Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-22 / 18. szám

Emlékünnepéin Lenin haldiá­nak évfordulóján. Budapesten■ — Drágszél a tavaszi mun­kákra készül. — Gábor Andor­— A dávodi Szabadván ter­melőszövetkezet fanjai ter­veikről beszélőéinek. »mm 9 A* MDP BACSK1SKINNËGÏËI PÁRTBIZOTTSÁGIGAK, LAPJA VHI„ ÉVFOLYAM, 18. SZÁM Ara SO fillér 1953. JAX 28. CSt'TÖKTöK A tavaszi munka Babona és sötétség’, félelem és tehetetlenség honoit uze.ött télen a dolgoeó paraszt ottho nábau. Dédapák és ükapák élete változatlanul ismétlő dött. Télin koplalt a falu je­lentős rés^e. Tétlenül várta a sivár ..kikeletet”. Ma mas a helyzet. K’»szál­láson már nem Boncompagn, de Valperge herceg bitorol 18 ezer holdat. A fö.d azé, aki megműveli. A dolgozó paraszt­ságé lett a föld. És ezek a gazdák már nem várják a természet könyöradományát, hanem elveszik tőle azt, ami­re szükség van. Erre a küz­delemre azonban fel kell ké­szülni. Do-gozó parasztságunk a saját tapasztalatán megtanul ta, hegy a magas termésho­zam sorsa nem kizárólag ta rosszal dői, el, hanem részben már a téli hónapokban. Tehát most az a feladat, hogy felké­szüljünk a tavaszi munkákra. — A jó gazda hajnal 'emit ágyaz — tanítja a közmondás. Aki a tavaszi és a nyári ke- nyércsatánoz korán és dob n fog hozzá, az munkájának az eredményét telt zsákokban mérheti. Mi a tennivaló most télen? Jakitsm szovjet akadémikus azt tanítja, hogy már most fel kell készülni az őszi gabona­vetések tavaszi fejtrágyázá­sára■ Minél korábban végezzük el a tavaszi íejtragyázast, an­nál magasabb lesz a termés­hozam. Ajánlatos fagyott ta­lajon elvégezni ezt a munkát. Rákosi elvtárs pedig arra hívta fel f.gy-Imün et, hogy egyedül a helyes trágyázás következtében — melynek vég rebajtása úgyszólván semmi befektetést, vagy munkatöbb­letet nem igényel — 25—30 százalékkal növelni tudnánk a terméshozamot- Elmaradá­sunk egyik oka az, hogy ke­vés gondot fordítunk a trá­gyázásra. Termelőszövetkezeti cso­portjaink a trágyázás meg­szervezésére alakítsanak ko­csisbrigádokat, ameiyek ver­senyben vállalják egy bizo­nyos terület le trágyázását. A balotaszállási Petőfi tsz a trá­gyakezelés munkájára ver­senyt indított. A termelőszö­vetkezeti osopox-tja nkban a balotaszállási P-tőí'i tsz pél­dájára minden brigád, minden munkacsapat tagja tudja, hogy mikor és mennyi trágyát kel! kihordani. Itt úgy készül­tek fel a tavaszi munkára, hogy a brigádok és munka­csapatok pontosan meghatá rosták, ki felelős a négyzetes kukor'ea vetéshez szükséges sorházé és a négyzetes vető* gép elkés-ítéséért, ki a jaro- vizáláshoz megfelelő hely.ség megválasztásáért; a kályha A­jó előkészítéséért egyéb eszközök biztosításáért. Kü ön felelőssé tettek egy csoportot, amely a tavaszi vetéshez szükséges gépek ki­javítását, karbantartását és a növényápoláshoz szükséges gé­pek és eszközök használható­ságáról gondoskodik. Már most clő kell készíteni a szükséges tavaszt vetőmagot. Aki most félret szx ezt a gon­dot, az hoppon marad, inert az állam n ni ad vetőmagot, központi k.utalas nem lesz. — Ahol esetleg limes, vagy ke­vés. ott idejében kell gondos­kodni a vetőmag beszerzéséről, csere vagy vétel útján. Tana fiaink a,após, előrelátó s er vező munkával segítsen k a vetőmag biztosításában. A tél folyamán biztosítani ken a vetömgg kitisztítását. Ezen a télen nagy felelősség hárul a gépállomásokra. A meglévő szelektorokkal már most el kell kezdeni a vető- magtisztítást. A földművesszövetkezete k pedig gondoskodjanak arról, hogy a tavaszi munkák előtt a dolgozó parasztság rendelke­zésére álljanak a csávázósze­rek. Most kell előkészíteni azo­kat a hely segeket, ahol a ga­bonát, vagy a burgonyát fog ják jarovizálni. A balotaszál lási ,.Petőfi” is btvezeti az idén a jarovizálást, mex-t en­nek kitűnő eredményeit láttaa a kiskunfélegyházi Vörös Csillagnál, Ugyancsak el k 11 készíteni a kukorica pótbe­porzásához szükséges pótbe­porzó tölcséreket, amit adott esetben kemény papírból, el- haszuá.t szitákból ts elő tud nak állítani. Ezt a munkát az asszonyok, a tsz-asszonyok könnyűszerrel elvégezhetik a tel folyamán.. A téli hónapok a legalkal masabbak arra, hogy alapo­san kijavítsuk szerszámainkat, gazdasági es közeinket.