Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-15 / 12. szám

Idejében biztosiba a iaraszi rété® sikerét a tompái tanács Tompa község; hasonlóan égész megyénkhöz. elmaradt az őszi munkálatokban. Az el­maradás oka itt ic az volt, mint megypszerte: a tanács későn kezdett a mozgósítás­hoz. a nehézségek leküzdésé liez, a ve tőma «kérdésben ma aa is azoknak a kényelmesek* nek az álláspontjára helyez­kedett, Koav «lia, nincs, maja ad az állam,” A pártszervezet segítségével azonban er-dme nyes harc indult a vetések evőre betetőzéséért, nagyará nvú agjtációs és szervező luunka. A vártszervezet a leg­jobb névnevelőket indította útnak. Pa vv elvtárs párttii- kár sorozatosan kereste fel a dolgozó parasztokat. Meg ma írva rázta nekik:' ha 1—2 mázsa gabonát, tartalékol, vagy t>e' őrlet, abból csak ugyanannyi liszt lesz. De ha elveti, 8—10 mázsa termést arat magának és az egész népnek. Az egyéni felvilágosító munka mellett kisgyűlések sorozatát szex-vezték, az élenjárók nép ezerüsítéeével és a hanyagok kioellengérezéscvel igyekeztek kialakítani a lalubaú azt a közvéleményt, hogv aki non! vet. az a falu egész népének ellensége. A felvilágosító mun ka eredmény« rögtön megmu­tatkozott abban hogv előke­rült a gabonatartalék, _ a dől gozó parasztok tízei indítot­tak cserét, vaev adtak köcsön vetőmagot. Evezi Dezső 7 má­zsa vetőmaggabonát adott el szomszédainak, Rómics János ra iát területe bevetése után azonnal áruba bocsátotta meg­maradt gabonáját. Az osztály; ellenség Tompán is szabotálni Próbált, P!lobért és Osztrogo- nácz kulákok elítélésével a ta a ács tudomás ukra hozta, hogy nem ismer tréfát. Az őszi Vetéstervet így -- ha késve is — Tompa község téliesítetté. Mit -esz most a . község vezetősége,' hogy " okulva az őszi tapasztalatok­ból — ióelőre felkészüljön a tavaszi munkákra? A községben a mélyszántás még nem fejeződött, be. Első tennivaló tehát ennek elvégzé­se. Meggyorsítására, fogat zár­latot rendeltek el. A mély szán- tás haszna mellett ismertetik a dolgozó parasztokkal, hogy a tavaszi vetés lényegesen meauijorgult ha méla szántásba vetnek, hiszen csak sivűtózni- kell a tálait tavaszra­Tavaszi vetőmaggal a tért melőcsQportok rohdelkezTKk. Az égvéaitleg dolgozó parasz­tok pedig bőven kötöttek szer­ződést ipari veteménvekré és így azokra kapnak vetőmagot. Nehezebb lesz azonban a bú­kor. ca és burgonyavetőmag biztosítása. A tanács azonban még min dig csak ott tart. hogy elis­meri ezt. -a megoldáson még nem gondolkozott, azon felül, hogv .bangosbípadón keresztül már ismertette a burgonya szabadforgalmát. A tompái tanácsot ismét fe­nyegeti az a veszély, ami az őszi munkát jellemezte a, vetíí- magkérdésben: tétlenkedik, töpreng, ahelyett, hogy megol­dást keresne. Az a hangú at uralkodik a tanáé,sházan, hogv: az őszi vetéseket s-iker rel elvégeztük — tavaszra már könnyebb lesz. Pedig koránt­sem ígv van. A nehézségek önmagáktól nem oldódnak meg. Már most elejét kell ven­ni annak, hogy tavasszal Ic­ámén olyan dolgozó Paraszt, «M vetőmaahiánvra hivatkoz­va nem akar vetni, aki nem gondolva a jövőre — például kukoricakészletét feleteti a tél Aolyamán. Ezért keil már .ióelőre ké oet nverni a tanácsnak- a falu vetőmagkészletéről- Vegyék sorra a dolgozó parasztokat, keressék fel őket egyenként figyelmeztessék őket: veim kell tavaszra, még hozzá ha tár időre és a 'vetőmagról ön magúknak kell gondoskodón ak. Egyben máris szervezzek meg. hogy a felesleggel ren delkezők felajánlják,- eladják terményeiket. Erre most idő van. Mire a vetések ideje el érkezik, már csak vetni sza bad és nom mint az ősz fo lyamán — akkor szaladgálni vetőmag után, amikor annak már régen, a földben kéjt len­nie. Ez az első és küszöbönálló feladata a tompái tanácsnak a tavaszi munkálatok élőkészü létében. Emellett fontos a lö gaterők számbavétele, a sze­lektorok. vetőgéoek felülvi? gáláSa, hogy mire — alig más­fél . hónap múlva — eíérlvz k a ta vaszi vetések megkezdése fennakadás, zökkenő nélkül ée gyorsan történjék meg munka. Visszaélések « mélykúti pékiisemhen Kormányzatunk komoly erő­feszítésieket tesz, hogv az a szályos, ga bona termésben szűk esztendő ellenére is za vartalanul biztosítsa dolgozó népünk kenyérellátását. Az ellenség, az üzérkedő, kupec elemek viszont arra töreksze nék. hogv bármi módon is za- vart keltsenek a kcizellátá-s vo, iialán. Példa erre a mélykúti sütőüzem, ahol az ellenség a földművosiszövetk»-zetbe befu­rakodva végezte aljas munká­ját, A szövetkezet IH as számú péküzemében, ahol eddig ki­zárólag bérsütés folyt, a volt tulajdonos. VölgyCsi András összejátszott Lábodi István üzemvezetővel és január első nan j a iban nygymennyiség ü fehéríts tből tésztát készített, hoau azt feketén hozza forga­lomba. A vizsgálat során Völ gyesi András la kasán házku­tatást tartottak s najumeny- nyiséaű elrejtett lisztet, kor mát, napraforgóolajat és más élelmiszert találtak, amelyet Yö'gyesi folyamatos üzérke­désre használt fci. tölgyesinek cinkosa volt.a a- péküzemben, Labodi István Péküzemvezetői aki a decem­ber 27 én sütött kenyeret csak 29-én hozta forgalomba s ezért ÍS3 kg kenyér teljesen élvez­hetetlenné vált, megromlott. S. vizsgálat, a; kemence tote jén fél iß1 száraz állanotban ú.iabb 129 kg ueneszes kenye­ret talált, amely tÚDÍálkoiá ra már nem volt alkalmas. A bűnös visszaélés-^ soro­zata miatt a uékműhely több esetben többet sütött, mint amennyire szükség volt s így a ken vér m gr omlott. A ke­nyérellátás viszont sok eset ben olvan rosszul volt meg szervezve. hogy nem egy szét sorbanállást eredményezett. Az is kiderült, hogy Völgyen András többszöri figyelmes tetés 'ellenerő nem mérve adta a ken v : rét. hanem darab­számún és így a dolgozókat so­rozatosan ■)—10 dekával be csalit a. Világos, hogy a mélykúti néküzemben az ellenség kcz- dolsrozott és tudatosan követte el ezeket a visszaéléseket.- - Minderre estik most derült lény. Elsősorban a Szövetke­zet vezetőségének - és tagságú nak mulasztása, hoev nem fisvolt-k fel a néküzemben í'o lyó ü'elmekre, de felelő.- a ta­nács ée a iárási sktvetkezeti ellenőrzés is. A szemethunyás, az éberséO éthmvdpölúm íg vezet súlyos, hibákhoz. így ad tág teret az elienaégfiek a romboló inunk «ta néogazda súgunk fontos "területén, a közellátásban. TELI ESTE A KOLHOZBAN k'z Sztankovoje falu — J j szólal meg a gépkocsi- vezető. Sztankovoje Ukrajna déli ré­szén, az odesszai terület here- zovói körzetében fekszik. Kol­hoza, mely Sztálin nevét vi­selt, dús gabona- és inán no- vénytermést ért el. tiípeljesí- lette állattenyésztési, tervét. A ?zövekezet egyévi, közös jöve­delme 1 millió 150 ezer rutM volt. A kolhozzal együtt nőtt a kolhizgatasztok jóléte.' ..-. A kolhozerőműtől nem messze áll Konszimtyin Szo­pta v kolhozvar ászt háza és áarázsa. kis személyautója szá­mára- Együtt találjuk áz egész Szomoy családot. Konez- tantuin és felesébe Anna ép­yen a rádió mellett ütnek és az ,,Újítások a mezőgazdasági technikában” című előadást hallgatják. — -Milyen munkát vegez » kolhozban? — kérdezem Szó mo ótól. t~ Télen gépkocsit vezetek, tavasztól traktorista, vagyok. Közben továbbképzőm mugO'iu az állami gém és traktorállo­más géykocsihezelő tanfolya­mán. 1952-ben a feleségemmel együtt 72 ezer rubelt keres­tem a kolhozban■ öts'obás la­kást építettünk, autót és sok más új hdinit vásároltunk. A helyi rídió bemondója év ven arról beszél, hoau milyen nagy lendületet vett a szocA lista munkaversen a a kolhoz­ban. A verseny élenjárói kö­zött K msztanh/in Szomovot is megemlítik. A kolhozparasztokat, rádión keresztül meghív ják a klubba. jjgyűlt ■megyünk. Keresz- lülvdguiik a falu köze­pén lévő téren, melyet a koi- hozyarasztok az ősz folyamán parkosítottak. A dombon, hő­borította almafák között áll. i falusi klub, melynek 250 férő­helyes nézőtere, könyvtára, olvasóterme, helyi rádióállo­mása vall-. ■-- Téli estéken mozgalmas kuUúrélet folyik Sztankova­jéban, —- mondja Fjodor Tar­asenko, a, klub vezetője. Aflrotechnikai tanfolyamok és politikai körök működnek. Sok munkájuk van az előadás- vezetőknek. A klub egyik szobájában felcsendül az énekkar hangja- Gyönyörű ukrán dalokat éne­kelnek zongora kísérettel, — A kolhoz énekkara a kulién - csoportok területi versenyére késHílődík — magyarázza a klub vezetője. A klubban találkoztam Ja kov Anohin kolhozéi nőkkel. — A múlt évben— mondja — Sztálin nevét viselő kolho­zunkéit lengyel és maO.yar pa­rasztküldöttek Tátogatták meg akik látva eredményeinket i 7 e ír el esődé He ózta k. A forradalom előtt *mind­össze 32 ház volt Sztan- kovojeban. Alkonyaikor meg­állt az élet. A szovjet hata­lom idején, a sztálini, kolhoz rendszer óta 3Ö0 új lakóházé1 építettek. Valamennyibe beve­zették a rádiót és a villanyt. Minden .család jól, berendezett 3—J szobás lakásban lakik. A klubban ■majd mindennap be­mutatunk egy-egy népszerű tudományos és művészeti fil­met. Az oßesszai drámai szín­ház és opera■ vendégművészei, gyakran tartanak itt előadást. A szövetkezet nem fukarkodik pénzzel, amikor a kolhozpa­rasztok növekvő kultúrisényú- nek kielégítéséről vau, szó. Késő este hagyjuk el a klu­bot. A szövetkezet vezetőségé­nek irodájából méd. ragyogva árad ki a fény. Itt gyűlt ösz- sze a falusi aktíva. 4 kolhoz kommunista pártszervezetének titkára, Iván Vavilevszkij is­merteti a kolhozparasztokkal a falu fejlesztésének tervét. — Két-hátom év múlva — mondja többek kő ott kol­hozunk még . gazdagabbá, Sztankovoje tahi vedig jól rendezeti kölh lzvdrössá lesz. A kolhozonfugztok élete még gazdagabbá és ■ kulturáltabbá válik. íermelossovetkeseieink téli építkezései Megyénk területén a terme lőefloportok globálisan teljesí tették az építkezési terveket az címűit esztendőben. Egyes járások különösen szép ered­ményt értek el. a kalocsai iá rásban 134. a kiskörös* 1’ben 123. a kecskemétiben 150 százalék­ra téliesítettek a csoportok az építkezési terveket. A sód. Szikra csoport 81 ezer forint állami hrtelen kívül 156 ezer forinttal járult az építkezés’ költségekhez, jelenleg is 39 ezer forint értékű vásárolt anyaggal i'endelkezik. A duna' pataii Haladás, am-ejv 301 holdnvi területéhez mindössze 18 taggal rendelkezik, 144 ezer forintot ruházott be saját ere léből az építkezésekre. Az új esztendő úi és meg nagyobbodott feladatokat_ ró a termelőcsoportokra az épít kezés területén is. A most be állott téli időszak különösen alkalmas az építőanyagok fel tárására. A föld- és i'ak.terme lés átlag minden term-lőcso portban megindult. Nádkiter meléssel több csopox-t foglal kozik. Kiskunfélegyházán a Dózsa tsz 20 ezer kéve. a jászs-entlászlói Uj Barázda nevű, kíslétszámú csoport ezer kéve’ nádat termelt eddig- A kitermelt mennyiség jóré­szét a saját építkezésekre használják fel. Számos tcrmelőesoportúnk- ba.n változatlan lendülettel fo Ívik az építkezés. A kisszállás; Petőfi tsz cgv úi 50 férőhe­lyes tehénistáiló alapjait ássa. Ugyanakkor egy régi pince lebontását is megkezdték, amelyből 80—100 ezer darab téglát, emelnek ki újabb épít­kezésre. A dávodi Szabadság csoportban erős építési brigád működik 5 kőművessel és két áccsal. A csoport 100 férőhe­lyes tehén;, 100 férőhelyes ló istállót és 50 férőhelyes' Ser tésfiaztatót épít. Ugyancsak Dávodon az. Uj Alkotmány- csoport most szervezett építő- brigádot és egy 30 férőhelyes tehénistálló alapját készítet; ték el eddig. A petőfiszáílásí Szabadság termelőcsoport,300 férőhelyes iuhhodályt épít. Kunszentmiklóson a Vörös Csillag csoport múltén' épít­kezési tervét túlteljesítve újabb munkákba kezdett. A kiskunmaisai Alkotmány eső portban 54 férőhelyes sértés- fiaztató felépítését kezdték meg. '■ 1 Az eredmények mellett szá­mos hiányosság ic tapasztal­ható. Nem egy termelőerő portunkban elhanyagolják az építkezéseket— annak ellené­re. hogy legtöbbjük a. szüksé­ges anyaggal már hosszabb idő óta rendelkezik. A lfl- dánvbeuei Petőfi csoport több­ezer forint értékű építkezési anyagot tárol, sőt cgv 34 fé­rőhelyet; ser tésf.hu tató alqpját ki is ítóta, de a megépítéshez nem fogott hozzá. Előbb ‘mun­kaerőhiányra, maid az Időjá­rásra hivatkozott a vezetőség- A fülööszáHáéi Dózsa tsz-bsn még nagyobb a felelőtlenség: 12 ezer darab vályog nagyré­sze szétá ott. Az egyik istálló tető alá hozását .szeptemberig ígérték — és mind n mai na pig nem történt meg. A ba- rumi újlakhoz készen áll^ az anyag, csak éppen az építés* hez nem kezdtek hozzá. ■— Ugyanakkor a csoport 150 da­rab szarvasmarhája 17 helyem a 29 ló pedig 12 helyen van el­helyezve. A kuöszentmiklósj Tanács tSzeerben is tc’bbezer forint értékű an va g hever fel­használatlanul. A hajósi Jó zsef Attila tsz-ben még az aratás előtt hozzáfogtak egy 100 férőhelyes tehénistáiló megépítéséhez, de eddig mind­össze 15 méteren fedték le a tetőzetet A csoport folyton anyaghiányra hivatkozik — pedig az anyag rendelkezésre áll- így több tízezer forint értékű fal tető nélkül ázik — ugyanakkor az állatállomány­nak nincs megfelelő szállása. A kecskeméti járásban szintén három _ termelőc-soportbai} : Nyárlőrincen, Lászlófaíván én Bugaeon sincs teljesen bizto­sítva az állatok férőhelye, Amíg azonban a csoportok egyfelől az anyaghiányra hi­vatkozva halogatják az épít­kezéseket — másrészt nem él­nek a lehetőségekkel. Egye 1 ternielőcsoportok például me­reven elzárkóznak a szénporos téglaégetéstől — ami viszont egvesapásra megoldaná az építőanyag kéi’dését. A kecs­keméti járásban a termelőrso- uortok egyáltalán nem akar­nak vele foglalkozni. A duna- vecsei járásban csupán a Solti Szikra és a hart ai Lenin cso­portban íölvik a tégla égetési Ugyanakkor a dunavecsei Al­kotmány és az apostagi Dózsa nem vállalja, A kalocsai, já­rásban a fa.iszi Vöröc Csillag és az öregcsertői Béke foglal­kozik szép eredménnyel a tég- iaelőállítással és a bajai iàtàé tfu-melőcsoDortiui. hol összesen 320 ezer darabra kötöttek szer­ződést. Egyes csoportok, mint á baiai Micsurin és a nemes- nádudvari Kossuth az időjá­rásra hivatkozva nem hajlan­dók semmiféle építkezést vé­gezni. A bajai Micsurin ta­vaszra szándékozik csak meg­kezdeni a munkát, sőt még azt sem te-szii, hogy a tervezett oincelebontást megkezdje. Mindent a maga idejében —* tartja a közmondás*. A téli időszak kiválóan alkalmas. aa épületek helyreállítására, új- ifién ítésére, de legalábbis a 3 építőanyagok előállítására. —* Most kell elvégezni a nádvá- irásokat. a téglához, vályoghoz szükséges agyag. Vmgv homok kitermelését, szénporral való összekeverését a nádpallók préselését, az épületek helyé­nek lciielöíését. az alapok ásá­sát. stb. Tavaszra inindehe- fyett nagyobb, fontos feladat vár n. csoportok tagságára: a tavaszi mízőgazdasáei mun­ka. A fejlődő állatállomány pedig több törődést, kovszerfi, egészséges épületeket kíván. Bűnös könnyelműség terheli tehát mindazoknak a csopor­toknak vezetőcégét és tagsá­gát. akik ölhetett kézzel néz­nek a téli hónapok elé, ahe­lyett, hogy lázas munkába kez­denének az építkezési tervek maradéktalan megvalósításá­ért. A termelőcsoportok gazda- ági megerősödése nem kép­zelhető el a fejlett állatállo­mány nélkül. Ez viszont meg­kívánja. hogy a csopoi-tok korszerű, egészséges* összpon­tosított gazdasági épületekkel rendelkezzenek-. TakaeékossÚQ'i mozgalom a kiskunhalasi földművesszövetkezefben \ kiskunhalasi földművés: szövetkezet dolgozói szép eredményeket értek el a ta‘ karékoSság terén. Közel 7000 forint értékű takarékbetétjük van, és a betétkönyvek száma a iá felvilágosító munka ered, menteképpen állandóan nő. Évin István •elvtárs ügyveze ;ő versenvré hívta a kiskun- líilasi járáshoz tartozó föld- művesszöv-rtkSzeteket miné' több 'takarít be tétkönyv' kivál tásáhak elérésére.1 \ “ A földrnűvesSzövétkezet íammvM&tút, ~az új tagsági könyvek kiosztása alkáliméval felajánlásokat tettek. Többek között vállalták, höev ihárein* 9-re megszerveznek egy új III as mintájú termélScsopor- tot. A felajánlással egyidejű­leg verssnvré hívták 3 Vároa ya la mennyi alapszervez ítétj Évin István ügyvezető elvtárs ünnepélyes ígéretet tett a, taggyűlésnek, hogy a fiatal élvtárs-akát úgv segíti ebben a munkában,- hogy o városi fiúrtbl'Zbttság- vátidcrzászlaiát a szövetkezet üzemi a-lapszer- vezető' nveríe el.

Next

/
Thumbnails
Contents