Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-31 / 26. szám

I BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPUJSÁG Fordítsunk több nondot a tagjelöltek nevelésére. — A magyar-lengyel kulturális e<Jyesmén:u ötödik évfordulója. — A póruljárt felvásárlók. — Békeház a határszelén. AZ MIM* BA€SKI§KUMËCr¥EI PARTBIZOTTSAO A A AK LAPJA VUI. ÉVFOLYAM. 26. SZÁM Ara 50 fillér 1953. JANIIAK 31, SZOMBAT A iakarékosság a szocialista gazdálkodás módszere A legszigorúbb takarékos* súg minden vonalon — ez a szocialista gazdálkodás mód- tseere. Lehet, hogy egy ronn- kás mindössze néhány gramm nyersanyagot takarít meg. Da anogy a sok kis patakból — ha egy beomlik — bővizű folyó lesz. így válik a dolgozók mil­liói által megtakarított gram­mokból és kilogrammokból sokezer torma. Népgazdaságunk gyorsiite mű fejlődése érdekében egyre inkább szükségszerűvé válik a legszigorúbb takarékossági e^v betartása minden területen. Megyénk ipari üzemeiben már eddig is értünk el ered­ményeket a takarékosság te* rüietén. A Kecskeméti Cipő­gyárban 1952-ben 60 ezer fo­rintot takarítottak meg. A Kiskunfélegyházi Gépgyár ban is többezer forintot jelent az újítások alkalmazásával ól­ért anyag-takarékosság. Vas­ipari üzemeink közül a Kis­kunfélegyházi Gépgyáriján a dolgozók egyre- többen kapcso­lódnak be az egyéni megtaka­rítási számlamozgalomba. — Anyag takarékosságban a Vö i'ös Csillag brigád tagjai mu- tatnak -példát. Hasonló ered­ményekről beszélhetünk a Kecskeméti Épület lakatos ipari Vállalatnál• a Kecskeméti Gyufagyárban. Eredményeink azonban még csak kezdetlegesek. Általános kép az, hogy üzemeink még nem használják ki azokat a lehetőségeket, amelyek a fo­kozottabb takarékossággal kap­csolatosan rendelkezésünkre állnak. Ez elsősorban arra ve­zethető vissza, hogy párt- és szakszervezeteink. valamint gazdasági vezetők nem har­colnak következetesen a ta­karékosságra vonatkozó párt­ós kormányhatározatok végre­hajtásáért. Nom mélyülnek el alaposan a takarékosság kér­désében, s rendszerint csak abban látnak,pazarlást, ha, a dolgozók eldobják a csavaro­kat, sz,egeeset, meg az építke­zésnél a tégladarahokat nem használják fel. Természetes, hogy ez is nagy kár és az ilyen felelőtlen munka ellen keményen kell harcolni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a takarékosságnak nincsenek más területei. Vizsgáljunk meg ezek közül egynéhányat. „Fígy elembe kell venni, hogy lui « forgóeszközük f orgási se­bességét népgu~ dóságunkban egyetlen nappal gyorsítjuk meg, úgy ezzel 230 millió for vint értékű készletet szabadi tank fal népgazdaságunk, szá­mára” mondotta Gerö elv­társ a KV november 29 i ülé­sén, Megyénk ipari üzemel* ben is találunk- olyanokat me­lyek az engedélyezett készlet­normát túllépik, készletet tá­rolnak félkészáruból és anyag­ból. A Bányászati Berendező sek Gyárában már hosszú, hó­napok óta félkész állapotban állnak a geol'.zikai kocsik, amely az üzemnek több 10 ezer fonntot jele-nt. A helytelen tervezésből adódik az, hogy az üzemen belül nem készülnek el határidőre a fontos mun­kák. A Kecskeméti Konzerv­gyárban a műszakiak azzal a gondolattal: „hátha később nem lesz” 264 ezer forint, ér­tékű forgóeszközt vontak o- más üzemektől. Az új igazga­tó: Nu’gy László elvtárs .— Gerö elv társ beszéde nyomán a felesleget a zonal felajánlot­ta más üzemeknek és verseny­re . hívta az élelmiszeripari üzemek -vezetőit a forgóeszkö­zök csökkentése érdekében. De hasonlóan több; üzemeinkben is megvan az ilyen ..előrelá­tás’’, pazarlás. A Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalatnál azzal a jelszóval, hogy >,keret van, fel kell használni” hosz- szú időre szóló felesleges iro­daszert halmoztak fel. „Az ilyen szűklátókörű üzemi ön zés felszámolása nélkül nem valósíthatnánk meg 1953-ban mintegy 1 milliárd forint fel- szabadi tását félkészáruban, késztermékben” — mondotta Gerö elvtárs. Tervteljeeátésünk komoly fékje a sei ej tgy ár tás — amely nem más, mint: ablakon kido­bott pénz. A Kecskeméti, Gép­gyár dolgozói 1952-ban felülő tes munkájukkal, selejtgyár* tással akkora összeget pocsé­koltak el, : amelyből három esztergapadot tudtak yolna megvásárolni.; Gerö elvtárs keményen meg­bírálta beszédében azokat a vállalati igazgatókat, akik n-eni hajtják végre a sclejtel- számol ás i kórmán y h at á r oz a ■ tot, mert, „jó emberek” akar­nak maradni, Ezek az igazga­tók. műszaki vezetők, .akik >,ncm veszik észre, hogy saját maguk alatt vágják a fát”. Megszeg k az állami és mű­szaki fegyelem írott és íratlan parancsait. Megfutamodnak az anyagtakarékosságért vívott harc- küzdőteréről. A, Kecske­méti %>ületlakaiosipari Vál­lalatnál egyes műszaki veze­tők úgy vélekednek, hogy az Ír ontott munka nem selejt, mert azt másra is . fel lőhet használni. Ez ellen a káros nézet ellen a pártszervezet minden egyes kommunistájá­nak. a gazdaságvezetésnek ke­ményen kell harcolni, ipert ez nem más, mint elné'-és a hi­bák felett. „Most sokkal alaposabban, körültekintőbbe» heti megvet“ Uziíiiieink adósság nélkül kezdjék még a február havi terv teljesítést loan üzemeinkben a dolgo­zók és műszakiak e-avre na­gyobb lendülettel munkálkod. nap a havi terv teljesítésén- Tudják, hogy az év első hó­napjában történő lemaradást nehéz behozni, de a mulasztás naOy károkat okoz népgazda­ságunknak. Kommunisták és sztahanovisták példás termelé­sükkel, felvilágosító szavaik­kal mozgósítsák a dolgozókat a több és jobb munkára, a le­maradás behozására. Ui mód­szerekkel igyekeznek a meg növekedett, feladatokat sikerre vinni. A Kecskeméti Cipőgyárban A.helyes műszaki vezetés és politikái felvilágosító műnk« nyomán nap-nao után egyen­letesen emelkedik a 'termeié«. A dolgozók lelkesedése óráról- órára fokozódik, ami a kima­gasló ú.i munkateljesítmé­nyekben tükröződik. Január 30-án 108.!/ százalékos napi tervteljesítés mellett 91-91 .yá zalókos minőséget értek cl. £íz egvéni versenyzők közül Deák József eddigi 200 százalékos termelését 300 százalékra emelte a munkaidő alános ki­használásával. Takács Ferenc gépkatauáió 160 százalékos termelését igyekszik túlszár­nyalni. A női dolgozók közül Kullai Irén kikészítő 140 szá­zalékot, Saljai Gáborné 3 41 százalékot, Udvardi Ilona 120 százalékot ért el. Az üz -m DIBZ-fiataljai is példás ter­meléssel zárkóznak fel az é]eu járókhoz. Fekete Pál «sztaha­novista DISZ-f atal 135 száza­lékos eredményével halad az élen. Kovács Ferenc 135 száza­lékot ért el, A Kiskunfélegyházi Gépgyárban A szakszervezet ma már több gondot fordít a verseny- nyilvánossá ff biztosítására, jobban ellenőrzi a munkaver. senyt és napközben segíti a bizalmiak Tjavelőmunkáját. Az üzemi bizottság és szakszerve­zeti bizalmiak munkájához iiíie-v segítséget nyújtanak a művezetők, akik gyakorlat: útmutatásaikkal, a versenyben való aktív részvétellel maguk is példát mutatnak a. vállalá­sok teljesítésében. A Vörös Csillan brigád tagjai január második dekád.iábam 160 ^zú­zalékot. értek cl. A Béke bri­gád tagjai 120 százalékos ter­melésüket igyekeznek tó Iszár; nyalni. A lakatosoknál Boc-ó János, Brunner János 140 szá­zalékot. értek eh Az üzem női dolgozói is méltó versenytár­sai a férfiaknak- Tarjám Er zsebet - autogénheggesztő 112 százalékos termelésével járul a béke védelméhez. Zseb ők Be­lülié esztergályos 110 százalé­kot ért el. A Kecskeméti Konzerv g yárban A hónab utolsó napjaiban az a tapasztalat, hogy nagy hajrával igyekeznek behozni a hóele ji lemaradást. A.z üzem­részekben elhelyezett verseny- tábla is ezt. bizonyítja. A mű­szaki vezetők, csoportvezetők nap-nap után körülte.kintőb ben szervez-k a munkát. Ja­nuár 27-ig alvállalat havi ter­vét 82.3 százalékra teljesítette. Az üzemrészek között kiala­kult versenyben szilárdan tartja az első helyet a hús­üzem 120 százalékkal- A ver­seny második helyezettje a tésztaüzem 114 százalékkal. Az egyéni versenyzők közli* Kállai Gábor csontozó 140 százalékos termelését igyek­szik túlszárnyalni. A kádár- műhelyben Nagy Károly 192 százalékot, Demies lnjre 139 százalékot ért el. Az üzem dol­gozóinak. de különösképpen :v konzervüzemben dolgozóknak feladata, hogy tanulva az el­múlt hónap tapasztalataiból, február hónapban sokkal na­gyobb lendülettel, az elvtárs’- segítés ki-szélesítésével fogúi­nak a terv naponkénti mara déktalan teljesítéséhez­A Kiskunhalasi Barneválban Asszonyok, láuvoi- lelkesen dolgoznak. Béke melletti har­cos kiállásukat több és joiïb munkával is bizonyítják. .—* Gyermekük jövője, hazánk erősítése érdekében többet és ióbbat termelnek w ezzel vála; szolnak a határon leselkedő Tito-bandának. A koppasztás- nál Sörös József né 137 száza­lékot ért el. Vízkeleti Balázs­áé 130 százalékos termelésé­nek túlszárnyalását tűzte cé­lul- Gyugel Zoltánná és Csen- des Mária a napi másfél nov­ai a teljesítéséért küzd. A be- lezésnél Zsombori Istvánná másfél normát, Lázár Judit több mint két normát teljesít, A to.iáslámpázó'kná] Tegzes Imréoé és Doboltál Mihálvná 125 százalékot-értek el . Várospolitikai bizottság alakult Kecskeméten A kecskeméti városi tanács a dolgozók bevonásával város­politikai bizottságot szervezett. A bizottság feladata, hogy egyéves városfejlesztési tervet dolgozzon ki, A bizottság eg-ybehangolja a beruházásokat a városrendezési tervvel. Az 1953. évi beruházásokat kerüle­ti leg lebontja, hogy minden ke­rület dolgozói tudják, hogy ebben a a évben mit kapnak. Mivel a városfejlesztés egyik leghatékonyabb eszköze a tár­sadalmi út, azért a várospoliti­kai bizottságnak feladata, hogy széles körben megszervezze a társadalmi támogatást. Kecs­keméten a társadalmi munka bevonásával már értünk ©1 szép eredményeket,. A sportpálya Öltözője a társadalmi munka bevonásával nem 300,000, hanem çsak 120,000 forintba került. Tavaly 10 millió forintot ru­háztak be Kecskeméten. Az idén a- terv 13 milliót-- irányoz, elő. Ha jól megszervezzük a tár­sadalmi munkát, altkor lénye­gesen szebb eredményeket tu­dunk elérni. Ha a tervet egé­szen a kerületekig lebontjuk* akkor a kerületek lakosságának bevonásával a rendelkezésre álló összegeket még eredményeseb­ben tudjuk kihasználni. Különö­sen a parkosítások területén ér­hetünk ej szép sikereket. A várospolitikai bizottság fog­lalkozik majd Kecskemét lakás viszonyaival is. Azáltal, hogy rövidesen elkészül a Rákóczi-út. végén a 48 lakású lakóháztömbj továbbá, hogy a belvárosból igen sok raktár elköltözik, mert; három vállalat iparvágánnyal felszerelt raktárt épít, továbbá azzal, hogy sok üzlethelyiséget átalakítanak lakásnak, amivel eddig máris 80 lakást nyertek, tovább javulnak Kecskemét la­kásviszonyai. Az átalakítás újabb 60 lakáshoz juttatja a dolgozókat. lósítahi a takarékossági rend­szabályokat, szigorúbban, ke­ményebben, mint ahogy eddig tettük” — mondotta Gerö elv társ. A Szovjetunió Kommu­nista Pártja. XIX. kongresz- szusámak ’útmutatásai is arra tanítanak hímünket, hogy a legszigorúbb- takarékosság megvalósítását egész gazdasá­gi és- pártmunkank közép­pontjába kell állítani. A taka rekossági határozat végrehaj­tása,. érdekében ü eme'ükben alakítsanak tatarékos-íági bi­zottságokat, amelyek tervsze­rűen felkutatják a takarékos­ság lehetőségeit. Takarékossá­gi ankétokon a dolgozók ez*v leskörű bevonásával vitassák meg, hogyan lehet az eredmé­nyeket fokozni-. Ahhoz,. hogy a takarékosság valóban tömegmozgalommá váljék, a népnevelőknek, szak­szervezeti bizalmiaknak ag’tá­eiós munkájukban alaposab­ban kell foglalkozni a takaré­kossággal- Meg kell magyaráz- ni : g hí pocsékol. 3.Z 3.Z ‘új böl­csődék, gyermekotthonok» or" vosd rendelők fölszerelésétől vonja el a forintokat. Népne­velőink értessék meg a selejt“ gyártókkal: méltatlanul ígér­getik, hogy helytállnak a béke- tábor erősítésében, ha ugyan­akkor traktorok, esztergapadok védelmi eszközök nyersanya­gát hagyják kárba veszni. A3 anyagtakarékosság ügyét léi*, kiismerek,- becsületbeli ügyévé kill tenni minden dolgozónak. Ezt kívánja tőlünk dolgozó népünk, pártunk.

Next

/
Thumbnails
Contents