Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-03 / 2. szám

 Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete az 1953. évi állami begyűjtésről A »Szabad Nép” január H számában beszámolt arról, hogy megjelent a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának törvényerejű rendelete ßz 1953. évi állami begyűjtés­ről. A rendeletet az alábbiak­ban kivonatosa,! ismertetjük. A törvényerejű rendelet ál­talános rendelkezéseiben, meg­állapítja. hogv a szerződéses bövénytermelést, az állatte­nyésztést és hizlalást, _ vala­mint a sertés vágások után kö­telező zsívbeadást az erre _ vo i)atkozó külön rendelkezések szerint kell teljesíteni. A gépállomás által elvég­zett talajmunkák ellenérté­két a termelőszövetkezetek és III. típusú termelőszövetkezeti csoportok az összes területük után számított katasztrális holdanként 30 búzakilogram­mig természetben, az ezt meg­haladó részt szabad választá­suk szerint természetben vagy pénzben fizethetik. Beadásra az köteles, aki, a beadási kötelezettség alapjául szolgáló földterületen bármi­lyen címen ténylegesen gaz­dálkodik. A termelők több község, vagy város határában fekvő földterületeit a termelő lakóhelyén összesíteni kell a a beadás kötelezettségét ennek alapján ott kell megállapítani. A beadás kötelezettségének megállapításánál az egész holdon felüli. 400 négyszög ölnél kisebb területrészt fi­gyelmen kívül keli hagyni. A 400—1200 négyszögöl közötti területrészre a holdanként! kötelezettség felét, 1200 négy szögölre vagv ennél nagyobb területrészre pedig az egy holdra vonatkozó kötelezettsé­get kell számítani.. A borbe- adásnál viszont minden 200 négyszögöl szőlőterület után az egv holdra eső kötelezett­éig egynyolead részét kell ezámítaui. A törvényerejű rendelet megállapítja, hogv a terme­lőszövetkezetek és a III. tí­pusú tszcs-k headási kötele­zettségét közösen kell teljesí­teni, s ezért — az elnök sze­mélyes felelőssége mellett — á tagok egyetemlegesen fele­lősek. Az l es és II-es típusú tszcs-k tagjai, az egyénileg dolgozó parasztokra vonatko­zó mennyiségben és szabályok szerint, egyénileg kötelezettek a beadásra. A beadás kötelezettségének teljesítése után fennmaradó termékből a termelő elsősor­ban az állami terménykölcsönt és a gépállomással szemben fennálló természetbeni tarto­zását köteles kiegyenlítem, Köteles következő évi vető­magszükségletét biztosítani s az általa kötött szerződéseket teljesíteni. Az ezekután fenn maradó termékekkel szabadon rendelkezik. A termelő kötelezettségei­nek teljesítése után fennma­radó termékek szabadpiaci forgalmút és szabad szállítá­sát engedélyező rendelkezé­sek a gabonaféléket illetően 1953 június 15-ig, a kapásnö- véuvekre és borra vonatkozó­an 1953 augusztus 15-ig érvé nyesek és az 1953. ovi begyűj­tés előrehaladásától függően lennek újból életbe. A beadási kötelezettség a követkézé ágakra oszlik: 1- termény-, 2 állat-, 3. tej-, 4. baromfi- és toiás-. 5. borbeadás- A rende­let a termény- és borbeadás kötelezettségét az 1953—1954. gazdasági évre. a tej-, tojás­éi a. baromfiheadás kötelezett- eégél az 1953-as naptári évre, az állatbeadás kötelezettségét 1953 második félévére vonat­kozóan állapítja meg. Az 4953-as év első felében az 1952 ■—1953-as gazdasági évre meg­állapított állatbeadási kötele- zettséir hátralévő részét kell teljesíteni. A terménvbeadás kötelezett­ségének alan.ia a termelő gaz­daságához tartozó szántó, rét. és legelő együttes területe. Mentesei- a te.rménybeadás kötelezettségre alól az cSv ka- tasztrális holdnál kisebb ház­táji és egyéb gazdasások, a községi vagy városi legelteté­si bizottság egy -égés kezelésé­be vont lejrőlőteröletek: a me­zőgazdaságilag nem haszno­sítható területek és mezővédő erdősávok, valamint azok a rizsterületek, amelyek után a termelő rizsbeadást teljesít. Mentes a tsz-ek és a Ill-as t_í- ousú tszes-k legelőterületé- nek a szántóterület 12 száza lékán felüli része, A törvényerejű rendelet a termény beadás mértékének a megállapítása szempontjából a g-azdaságokat nyolc katasz­teri csoportba és nyolc bir- tokesooortba sorolja. A tava ivi rendelkezéstől eltérően a tszek és a I'II-as típusú tszes-k számára is nyole ka taszteri csoportot állapít meg. A rendelet búzakilo­grammban írja elő a termény beadác kötelezettséírét. Meg­szabja. hogy azokra a kulá kokra, akiknek összes földte­rülete 25 katasztrális holdnál kisebb, a dolgozó parasztok terménybeadási kötelezettsé­gének 110 százalékát kell ki vetni. A nyolc holdon aluli terme­lők. akik tehenet nem tarta­nak. a rendeletben megállapí­tott terménybeadási kötele­zettségen felül, az eredeti ta­karmány beadási kötelezettsé gük további 20 százalékát kö­telesek helyettesítésül beadni Az öt holdon aluli dolgozó parasztoknak az általuk eltar tott harmadik és minden to­vábbi 14 éven aluli gyermek után félfél holdra eső ter­ménybeadási kötelezettségét el kell engedni. A termelési szerződéssel le­kötött szántóterület, valamint a zöldségtermelésre használt öntözéses szántóterület után megállapított terménybeadási kötelezettséget — a, minőségi vetőmagvak, a vetőburgonya és a, szerződéses úi burgonya kivételével, melyek a termény­beadási kötelezettség teljesí­tésébe beleszámítanak — a szerződés teljesítése esetén tö­rölni kell. Ha elemi kár mi­att a. termelő földadóiát csök­kentik. vagy elengedik, mér sékelni kell a terménybeadás kötelezettségét is. A terménybeadás kötelezett­ségének 47 százalékát a ke nvérgabona csoportba. 31 szá­zalékát a takarmány cső port­ba. 15 százalékát a napraforgó csoportba, 7 százalékát a bur­gonyacsoportba tartozó termé­nyekkel kell teljesíteni. A csoportok arányát a begyűj­tési miniszter egyes járások területén, a termelés- helyi adottságainak megfelelően mó­dosíthatja. A terménybeadás búzakilo­grammra vonatkozik s az egyes termények átszámításá­nak kulcsa azonos a tavalyi­val. A kenyérgabona-csoportban előírt kötelezettséget, a tény­leges terményeredménynek megfelelő arányban búzával rozzsal kell teljesíteni. Ha a termés erre nom elegendő, a fennmaradó részt elsősorban árpával és zabbal, ezek hiá­nyában pedig kukoricával és napraforgómaggal lehet he­lyettesíteni. A takarmánycsoportban , a kötelezettség 30 százalékát ár­pával és zabbal, 55 százalékát kukoricával, a fennmaradó 15 százalékot szabad választás szerint árpával, zabbal- kuko­ricával és szálastakarmánnyal kell teljesíteni. Fejlett állat­tartással rendelkező tszos-k és III. típusú termelőcsoportok a begyűjtési miniszter engedő lye alapján a takarmánybe­adást hízottsertés beadásával is teljesíthetik. A napraforgó-csoportban előírt kötelezettséget napra­forgómaggal, ennek hiányá­ban hízottsertéssel, vagy ser­tészsírral kell teljesíteni. A kötelezettség teljesítés« után fennmaradó napraforgómagot a megállapított vám ellenében étolajra cs darára cserélhetik út a termelők s ezzel szabadon rendelkeznek. A napraforgó- magot szabadpiacon eladni nem lehet. A burgonya-csoportban elő­irt kötelezettséget burgonya val és hüvelyessel kell telje­síteni. A rizs vetésterülete után rizst kell beadni. A rizsbe­adás mértéke: az ütemterv­ben, illetve termelési tervben előirányzott termésmennyi­ség 80 százaléka. Az ezután fennmaradó rizst a termelő, vám ellenében meghántoltat- batja. s a hántolt rizzsel sza­badon rendelkezik. Újonnan létesített, vagv kizárólag he­lyi vízzel öntözött riz-stele oekiv. vonatkozóan a begyűj­tési miniszter a beadás köte­lezettségét mérsékelheti. A törvényerejű rendelet szerint a gabonaféléket a Cséplőgéptől azonnal, a kuko­ricát és a napraforgómagot a betakarítástól, a rizst a csép- léstől számított öt naoon be­lül. a burgonyát a szedéstől számított egv napon belül", a szénát és a hüvelyeseket leg­később 1953 szeptember 30-ig- kell beadni. A törvényerejű rendelet 1953 második* félévére az ál­latbeadás kötelezettségét élő­súlykilogrammban állapítja meg. Az így megállapított kö­telezettség — a megyei állat­állomány arányában — ser­tés- és marhabeadási kötele­zettségre oszlik. Az állatbe- adáo kötelezettségének alapja ugyanaz a terület, amelv a. terménybeadás alapjául szol­gál. A terménvbeadás alól meutes területek az állatbe­adás alól is mentesek, kivéve a tsz-ek s a III. típusú tszcs-k legelőterületének a szántóte­rület 12 százalékát meghaladó részét. A termelőszövetkezetek és a III. típusú tszcik, .birtok-, csoportra való tekintet nélkül, a félévi állntbeadási kötele­zettség fejében katasztrális holdanként 7.70 kiló. az egyé­nileg dolgozó parasztok és az t-e« és II-es típusú tszcs-k tagjai^ 12-60 kiló. a kulákok 13 kiló húst kötelesek beadni. A sertésbeadás kötelezettsé­gét a tsz-ek, a Ill-as típusú tszcs-k és a dolgozó parasz­tok legalább 126 kiló. a ku- iákok pedig legalább 130 kiló élősúlyú hízottsertésseL a marhabeadás kötelezettségét a termelők legalább 280 kiló élősúlyú vágómarhával köte­lesek teljesíteni. Azok a termelők; akiknek együttes szántó-, rét- s legelő­területe a 14 holdat nem éri e], egv hízottsertést önkéntes társulás alapján közösen is beadhatnak- Egy-egv hízott­sertés beadására legfeljebb öt dolgozó paraszt vagy három kuIák társulhat. A marhabe­adás kötelezettségének teljesí­tésére,— a földterület nagysá­gától függetlenül — legfel­jebb 12 dolgozó paraszt. vagy 4 kulák társulhat. Mind a sertés-, mind a marha beadás­ra a kulákok csak egymással társulhatnak. Akinek sertésbeadási köte­lezettsége 20 kilónál nem több. kötelezettségét zsír'oíadássai teljesítheti. Ugyanez kötelező azokra a termelőkre, akiknek n. hízottsertés beadása után fennmaradó hátralékuk 20 kí- lóuál nem több. A sertés- és marhabeadás kötelezettségét a termelők, egységesen sertés- beadással, is teljesíthetik. 1953 második félévében az üsző-,, tinó-, bikanevelésre, húsbika- és ürühízlalásra, kö­tött ezerződéc alapján átadott állatokat, továbbá a vállala­tok által megvett törzsköny­vezett sertés- é» szarvasmar­ha tenyészállatokat a kötele­zettség teljesítésébe be kell számítani. A törvényerejű rendelet a tejbeadást az 1953-as naptári évre szabályozza* Ny oh» bői­dig minden tehenet tartó ter­melő a tehén után; nyolc.hold fölött kivétel .nélkül minden termelő földterületo után kö­teles telet (beadni — akkor is, ha nem tart tehenet. A nyolc holdon aluli termelők, ha tehe­net nem tartanak, több takar­mányt kötelesek beadni. A törvényerejű rendelet a teibeadás mértékének megál­lapítása szempontjából az or­szágot négy tájegységre oszt­ja- Az újonnan alakult terme­lőszövetkezetek kedvezményt kapnak. Az egyénileg dolgozó parasztok kötelezettsége a má­sodik és a további tehenek után kevesebb, mint az első tehén után. Az egy tehén után járó tej­beadási kötelezettséget elen­gedik ^ szoptatás és a nevelés ideiére, ha a termelő ibikabor- iú nevelésére szerződést köt- Ez vonatkozik a termelőszö­vetkezeti tagoknak a termelő- szövetkezettel kötött szerző­désére is. A nyolc holdon aluli dolgozó parasztoknak, ha tehe­nük orvosilag igazoltan beteg és emiatt nem ad tejet, el kell engedui a tejbeadás kötele­zettségét. A -tejbeadás kötelezettségét mérsékelni kell minden olyan tehéntartó gazdánál, akinek háztartásában négy. vagv en­nél több 14 éven aluli gyer­mek- vagv tei.iel való táplál­kozásra szoruló beteg van; ©* azoknál a dolgozó parasztok­nál, akik tinó- vagv üszőborjú nevelésére szerződést kötöttek ía borjú szoptatásának ée ne­velésének idejére). Végül mér­sékelni kelj a tel beadás köte­lezettségét azoknál a tsz-ta; gokcál és egyénileg dolgozó parasztoknál, akik 1952 janu­ár 1 óta tehenet nem tartot­tak és előhasi üszőt állítanak be. A tejbeadás kötelezettségét naptári évenként 270 napon át, folvamatosan. naponként kell teljesíteni- ’A termelő kő teles az egy-egv hónapra, meg­állapított tejmennyiséget a- hónap utolsó napjáig beadni­A baromfi- és a tojás.bead ás kötelezettségének alapja a ter­melő gazdaságához tartozó szántó, rét. legelő» kert és szőlő, .együttes területe. A háztáji gazdaságok nagysá­gukra való tekintet nélkül, az egyéni gazdaságok 800 négy­szögöl, vagy ennél nagyobb terület után kötelezettek ba­romfi- , és tojásbeadásra. A tsz-ek és a III. típusú tszcs-k kötelezettsége a közös műve­lés alatt álló terület, után hol dánként 1-5 kiló baromfi és 110 kiló (20 darab) tojás., — Azok a tsz-ek és III- típusú tszcs-k, melyek 1952 március 10 után alakultak, vagy te­rületük azóta legalább három­szorosára emelkedett, kataszt­rális holdanként csak 1 kiló baromfit és 0.85 kiló (15 da­rab) tojást kötelesek beadni. A tsz tagok beadási kötele­zettsége a 800 négyszögölön aluli háztáji gazdaság után 125 kiló baromfi és 125 kiló (23 darab) tojás; 800 négy­szögölnél nag'-obb háztáji gazdaság után 2-50 kiló ba­romfi és 2-50 kiló tojás. A dolgozó parasztok és az I-es. II-es típusú tsz-tagok kötelezettsége holdankin.t 2-50 kiló baromfi és 2.50 kiló (45 darab) tojás. A baromf'ibeadásnak leg alább 40 százalékát hízottli­bával és kacsával kell teljesí­teni., A baromfibeadás kötele­zettségét negyedévi és havi részletekre osztják. Március 31-ig teljesíteni kell a barom­fi,bea,dásnak legalább 15, a to- iásbeadásnak 35 százalékát; június 30-ig a baromfibeadás 10, a tojásbeadás további 40 százalékát; szeptember 30-ig a baromfibeadás további 25, a tojásbeadás további 15 száza­lékát: végül a negyedik ne­gyedévben december 31-ig a fennmaradó részt. A borbeadás kötelezettségé­nek alapja a termelő gazda­ságához tartozó szőlőterület (egyszeresen számítva). A 400 négyszögölnél kisebb szőlőte­rületek után nem kel! bort beadni. A bor beadás kötele­zettsége mértékének szem- pontjából az oi'zsúg öt tá.i- egységre oszlik. A borbeadás mértékét literekben állapítja meg a rendelet. Az ígv meg­állapított kötelezettség 11.5 maligánd fokos borra vonat­kozik­A négy évnél fiatalabb te­lepítésű szőlőterületek után a borbeadás kötelezettségét tö­rölni kell. Ugyanez vonatko­zik a szerződéssel lekötött szőlőterületre, ha a termelő a szerződésben vállalt kötele­zettséget teljesítette, s ezt iga­zolja. Földadó elengedése ese­tén (elemi kór miatt) a. bor* beadás kötelezettségét azonos százalékos arányban mérsé­kelni kell. A rendelet a továbbiakban részletesen felsorolja- milyen feltételekkel lellet a borbe­adást musttal, borszőlővel! csemegeszőlővel teljesíteni. Az előző évi termény- és áljatbegvü.itcs átvételi árai változatlanul érvényesek, A rendelet kimondja, bogy a termelők- beadási kötelezett­ségének megállapításáért, va­lamint n begyűjtés terveinek teljesítéséért az illetékes ta­nács. ezen belül a végrehajtó bizottság, illetve annak elnö­ke felelős. A begvü.ités ver­senyében legjobb megyék; já­rások, községek, városok, tsz- ek, tszcs-k és dolgozó parasz­tok. továbbá begyűjtő válla­latok és földművesszövetkeze­tek pénzjutalmat, elismerő oklevelet és vándorzászlót kap­nak­Minden termelő számára be­adási kötelezettségéről beadási könyvet kell kiállítani, g ezt legkésőbb 1953 március 31-ig a termelőnek meg kell kap­nia. A kötelezettség mértéke ellen a könyv átvételétől szá­mított nyole napon belül a termelő a tanács végrehajtó bizottságánál, felszólalhat. A végrehajtó bizottság határo­zata ellen az átvételtől szá­mított 15 napon belül a felet­te« tanácshoz lehet fellebbez­ni. I A tej-, a baromfi- ée a to­jásbeadást a. beadási könyv elkészültétől függetlenül, ja­nuár 1-től kezdődően folya­matosan teljesíteni kell. A törvény erejű rendelet elő­írja, hogv a hátralékos meny­nyidé g 10 százalékával fel keil emelni annak a termelőnek a kötelezettségét, aki a beadást batáridőre nem teljesíti. Ez­után a hátralékos termelőt 5 helyszínen el kell számoltat­ni. illetve kártérítés fizetésé­re kell kötelezni. A törvényerejű rendelet; Ziárórendcl kezese megú llapít- ja. hogv a beadásra kötelezet- tek hátralékukat az 1953-as naptári évben kötelesek telje­síteni. A tej-, a tojás- é« á baromfibeadás hátralékait az év első negyedében kell be­adni. A hátralékok beadása uem mentesít a. beadás kése­delmes teljesítésének követ­kezményei alól. JavUó-nevclőiuuukáru ítéltél* munkahelyének igazolatlan elhagyásáért A munkafegyelem sú­lyos megsértésével veszélyez­tette Jegyugya János segéd­munkás a Bajai 64'2 Építési Vállalat mélykúti építkezésén a terv vaíóraváltását azzal, hogy munkahelyét önkényesen elhagyta. A bácsalmási járásbíróság nemrég vonta felelősségre Jegyugya Jánost A bíróság ítéletében 3 hónapi nevetömun- kára ítélte, mely idő alatt munkudíjának 20 százalékos csökkentésében részesülhet, A javító-nevelőmunkát munkahe­lyén, a 64/2. Építési Vállalat mélykúti építkezésén köteles elvégezni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents