésügyi min. ipari váll. 100 Az egészségügyi min. ipari váll. 103 A filmügyi min. ipari vállalatai 107 A Szovjetunió Miniszter, tanácsa mellett működő nyomdaipari, könyvkiadási és könyvkereskedelmi ügyekkel foglal, kozó főigazgatósági ipari vállalat 104 A Szövetséges Köztársa. Ságok helyi ipari és helyi tüzelöanyágipari minisztériuma 103 Ipari szövetkezetek 103 1952-ben terven felül jelentős mennyiségű ipari terméket termeltek Javult az ipar. termékek minősége, egyes vállalatok azonban megsértik a termelés minő-, ségével szemben támasztott kö-’ vetelményeket és megtűrik a se- ejtet, II, AZ IPARI TERMELÉS NÖVEKEDÉSE 1952-ben a legfontosabb ipari termékfajták termelése 1951- hez viszonyítva a kővetkezőképpen. változott .(a. számok az 1952. évi termelést jelentik 1951 hez v-szonyított százalékokban ) : Nyersvas Acél Hengerelt áru Szén Köoiaj Benzin Fölugáz Villamosenergia Gépkocsik 114 110 113 107 113 136 103 113 107 Kohászati berendezések 113 Nagy vízturbinák 134 Nagy villamosgépek 107 Traktorok 107 Műtrágya 108 A mezőgazdasági növények kártevői és a gyomnövények elleni küz- deksmro szolgáló vegyiszerek 145 Cement 115 Előregyártóit elemekből készült házak 127 Gyapjúszövet 108 Selyemszövet 139 Hús 115 AlIaH eredetű zsír 104 Cukor 108 Cigaretta 113 Bor 133 A Szovjetunió egész iparának össztermelése 1952-ben 1951-hez viszonyítva 11 százalékkal nőve kedett. A múlt évben tovább javult az ipari felszerelés kihasználása, A vaskohászatban a kohok hasznos térfogatának kihasználása a múlt évben, az 1951-hez képest, 5 százalékkal emelkedett, Javult a kőolajfínomító gyárak kapacitásának kihasználása és növekedett a feldől ozott nyersanyagból származó világító kőolajtermékek termelésének százaléka. A szénipari minisztérium vállalatainál emelkedett a „Donbasz" szénkombájnok ter melékenysége. A vüiamoseröniü- vek minisztériumának vállalatainál 2.3 százalékkal csökkent a termelt villamosenergia egységére eső fajlagos üzemanyag- fogyasztás. Az ipari termelés önköltség- csökkentése 1952 ben több mint 8 százalék volt. III, UJ TECHNIKA ALKALMAZÁSA A NÉPGAZDASÁGBAN A szocialista termelés fejlő dósé 1952-ben éppúgy, mint az előző években — a szovjet tudomány és technika eredményeinek felhasználása alapján történt. A szovjet gépgyár tás 1952-ben mintegy liaUzá? rendkívül fontos új típusú és márkájú gépet és gépegysége-’ gyártott. Ugyanakkor a tzerszámgépipar több, mint 200 újtípusú és márkájú fémvágó és famegmunkáló szerszámgépet és kovácsoló sajtológépet gyártott, Ujtípusú szénkombájnokat he lyeztek üzembe a munkaigényes munkák gépesítésére a klE ré tegvastagságú szénbányákban Ezenkívül új készülékeket és be rendezéseket gyártottak o-aj rétegek és olajlelőhelyek Huta tás ára. A me?őgazdasá"ban a gabona és ipari növények megmüie^égá nek gépesítésére, úgyszintén a-i állattenyésztő telepeken vegzeu dő munkák gépesítésére új szét, kezetü gépeket, gépezeteket es -lerendezéseket gyártottak köztük magánjáró gyapotszódögé- pet az öntözetlen gyapottermö vidékek részére, silózó- es aratókombájnokat, nagyteljesítményű szénakaszálógépeket, a mezőgazdasági növények károkozói és betegségei elleni harcra szolgáló gépeket. Jelentősen megnövekedett a termelés gépesítése a népgazdaság minden más területén is. 1952-ben a népgazdaság va (amennyi ágában megnőtt a dől- . gozók által beterjesztett találmányok és észszerüsító javasla tok száma. Az iparban, az építésben és a közlekedésnél benyújtott találmányok. műszaki újításo-k és észszerüsjtd javaslatok száma mintegy, nyolcszázezer, IV. MEZŰGAZDASAG Az a vetésterület, amelyről az 1952. évi termést betakarítod ták, az 1951. évinél 2,765,000 hektárral nagyobb. A legérté kesebb gabonaféleség, a búza vetésterülete 1951-hez képest 3,320.000 hektárral növekedett, A gabonanemüek össztermés« 1925-ben nyolcmilliárd púd volt, A búza össztermése 23 százalékkal felülmúlta az 1951. évi össztermést. Növekedett 1951- hez képest a gyapot, a cukorrépa, a napraforgó, a len és más pari növények, valamint a burgonya és zöldségfélék össztermése. A múlt évben a mezőgazdaság 131.000 traktort kapott — tizenöt lóerős traktorokra át. számítva -— 41.000 gabouabeta karitó kombájnt, köztük 21.000 magánjáró kombájnt-, 57.000 tehergépkocsit, több mint 2 millió tala jmegmüvelő eszközt vető- arató- és egyéb mezőgazdasági gépet, valamint gépeket éá oerendezéseket az állattenyésztő gazdaságok részére. A gép. és traktorállomások 1952-ben a. kolhozok összes mezei munkájának háromnegyedé- végezték el saját traktoraik kai és gépeikkel. Az elmúlt évben a kolhozokban gépesítették csaknem az egész szántást és a vetés több mint 80 százalékát. Majdnem teljesen gépesítették a gyapot, a cukorrépa és máa ipari növények vetését. A kolhozokban az egész gabonavetés, terület hetven százalékán kombájnokkal, a cukorrépave tésterület több, mint Kétharma dán cukorrépa-kombájnokkal és traktorvontatású rápaszedökkei takarították be a termést, A közösségi jószágáUomány 1951-ben a kolhozokban a következőképpen növekedett; tehén 6 százalékkal sertés 4 százalékkal. juh 7 százalékkal, ló 4 százalékkal. A Szovjetunió szovhozügyi minisztériumának szovhozaíban múlt évben a tehénállomány százalékkal, a sertésállomány 4 százalékkal, a juhállomány 3 százalékkal, a, lőáliomány í százalékkal növekedett*
