Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-04 / 3. szám

A. na£*j baracskai Feíííi silóxasi ícrvéuck teljesítésevei biztosította az állatállomány növekedését és fejlődését A nagybaracskai Petőfi ter­melőszövetkezet tagjai liüO köbméter takarmányt már be- sílÓztak. További 30Q köbméter takarmány silózása pedig most folyik. — De van még annyi szá­runk, hogy újabb 200 köbméter silótakarmányt kéSzitsüu-í — mondja Jámbor Dezső, az állattenyésztési brigád vezető. jc. A Petöfi-brigád tagjai féltő gonddal örködnek állatáUomá. nyűk felett. — Megnőtt az ál­latállomány, megnőttek a gon­dok is ~ mondják és mikor, olvasták Gerő elvtárs beszédé­nek azt a részét: „igen komoly erőfeszítése­ket kell tennünk az ál- . latállomány fenntartása, át. telcltetése és mennyiségi továbbfejlesztése érdeké­I abrakolás esetén izesebbé te­gyék. A tehenészetben harmadrész­ben silótakafmányt etetnek. A sertésállomány etetésénél pedig korpa- és takarmányliszttel na. ponta és sertésenként 2—3 kg silótakarmányt adagolnak. Az állatállomány súlygyarapodásá­nál már megmutatkoznak az eredmények, A sertések naponta közel fél kg-pt híznak, a fejős­tehenek fejési átlaga pedig napi 8' literről, 8—9 és fél literre emelkedett. Az állatállomány erőnléte is növekedett — Jusson, de maradjon is — mondja Jámbor Dezső. — Mész, szí még az idő, mikor az első zöldtakarmányt etethetjük. A jó gazda pedig előrelátó. E söbb azért, hogy a sifótakarmány- ból még a tavaszi napokra is maradjon, másszor azért, mert a több állattartás több trá. gyát jelent. A több trágya pe­dig magasabb terméshozamot eredményez kint a. földeken. A takarékosságról sem sza­bad ám megfeledkezni — ma gyaiázza még Jámbor Dezső — Mert a Petőfi sem feledke­zett meg róla. Hiszen a sertés- állomány részére készített kü- töu silótakarmánnyal kiszámí. tolták, nem kevesebb, mint 52 mázsa kukoricát takarítanak meg. A " Petőfi termelőszövetkezet­ben elegendő takarmányt sUóz- tak még időben, most nincs gond a téli átteleltetésre. Nem veszé­lyezteti a takarmányhiány az állatállomány növekedését, fejlő­dését, tejhozamának emelkedé­sét. ben” — egyszerre merüjt fel mind­nyájukban a gondolat, minden fellelhető és rendelkezésre álló takarmányt elstlózni, hogy a szövetkezet állatállományának tejlödését biztosíthassák. Az eddig elsilózott takarmány csalamádé, zabpelyva é3 répa- szelet keverékből áll. A ku­koricaszárat pedig', melyet most 'silóznak, sós víziével öntözik egyrészt, hogy tápértékét meg. védjék, másrészt pedig, hogy A szövetkezetek részjeíjybefizetési versenye A i'öldrjiűvesszö vetkezetek rész.íe&v hátraléka inak rende­zése. érdekében a járási szö­vetségek -egy másközti ver­senyt indítottak. Az utolsó két értékelés szerint az első Ítélvén a kecskeméti járási szövetség áll 4317 forint befi­zetésével- Eredményüket úgy érték el, hogv a szövetkezetek 20 leöiobb aktíváját állítot­ták be a hátralékban lévő dől gozó parasztok- lelátogatására és meggyőzésére. E felvilágo sító munka nyomán 130 sző vetkezeti tag fizette be kát ralékát. A második helyre a kiskun halasi járási szövetség került A halasi járás szövetkezetei l6f> szövetkezeti aktívát moz gásítottak. Fej-fei mellett ha lad; á; kalocsai és kiskunfél egyházi járáéi szövetség. Mindig csak kapni — sohasem adni Ez a szellem uralkodik szá­mos termeiöcsoportunkban. A megyei tanácshoz naponta számös Ítélés, sőt követelés érkezik be: újabb és újabb hitelt, segítséget kérnek a ter- melőcsoportok — és nem is a közös vagyon gyarapítására, hanem szétosztásra. Kormányzatunk méltányolja is a természeti okok miatt kiesett termést, a nehézsége, két és jogos esetben nem is ké­sik a segítséggel. De megen­gedhetetlen az, hogy rossz munkát végzett csoportok szinte követeléssel lépnek fel államunk felé. A katymári Sztahanov termelőszövetke­zet beadási kötelezettségét csak részben teljesítette és döntően azért nem volt ter­mése, mert rossz volt a mun. kafegyelem, sokezres károkat okozott a hiányos növényápo. lás, és a kései betakarítás, A közös állatállományt mellőz­ve a meglévő takarmányt szétosztotta k — most nagy- összegű állami segélyt kér­nek, De ugyanígy tesz a télegyházi Ej Élet és igen sok csoportunk ahelyett, hogy egy kis erőfeszítéssel maga próbálná megoldani a nehéz­ségeket, Eléggé el nem ítélhető, gyökeresen kiirtandó álláspont ez termelöcsoportjainknál. Mi­kor értik meg végre ezek a csoportok, hogy nem lehet folyton kérni és követelni államunktól, ugyanakkor Semmit sem adni? Milyen jogon kér segítséget az a ter. melőcsoport, amely beadás nagyrészével adós még ? Ho­gyan értelmezik ők a munkás- paraszt szövetséget: vájjon mindig csak a munkásosztály adjon, áldozzon a azociallnnu» építésére ? Csoportjainknak meg- kell végre tanulntok: a rájuk eső terveket teljesíteni kell és ahogyan gazdálkodnak, úgy részesülnek. A rossz ered­ményekért elsősorban önma­gukat okolhatják, meg kell tanuiniok a jobb munka- szervezést. szilárdabb rnun. kafegyelmet, az új eljárások gondosabb alkalmazását. A kényelmesség, a „ha niiicsj majd kérünk" álláspont he­lyébe több önbírálatot, erőfe­szítést, közös összefogást a nehézségek saját erővel való megoldására —- ez a feladat tenuelöcsoportjainkban ! Szoros kapcsolatot az állattenyésztők és az állatorvos között Azonosak a lehetőségek és nehézségek, mégis mások az eredmények a vetésben Drágszélen és Homokmégyen Tavasziasan enyhe idővel köszöntött be az új esztendő. A homokmégyi határ vetetten föld­jei azonban hiába várják a magot. A határban alig pár fogat végzi a vetést. Pedig a község hiánya több mint 900 hold. Ebből mindössze 30—40 holdat vetettek el, azt is a tartalékterü­leten. A homokmégyi tanácsházán elkeseredett, tehetetlen a hangulat —-Mindent megtettünk — mondja a tanácselnök, — Ki3gyüléséket. pa- rasztgyüléseket tartottunk, megmagyaráztuk a vetés fontosságát. Egyenként behívtuk a hátíA- tékosokat, beszélgettünk velük, de semmi ered­mény. A dolgozó parasztok nem veinek,' Foly­ton a vetőmagra hivatkoznak, hogy nincs. A tanács szerint á kulákok és kisparasztök elvetettek, döntően a középparasztok tartoznak Ezt a kimutatás megcáfolja, A Romsics-kulá- kok még semmit nem vetettek, dé akad több Ilyen kulák is. Ezek a kulákok pedig befolyá­solják a középparasztokat. Az eredménytelenség első és fő oka Homok, mégyen az, hogy a vetés elvégzését nem poli­tikai feladatnak tekintik. A pártszervezet alig segít a tanácsnak. Az a pár mechanikus intéz­kedés pedig — mint kisgyülés, vagy paraszt- gyűlés megtartása — amit a tanács tett; nem elég arra. hogy meggyőzzék vele a közép­parasztokat. Egyéni agitáció pedig nem folyik a községben, a népnevelők nem járnak rendsze. résén. A drágszéli párttitkárnak, aki átjár Homokmégyre, arról panaszkodott néhány dol­gozó paraszt: — velünk a mi községünkben ve­zetők nem beszéltek a vetőmageseréröl, a ked­vezményekről. Ahol pedig a pártszervezet elhanyagolja az agiitációt — ott működésbe lép az ellenség. Alsó. mégyen a reakciós beállítottságú pap befolyá­sol. A kulákok pedig a középparasztoknak sug­dosnak A pártszervezetnek első tennivalója az lenne, hogy szívős politikai munkával íeválaSZ- sza a középparasztot a kulák oldaláról, Ez tehát az emaradás valódi oka, hérn a vé- tömaghiány,- amit pedig a tanácselnök is elhisz. Hogyan áll valójában ez a hiány? Vetőmag van a íaluban, még felesleg is. hiszen a drágszélick Homokmégyröi is vettek búzát. De a tanács nem gondoskodott arról, hogy ez a vetőmag elsősorban a község földjébe kerüljön. A vetés megindulásakor a litsztíseretelep előtt reggeltől, napestig sorban álltak a dolgozó parasztok. Nem volt, aki figyelmeztesse ókét: ne cserélje, nek be minden gabonát, mert ha most nem vet­nek,. jövőre nem lesz mit cserélni. Akkor mód, lett'volna arra, hogy a gabonafelesleget pénzért értékesíttesse a tanács és a kapott pénzen a dolgozó paraszt tetszésszerinti mennyiségbén vásárolhatott volna lisztet. Igen. de akkoriban az volt a pártszervezet és a tanács véleménye Homokmégyen: majd csak lesz valahogy. Nem néztek körmére á spekulációnak, nem figyelmeztették időben a dol­gozó parasztokat: jövőre is enni keli, jövőre is teljesíteni kell a beadást, akár vetnek, akár nern, A nehézségek a pártszervezet és a tanács munkájának erőpróbája.. Homokmégy példája azt igazolja, hogy a község vezetuszervci gyen­géknek bizonyultak a vetésért folyó harcban — mert lebecsülték az ellenséget és könnyű „magá­tól is menő“ feladatnak tekintették a vetést. Drágszéi Homokméggyel határos. A fagy­os aszálykár ugyanúgy megtizedelte a termést, A vetés itt is vontatottan Indult, itt is hivat­koztak a dolgozó parasztok vetőmaghiányra. Drágszéi mégis időben pótolta a hiányt és i—2 napon belül boiejezi a hiányzó területek beve­tését. Hogyan sikerült mindez? A pártszervezet a tanáccsá! és a töiuegszervezetőkkel együtt harcba kezdett. Eüs/.ör is pontosan megállapították a hátralékosokat. A jjontos kimutatás alapján a legjobb népnevelők személyesen felkeresték eze­ket és elbeszélgettek velük. Ha egy-két beszél­getéssel nem sikerült meggyőzni őket — beszél­lek velük többször is. A kisgyűléseken, vagy a hangoshíradón keresztül állandóan ismertették a hátralékosokat, de az élenjárókat is. A köz. «égben a pártszervezetnek sikerült olyan hangu­latot kialakítani, hogy az élenjáró parasztok felvetették a hanyagok felé: „mit gondoltok, talán helyettetek Is mi adjuk majd be a ter­mést?" Drágszéi termelőszövetkezeti község. Ai összefogás megnyilvánult a vetésben is. Amikor a földművcsszövetkezet bejelentette, hogy a tartalékterületek bevetésére vetőmag érkezett, a tanács és a termclószövetkezni azonnal útnak indított 21 fogatot. Ugyanakkor kihirdették, hogy megfelelő díj fejében a középparasztok fo­gataira is szükség van. Egy KáKonyi nevű volt kisgazdapárti kortes megpróbálta lebeszélni a gazdákat azzal, hogy „ingyenr'ibot, kényszer- munka’1 lesz ebből. A pártszervezet visszaverte n rémhírt, ugyanakkor tudatosította ; lám, aa ellenségnek az » célja, hogy késsen a vetés. Ilnbuz elvtárs, községi párttitkár elsősorban azt ellenőrizte, hogy a falu kommunistái hogyan teljesítették a vetéstervet. Ha hátralékos volt közöttük, elsősorban őket győzte meg és szólí­totta fel példamutatásra. Drágszélen széleskörben ismertették a vető. magot cserélő dolgozó parasztoknak nyújtott kedvezményeket. Megszervezték, hogy a liszt­cserénél csak annyit cseréljenek a dolgozó pa­rasztok, amennyi feltétlen szükséges, — a többit adják el vetés céljára. A termelőszövetkezet újonnan belépő tag­jait kötelezték, hogy a vetőmagot mind. nkj adja össze. Amennyiben nem volt, a csoport- tagság megbeszélte, hogy pénzt gyűjtenek ö^szo és megvásárolják. Ez meg is történt. Drágszéi határában ma naponta 15—20 fo­gat szánt ÿs vet. Esténként libasorban vonul, nak be a faluba az ekével, vetögéppel megra­kott szekerek. A termelőcsoport saját területe elvégzése után fogatait az állami tartalékterüle­tekre irányította, január 2-án 17 fogat végezte a vetést a faluban. Azonos nehézségek és azonos lehetőségek voltak tehát mindkét faluban. A különbség csupán abban van, hogy Drágszélen helyesen felmérték ezeket n nehézségeket és a pártszer­vezet vezetésével minden erőt mozgósítottak. Nem ijedtek vissza a kezdeti kudarctól, a felvi­lágosító munkát folyton fokozták, a vetés tel. jós befejezéséig. Drágszéi példájából tanuljon a homokmégyi tanács és párt szervezeti