Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-27 / 22. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI

N ÉP U J SÁ G

tw»W

A vártcsoportok jobb irányt'

topával növelheti eredményeit a hajai 26/4 Építőasztalosipari Vállalat, nártszervezete. — Kenyerünk elltnséaei. — Ahoi a világhírű kalocsavidéki fii- szerva ovik a nemesítésével fog- lakkoznak. — Gépállomásaink több segítséget várnak a megyei gépcsoporttól.

\'A M«P BÁCSKlSKliMEOY»:! PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

VIH.-ÉVFOLYAM 22. SZÁM

Ara 50 fillér

1953. J AN I .Alt 37, KEDD

A minőségi munka megjavításáért

,,A népgazdaság érdekei megkövetelik a választék további bővítését és a gyártmányok minöséOének komoly jáviiásál m.ndén iparágban. Teljesen megengedhetetlen egyes ü emeletiek az a gyakorlatú. hogy a gyái imúnyoK minőségére és választékára vonatkozó előírások rovására tel- j sítik túi a termelés növelésének tervét. A gyártmányok ‘minősegének javítása iparunk elsőrendű feladata.” — mon dotta M. Z. Szaburov elvtárs az SZKP XIX. kongresszusán.

Ha a Szovjetunióban ilyen döntő .feladat a ni nőségi munka növelése, akkor ez nálunk, megyénk ipari üzemeiben a vezetésre' és kommunistákra még nagyobb feladatokat róÖtéves tervünk megvalósít« eának, iparunk fejlődésének fontos feltétele a termelés minőségi s-ínvonalának emelése •Jó mi u ős égi termelés nélkül elképzelhetetlen a termelés egyenlőt?« biztosítása, az élet- színvonal emelkedése. Az a gyár megyénkben, amely gyenge minősé tű, vagy selejtes gyártmányt készít, súlyosan akadályozza a terv tel 3ejtését sok más üzemben.

Meg yénk ipari üzeme-fi ek zöme jelentősen túlteljesít.tt.e a döntő tervévet. A minőség terén is mutatkozott javulás, bár korántsem dicsek.dhe.ünk olyan eredménnyé,, mint a termelés növelése területén. A- eredményekhez döntő mértékűm hozzájárult a párt és kormány december 1-i határo rata. Üzemünk dolgozói kuzüi egyre többen értik meg: aki selejtes, rossz terméket részit, uz saját magát csápja be.

Megyénk ipari üzeme ben Gcrő elvtárs november 29-i beszéde óta fejlődéi mutatkozik a minőségi munkában- — Gazdasági vezetőink k-zdik megérteni, hogy nemcsak mennyiségben, tér vszerűség ben, hanem minőségi] ?sr 's maradéktalanul eleget kell íenni ». torvkőtélezetteégnek. Ennek sikere érdekébeu a politika: f-1 világosító munka mellett egyes üzemi vezetőink bátrabban alkalmazzák « selejtelszá- móló rendeletét. A Kecskeméti Gépgyárban Beke János gépformázó 5-5 százalékos előirányzott selej. helyett 11-0 százalékkal dolgozik. Dézsi Sándor 5 százalékos előirányzott seiojt helyett IS százalékkal dolgozik. Dabecz Béla az előirányzott 2-5 százalékos se ! jt helyett. 1613 százalékkal dolgozik. Ezekkel a dolgozókkal az oko-ott kárt a vállalat- vezetés megtéríttette.

Mindez azt mutatja, hegy üzemeinken belül az egyéni felelősség — mely a minőség javításának p élkiilözhe teilen

eszköze — még nincs teljes mértékb n biztosítva. A dolgozók egv régre elfelejtkezik arról, hogy nemcsak saját magával, hanem hazájává: szemben is kötelessége le-kiLs- méretes, selejtinéntes munkát végezniA hibák döntő oka abból adódik, hogy üzemeink egy részében leb-esülik a minőség jelentőségét.' Számos vezeti úgy véli első a tervtelj.esítés. Ez pedig helytelen, mert a terv csak akkor tekinthető te .jesítettnek, ka részlete, ben az előirt minőségnek raágfs időén teljesítve von.

Egyes ' iioemekben olyan m eg n y i 1 v á nui ás is tapasztat' ható, mely szerint a termelés növelése a minőség rovására megy. Nem kell külön hangsúlyozni, hogy ez uom az öntudatos., becsli,et?s ciolgo zók vcl'-'méuye, hanem az üzemekben még meglévő cilensé ges elemeké, ak.k minden módon igyekeznek gátolni eíed- ményeinket és munkájukban a polit kaiíag kevésbbe öntudatos dolgozókra támaszkodnak. A Kecskeméti Cipőgyár dói gozóinak példája Világosán bebizonyítja ezt a helytelen állásfoglalást. Az új év első napjától k zdve az üzem dolgozói naprói-napra növelik a termelési eredményeiket, s ez zel kapcsolatosan a minőséget is. Január m ndkét d-káaja- nak termelési előirányzatát túlteljesítették é& minőségi munkájukat 9475 százalékra növelték. A dolgozók társadalmilag ellenőrzik egymás munkáját, add g nem fognak, hoz zá a részmunkák elvégzéséhez, míg meg nem győződtek az előző munka kifogástalan minőségéről. Egyre tő oh dolgozó .adja vissoa a hibás cipőt dolgozótársának Bí'ó Mihály jelvényé»’ sztahanovista, párt- esoportbrzal'mi, azonkívül hogy visszaadja a hibás cipőt, meg magyarázza • dolgozótársa. uaK, hegy a minőségi munka s beletartozik a napi munka időbe. 188 száza’ék ős telje-it I ménye mellett Oá százalékos I minőségi munkát vég íz. Az ő' példája is bizonyítja, hogv az a munkás, aki szeretettel, odaadással dolgozik, po.Vu>ao -»■meri feladatát, látja a ■•éh. nemcsak tijbbet, hanem job ha* is termel. A rosszminősé gü, vagy egyszerűen s-ie.ite« munkadarab hanyag, rendetlen, fegye.mezetlen munkások keze közül kerül ki. Ennek szellemében végzi munkáját Kovács Ferenc is, aki Ml százalékos átl a gte ; j e -- í 11 nén y e

mellett 95.százalékos minőségi munkát vegez..

A minőségi munka h ányas- si'.gai rávi.agitanak a termeié“ vá rt eVjnörzésá n » k f ogvat e •

A versenyfeltételek biztosításával a termelés eg;ventet ességeiért

Megyénk ipari üzemeib'n a műszakiak és a fiz.kai dolgozót- azon munká kodnak, hogy a tervet necsak teljesítsék hanem túl is teljesítsék. Ezek ben a napokban mutatkozik meg: hoomn készítették elő gazdasági vezetőink az 1953. évi terv sikeres beindulását A f»1—6. Asztalos.pur *

f (tttdlnínn

/ *

A dolgozók nemcsak meny- nyiségi. hanem minőségi munkájuk fokozásával állnak neivt a tervért vívott harc ban. A termelés élenjárói, a kommun sták és sztahanovistát- nemcsak szavakban, ha nem tettekb n mutatják meg a párt iránti t. rhetetlen odaadásukat. S~cl Pál asztalos 123 százalékos termelésének túiszáru válásával igyekszik kiérdemelni a megtisztelő párttag címet. Ta.Hik István 127 százalékos teljesítményé vei mutat pé’dát dolgozótársainak. A s7-1-,jianovisták kőiül Bangó Jáiío« asztalos 137 százalékos mennyiségi termelése mellett selejtment sen dolgozik. Borhi Mátyás szta, hanovüta. kiváló -minőségi munkájával halad az élen. A leg-utolsó értékelés szerint

anyaghiány következtében a dolgozók dekádtervük.t csak 28-8 százalékra teljesítették.

A Kcrsheméíi

Gépgyárban

A verseny vállalások egyik sarkalatos pontja a havi ver seuv keretén belül a. selejt csökkentése. Ezért küzdenek az üzem élenjárói, becsületes úolgozói- A népnevelők, sztahanovisták példás munkájukkal bizonyítják be, hogy lehet silejtmentesen is termelni. Fazekas István az öntödében 2 százalékos seio.itt el dolgo,-ik. Eredményét úgy érte el. hogy a műszaki technológiái intézkedéseket betartotta, elfogadta az elvtársi segítést. Benya János vállalta, hogv 17 szá zalékról 11 százalékra csökkenti a selejtet. Január 24 én 5.6 százalékos selejttol dolgozott. Mayer J nő, Percnyi Dezső öntödei dolgozók vállalták, hogy 10 százalékról 9 százalékra csökkentik a. eelejtet. Szavukat becsülettel megtartották, december 24-én már sele.itmentesen dolgoztak., H. Kovács János kádasbri.gádjáj nak tagjai az eddig elért , 5,5 százalékos se]ejt csökkentését tűzték ki tovább: fe-adatul.

A Barsliiskunmegyei

fSyomuánál

Az üzemrészekben elhelyezett versenytábla nap-nap után a dolgozók lelkes munka- iáról tesz tanúbizonyságot. A verseny élenjárói, a kommunisták adott szavuk valóravál* lásával vonják magukkal az üzem nártonkívüli dolgozóit is. A könyvkötészetben Sebők Mibálvné vállalta, hogv 115 százalékra növeli termelését. Január 24‘én már J29 százaié; kot ért ej. Varga Zoltánná számozónő, DISZ-fiatal 132 százalékos eredményével halad az élen. A génteremben a gépin, sterek között folvó ver* senyém Kerekes István gépmester 110 százalékra növelte eredményét. A b Irak ónak közül Nagy Róza 106 százalékot! Palko-vics Istvánná 105 szá* zalékot ért eh

Az eddig elért eredmények nem tehetik elbizakodottá az üzem vezetőit és dolgozó t. A megyei tanács ipari osztály!» által elnyert versenyzászló arra kötelez mindenkit áa üzemben, hogy a terv hiányából adódó elmaradást pótolják és'a hónap végére telje** 6Ítsék. 1

Elkészült as új kecskeméti városi hólesődé

Sok anyának, aki résztvesz az ötéves tcu.-- nagy építőmunkájában, gyermekének megszületése után probléma: hogyan s hol helyezze el gyermekét. A uéu állama segít ezen a. gondon- A női dolgozók munkájának és munkába állásának megkönnyítőjére em:!i a bölcsödéi férőhelyek számát, vagy pedig, mint Kecskeméten, ú.i bö.csödéket építünk. K cskeméten azelőtt csak egv városi bölcsőde voit a Batthyanyutcában. Több üzem is állított fel bölcsödét« hogv munkásnőink válláról a gondot 1. vegye. De az ötévé« terv még többet segít. 1938 ban az országban csak körűibe.ül 1000 férőhely volt böl‘ csödéiiikbiu- 1949-ben már 4352 és 1954-ben 80.000 férő heiv lesz.

A kecskeméti ú j városi bölcsőde, »mely a napokban készült el, ennek a tervsz rü fej feszítésnek egyik láncszeme. Aí

Árpád-városban töbj> nagy- ii'.em szomszeucágaban épült

107.000 forintos beruházással az új 35 férőhelyes bölcsőde.

Az új bölcsödé február első napjaiban nyílik me.g. Végleges elkészítése 450.000 forintba kerül. Az új bölcsőde építésénél a modern gyermekvédelem minden szempontját figyelembe vették. Egyrészt a közelben lévő üzemekből az an va átmehet napközben a gyermekét szoptatni, masrés-t az épüLet világos, barátságos. A szoba padló nagyságának 40 százaléka ablak. Az új bö.cső de lehetővé teszi, hogv az üse- mi bölcsődékben szétválasszák

á gy rmekeket, nem lesznek együtt a korosabb 3 éven felüli. gyermekekkel, Igv meg* g-átol.iák azt is, hogy a nagyobb gyermekek fertőző betegségeket hozhassanak a ki sebb gyermekek közé.

Az új városi bölcsödében a

gyermekek részére a. ruhafel4 szerelés már biztosítva van. Ebben lesz külön csecsemő* szoba, tipegő szoba és játszóba. ahol a gyermekek járóka segítségével megtanulják az első lépéseket. Az úi bölcsőde vezetősége elhatározta- hogv az otthoni csecsemöettá' tás területén is scgítséyére siet az anyáknak. Hogy a dolgozó nőnek odahaza ne kelljen este, munka után csecse* mőjének ételt készítenie, előre elkészítik a kellő mennyiségj ételt és azt otthon az éde«- imvának csak fel kell melegítenie.

Népünk államának gondoskodása tovább fokozza az

anva- és csecsemővédelmit. F g v gondoskodunk kisdedeink életbiztonságáról, nem úgymint a Horthy-korszakban, amikor sem az anyával, sem a csecsemővel nem törődtek, amiért a csecsemőhalandóság oly ijesztő méreteket ültölt.

kosságaira is.' Egyes üzemi pártszervezetünk be eesect abba a hibába, hogy csupán a t:rv teljesítését ellenőrzi, pedig élesen szembe kellene szair nia a minőség lebcc-ii ésévej. Nemcsak a vezetőkneK, há nenr minden kommun stúmk és becsületes dolgozónak éberen kell őrködni a gyár termelésén. k minősége felett.

A jó minőség: termeteshez biztosítani kel] a meg tele'ő műszaki előfeltételeket is. Műszaki vez 'tőinknek er./.móK. látn ok kell, hogy akik ïZ6Ii yedélyeseu szeretik, jól isme rïk szakmáinkat, azok fáradhatatlanul küzdinek a jó minőségért. Ezek kö-é a dolgo zók közé tartozik a Kecskeméti Gépgyárban Árvái János öntödei gépformázó, Bene József és Fazekas István, kik eddigi 2 .százalékos selejtjük nie ^szüntetéséért lia re ojn a k Ezek a dolgozók elvárják, hogy munkájukban támogassák őket.

Megyénk ipari üzmeittek dolgozói na£y számban tettek szocialista kötelez ttségvalla [ást ápr Üs 4 tiszteletére. Fe; ajánlásuk kö ött van a minő ségi munka fokozása is.

üzemi ná rt szer vezet cinknek

a politikai munka fokozásával el keu érni. hogy versenymozgalmunk tömegesen növelje a minőségi munka új hőseit. •*** üzemeink dolgozói április I tiszteletére tett vállalásuk teljesítésével, a minőség fokozásával segítsék elő dolgozóink életszínvonalának emelését, ötéves tervünk végrehajtásán Minden dolgozó cre.-zo haza* f as kötelességének, becsületbeli ügyének a jó minőségi termékek gyártását. Azzal a gondolattal álljon gépe mel'é* Hogy jó munkájával népgazdaságunkat erősíti, a békéi; v-Mi