— A múlt év tavaszán nem egyszer előfordult, hogy vetésnél kap­kodtak a boronák, hengereK, vetőgépek kijavításánál. Gép­állomásaink is igyekezzenek erő- és munkagépeik kijavítá­sával. Ezen a vonalon nagy­fokú elmaradás tapasztalható, hiszen mindezideig az elrom j lőtt gépek alig egyharmadát ’ hozták rendbe. G épállc mása­ink munkájától függ, hogy! termelőszövetkezeti csoport I jaink és dolgozó parasztsá I guuk idejében meg tudja kéz deni a tavaszi szántás-vetést Most kell hozzáfegni a tava szí talajsimítók házi'aS' való előállításához. Jelentős ter­méstöbblethez jut az. aki a gyakorlatban alkalmazza kor­mányunk szaktanácsát. A tél sokféle munkát ad a .t u , dolgozóinak A =ok ter>­Első negyedéves tervünkéi 200.000 forinttal fúlte'iesdiük A Kiskunfélegyházi Gépgyár uoi^osóinak versenyvállalása április 4 tiszteletére Mi, a Kiskunfélegyházi Gép­gyár doigozói. elhatároztuk, hogv az elmúlt évben eiert munka siker .innét to vabbíej les-tjük, és az újesztendoben nap-nap után ió munkánkká , helytállásunkkal beb zonyít juk. hogy a í'eánk bízott fel­adatokat mind-nsor maradék­talanul elvégezzük. Ebben az évben 30 százalékkai többet kell termelni. A feladat nagy sága megsokszorozza erőnket naSvobb helytállásra, körülié ív intőbb munkára kötelez, ián n.k valóráváitása érdekében április 4 tiszteletére vallatjuk: 1. Teljed terme,esi tervüti k-t az első negyedév végéig 200.000 forinttal túlteljesít jiik havonkénti egyenletes e- os.tásban. Árutermelési tér vünket szintén 200.000 forint tál teljesítjük túl, 90 százaié kos tervszerűség betartása mellett. 2. Nagy alkotásunknak, a Sztálin Vasműnek szállítandó berendezéseket a kért határ­időre minden esetben elkészít­jük. 3. A minőségi műnk., meg javítása érdekében vállaljuk, hogy az 1952. évi negyedik ne_ negyedévpo 0-17 százalékos se- iejtet 0-15 százalékra fogjuk le­szorítani. Ezen belül vállal­juk, hogy az egyfőre eső ter­melési éj-téket és a 100 Torrn t munkabérre cső termelési ér­tékét 102 száza*ékra növeljük. 4- Az önköitségcsökkentési tervünknél vállaljuk, hogv az anyagköltségeknél 50 ezer fo rintot. a x-ezsiköltségeknél ha­vonként 3000 terültöt, a bor­kő,tségeknél havonként 2000 forintot, a kü-önfé.e költsé­geknél havonként 2000 forin­tot takarítunk m.g. 5. A forgóeszköz csökkentés terén negyedik negyedéves forgóeszközeinkhez kenést ala­pos, körüit.kintő munkával 5 s-ázalékos csökkenést fogunk elérni. 6. A munkafegyelem megszi­lárdítása érdekében váTaijuk hogv a politikai felvilágosító munka fokozásával az 1952 negyedik negv-dében történ. ö2 nap igazolatlan mulasztást x953 első negyedévében 32 nap­pal csökkentjük. 7. A 100 százalékon alul teljesítők számat az elvtárs. segítség kiszé.esitésével 1952 év negyedik negyedéhez vi szonyitva. — améív 19 fő volt — 1953 első negyedében há rom fővel fogjuk csekk, nteixi. 8. A munkaidő veszteség csökkentésére, időben bizio sítsuk a nyersanyagot, hogy a gépek 100 százalékos ki­használása meg legyen. Az esztergaműhelyben a_ gyors­megmunkálás b. vezetése ér­dekében vállaljuk, hogv két esztergapadon az első n gyed évben bevezetjük a gyorsvá gási módszert. 9. A Sztahanov-mozgnlom kiszélesítése érdekében az üzemben dolgozó sztahanovis­táinkat üzemrészenként fog­juk elosztani, hogv munka- módszerüket mennél több szaktársnak tudják átadni. Vállaljuk, hogv 1953 ■-1ső ne' gyedévében 2 sztahanovistát nevelünk. 10. A Gazda- és Kuznyecov mozgalom kiszélesítése érde­kében vállaljuk, hogv 500 ki­logramm vegvesanvagot taka­rítunk me? 1200 forint érték­ben. A. munkavédelemmel kap­csolatosan vállal juk, hogv gé­peinket a legjobb védőberen­dezésekkel fogjuk .ellátni, és minden dolgozót kioktatunk » munkavédelem és bales.teiliá- n táss a! kapcsolatos tudniva­lókra. 11- A páros versenyben dol­gozók számát 230 főről az első negvpdév végéig 280 főre emel­jük fel. * Szocialista kötelezettség- vállalásunkat termelési érte­kezleten, röpgyülésen megvi­tattuk. ígérjük, hogv annak minden egves pontját mara- déktalanul végrehajtjuk. Több és jobb munkával válaszolunk a hatái-unkon leselkedő Tito' banditáknak, akik békés éoí- tő munkánk eredményeire törnek. A dolgozók mogbí'ásából: NAGY LÁSZLÓ párttitkár. MAKÁNY JÁNOS üb.-elnök. RADIOS SÁNDOR vállalati iaazgató­Elkészült a kecskeméti víztorony alapbetonrésze A várospolitika egyik leg­fontosabb feladata a lakosság vízellátásának bztosítása. —7 Ezzel a múltbau a kecskeméti „városatyák” alig íogla.koz­tak. Nem jutottak messz.bb, mint kilenc széktói kútnak az építkezéséig. A város évrői- évre csődbe került, ígv a víz­vezeték építéséhez nem jutott pénz. A lakosság 82 rangatós kúthoz járt vízért. A városi vezetők házaiba az ..irodaszoi gák” hordókban szállítottak a vizet. Akinek pénz« volt. az vásáro’hatott vizet, n szegény ember naponta sokszáz méter ről kényszerült v.zet hordán Voltak városrészek, mint pél­dául a Máriayáros. ahol csak két kút szolgáltatta a vizet. Az gész vásártéri uegyedntic csak egy kútja volt. hasoiuó- kéu az Inolv utca környéké­nek- A fe.szabadulás után népi d.mokráeiárJk nékifogott ou nek az égetően sürgős prob lámának a megoldásához. A hái’oméves terv elején elké­szültek a tervek, amelyeknek célja: Kecskeméten b. vezetni a vízvezetéket. A vízvezeték- háló at építése kb. 30 millió forintba kerül. Ebből a há­roméves terv már három mil­liót beruházott. Eddig a be ruházás összege már közel jár a 20 millióhoz. Kecskeméten bárom ütem ben történt a vízvezetékháio- zat kiépítése. Az első üt. ra­bén rendbehoztak két mélyfú­rású kutat és egészítették ,a főuyomóvezeték egyik részét. Továbbá bekapcsolták a Sza­badság-tér környékét « háló zatban. A második ütemben tovabbépíteetek a Csátiyiutca sarkáig a fővezetéket és a pia­cot és környékét kapcs >lták be. A harmadik ütemben meg oldották a parkok öntözését és újabb ópü.eteket a Szecheny.- körúton, a Lugcsi utcában Iát tak ti ivóvízzel, továbbá meg­kezdték a víztorony építését. A víztorony építését júliusi 1-én kezdték meg. Nemrég ké­szült el az alapbetonrészel úgyhogy ma már a föld fel­színén. közel eSv méter ma­gasságban épül. A víztorony építését már 1908-ban tervez­ték. de sem a hálózat, sem a toronv építkezésére nem ju­tott pénz. A nép államára várt e feladat megoldása. Né­pünk állama erre a célra kö­zel 2 m Ilié forintot bocsátott K cskîmét rendelkezésére. A víztorony elősegíti azt. hogy a csőhálózatban állandó lesz a nyomás, több mint 1000 köb­méter vizet tartalékol, továb­bá, mert éjjel töltik, olcsóbb ipari áramot vehet igénybe- Nem terheli meg a villanyhá­lózatot nappal, amikor az üze­mek amúgy is sok energiát fogyasztanak. A _ víztorony építésével naev lépést teszünk előre azon az úton. amely Kecsk nxétet jó. bőséges ivó­vízzel látja el­txivaló mindig fontos feltétele a magasabb termi«1’ .»-’em biz tosításának. T hát saját ma ga ellen vét az, aki elhanya­golja a tél: munkák folyama tes végzését. A mezőgaziisá- gi munka nem egy.k napról a \ iiozza meg gyümöl eset. Nap. mint nap, még té len is fzivósan kell dolgozni, hogy jobb és magasabb ter­méseredményt érjünk el. De nemcsak a vetést kell idejé­ben elvégeznünk, hanem idő­ben kell a vetésh z felkészül ni. Aki a téli napokat nem hasznúja ki. aki a meleg szo­bában henyéléssel tölti idejet, az alul marad a kenyércsata küzdelmében. Tehát már most kell nekiállni a munkának, ki kell használni a napok m n" don munkára alkalmas percét. Ezzel erősebbé válik hazánk, még szilárdabb szövetségese lesz a Elszabadult Szovjet* uniónak, még inkább megtö­rik rajtunk a béke ellenségei­nek minden gálád próbálko­zása-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents