Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-13 / 10. szám
Az agUációs munka néhány ta paszta kit a Hercegszántón. _ a Bajai Gyapjúszövetgyárban be- «• vezetett újítások jobb eredményekre vezettek. — Nemzetközi Szemle. AZ MDP UÀCSKISKl'KMËGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁN A K LAPJA VHj ÉVFOLYAM, 10. SZÁM 4rn Sitt liitor 1953. JANUAR 13, KEDD Jó tennel ti si tervvel tszcs-ink fejlődéséért Megyénk termelőszövetkezetei az elmúlt év végén jó gazdához illően számadást készítettek- A számadás visz/ szatiikrözi egész évi munkájukat. A számok azt mutatják, hogy ahol az elmúlt évben a termelőszövetkezeti csoportok reális tervet készítettek, ahol megvalósították tervük követelményeit, ott a munka eredménye a magasabb jövedelem részesedésben mutatkozik meg Az idén mén a múlt évinél •s ' magasabb követelmények állnak termelőszövetkezeteink előtt. s ez fokozza a tervkészítés jelentőséget. A termo lesi terveket alapos munkává] kell előkészíteni. Az elmúlt év sok tapasztalatot ad az üzemterv készítésére. A zár számadások megmutattak, hogy mennyire volt jó és mennyiben felelt meg a köve- telménveknek a szövetkezet multevi üzemterve, Az elmúlt év tapasztalatai azt mutatták, hogy tavaly sem a járási ta aáea mezőgazdasági -osztályai, sem a termelőszövetkezeti csoportok à tervkészítésnél nem álltak hivatásuk magas.atán, A tavalyi tervek legtöbbje nem g helyi adottságoknak megfelelően készült. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya sem adott olyan segítse' get, amilyet a munka meg ki várit volna. A járási tanácsok pedig nem fordítottak arra ■Jondot. hogy a tervkészítésnél kidomborodjon a nagyiize 'mi jelleg. A termejőszövetko zeti csoportoknál igen gyakran sok különféle növénytermesztést állítottak a termelési tervbe, ezzel elaprózták a földterületet és megnehezítet ték a gépek jó kihasználását. Például a kecskeméti Dózsa •‘ál, ahol 40 növényfajtát termeltek. A gépál lom á sot agro- nómusái sem adtak elóg segítséget a termelőszövetkezeti csoportoknak- Igen gyakran csak 5—10 percig tartózkodtak a csoportoknál és akkor is főleg a gépi munka tervé vei foglalkoztak. Az idén a multevi tapasztalatokon okulva termelőszövetkezeti csoportjaink úgy készítik üzemtervüket, hogy a terv készítéssel egyidejűleg a bevételi-kiadási előirányzatot is elkészítik. Tavaly csak júniusban készült el ez az előirányzat és így a terveken már módosítani nem lehetett A tervkészítés és az qlőirány- satkészítés egyidöben azt jelenti, hogy ahol <z növénytermesztési terv nem jövedelmező» ott fokozottabban kell alkalmazni az új agrotechnikai eljárásúkat. Az- idén tehát i; c-|í o-pejt* .iáink nagyobb gondot fordítanak az agrotechnikai mód szerek alkalmazására. Gd'ő elvtárs a Központi Vezetőség november 29-i ii.ésén azt mondotta: ,’Az ezévi tapasztalatok azt mutatják, hogy ott, ahol betartották és betartják a- alapvető agrotechnikai előírásokat, az eredmény nem ma rád elé’ Az idén tehát összhangba hozzák a termelési tervet a jövedelmezőség kérdésével. Az új begyűjtési rendelet lehetővé teszi, hogy a terme• lőszövetkezeti csoportok bizonyos esetekben a gápállomá soknak nemcsak terményben, hanem készpénzben is fizethetnek. Egy másik rendelet pedig a mezőgazdászok fizetését függővé teszi a termelő szövetkezeti csoportok tervter jesátésétől- Elősegíti a tervkészítést az is, hogy a munkaegység könyvecskében, szereplő országos normákat most mindenütt helyi normákká alakítják át. Megyénkben a dunavecsel járásban. Kecskeméten, a halasi járásban a termelőszövetkezeti csoportok már foglal koznak tervük elkészítésével. Nem egy szövetkezetné) az új tervet már csoportértekezleten is letárgyalták. Az éves termelési tervek elkészítésénél ugyani» be kell vonni az egész tagságot, mert csak így lehet majd az elkészített tervek végrehajtását biztosítani. — Legyen a tervkészítés közös munka és legyen a végrehaj lása is közös harc kérdése. — Minden dolgozó lássa milyen feladatokat kell megoldania az esztendő folyamán. A feladatok végrehajtásában a termelőszövetkezeti csoportok kommunistái mutassanak példát, Sztálin, elvtárs azt tanítja«’ ,,A mi terveink nem tervjóslatok, nem tervtalálgatások, hanem tervutasítások, amelyek kötelezőek a vezetőszervek számára és meghatározzák... a jövő gazdasági fejlődés irányát.” Az elkészített terv tehát törvény minden terme: lőszövetkezeti vezető és tag számára. Végrehajtása min denki számára kötelező. Végrehajtásáért közösen induljon Iiareba termelőszövetkezetünk tagsága, hogy az 1953-as gazdasági év megsokszorozza a múlt évi eredményeket. Ezt azonban termelőszövetkezeti csoportjaink úgy tudják biztosítani, ha mindenütt teljesítik vetési tervüket és ha jók megszervezik a munkát. Ezért termelőszövetkezeti csoportjaink mindenütt nagy gondot fordítsanak a jó brigád szer vezetek kialakítására. Nemcsak a fC'Idtcruletjisa keil iota, à Fokozzák tanácsai nk az áj begyűjtési évben a kezdeti já lendületet Megyénk <>z elmúlt évben minden terményből es termék nemből adósa maradt álla muriknak- Doigozó parasztságunk döntő többsége határ időre eleget tett beadási kötelezettségének — a kulákok és iiszályhordozóik szabotálták a tervteljesítést. — Tanácsaink egyrésze tétlenül nézte, vagy későn eszmélt rá a fondorla tos kulákság szabótáfásaira Az elégtelennek bizonyuló^ irányító, szervező és mozgósító munka rányomta bélyegét egyes községek egész évi terv teljesítésére és begyűjtési munkájára. Most, az új év kezdetén tanácsainknak éber figyelemmel kell kísémiök a begyűjtés menetét. Szerveznie kell a dók gozó parasztságot, mozgósítani a takács tagságot, a tömeg- szer vezetéket, az állandó bizottságokat, hoOu a tavalyi tapasztalatok nyomán nehogy ezévben is későn vegyük észre az osztályellenség kártevő romboló, ellenséges munkáját. A dolgozó parasztság becsületes tömegei már az új esztendő első napjaiban bebizonyították, liogv tudiák köte iességüket. A sokezer iól teljesítő dolgozó paraszt közti, meg kell említenünk özvegy Nagy .Jánosné alpári (i hol das parasztasszonyt, aki már 1953. évi tojásbeadási kötele zettségét 120 százalékra. __ baromfibeadását 117 százalékra teljesítette. A kiskunfélegv házi járásban a sok. iól telje sítő közül Nemes Mihály pál- monostori dolgozó paraszt példáin a kiemelkedő, mert ő is teljesítette már 1953. évi beadási kötelezettségét, tojás ból 110. baromfiból 100 százalékra. Dodok Jáno.s kiskunhalasi. Haris Lajos hajósi, idős Kassai József báesszentgyör gyi. - Odrobi-na János mély; kúti, özv. Tóth Jánosné bajai dolgozó parasztok^ Selypes La.iosué kerekegyház: járási tanácstag és még számosán máris teljesítették egész évi tojás- és baromfibeadási elő írásukat. Az élenjárók példamutatása nyomán megyeszerte számos dolgozó -paraszt az egész évi beadás negyedévi vagy féléin te.ivét már január efofi narr falban teljesítette. Ezt bizonyítja, hogyha ősz sZéhaeonlítjuk megyénk ezévi hót napjának felvásárlását a múlt év ezen időszakával: a dolgozó parasztság baromfiban ez idő alatt jóval túlteljesítette a múlt év ezen idő szakához viszonyítva a tervet. Ezt a kezdeti jó lendületei kell állandóan felszínen tarta niok és fokozniok tanácsainknak. Az egész évi begyüjté*-- cikerét döntően megszabja a kezdeti megindulás. Az új be- «rvüitégi törvény sikeres vég rehajtása mellett azonban párhuzamosan kell szor£al mázni a múlt évi hátralékok maradéktalan begyűjtését is: A tavalyihoz viszonyítva csaknem megkétszereződik megyénkben az öntözéses terület ezévben Az elmúlt esztendőben megyénk termelöcsoportjai összesen 724 boldon folytattak öntő zéses gazdálkodást. Ennek nagyobb részén, zöldségtermelés- folyt, de 263 holdon már a tavalyi évben sikerrel végeztek szántóföldi öntözést. A solt- szentimrei Béke csoport búzát, a ki.skunfé’egyházi Vörös Csillag, a gátéri Vorosilov a gyapotvetést öntözte, Az 1953-as évben csaknem megkétszereződik megyénk termelőszövetkezeteiben az öntözéses terület. A bizottság 1070 holdra szóló javaslatot terjesztett fel a földművelésügyi minisztériumhoz. A bajai járás ezen felül kérte még külön 1050 hold öntözötelep pótkijelölését is. Az öntözéses kertészet kibövü lésén túl ezévben megnagyobbodik az öntözött szántóterület Kapások öntözésére több- Száz holdat irá»yoz a terv, , de bevezetik az öntözést a takarmánytemiesztés, va- lami"t a rétek, legelők vonalán is. Összesen 410 kateszteri hold esik ez évben teljesen új öntöző építés alá. Legdöntőbb a tervnek az a pontja, amely szerint a kunszentmiklósi járás területén ez évben 100 hold öntözött területen megindul a rizstermesztés. Hatalmas jelentőségű lépés ez 'megyénk mezőgazdasági fejlődésében. A felszabadulás előtt csak merész álomként gondoltak arra egyesek, hogy ezen a területen a rozson, kukoricán és szőlőn kívül mást is lehet termeszteni. S íme: a gyapot máris meghódította földjeinket, termesztünk már gumipitypangot, földi mogyorót és ea évben bevonul ter melegünkbe a rizs is. A kibővített öntözés alapja a dunavölgyi főcsatorna, a Duna és Ferenc-csatorna. A foktői árapasztó csatorna elkészülésével, — ameiy rövidesen megtörténik — újabb hatalmas lehetőség nyílik az öntözésbe való újabb területek bevonására. Majd háromezer hold területen létesül az idén megyénkben víztárolóépíiés az őszi és téli csapadék tárolására, limános (gravitációs) öntözési rendszer és egyben a halastavak helyreállítása. A járások területén nagyszabású talajjavitási és taiajelő- vizsgájati munkált indulnak. A kunszentmiklósi járásban 70 hold szikes területen kezdődik meg a talajjavítás. A kalocsai járásban összesen 540 holdat vonnak javítás és • elővizsgálat alá, A bajai járásban 50 holdon építenek víztárolót, 100 holdon a halastavakat állítják helyre, A nagyarányú munkálatok máris több helyen megindultak, Az öntözésben érdekeit termelő csoportokban a tagság téli fog lalkoztatását biztosítják a meginduló munkák, a földkiemelés, stb. Kormányzatunk nagy segít séget ad ebbőn is. Munkaegységenként 8 forin tot ír elő az öntözési rendszerek építésében részvevő tszcs-tagok részére s ezt az összeget a végzett munka után hetenként azonnal kéz- hezkapják, Az öntözés így segíti megyénk dolgozó parasztságát az aszály- lyal vívott nehéz harcban, így válik függetlenné a Szovjetunió példáján mezőgazdasági termelésünk az időjárás sze ezélyeitöl. Az öntözési rendszerek kiépü lése elsősorban a termelőszövet« kezeti gazdálkodás vonalán jelent majd hatalmas fejlődést. Tei melőcsoportjainknak ezért min den erővel bele kell folyniuk az építkezési munkálatokba. Ezenkí vül minden csoportunk nézzen körül háza táján és ahol bármilyen lehetőség kínálkozik az öntözéses termelés megva-ósitá sára, bátran használják azt fel. A befektetés és fáradság sokszorosan megtérül a bőséges tőr méshozambau. brigádokat, hanem fel k^U eze relui a szükséges eszközökkel isOlyan -termslesi tervre ”sn ií&át - 7n irség ajjjç’y glgsegjti a közös vagyon növekedését s ezzel együtt a tagok jövedelmét is- Minden terv csak any- nyit ér, amennyit végrehajtatta* Ifelníg; TétíintfiÉ teMt minden szövetkezeti tag olyan törvénynek a termelési tér”'-* amelynek betartása fontos feltétele további megszjlárdulas■ sak. & további beidogTiláiSsaiü.
