Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-28 / 23. szám

Az élenjáró Az elmúlt vasárnap tapasz falatcsere értekezletre gyűl; tek összíb az MNDSZ megyei székházábau az állami gazda - ráírok. termelőszövetkezetek í-s csoportok állatg-ondozónöi és az állattenyésztésben jó tapasztalatokkal rendelkező égvén! polírozó MNDSZ-asZ" szonyok- Ezen az értekezleten megbeszélték azokat az ered­ményeket és hiányosságokat, melyek tapasztalhatók mun tájukban. Termelőszövetkezete-'nk és állami gazdaságaink gyakran szem elől tévesztik Rákosi elvtárs tanításéit, amelyet a járási titkárok országos érte­kezletén mondott: „Az orosz elvtársik nem győznek cső (lálkozni azon, hon van enuell­hetünk férfi embert a telién täfln éhez; számukra ez olyan szokatlan, mintha, azt látnák> hoau férfi da;'jászt ja a tésztát o konyhán• A fejes tipikusan női 'munka a Szovjetunióban, nálunk vieí) nem akarnak asz- szonyokat odaengedni. Van néha komolyabb nyomás « Hőkkel szemben. Hiába beszé­lünk női eavenjogúsáttról és nem építhetjük addig a szo­cializmust, amía a nőket únU fel nem szabadítjuk, hogy mindemülvé odaállhatnak, ahol dolgozni akarnak és dolgozni tudnak.” Az értekezlet vitáin, ennek szenemében zajlott le. Kiss Erzsébet, a Kecskeméti Sertéstenyésztő Vállalat br­oad vezetője elmondotta azo­kat a tapasztalatokat, melyek­nek alkalmazásával olyan eredményt értek el. iioev el nyertét az cl üzemi dm máso­dik fokozatát. — A sertéste IIvesztés már a hasas kocák előkészítésénél történik — mondotta többek között Kiss Erzsébet. A sertésekkel a. siló és egyéb takarmányok mellett takarmánykáposztát és répát etetünk. Az így ..előkészített” sertések tovább tudják táp­lálni malacaikat. A malacok takarmányozását pörkölt ár­pával kezdjük, majd fokoza­tosan térünk rá a takarmány álla tqondozónök etetésre- A vasat és a rezet bDOnót adagolásával juttatjuk a fejlődő állatok szervezeté­be. A szovjet tapasztalatok alapján rátértünk a malacok éjjeli etetésére is. Este í) és ba.iuáli 3 órakor is etetjük az állatokat. Ezzel a. módszerrel a választási malacok súlya 1 k ilogra m ina 1 nö veked ett. Szántősi János, a megyei tanács állattenyésztési cső portjának előadója is. elmon­dotta tapasztalatait az állat­tenyésztésben dolgozó nők munkájáról. Gyöngyösi Ist­ván né. a városföldi Dózsa ter­melői zö vetkezet sertéstenyész­tője 132 százalékra teljesítette tervét. A minisztertanács ha tározata alapján 0 malacot ka­pott munkája jutalmául. Ba logh Mária, a kecskeméti Tö­rekvés termelőszövetkezet fe­jőnője a zoótechuikai módsze­rek alkalmazásával US száza­lékra teljesítette, fe.iési tervét a múlt évben. Az eddig, ered­ményekkel azonban nem elé­gedhetünk- meg, sőt tovább kell őket fokozni. Szélesebb körben kell alkalmazni a zoo- ' technikai. módszereket az ed didinél, hogy a tavalyi rossz takarmány ter mé s ellenére _ i? fokozott mértékben tudjuk biztosítani a hozam emelkedé­sét. Az állattenyésztés igen je­lentős jövedelmet vivait a dol­gozó nőnek, erről beszélt Ju­hász Rozália a szalkszentmár- toti Békéért tszcs baromfi gondozója. Elmondotta, hogy a múlt évben 200 munkaegy­séget szerzett a barom fi neve lésben. Tavaly 680 darab to­jásból 628 darab baromfit ne­velt fel. A múlt rendszer nem adott számára lehetőséget, bogv tanulhasson. A termelő­szövetkezetben tanult meg ír­ni és olvasni. Most azon igyekszik, hogy növelje a szakmai tudását és azt mun­kájában hasznosítsa. Bcnyci Józsefivé a dunapa táji Petőfi termelőcsoport tagja elmondotta többek kö­zött, hogy a csoport vezetősé ge nem ad meg minden segít séget a nőknek, liogv az ái" értekezlete lőtten vesztésben dolgozhassa­nak. Többek között arra is rámutatott, hogy ném helyes, mint náluk a jelenleg1 sertés; gondozó, — aki eev idős férfi rosszul bánik a gondjaira bízott állatokkal- Nem egy­eseiben üti az anyasertéseket, melynek következtében veté­lés következhet he. Mes- keli soiintetni azt az állapotot, hogy az állattenyésztésben a legrosszabb — hozzá nem értő — munkaerők dolgozzanak- Pitrik Józseímé 3 hónapig volt fejőnő a dunaoataji Pe­tőfi termelőszövetkezetben. — Betegsége m att el kellett. h$gv váljon munkájától. A csoport vezetősége nem gon­doskodott arról, hogy helyébe újabb munkaerőket állítson. Mindez azt bizonyítja, hogy sok esetben nem becsülik nw a. női munkaerőt. Nem adnak segítséget a. nők fejlődésé hez előremenő teléhez. Az előt­tünk. álló feladatok, megköve­telik, liody az állattenyésztés vonalára a leaiobb dolgozókat, kommunistákat, főleg nőket alkalmazzunk. Edd g-i eredmé­nyeink azt igazolják, hogy a női dolgozók jól állják meg helyüket a termelésben, sői magasabb eredményeket is ké pesek elérni, m nt a férfiak. A kommunista asszonyok és lányok, a DISZ tagjai legye­nek az elsők, akik részt kei­nek az állami gazdaságokban termelőszövetkezetekben az állattenyésztési munkából. — Pártszervezeteink te.sintsés saját ügyüknek, harci felada­tuknak. hogy az ál latién y ész tőnők útját egyengessék. A kommunistáknak kell. minden­ben az első sorban harcolniok az iijért, a jobbért■ A kommu­nisták. a pártszervezet szégye­ne, hg eltűrik, hogy a mava- diság, vagy az ellenséges szán­dék akadályt,gördítsen az új útra lépő dolgozó nő elé. Ha a kommunisták, a pártszerve­zetek többet törődnek ezzel a fontos feladattal, a. dolgozó Paraszt nők tömegei nveg fog­ják érteni és követni fogják az útmutatást- * AZ ELHATÁROZÁST TETT KÖVETTE Xl’xó Lovrity, a garai Vörös Csillag termelő- szövetkezet tadja, Maaas, szi­kár ember. Ajka szögletében állandó -mosoly ül- Tekintete erőt sugároz, beszéd közben jól megfontolja a szavakat. Itt született, itt nevelkedett eb­ben a határmenti községben, amelyet egy mesgyényi szé­lesség választ el Tito Jugo­szláviájától, Házában beszélgetünk; a duruzsoló kályha meleget ont• Az életről, munkáról, eredmé­nyekről folyik a szó. Köze• lebbről arról: honnan lett Maxó Lovrity a földhöz jut­tatott délszláv dolítizó paraszt — szövetkezeti tán és társai­val együtt hogyan tette a Vö­rös Csillag csovorot erős, fej­lődő szövetkezetté G aránk Nehéz elhatározás elé jutott két esztendővel, ezelőtt, éppen ilyentájbah. Ez akkor volt, amikor a Fürst Sándor szövet­kezet, példája nyomán másik termelőcsoport szervezése in­dult meg Gorán, a. mostam Vörös Csillagé. Mux-j Loer ritu sokat tépelödijtt. Az ö korában nem egykönnyen ha­tározza rá marját valaki, hogy élete sor iát. megfordítsa, -1 múlt\ szálait nehéz volt m el­tépni, Hiszen sok kiUkVdés után a felszabadulás földhöz juttatta s akkor úgy érezte: több már nem káli. De az élet körülötte fejlődött és ö is lát­ta ezt a változást. Példa kéz­nél volt: n Fürst Sándor cso­port. S Maxó Lovrity bátran feltette magának a. kérdést: nem ostoba az a niargdi em­ber. aki nem a jövő Hiút nézi, aki nem okul a példákon s nem a ma,-ja hasznát, családin jö­vőjét nézi Akkoriban cg a könyvhöz S:L jutott, amely g szovjet kolhozok életéről írt. Locrty a téli esteken bele-belelapozott és mind nagyobb érdeklődéssel olvasta: hogyan növelik, u ter­méseredményeket, _ hogyan osztják el a. közös jövedelmiét, hogy a, továbbfejlesztésre mi­nél több jusson. Olvasott ar­ról is, hogy több szövi:t kol­hoznak saját szabómun.rlyz, mosodája, fürdőié van. — Ez mind jó — állapította meg először csak úgy mayá­ban. — De hogyan lehet elér­ni? — kereste az útbaigazí­tást. S azt is megkapta a könyvben, Maxó Lovritynak ettől kezdve nem volt maradása. - Sorra járta a környéken az Osztrogonácéka t. Asztaloso­kat, Aladicsékat, hogy hírül adja", maga áll élére egy új csoport szervezésének. — Nem kell más, mint a szovjet kolhozok példamutatá­sát követni. Gazdagok, millio­mosok leszünk! Ne em mindenki párol.ázott vele, hogy követi. Volt, aki azt hangoztatta: — vu se- beszéd az Maxó, hogy annyi ember egyszerre meggazdagod­hasson. Megmaradok én u kis földemen. — Más helyen meg az a kétkedés kapott lábra: annyi ember nem tudja a sze­kér irányút egyenesben tarta­ni. Azóta két év telt el, Nem nagy idő volt a Förös Csillag életében és mégis mennyi harc követte egymást,' mennyi ne­hézség tornyosult elébiik! De a közös akarat győzedelmes- Ledett. A szekér mindig egye­nesben és az akadályok domb­oldalán. mindig magasabbra gördült­S két év óta szüntelen harc folyik a hiányosságok ellen■ A legkisebb hibára is felfigyel­tek. Például; nem azzal kell kérkedni, hogy mennyi « mun­kanap, hanem mennyi az egy munkaegységre eső mbonaré- szesedés. Mert lehet a impôt eredménytelen munkával is el­tölteni, de akkor alig jut va­lamicske, is a zárszámadás; so­rán. De az érdemes munkának meg van a megérdemelt jutal­ma. S így volt az első évben és így lett a másodikban is- Megváltozott a munkához va­ló viszony is. Alkalmazták a szovjet agrotechnika módsze­reit. igyekeztek minden mun­kát jól és időben elvégezni, W a Vörös Csillan tagjai büszkén mondják él, hoau a múltban can középpa- rasztnak. sem állott ann-ui ter­mény a kamrájában, mini amennyi a részesedés utján a Vörös Csillag tagjainak ju­tott. S a csoportnak fürdője és nnári zuhanyozója is van már. Sőt Milánkor it u János taná­csúra. — aki a Szovjetunióban iárt parasztkiildöttséa tagja, volt — halastó is létesült. . Maxó Lovrity azol; közé a harcos kommunisták közé tar-\ to'ilc, akiket az elért eredmé­nyek mindig újabbakra ihztö nősnek. — Az - idén méa máskép lesz, mint tavaly volt — mond­ja. — Olyan gazdagokká iesz- sziik földjeinket, -mint a V’gu­mizó veteményeskert. Minden a ml erőnktől, munkaszerérzé­sünktől függ. Az olmAi év ben, négyszer, kapáltuk a ku­koricát, az idén ötször fog­juk. Tavaly csak munkaügy séd után iáit á részesedés. Az idén a növénytermesztésben es állattenyésztésbe,), a terven felül elért teljesítnpényért-kü­lön természetbeni juttatást adunk. „Önkritika66 — kis hibával 1 JANUÁR S- I számunkban szerkesztőségi cikk jelent meg „Mintabolt—kis hibával” címmel. A cikk, melyet egyes funkcionáriusok nem fogadtak valami nagy örömmel, a kecskeméti Kiskereskedelmi Vállalat Jae- cjues Duclos (Nagykőrösi)-utca ruhaboltja születésének, szo­morú történetét mondja el. Hogy mi lett a közel 200-000 forintos beruházás sorsa? arra adott lényegében választ idézett °ikkünk, amely — egészen természetesen — foglalkozott a felelősség kérdésé­vel m Cikkünk megjelenése után rövid idővel, szerkesztősé­günk levelet kapott a Kecskeméti Kiskereskedelmi Vállalat vezetőjétől, Dennebera Tibor plvtárstól. Felvilágosított ben­nünket, arról, hogy nem ő felelős a mintabou körüli huza­vonákért és a felmerült. súlyos hiányosságokért. Ezt azzal indokolta, hogy: „... minden számbajöhető leérdést... már, előre előírtak illetékes szervek...” A cikkünkben felvetett súlyos hibákat vedia azzal hárította el. hogy: „hasonló visz- szás dolgok minden kezdetnél jelentkeznek. y Type TFHÀT I gnzdáio n felelőtlenül beruházott 200.000 JA------—-—! forintnak, és a megrendelő vállalat ’ve­zető in helyett nyilván inkább a kőműves felelős azért, mert a raktárhelyiség belső fala- szivacsként tárolja magában. « vizet, — neveli a jőlfejlett penészgombákat és gyakori, vég­elgyengülésben szenved stb• Dennebera elvtárs levele vé­gén szerényen megjegyzi: .,Multévi július hó 15-én került it vállalathoz”. Azt is közli, hogy « vállalat a megrendelést az üzlet építésére április 7-én adta meg a Beruházási Válla­latnak. Azt azonban elfelejtette megemlíteni Dennebera élv- társ, hogy a Tatarozást Vállalat három asztalosa és eay éj ■jeliőre röviddel Dennebera élvtár* Kecskemétre érkezése előtt, július 11-én kezdte máj munkáját ezen a munkahelyen. Július 15-én még csak qz említett három asztalos és az éjjeliőr foglalkozott az épület átépítésével. A bontási mun­kák — természetszerűen — ekkor még erősen kezdeti álla­potban voltak. Minden jelentősebb beruházási aktus csuk július 15-e után indult meg. Az események ilyen hiányos közlése arra enged következtetni, hogy Dénneberg elvtárs igenis erez bizonyos felelősséget. De persze ezt levelében nem vallja be. Ugylátszik nem tanulmányozta. elóaoA mélyreha­tóan a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszu­sának irányelveit, amelyek a szocializmust építő társadul-, műnk számára is világító fáklyaként jelzik a, továbbhaladás útját és minden vezető funkcionáriusunk részére hosszú időre megszabjál- a vezetés legfontosabb. kívánalmait és feladatait• Malenkov elvtárs a Központi Bizottság beszámo­lójában viláaosan leszögezte> hogy: „Feladatunk végetvetn; annak, hogy a gazdasági vezetök és pártszervezetek közöm­bösek le.-menek a gondatlan gazdálkodással és pazarlással szemben.” Máshelyütt arról beszélt, hogy: ,Az anyag — pénz — és munkaerŐtartalókok felhasználása terén a népgaz­daság valamennyi á'Jáb«» tapasztalható pazarlások g.rróf tanúskodnak, hoau sok vezető megfeledkezett a takarékos­ságról, nem fordít kellő gondot az állami eszközök észszerű s gazdaságos felhasználására, nem gondoskodik kellőképpen a vezetése alatt álló üzemek, vagy intézmények pénzügyi - gazdasági tevékenységének, megjavításáról., 63 világos beszéd. Ha Denue- bérű elvtárs megragadta volna a lehetőségeket és az első pillanattól kezdve a. jó vezető aorn- dossáaával kíséri figyelemmel az alig megkezdett beruházó;s sorsát, gondoskodhatott volna a hiányosságok kijavításáról és esetleg a már jóváhagyott tervek megváltoztatását is ja­vasolhatta volna. Erre Demie bér ff elvtársiig.!; minden lelte tősége mc.g vol* Felfigyelhetett volna Dennebera elvtárs arra is, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium és a megye1* tgnács kereskedelmi osztályának képviselőiből alakult, be zottsáu nem kérte ki többek között a város vezető erejének a párt kecskeméti bizottságának a véleményét sem. Ha ezt mentette volna, tudomást szerzett volna arról, hogy a vá­rosfejlesztési tervek szempontjából a Jaáffue» Duclos-a‘ej harmadrendű helyen szerepel. Az említett utca. házai kö­zött Pedig a kiválasztott épület tizedroJWú helyen áll, ok kdlmassáa és adottságok szempontjából. Ehelyett (j igyek­szik elbagatellizálni a hibákat. Kritikai cikkünkhöz V<U° viszonya bepillantást enged abba a magatartásába is. mo­hiét a kezdődő építkezés ellenőrzése során tanúsított 6 mely- lyet takargatni, igyekezett az építő vállalat által elkövetett hibákat — ejybtn saját felelősségét. Erről a kérdésről iólf beszél az önkritikában szűkölködő levél' ,<a cikkben felso­rolt építési hibákra a következőkben térek ki; tény, hogy a raktár falán penészgomba jelentkezett. Ez_ annak tud­ható be, hoau a fed öreg. egyik oldalát hetek óta eső veri, -> másik oldalán fűtünk. A raktár ablakát valóban hiba volt befalazni, de a szakembereknek kellett volna elsősorban tudni. Az udvar felőli fal körül baj volt, de azt máris kija­vították. Az való, hogy a mennyezet egyrészén a robitzfa­lon végzett villanyszerelő munkák következtében a, vakolat lehullott. Hogy az ajtó bedagadt, az a mostani nyirkos idő­ben a legjobb régi. ajtókkal is megtörténik... A ruhák nem a- földön tároltak, de költözködés közben tényleg széjjel vol- iák rakva- A világítás nincs jól megoldva•” A továbbiak" ban mé'a csak annyit tett, hozzá, hogy: „A második boltunk felállításéinál már majd.gazdag tapasztalatok állnak az illeté­kesek rendelkezésére.” ÚGY GONDOLJUK. SOK HOZZ ÁT E N NIVA LŐ j ® Jj<|£ nines. Denn eher g szavai önmagu­kért bes'éhtck, és magukon viselik mindazokat a hibákaU amelyekről Hruscsov elvtárs ugyancsak az SZKP XIX■ kongresszuséin így beszélt: „Egyes funkcionáriusok, akikben a párt megbízik és akiket felelős helyekre állítottak, nem vonják le a magul; számúra a következtetésekét, a várt arra vonatkozó számos útmutatásából, hogy fejleszteni kelI a bírálatot és uz önbírálatot, elkenik a hibákat> és a hiu- u-yossáffokat és a parádés Aniydcn rendben vau” hangúja* és önteltség légkörét teremtikmeg. A bírálat és öubírálat nem ritkán konok ellenállásba ütközik egyes „lakkozott ‘ kommunisták részéröl.” Ez a helyzet. 8* aki Hyen súlyos felelősséget, igyekszik könnyelműen elhárítani magáról és a párt előtf kisebbíteni felelősségét, igyekszik azt magyarázkodások, möge by itat­ni, az enyhén szólva „nem elé'J körültekintő” néni . ismeri vártunk politikáját. Nem érzi át axt, hoav minden kis tégla, amelyet szocializmusunk épületének alapjaiba helyezünk: gondos mérleaelés után kerülhet csak'-a helyére, mert .min; den Fis téglában dolgozó népűnk alkotó lendületének. szt bírd béke akaratéinak eay darabja von.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents