Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-20 / 16. szám

Központi Statisztikai Hivatal jelentése, — a népek bécsi békekongresszusán részivé« magyar küldött kecskeméti beszámolója. — Téli javítási verseny hírei gépállomásokon. — Állattenyésztésünk fejlesztése és a hozam.

üiiumputi .w«»1 wí ■<» m

AÄ NDP bÍCSKISKI'NIHEGYEI pÁHTBIZOTTSÁgÁ A AK LAPJA

VIII. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM

.Ír« 50 fillér

1953. JANUAR 30, KEDD

A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdasági terv teljesítésének 1952. évi eredményeiről

A népgazdaság fejlődését, valamint a dolgozók anyagi é kulturális színvoualáuak az

I emelkedését 1952-ben a követ .<«ző adatok jellemzik.

1 P

A gyáripar 1952. évi teljes termelési tervét 100.7 ezá^a lókra, ezen belül a nehézipar 99-8 százalékra, a könnyűipar 101-4 százalékra, az élelmiszer ipar 103.1 százalékra teljesí tette.

A gv űripar 1952-ben 23-6 ti zed szá fllékkal termelt többet ! mint 1951-ben. A nehézipar termelése 33-3 százalékkal, a könnyű.Dar 10-5 százaiékka' az élelmiszeriparé 164 száza lékkai haladta meg az előz évit. A nehé.iparon belül az emelkedés a. bányászatnál 2-, százalék, a kohászatnál 20. százalék, a gépgyártásnál 35! száza lék. az építőanyagipar nál 19-6 százalék, a könnyű-pa roD belül a textiliparnál 8-6 .százalék, a ruházati iparná. ÉÉÓ százalék volt. wAz egyes minisztériumokhoz tartozó iparvállalatok az 1952. évi ipari termelési ter vüket a következőképpen te. iesítették:

1952. évi tervteljesítés százaléka bánya és energiaügy mifaisztérium 101-2. kohó- és gépipari minisztérium 100.6 középgép ipari m nisztérium

91.9, könnyűipari minisztérium 101.4. éleim szeripari miniszté rium 103. építőanyag: pari mi nisztérium 101-8, közlekedés- ü£vi minisztérium ipar válla látni 99-4 százalék.

Helyi ipar minisztériuma 105-4 százalék- A helvj iparhoz tartozó ál [ami vállalatok termelési tervüket 104-3 tized százalékra teljesítették. 938 százalékka termeltek többet, mint az előzi, évben.

Az ipari termelőszövetkezetek évi termelés; tervüket 109-1 s"áznlékra teljesítették — termelésük az 1951. évinek 211.2 százaléka.

A fontosabb iparcikkek ter melése 1952. évben 1951. évhez kópéét a következőképpen alakult:

1952 évi term'lés az 1951 évi termelés százalékában- Szén 122-8 tized, vi-lamos- en?rgia 119 3, acél 113-1, vas- öntvénv 126.7, hengerelt rúd acél 1256 tized, hengerelt idomacél 113 esztergagép 108.4 tized, mozdollv 91, vasúti teherkocsi 112-6. tehergépkocsi

a r

166.3. dieselmotor 129-4. gépolaj és motorolaj 130.7, teher pétik o os : a bron cs -k öpen v 134 8 tégla 126.9, mész 113-3 tized, cement 111.5, tűzállóanyag 120.1, motork-rckpár 106.1, kerékpár 117.8. rádióvevőkes-ir lék 128.8. varró&ép 110.8, pa mutízövet 104.8. selyemszövet L04 8. len- és kenderszövet 107 4. bőreipő 115-2. liszt 106.3. nvershús ■■'k, zsír és szalonna L282. édesipari készítmények 119-1. szappan 106.1, cigaretta 121.8 s ázalék.

Terven felül 1952-ben jelen tős mennyiségű durvalemezt, szala gaoéít, gőzturbinát, o-yors égésű gépkocsimotort, v-valu- gépet. fúrógépet, növényvédőszert. téglát, éget tt messet, kartonkészárut, flanellt, se- I veniszö vetet, szalonnafélét

kolbászárut és száraztésztát gyártottak;

A tervvel szemben lemara dás volt az seél. egres henge- relt aeélgyártmányok. a gőz mozdony, a traktor, a csúcs- eszterga. a teher- és személy-- rén k o es i köpeny. s néhánv más termék termelésében.

Köze] három és félmillió tonnával több szenet termeltek. mlpt a múlt évben, ezzel az éves tervet 1-3‘százalékkal túlteljesítették. A népga/da ság egvro növekvő szükségletei — e nagv eredmények elle nére — egyes időszakokban csak nehezen voltak fedezhe tők — részben, mort a terme- .és még egyenlőtlen volt és mert a őzén minősége eem volt megfelelő.

A gyáripar 1952. évben az úi technika bevezetése terén jelentős eredmény két ért el. Több úi gyártmány üzemszerű termelését kezdték meg. A gépgyártás számára úttípusa revolveres-tergapadokat. a mezőgazdaság, számára úitípu- 6Ú nagvtei.iesítménvű lánctal pas traktorokat és négyzetes kukoricavetőgépket. a személyforgalom megjavításara trollvbuszokat és ú.itípusó autóbuszokat gyártottakEzenkívül több új gyártmányt — például exkavátor, egyetem«« marógépek .— proto típusa készült el.

Szélesebb körben aikajima-rtáK az iparban az új technológiai eljárásokat : a gépgyártásban» az indukciós edzést, főleg et bőriparban, az üveglapon történd szárítást és egyéb új eljárásokat. A antilszekundos robban, tással jövesztett szón aránya az 1952. év egészére nézve magasabb volt, mint az előző évben. Azonban ez az arány a második félév folyamán csökkent,

A munkaigényes és nehés- munkafolyamatok gépesítés» 1952- év folyamán — íőképpei a szénbányászatban — folytató, dott. A szénbányászatban emelkedett a fej tógépek, a rakodó, gépek, a szénkorabájnok és a kaparóssal agok száma, — De í fejlődés mértéke még nem kielégítő és a gépeket nem hasz nálják ki eléggé.

A gyáripar összehasonlítható termelésének önköltsége 1952- ben — előzetes számítások sze rlnt — az előző évhez képes* 4.2 százalékkal csőiéként De h csökkenés nem érte el a tervber előírt mértéket.

Mezőgazdaság’

1952-beu a mezőgazdaság j szocialista szektora erőteljesei I fejlődött. Mig 1951. végén az ország szántóterületének 25 szá. zaléka tartozott a szektorhoz. 1952. végére a szocialista szektor részesedése elérte a 35 százalékot. 1952-ben 60 ezer család lépett szövetkezeti gazdái, kodás útjára. És ezzel a termelőszövetkezeti családok szá. ma az év végén elérte a 280 ezret. A termelőszövetkezetekbe Belépett középparasztojk száma az év folyamán több min. másfélszeresén; emelkedett. À termelőszövetkezetek tagjai át

lag 50 százalékká), több mun- aaegységet szereztek mint 1951, ben.

A szocialista szektorban a jelentős eredmények mellett — amely kézzelfoghatóan bizonyít, ják a nagyüzemi gazdaság löiényét a kisüzem: gazdasággal szemben — még számos hiá, nyosság van. Sok termed' szövetkezet, sőt állami gazda, ság, egy sor- fontos növénynél az országos állagnál alacso, nyabb holdanként! termésátlagot ért el: az állatok elhullás? aránya számos állami gazdaságban még mindig magas volt.

beralizmus és megalkuvás ellen is.

üzemi pártszervezeteink és népnevelőink feladata a dolgozók között végzett állandó felvilágosító munka, — annak megmagyarázása, hogy a fe gyelmrzetlenségből eredő ter melésingadozás. a napi tervei I nemteljesítése, a hévégi hajra fejlődé.-ünk kerékkötője*

Népnevelőink nem beszél' hetnek a termelés egyenletességéről, a Loÿ-mozgalom nér

íkül, amely nemcsak a bányászok mozgalma, ban m az Üzemeink jellegének megfelelően mindenütt a.kalmazható. Erről a mozgalomról az utób bi időben kevés szó ©sík. A papírcsatlakozások elhangzása után pártszervezeteink nem törődnek e?zel az igen fontos mozgalom kiszélesítésével. A Loy-mozga’.om n~mcsak jobb minőség t, pontosabb szállítást, hanem a termelés egyénéves tervünk negyedik esztendeje komoly feladatokat állít megyénk ipari üzemei elé- — Nemcsak hatalmas békealko- tásaink, hanem dolgozóink igénye is napról napra több fogyasztási cikket követel. Ennek érdekében kell megvalósítani az egj-enjetes ütemű termelést. Április 4-e tiszteletére folytatott versenyben legyen minden üz-műnkben a jelszó, naponta egyenletes ütemben teljesítjük a tervet

Egyenletes, ütemes íervteljesítést

Megyénk ipari üzemeibe dolgozóink nagy lelkesedéssí tesznek új versenyvállalást kát az 1953. évi terv e.ső ne gyedének s.kere érdekéber Dolgozóink több és jobb mun kával kívánják köszöntem áp rilis 4-ét, hazánk felszabadu lásának nagy ünnepét. A fe: adatok sokoldalúság-a, ipar termelésünk 16 százalékos nő vekedése megyénk ipari üze mejnek gazdasági vezetőire, : pártszervezetek számára ko m0]y feladatot jelent. A vái ialások után legfőbb köteles ség: az adott szóból s:ármaz< ■ kötelesség végrehajtása, melj

m.gköveteli a tej-vek egyenifi tos ütemű teljesítését, a hó aapvégi hajrá megszüntetését

G erő elvtárs a Központi Ve zetőség november 29-i ülésér a feladatoki-ól szólva, a követ kezeiket- mondotta: -,Továbbra is következetes, szívós karcai kell folytatni az ütemes, egyenletes termelés meg valósi' fásáért, egész iparunkban, mß>'t az ezen a téren elért eredmények még egyáltalán nem ki' elégítőek.”

Ha vizsgáljuk megyénk ipari üzemeinek január 1-től 10-ig terjedő termelését, megállapíthatjuk, hogy a termelés egyénét es üteme nem kielégítő. En- lek egyik oka, hogy szakszervezeteink elhanyagolták a mun .-.averseny szervezését, más részről a műrzakiafc nem biztosították kellően a tervet, a nyersanyagot az egyenletes Ütemű termeléshez. Most az a helyzet, hogy ipari üzemeinkben a lemaradást a hóvégi lajrávab indokolatlan túlóráztatással, a munkás munkaerejének felelőtlen gazdálkodásával akarják behozni.

Mi az oka annak, hogy -’gyes üzemeinkben lemaradás mutatkozik? Az alapvető hiányosság, hogy ‘egyes gazdasági' vezetők formálisan vi -zonylanak a párt- és kormányhatározatok végrehajtásához. Megelégednek, eddig: j eredményeikkel, elhanyagol iák a munkaverseny szervezését, a dolgozók mozgósítását a terv túlteljesítésére. Gerö elvtárs a Központi Vezetőség ülésén rámutatott arra: . • ki mondottuk ugyan, hogy a munkaverseny gazdája Ißgyenl i szakszervezet, de a szakszer vezet a munkaverseny gazda-1 iának szerepét mégcsak fcisj mértékben, hiányosan töUi be, pártszervezeteink egy részel pedig ú3y gondolja: ha a I munkaverseny gazdája a s'akr I szervezet, akkor a pártszerve- j net nem felel a munkaverse- nyért, nem kell irányítani ® I Munkaversenyt. Ez természetesen helytelen.”

Ezért nem teljesítette de- rádtervéi a Kiskunfé1égy házi I tfépgyár, a Kecskeméti Kon- '

11 zervgyár, a Kecskeméti Gépii gyár és még egynéhány más - üzemünk. Ahol megértették és -1 harcoltak a párt Határozata

• I ért. abban az üzemben már az -1 első napokban is kiemelkeuö -[eredmények születtek, A

I Kecskeméti Gyufagyár dolgo■ ! sói január 1 óta napi'ól-üapra i 102.2 százalékos napi tervtcl■ I jesítést érnek el. A Kecskeméti Cipőgyárban a pártszei*- 11 vázat és kommunisták vezető

■ sével az üzem do.gozói telje- I sítették első .10 nap; tervüket.

■ JaDuár másod k tíznapjában

• I is egyenletesen emelkedik, a

termelés iit.me. Január 15-én 110 százalékos mennyiségi tér"

I meleg mellett 95 százalékos I minőségit értek el az • üzeni j dolgozói.

A lemaradó üzemekben általános jelenség a esellengós,

I ide-oda sétálgatás, -munkára várás. Ez a s,.crvezetlencé£ből [és a műszaki vezetés felelőtlen [munkájából fakad. Az elmű t iev tapasztalatai alapján a Bá nyásaati Berendezések Gyára vezztősége mind g arra hivat- I kozott, hogy objektív nehéz se gek vannak, gyengék a szakimunkások. — Azonban arról [nem szóltak, hogy a rossz munkaszervezésből, fegyelme- j z.etlenségből a forgáesolókná' [50—100 munkaóra esik ki a I termelésből — írja Szilaj J Na'Jy Gyula átképzésből lett [csoportvezető, lapunk levelezője. Ezek a hiányosságok teszik ,szükségessé” a hónap vég.j hajrát, mely a béralap- túllépésnek egyik okozója- Az ilyen üzemekben a havi terv jelentős részét a hónap utolsó napjaiban teljesítik, mt sem törődve a dolgozók jogával a pihenéshez és a szabad időhöz, mint ahogy Gorő elvtárs a Központi Vezetőség november 29-i értekezletén hangsúlyozta: Következett

sen meg kell valósítani a minisztértanács határozatát a túlóráztatás korlátozásáról és a dolffrzók pihenőnapjának biztosításáról?

Az egyenetlen termelés azonkívül a terv teljesítésénél nemcsak az üzemen belüli tervezést. dönti fel, hanem zavart okoz a, kooperációs vállalatoknál ís.

A termelés egyenletességei számos műszaki és szerve" és i’— feladat megoldását követeli ? meg. Éppen ezért üzemi párt- ' szervezeteinknek nagy gondot kell fordítani a műszakiak nevelésére, a versenyben való aktív részvételre- A termelés egyenletes ütemének bizt >sv tása nemcsak műszaki, hanem politikai kérdés is, mert az egyenletes ütemű termelésért folyó harc, harcot jelent a termelést akadályozó hibák, a munkafegyelem megszegői, a fér vf egyelem megsértői, a, Ü-