A kedvezőtlen termés a tél1 tartás fí (lilik alap felt ét elét, a takarmányok kellő mennyidé- uü tárolását az idén nem. tette lehetővé■ Egyhelyben toiriyás- sat azonban e kérdés mea nem oldható. Az átteleltetés bizto­sításához felvilágosító mun­kánkon keresztül mi. állator­vosok, is jelentősen hozzájárul­hatunk s ez kötelessé Iliink is- Követnünk kell ebben is szovjet példát, ahol az állat­tenyésztők és az állatorvos közöli inén szoros a kapcso­lat. A téli tartás általában, a legteljesebb takarmány készlet, mellett is nehézséget okoz. — Sok huruton jellegű meytmte- II ed és l érthet fel s ha ehhez niád takarmányhiány is iára!, nehézzé válik a tartás. Azonban célszerűen gondoskodva le­küzdhető ez a nehézség. A Jeli tartás ugyanis több eredőből tevődik össze: hm az állatok elhelyezése, a takarmány, ok­szerű adagolása, azok mégfd- Ujő előkészítésé, az istálló vi­szonyok, a bőrápolás, a rend­szeres járatás> stb. lau pél­dául csáván a hely tisztasá­gának megjavításával és æ a rendszeres járatás bevezetésé­vel gyógyítottam mea a. ka3' kantyúi Kossuth termelőcso- vort juhállományát, avó'iys-c- res beavatkozás nélkül. A takarmányozás terén fon­tes tartalék a silózás, seal,m- feltárás, különböző pácok ké sz'Jése. Ide tartozik a takar­mánykonyhák rendszeres hast' náluta. a teáztatáshoz sz ük sé­nés kamilla- van y szénatea fő­zése. Ezt alkalmazza a púid Uj Tavasz tszcs a fiatal álla­tok takarmányának összeáll^ fásánál. Fontos feladat a siló­takarmány okszerű etetésének beállítása. Több hellten ta­pasztaltam azt a helytelen fel•» fonást, hogy „ha majd min­denből. kifogyunk. — akkor használjuk a silót". Rávüáji- tottam ennek helytelenség arc, egyben utaltam a rendelkezés­re álló takarmányok helyes keverési módjára. Jelentős munka, hogy az ál­latok közül az egyes egyede­ket jó tulajdonságaik miatt kiemelve kellő kémjén kihasz­nálhassuk, ugyanakkor « ross3 eouedek időben kikerüljenek a tenyésztésből és ne fogyasszák feleslegesen a takarmányt. A- ilyen kiválasztás tette lehe­tővé, hogy a kaskaMvúi Kos­suth és a váhi Alkotmány csoport juhászaidban a két­szeri elletést be lehetett ve­zetni. lg y megállapítható, hogy bár az idei átteleltetés nagy gond elé állítja a termelőcso­portokat, de az is tény, hogy a kellő felkészültség, a lelkes és találékony munka, az idő­ben foganatosított.. intézkedé­sek meghozzák a kívánt ered­ményt. Dr. HORVÁTH JÓZSEF* járási állatorvos, Kiskőrös■ A napákban a hartai föld- müveaszövetkezet terv beszá­moló tagértekezletet tartott, auiely eu Bercsényi József számviteli előadó referált a? általános felülvizsgálat ereit menyiéről, maid az ügyvezető beszámolt a harmadik negyed­év tervteljesítéséről. A beszámolókat élénk vita követte. Hálák József szövet­kezeti tag felhívta a vezetőség figyelmét arra, hogy a felül­vizsgálat során megállapított hiányosságokért, a mulasztást elkövető szövetkezeti dolgozó­kat vonják a legszigorúbban felelősségre- A szövetkezet ve­zetősége csak, úgy. élvezheti tagságának bizalmát, ha ke mén ven les ni t a bűnös mu­lasztókra. Juhász János szövetkezet: tag hozzászólásában bírálta egyes szövetkezeti dolgozók hanyag, rossz munkáiét é- hangsúlvozta. hogv tűrhetet­len állapot, hogv a tagság, a dolgozó nép vagyonát, a szö­vetkezetnél megbújt elemék mkidezideig büntetlenül lop­hatták. A hartai tervbeszámoló tag­értekezlet bebizonyította, hogy a tagság magáénak érzi a szö­vetkezetét, élt. a Szövetkezeti demokrácia biztosította joga val és helyesen alkalmazta az építő bírálatot, melynek nyo mán a vezetőség könnyebben tudja kijavítani az eddig mtr tatkozó hiányosságokat Harcra, építésre, munkára nevel A SZOVJET FILM! Eredményes »olt Hadán a íöldmuvesszöyelkezel lervbeszámoló laoériekezieíe

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents