Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-07 / 5. szám
Jobb szervezési és felvilágosító munkával harcoljon Gátér a vetés befejezéséért ENYHE potv küszöntöU tek a gátéri határra. a,z éiez»- íkai gyenge fagv egykettőre felenged a reggeli napsütés' lien. A községbeQ azonban mégis gyengén halad a ve* tág. .Alig pár fogat, dolgozik, Pedig a község hiánya tüzel 400 hold. Ebből alig né hány holdat vetettek el a tar* tájék területeken. Az egyéni leg dolgozó Parasztok közül többen néni vetettek el. sőt a Vprosilgv termelőszövet kezet is tartozik még 5Q hold búza Vetéssé], A •községben 11 ku- lák egyáltalán, négy kplák pedig csak részben teljesítette vetéstervét. A közséd lemaradása méa a vetés kezdetére imúlik vissza. Már akkor gyengén folyt a felvilágosító munka és a kid a* fcok kihasználták ezt. Azt hí’ tisztelték, „őröljétek he az összes kenyérgabonát, ami beadás után még feleslegként mutatkozik, vetőmagról majd gondoskodik az állam”, llosz- fcZii kocsisorok álltak naponta ti lisztcsereteleu előtt. Nem y olt aki figyelmeztesse a dolgozó parasztokat; „hagyjatok vetőmagot, mert. ha nem vettek. nem arattok” Akik felültek a kulák hí reszteléseknek, Ezok becserélték ,összes ke nvérgnhonájukat és. mikorra vetésre került a sor. az államtól várták a segítséget. KÖZSÉGI PARTSZEG- iVEZET és tanács későn ébredt fel, késve jött rá. hogy ahol elhanyagolják az agitá- ciót. ™ ott működésbe lén az ellenség. Az altitációnak mast eines vief/ a kellő politikai tartalma. A tanács elfogadja, hogy azok a dolgozó parasztok ultik még nem vetettek el,_ arra hivatkozzanak, hogy nincs vetőmagjuk és nincs pénzük megvásárolni azt. Azonban liem figyelmeztette idejében például Bukiki János dolgozó parasztot sem. — akj nemre gén vett egy lovat és akj még nem vetette el a kenyérgabo- máját. — hogv lóvásárlás hejvett vetőmagot vegyen. Nem magyarázták meg Buiáki Jánosnak. hogy a-„ jövőévi kenyérről van szó és a lóvásár- íág várhatott velria, még, ,an mái is inkább, mert egy lóval már rendelkezett. Samu István í> holdas dolgozó parasztnak van vető magja két holdra, és még eem vetette el. ö is felült a kulák híreszteléseknek és úgy gon- idolta. hogy majd az állam ad teekj vetőmagot. Mindezek igazolják; bogy jobb felvilágosító munkával biztosítani lehetett volna a vetés befejezését Gátéren is Persze, a község vezetői, a várt szer vezet és a tafktQS részéről úau gondolták, hagy mean az uiaaától, és nom igyekeztek leküzdeni a nehézségeket. nem harcoltak keményen az ellenséges hírverések ellen. Most perszo kapkodnak í'űhöziahoz. A tartalék- területek elvetését az io akadályozza, hogy a helyi földművesszövetkezet semmiféle felelősséget nem érez ezzel kapcsolatban. A ta uács mozgósított uKvau pár fogatot a vetéshez, azonban a földművesszövetkezet részéről senki sem meut ki a batárba segíteni a munkákat. Nem mérték fel például, hogy egy egv fogat, mennyit végzett naponta. Pedig ez szükséges ahhoz. hogv megállapítsák a díjazást, Sőt a földművesszö- vet.kezet ügyvezetője. Táncos MihálV pedig egyszerűen ki jelentette, hogy ,>ö nem vállal felelősséget’1 a tartalék terű. letek bevetéséért/? Ez az oka unnak, hogv mintegy 70 mázsa vetőmag all a f'öjdművesszö vetkezet raktárában és ebből alig vettek eg-y-két mázsát igénybe. A tartalék területeken a vetést eddig csak úgy lehetett biztosítani, hogy Bálint Mihály, a községi tanács mezőgazdasági előadója saját maga irányítja a munkát sőt a vetésben is résztvesz. A VOROSfL.ÜV termelőszö vftkezetben szintén vetőmag hiányra hivatkoznak, ugyan akkor az újonnan belépő tagoktól nem követelték meg hogy földjükkel a vetőmagot is hozzák magukkal. Az ú„ belépők legnagyobb része nem adott vetőmatt'Ai mert úgv vélekedett, hogv majd £ termelőszövetkezet goudosko diic a vetésről. A jövőévj kenyérért folyó harc egyik állomása: a v'etea befejezése. Ez komoly erőpróbát jelent a gátéri pártszervezetnek és tanácsnak. »Mér- iék íet helyesen a lehetőségeket, küzdj ék le a nehézségeket és minden erőt mozgósítsanak a munka befejezésére. A fel- világosító munka állandó fo hozásával harcoljanak a vetés sikeréért, tehetetlenség helvett, keményebben harcolja nak az osztályellenség ellçn. Meg kell magyarázni a népnevelőknek. azoknak a dolga zó parasztoknak, akik még hátra vannak a vetéssel, hogy lövőre. is kell teljesíteni a beadást, akár. vetnek, akár nem és a beadás teljesítésére való felkészülést az is jelenti, hogy elvégezzük a vetést. Kislakásépítési akció indul az állami gazdaságok dolgozói részére Az elmúlt év termelési ta pasztaiatai bizonyítják: igen fontos, hogy a? állami gazda Ságok dolgozói állandóak legyenek. Különösen az ál lattenyésztés területén van en nek nagy jelentősége, ti» szükség van arra Is; hogy 3 növénytermelők, ■ traktorosok 13 éveken keresztül szonosat legyenek. Csak így valósítható meg az állandó munkaszervezet. Ennek g törekvésnek egyik fontos feltétele, hogy az állami gazdaságok munkásai a köroyé~ ken lakjanak, lakóházuk munkahelyükhöz köjei legyen. Ezt segíti elő a kislakásépítési akció, amelynek keretében a nép állama mintegy 2uUí> család számára teszi lehetővé, hogy munkahelyéhez közel építsen magánalt családi házat. Az egyszobás lakásra 18.000, a két szobás lakásra pedig 24.000 forintos hitelt kapnak a dolgozók. Ezt az összeget egyrészt anyagban kapják, másik részével az építöváüalat, vagy építő- brigád bérköltségeit fedezik. A lakásokhoz a helyi tanácsok ingyen adják a telket. Az építés szükséglete szerint. felvett hitelt húsz év alatt kell visszafizetni, A kedvezményes építkezésre a jelentkezések most folynak. .(MTI) lileuiáró úllatteuvésztő DROZDIK ISTVÁN a kiskunfélegyházi Dózsa tsz sertéstenyésztője. Más odma gavai 80 darab mangalica anya- sertést gondozott. A terven felül 71 malacot nevelt fel. Bevezette a kétszeri fíalást, csaknem teljesen kiküszöbölte a hullást a tisztaság fokozásával. A nyári hőség idején a malacokat nem szalma alomban. hanem száraz homokon tartotta, a kutricák falait, deszkázatát állandóan fertőtlenítették. A sertések ellése Idején még éjtszaka is a fial- tatóban tartózkodott. íVi'rii halad a &itósás JSugyburíteskáti A községi tanács és a földműves- szövetkezet vezetői egymásra hárítják a felelősséget Rákosi elvtárs az ország- gyűlés előtt mondott beszédében hangsúlyozta; »A rossz tukartnám/termés következtében most komoly gondot okoz a viegnövekedett állMtáilomány átteleltetése. Vigyáznunk keit hogy a rendelkezésre álló takarmányt gondosan őrizzük meg, takarékoskodjunk a meglét övei biztosítsuk, állatáttomán u addig is, míg újra zöldtakarmánnyal tápldi- hci.tjak,. tw csökkenjen.” Nagybaraeskán hem fogadták meg Rákosi ’ elvtárp szavait. mert a tervben előírt 1450 köbméter takarmány ?m- lyett, eddig csak 200 köbmé-» tért silóztak, annak ellenére; hogy a silózáshoz szükséges takarmány rendelkezésre állt« hogy az Mi az oka ennek a nagymérvű lemaradásnak ? Az.’ hogy a tanács a, föld művesszövetkezeíre hárítja £ •silózási terv végrehajtását, füldművesszövetkezet, meg tanácstól várja az intézkedést Ettől azonban még nem telnek meg a silógödrök. A nem törődömséget igazolja például az is, hogy a községi tanács a Petőfi termelőszövetkezet felesleges áfpaszalmá.iából hetekkel ezelőtt nagyobb meny uviséget vásárolt. Ennek be- szállításáról azonban a három kilométerre fekvő Rimán puszta vészről már nem intéz kellett. A tanács most azzal (.érvel”, hogy a beszállításhoz járha tatíanná vált az út. A három út közül azonban csak az egyik járhatatlan, a másik kettő használható. Ezek az utak körülbelül fél kilométer kerülőt jelentenének. A tanács ezt nem akarja látni és a vezetők egymásra hárítják « felelősséget. Bányai József tanácselnökhelyettes azzal érvel mint pénzügyi csoportvezető, hogv ..nem ért mezőgazdasághoz”. Szendrő- di János vb--titkár pedig úgy nyilatkozik, hogy nem az ő 'ciadata a silózási terv végre- íaitásának elősegítése. Nincs tehát gazdája a nagybaracskai tanácsnál a silózási terv vég* óhajtásának. Más hiba is terheli a tanácsot. A eilózás megkezdésekül hozzáfogtak egy 500 köbméter takarmány befogadására alkalmas silógödör kiásásához. Ennek befejezése után egy újabb elkészítéséhez kezdtek, ezt a munkát azonban a köz eógi tanáes hamarosan leálH-, tóttá. A nemtörődömségei igazolja az. is, hogy a község vezetői eltörik, hogy a kiküldött igafogatok vontatottan szállítsák a kukorica szárat. Lgv-egy fogat alig 5—ö kév; kukorieaszárrai fordul. Az ellenség kihasználja* hogy a tanács iau elhanyagolja a silózást és különböző híresztelésekkel igyekszik akadályozni a terv végrehajtását Azt mondják a baracskai feu- lákok, hogv nem érdemes siló takarmánnyal etetni az állatokat. mert a fej átveszi a ta kanmúiv szagát. A községben gyengén megy a felvilágosító munka és Uem igyekeznek- a oárt és a tanáé» vezető) szétzúzni az ellenség hírveréseit. Nem mutatnak rá a népnevelők arra. hogy ilyen eset c?ak akkor fordulhat elő. ha a tejet huzamosabb ideig a siló- takarmány közelében tarolják. A nagvbaracshai tanácsnak és f öldmüvesszö vetkezetnek sürgősen változtatni kell Wu-- (fatartásán és a munka meg- gyorsításával az öaztálvbara fokozásával mielőbb meg kell valósítani silózási terhét. Az eddigi mulasztással már eddig is súlyosan veszélyeztett« a kétéves állattenyésztési terv végrehajtását, a község állat- állományának áttejeltetéséi’ A községi tanács ég a földimí" vessző vetkezet ne egymásra hárítsák a felelősséget, ha nem közös erővel fogjanak hozzá a terv végrehajtásé hoz. Hogyan teleltessük át juhainkat Állattenyésztési tervünk sikeres teljesítése, sőt túlteljesítése a juhtenyésztés vonalán is fokozott feladatokat állít elénk. Ennek érdekében az első feladatunk az állomány szakszerű, gondos átteleltetése. Amíg a hóviszonyok megj (' Malenkov, a Szovjet* 1 unió Kommunista Partja Központi Bizottságának titkára a párt XIX. hongreez- fiZusán tartott beszámolójában «rámutatott arra. hogy a Szovjetunióban jelenleg 5? millió ember tanult. A világtörténelemben nem volt még pél- pa arra. liogv egv országban t-unyi ember tanuljon. Ospk a f zocializmus országában _ van i.hetőség a népoktatás ilyen (arányú kifejlesztésére, A népoktatás felviróAzású: Vak, alania a szovjet név anyagi jólétének, kultúr yzínvona- Ïárkik folytonos emelkedése, s fiz az állandó, uugv figyelem, melyet a Kommunista Párt s R szovjet kormány az ifjú go- ne ráció nevelésére fordít. A. gzocíalizmus országában., év- fői-évre bővül az általános Képzőst szolgáló iskolák, technikumok. főiskolák hálózata, szakadatlanul nő a, , tanulók száma- Csak a második világháború utáni évikben 23.500 (ij, korszerű iskolát építettek. melyekben világos, tágas elő Bdóternrek, szertárak s könyv- tárak vániiak- löől-ben 25 százalékkal többen végezték el az 5—-10 osztályt, mint 1940 ben- A technikumokban' én egyéb kízépfokVi szakiskolákban tabulók száma 4Ö százalékkal fiôyçkedett ugyanez Matt az idő alatt. Az általános középfokú oktatás leié Elmondotta; %judmitu Dubrovinu, az OSzSzSzK közoktatásügyi miniszterhelyettese A szovjet állam minden gyermeknek lehetőséget nvuit arra, hogv anvanvelvéu tanuljon. A szovjet hatalom évei alatt dS nemzetiség teremtette meg írásrendszerek Most 119 nyelven folyik a tanítás a Szovjetunió iskoláiban. A Szovjetunióban a legutóbbi S0 év alatt mintegy 00 ez> r Új iskolát építettek. Ötven- nvolcezer iskola épült a nemzetiségi és autonóm köztársaságokban. Az Októberi borra- dalom előtt Ta.dzsikisztánba.ú 200 emberfő jutott egv írni- olvágni tudó, s szinte nem volt írni-ülvasni tudó u.ő az országban- Szovjet Tádzsikisztánban vines már irástudatlmi felnőtt. A. háború utáni években áttértek az ingyenes általános hétosztáiyos oktatásra. szakadatlanul nő a, középfokú oktatásban részesülök száma- Az 1952- évben a Tad* zsilr Szovjet Szocialista Köztársaságban ötször annyi gyerek végezte el a. középiskolát, mint az 1948-as évben. R g ve tien összehasonlítás megvilágítja. milyen nagy arányú a népoktatás fejlődése ebben a köztársaságban. Tádzsikisztán lakosainak száma csak töredéke a vele szomszédos Afganisztánban élők számának, mégjs - Tad- zsik Szovjet Szocialista Köztársaságban tízszer aunvi az általános iskola és a középiskola, mint Afganisztánban. A Szovjetunió népoktatásának nagyszerű fejlődése akkor látszik igazán, lia a kapitalista országok népoktatásának helyzetére gpmloíunk- Ezek az országok óriási összegeket költenek úi háború élőkészt tégére, de siralmasan csekély összegeket fovdjtan-aik oktatásra. Az Amerikai FJayesiiU Államokban például, több miül 10 millió írástudatlan van. Az iskoláskorban lévő gyerekek 33 százaléka nem jár iskolába. A szovjet állam óriási ösz- szegeket irányoz elő népoktatásra. s ez az összeg évről* évre nagyobbodik. z\z oktatási költségek összege 1840-beu 22.5 milliárd rubel volt. 1952- ben már 60 milliárd rubel. \ Kzovjatunió _Kommunista Pártja XIX. kon'. gressZíjséu elfogadott ötödik ötéves terv előírja a Szovjetunió népoktatásának további fejlesztését; A kongresszus határozati értelmében az ötödik ötéves terv végére a köztársaságok fővárosaiban, a vidékek és területek székhelyein, valamint a nagv ipari központokban át kell térni a hétosztáiyos általános oktatásról az általános középfokú oktatásra, s, meg kell teremteni az előfeltétele; két ahhoz, hogv a következő ötéves terv óvei alatt a többi városokban és községekben i3 teljesen meg lehessen valósítani az általános középfokú Oktatást. Ez azt jelenti., hogy néhány év műim a középfokú oktatás is általánossá- válik a szocializmus országú ban. A kongresszus kitűzte azt a feladatot is. hogy meg kell valósítani u középiskola-, hun a 'műszaki[ oktatást, s meg kell tenni az általános niíipa ki. oktatásra való áttéréshoz szükséges intézkedéseket. Ez lehetővé teszi a társadalom tagjainak azt, liogv szabadon válasszanak megfelelő foglalkozást, lehetőséget nyújt nekik arra is. hogv no legyenek egész életükre egv foglalko-- tóísiio? kötve. Megvalósul az a sztálini pel- kitűzés, hogy yftlsmeni,yj szovjet munkást é« parasztot kulturálttá és műveltté keil engedik, legeltessük jószágainkat. Ha aa időjárás mostohábbra fordul, helyezzük ju tudnkat megfelelő méretű «9 Fekvésű világos., száraz, jól szellőztethető. huzatmante®. bőven almozott istállóban. *r~ Legeélezerübb és legolcsóbb a télvégi, koratavaszi bárányoz- tatás. mert az anya és a báránya korán a legelőre kerüu A vemhes anyákat különös gonddal készítsük e]p a fia* lasra. ' Ilyenkor ad.iunk a széna, mellett abrakot is (árpa. zab. kukoricadara, korpái vigyázva arra> bogsr gok répa, hurgobva. szalma, penészes takarmány.' hideg ivóvíz., könnyen elvetélést okozhat'. Ha mncs_ mogfelejö menny?' aégű szénánk, megfelelően ké szítéit, silótakaimúnyt adjunk állatainknak. Ha aa anyákon a közeledő elles jelei mutatkoznak, zárjuk külön kis rekegzekho #9 itt az el'és után addig marad ianak. amíg az agya és báránya megerősödött és az anya már jól szoptat, Ezután a töb bi közé engedhetjük őket. A bárány már három hete®.ko rában eszeget. Éhben a? időben egy kis abrakot is kupi«, (zabdara), amikor :,r idő «n gedi, az anyák legeljenek, mer! a szabad levegőn és « nap,óD való mozgó3 eleuSedhetetçm - a zavartalan éleim Üköd ésh ív.. Minthogy ilyen csapadékai időben a léhveg bőre könnyei; feirnaródik és ’ífv fertőzés is könnyebben bekövetkezik, a legel őr eha.itá* előtt a sláí?2 lábvéget közömbös zsivade-' kai. növényi olajjal vékonyan kehi üt- beDr. Vuss Antul . állatorvos, Orgovusy.-.
