Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-23 / 19. szám

1* it 1* t ês » á V t e l> f t & « Egy propagandista tapasztalatai Berns Ferenc elvtárs, a dráíjszcli pártszervezet nropa ffandistáia látia azt a felelős­séget, melyet a propaganda- ínunka j aient. Ezért már az oktatási év kezdete óta iffyek szik a nevelésére hízott kottr műn isták és pártonkívüliek sokoldalú segítőtársa lenni, a íéiiini-sztálifli tanítások e.sa játításában és a gyakorlat életben való mindennapos al kalmazásában. B'ros elvtára mindekt fop- lalkozásrn alaposan felkés ni Amikor a propaganda szemi­náriumon raegkaoia az anyag feldolgozásának gzampoDtjait első dolga, hogy jeovzetet hé szít a. politikai iskolai elő" adás anyagának összegyüitésé- hez. Minden reaael, mephad oatin a rádióban, a Szabna Kén dznavi vezércikkének is mertetését. A hallottakról jegyzete4- készít- Rendszeresen Kiegészíti .iîgyzetét a község életéből, munkájából yett kon­krét adatokkal. Szeretné meg­közelíteni előadásai során azt a. nagyszerű, szemléletes, pá batlaniil V?,««vos. egészséges népi humortól csillogó elő­adásmódot. ahogyan _népünk nagV vezére és tanítója. Rá­kosi elvtárs beszél. Tudja Bo­ros elvtárs. hogy ez rz elő, adásmód nagyon közel áh minden dolgozóhoz, hiszen nép legmélyéről iön. páratlan hüségg 1 feiezi ki minden ma­gyar dolgozó legbeusobb »ka jpátát. törekvését, célkitűzését. Boros elvtárs azt is tudja, hogy a propagandista oktalj; son való rendszeres részvéte', az alapos előkészület egyik legfőbb feltétele a jó propa­ganda munkának. Egy alka­lommal hiányzott, s máris azt tapasztalta, hogy az anyag feldolgozásánál nehézségei tá inadtak, nem tudta olyan könnyen csoportosítani mon- tlani valóját. Rendszeresen alkalmazza Boro« elvtárs előadása szem ]éltetésére a szépirodalmat. Az unva g jobb megértéséhez fel­tétlenül szükséges, hogy meg­felelő érdekes példákkal égé- ézitse ki élőadását. Ebben se gitségérö van a könyvtár, «melynek rendszeres olvasója Hasonló céllal alkalmazza a szemléltetésre a grafikonokat, rajzókat és kópékat in. Mód­szerét fokozatosan átadja he­lyettesének, Kövásó Kálmán elvtársnak. Kővágó elvtárs már ott tart hogy három ait halommal Boros elvtárs jelen­létében önállóan vezette le â foglalkozást Béroe elvtárs tudatosan ne­veli politikai iskolája tagjait az elvi tisztaságra való tö rek veire. Rászoktat in őkel arra, hány fifjyeijçk epumá* hozzászólásait és j*vítsana': ki minden elvile a hely telem racni pontatlan kifejezést■ rneahatározúst. Beroo elVtáfs nem hagyja egyedül az elvtársakat a fog­lalkozásokra váló előkészület idejére sem. Röv:den mindén előadás után összefoglalja azokat a főbb problémákat. am?lvekre az egész anyag fel épült. Gyakran magük a hall­gatók is felk'resik őt egy-egy. vitás kérdés megbeszélése cél­jából. A termelőcsoportból kiké rüT elvtár-ak tízen már rend­szeresen tartanak tanulócso­port mc elbeszéléseket. Beros elvtárs f?lismertP ezeknek n jelentőségét, ezért most azon munkálkodik, hogv az egyéni­leg gazdálkodó elvtársakat is bevonna a tszes-ben műküdő tanulócsoportokba. Eleinte a hallgatók egyáltalán nem jegyzeteltek. Ma ko’lektívan szerzik be a jegyzetfűz t két Beros elvtárs segítségével- — Mindenki belátta a jegyzete­lés fontosságát és ‘gvjksz'k tudásához mérteu a legjobban felkészülni. A politikai iskolán nem szá­raz adatközlés .folyik, elsza­kítva a gyakorlattól, hanem kidomborodik, a foglalkozás ak­tív nevelő hatása* Az egyik módszer az. hogy a foglalko­zás után. gyakran egész órán át együtt maradnak az elvtár­sai: és vitáznak a napi poli­tikai és termelési kérdésekről, bírálják egymás munkáját. A nevelésnek ez a kiváló mód szere: a bírálat, önbífálat ter­mékeny alkalmazása nagy mértékben előre viszi a politi­kai iskola munkáját, az elv­társak öntudatának fejleszté­sét. Pécsi Sándor elvtárs pél dául nem iárt el rendszeresen az iskolára- Ha megjelent, csak igen ritkán szólalt fel. Amikor Beros eivtárs emiatt megbírálta, Pécsi elvtárs el­fogadta a bírálatot, de nem hallgatta el azt sem, a.mi gá tolta aktivitásának kifejtésé­ben. Kiderült, hogy Pécsi elv­társ nem ismeri a jegyzetké­szítés jó módszerét. Ma már Pécsi elvtái-s szépen fejlődik A politikai iskola vezetője he tenként kétszer személyesen foglalkozik vele. A politikai iskola anyagainak tárgyalása sr. ván ráirányítja Beros elv­társ a hallgatók- figyelmét, a gyakorlati élet problémáira. A hallgatók nagyrésze ennek hatására felajánlást tett. hogy résztvesz a termelőszövetke zeti mozgalom fejlesztésében. A politikai iskolára való rendszeres felkészülés, az ér­dekes, jól átgondolt előadás, a mozgalmas vita megnövelte . a hallgatók igényeit. Ma már, ha véletlenül olyan előadót hallanak, amelyik nem készül fel jól. a leghatározottabban tiltakoznak ellene. A jó poli­tikai munka következtében ki­emelkedő tanulmányi eredmé­nyek jelentkeztek. Kovács Ignác elvtárs, Szél Kálmán elvtárs. Badó Ferenc. Kálócsi Sándor élvtársak jó eredmé­nyeire, szorgalmas tanulása ra büszke mind a húsz hall­gató. Az eredmények nem marad­nak véka alatt. A pártsíervé* zet a taggyűléseken foglalko­zik a politikai iskola munká­jával. megbírálja a lemaradó; kát, megdicséri a jó] tanuló elvtársakat. Eleinte gyako­ribb volt a félórás késés is. Ma már az a helyzet, hogy mindenki pontosan megjele­nik a foglalkozásokon, egyet­len lemorzsolódás sincs. Ha valaki halaszthatatlan elfog laítsága miatt távol marad, előre bejelenti. Tanácselnökök országos értekezlete A budapesti városi tanács és a megyei tanácsok végre­hajtó bizottság,- elnökei szer­dán tartották országos érte- Kez.etüaet, amelyen Olt Ká­roly pénzügyminiszter, és Nagy József né. az Országos Tervnivatal elnökhelyettese mondott beszédít. Olt Károly pénzligyminisz ter beszéde eleién rámutatott, hogy a tanácsok gazdálkodású uak középpontjában a költ- ségvetéc áil- A helyi költség­vetésben k.tüzött célok meg­valósítása a népgazdaság, tu-y célkitűzései egy-egy rész­letének megvalósítását jelenti s ezáltal a tanácsok a népgaz­dasági tervnek közvetlen vő, reha.itóivá válnak. 1950 ben a helyi tanácsok összes k.adásai lit milliárd forintot tettek k-. az 1953 as költségvetési, évben pedig 4 7 milliárd forintra emelkedett A költségvetési keretekn k ez az emelkedése mutatja legjob ban, mennyire m.eerősödteii az elmúlt évek során helyi ta búcsajuk gazdasági vonatko­zásokban is. Rámutatott ezután: az új költségvetési rendszer abban különbőz k a régitől, hogy egységes költségvetési rend­szer. Alapf iltétele: ahhoz, hogy a. tanácsok költségveté­sében előirányzott kiadásaikat fedezhessék, mindenek:lőtt be­vételeikről kell gondoskod- tiiok. A megyék egész soránál döntő több égénél tapasztal tűk — folytatta — hogy a végrehajtó bizottság figyelme á költségvetési tárgyalások idején a költségvetésre össz pontosult. Jó példával járt elől Baranya. Békés megye, ahol a megye tanács, lnöfeei résztvettek a költségvetési tárgyalásokon és sze ndyes ügyüknek tek'»tették a minél jobb költségvetés elkészítését. Jó pé'dát mutattak a városok végrehajtó bizottságai, ezek közül Kecskémet, Székesfehér­vár, Sztálinváros. Gyöngyös' Salgótarján járt az élen. A tanácsoknak fő törekvé­sük kell, hogy legyen, hogy necsau magúk foglalkozzanak a gazdálkodás kérdéseivel, ha­nem keltsék fel és állandóan fokozzák az érdeklődést a dől gozó tömegekben is, a rejtett tartalékok, új bevételi lehető ségek feltárásának, a fokozott takarékos súgna k kérdés iránt. A takarékosság kérdéséről beszélt ezután Olt Károly, Az igazi takarékosság abban je jentkez'k, hogy egy cél meg valósítására előirányzott lú télből többet valósítunk m g A takarékosságnak ez a for mája feltételez' a széles dől gozó tömeget önkéntes műn kavállalását. bevonását a fel adatok megoldásába. — Az ilyen tényleges megtakarítá­sokat oz 19«53 as évtől kézdő dően a megtakarítást elérő tanácsok szabiidon felhasznál hatják, szociális, kulturális, é eavéb feladatok megvalósítá «ára­Kifejtette ezután: a tanú csők bevét-leikot fokozhatják plvan módon is, hogy az adó fizetési kötelezettséget az ed- dineknél jobban tudatosítják Ezeknek a kérdéseknek szé­leskörű feltárása és megvita­tása szükségessé teszi, nogv ,a tanácsok nv'lváuos tanácsülé­sek keretében minél előbb megvitassák az J Kl ta költ eégvetést, hogy a tanácsok legfőbb segítőtársai, a dolgo zó tömegek maguk is részeve gverek a költségvetés végre hajtásában, megismerjék hogy mit biztosít ezrezv ta nács számára a tanácsok ré­szére országosan előirányzott 4.7 miH'árd forint. Dolgozó népünk ezt el is varia a ta Uáesoktól és a tanácsok vég réhnító bizottsága ’nah az feladata, hogy a februári ta­nácsüléseken a községekre fel bontott költségvetések ismer­tetése és megvitatása minő! szélesebb dolgozó tömegeket mozgósítson a tanácsok 1953 évi pénzügy! és gazdasági fel­it datálnák végrehajtásál a. Az 1945 január 20-i fegyver­szüneti egyezmény, illetve az 1947 február 10-én aláírt béke- szerződés értelmében a Szovjet­unió részére teljesítendő jóváté­telt. amelynek összegét időköz­ben a Szovjetunió kormánya je­lentős mértékben csökkentette és teljesítésének idejét hat év­ről nyolc évre hosszabbította meg, -— a Magyar Népköztárj saság kormánya 1953. január hó 20-ával teljesítette, (MTI) Eltemették Gábor Andort A magyar kommunista moz­galom, a magyar irodalom és újságírás nagy halottját, Gábor Andort, csütörtökön délben a főváros dolgozóinak és fiatalsá gának hatalmas tömege kísérte utolsó útjára a kerepes! temető halottasházából. A kiváló író és publicista, a párt régi har­cosa temetésén az MDP Politi­kai Bizottsága, Központi Ve­zetősége és a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa tagjai közül megjelent Gerö Efliő, Révai József, Házi Ár­pád, Horváth Márton, Rónai Sándor, Vas Zoltán, Darvas József, Szíjártó Lajos, valamint a magyar politikai, gazdasági, kulturális élet több más kiváló. sága. A rádió énekkara a mun-s kás gyászindulót énekelte éli majd a Jókai-lepellel lebontott koporsó mellett Andies Erzsé­bet, Kossuth-díjais akadémikus mondott búcsúbeszédet az MDH Központi Vezetősége nevében. Utána Darvas József közokta­tásügyi miniszter, a Magyar; írók Szövetségének elnöke bú­csúztatta Gábor Andort a ma­gyar újságírók nevében. . A búcsúbeszédek elhiangzása után az Internacionálé hangjai mellett eresztették a sírba a koporsót. A sírt rövidesen elbo. rították a koszorúk és virágok; a magyar dolgozók hálájának éa kegyeletének jelei. AZ ÁLBAN IPAR FEJLŐDÉSE ötéves terv időszakában ! Tánccsoportok ta oasita lat cseréje Szeremlén Szeremlén az elmúlt napokban tapasztalatcserét tartott a nép­hadsereg központi művészegyüt­tesének tánccsoportja. A sze- remlei tánccsoport bemutatta táncait és utána az együttestől megtanulták a „fergetegest”. Az együttes tagja: pedig meg. tanulták a szorsmleiek táncait és tanácsokat adtak a csoport­nak további munkájához a ma gasabb művészi színvonal elérés. érdekében. Este a néphadsereg központi művészegyüttes autója Bajá­ra szállította a szeremlei tánc- csoportot, ahol azok a tiszti- klubban megtekintették a köz ponti együttes élöadását. Az ilyen tapasztalatcserék ered- rtiényesen segítik népi kultú­ránk egészséges fejlődését, a magasabb sáíhvöna’ú néni művé­szet kialakulását «5 Az Albán Népköztársaság első ötéves tervének (1951— 1935.) központi feladata az or­szág szocialista iparosítása, az, hogy 1955-re az elmaradott mezőgazdasági országból fej. lett iparral és korszerű mező­gazdasággal rendelkező ország legyen. Az ötéves terv az ipari tér, mejés gyorstítémü emelkedését, számos új Iparág bevezetését én több népgazdaságig igen fontos üzem létesítését irá­nyozza elő. 1955 beli a termelőeszközök gyártása lÜőÖ.hcá viszonyít Va 386 százalékra, a ío. gyasztási cikkek termeié8« pedig 334 százalékra emel­kedik. A különböző iparágakban az ötéves terv előirányzatai a következőit (1950-hez viszo, nyitva) : élelmiszeripar S04 szá­zalék, könnyűipar 977 százalék, villamosság, ipar 572 százalék, gépipar 335 százalék Bizonyos Iparcikkek területén az emelke­dés még ennél is nagyobb mér­vű lesz. így például a cukor, gyártás 1803 százalékra, a pa­mutkészítmények gyártása pe. dig 1886 százalékra emelkedik majd 1950-hea viszonyítva. Az ötéves terv időszakában az állami iparvállalatok 35, a helyi ipar pedig 39 új iparcikk gyártását kezdi még. Ezeknek a nagyszerű elő-* irányzatoknak az elérését első, sorban a Szovjetunió önzetlen baráti támogatása biztosítja. Az (eddig üzémbehèîyezet t jelentős ipari vállalatok tel­je8 gépi berendezése a Szov­jetunióból érkezett. A baráti Szovjetunió az ötévé.“» terv számos további Spi'kezese számára Is biztosítja a légkor, szérübb gépekét. Szovjet gépek­kel szerelik fel aa épülő mát) vízierömüVet is, amely az öt­éves terv leghatalmasabb alko­tása lesz, hiszen évent® 1O0 millió kilowattóra yillamosener. glát szolgáltat majd a gyorsan fejlődő albán iparnak. Az ötéves terv Időszakában új üzemek és gyárak Jétesi- tésére 4698 millió Jfeft ború. házast irányoztak elő. Emellett 515 millió lek beruhá, zással korszerűsítik 6s kibővítik a már meglévő üzemeket. A Szovjetunió nemcsak a leg­korszerűbb gépeket száüitja a fejlődő albán ipar eááfháraj hartem ugyanakkor mérnökök; technikusok és szakmunkások küldésével, az albán szakmán, kások képzésével is elősegíti az ötéves terv teljesítését. Az olasz dolgozók sztrájkja A Térni Acélművek dolgozói szerdán négy órán át sztrájkol­tak, t.ltakozásul az ellen, hogy az igazgatóság elrendelte 700 munkás elbocsátását. A/, olasz tőkések folytatják a nehézipari üzemek fokozatos leépítését. így számos munkást bocsátottak el a varosai Macchi üzemekből és a Montecatihi- tröszt Búsaiban lévő gyárából is (MTI) Nagyarányú erdősítési munkálatok a rcmáhiai magyar autonóm területen körzetben például 40:Ö00 hektár! erdőt irtottak ki. Áz utóbbi négy esztendőben az irtások mintegy 30 Százalékát újra be­ültették és a további erdősítésre 1951-től i960 ig terjedő tízéves tervet dolgoztak ki, (MTÍ) Az Címűit években széleskörű erdősítési munkálatok indultak a romániai magyar autonóm területen, ahol a felszabadu­lás előtt a külföldi tőkések fa­kitermelő társaságai könyörtele­nül irtották az erdőket. A csiki Háromezer főiskolai tanár van munka nélkül Nyugaf-Némelországban A „Kölnische Rundschau'“ cimü burzsoá lap jelenti Göt- tingenböl: Dr. Herbert Grabert egyetemi docens Közölte, hogy Nyugat- Nêmetorszâgbàn jelenleg 3000 főiskolai tanár van rnünka Hé! 1ÚK LMTIj, Kínai tudományos dolgozók a Rosenbérg-házaspár szabadonbocsátásáérf A kírial íudománvóc társa­ságok szövetsége és a tudo­mányos és têçhiiikni ismeré­tek terjesztésére alakult üs&H' kínai szövetség együttes táv iratban hívta fel Truman er nököt. hogv haladéktalanul rendelje él Július és EUr-u Rosén bérár izabadohüeélátft iát. (MTI) Q jóvátéteií kötelezettség teljesítése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents