Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. december (7. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-27 / 303. szám

Használjunk ki a vetésre alkalmas minden órák minden percet! A kenyérgabona vetésterv teljesítéséhez fontos érdeke fűződik népgazdaságul! nak. dolgozó népünknek és ezen belül dolgozó parasztságunk nak is. Éppen ezért özekben, a napokban az egész megye ér deklödésének központjában áll népünk egyik legfontosabb közügyéi a vetés gyors befe­jezése. A kenyérgabona vetés­terv teljesítése biztosítja , a jövőévi kenyerünket, ezen maradéktalanul ki kell hasz­nálni minden időt, hogy mi néj hamarabb földben legyen a vetés és a dolgozó paraszt­ságunk joggal mondhatja, megteremtette a jövő évi jó termés egyik legbiztosabb alapját. Az, aki a vetéssel csak né­hány napot i,s késik, vészé 1 vezteti nemcsak vetéstervünk teljesítését, hanem dolgozo népünk jövő évi kenyerét- Az. aki nem teljesíti vetéstervét, àz azt akarja, hogy jövőre ki­sebb darab kenyér kerüljön a dolgozók asztalara. az, azt akarja, hogy jövőre boltjain* előtt hosszú sorokban állja­nak asszonyaink a. kenyérért az azt akarja, hogy ismét lábrakapjon a spekuláló, az azt akarja, hogy egy marok­nyi csoport üzérkedhessen a kenyérgabonával, míg a .dol­gozók sokezres tömegének csak kis darab jutna minden­napi ebédjéhez. Aki «szabotál­ja vetéstervét, az óiból előse­gíti azt, hogy a dolgozó nép­nek nyakába varrja mindazo­kat a kellemetlenségeket, me­lyek a iegyrendszev bevezeté­se előtt oly kíméletlenül érin­tették. Minden alkalmas időPil­lanatot ki kell tehát használni és tovább kell folytatni a,. bú­sa, vetését mindaddig, mía az előirányzatból vetetten terület van és el kell érni. hogy mé,J ebben a hónavban a tervben előírt területen földbe kerül­jön a map. Semmi körülmények között sem szabad egy percig sem megtűrni azt a helytelen né Betét, hogy jelenleg általában lehetetlen gabonát vetni. A tanácsi szervek, de a dolgozó parasztok sem helyezkedhet­nek arra a megalkuvó állas pontra» hoSV ezt a munkát tavaszra kell hagyni, vagy pe­dig az eddig el nem vetett te; rületet tavaszi növényekkel vessék be. vagyis a mulasz­tást tavaszi növényekkel po toLiák. Határozottan és keményen fel kell Unni a kulákokkal szemben, akik mindene lkai­mat. lehetősénél és módszert megragadnak arra, hoav a ve tésterv teljesítését gátolják. , Szeptemberben és október ele; jén — a kenyérgabona legked vezőbb vetési időpontiában — ol.van ».szaktanácsokat” adtak a. dolgozó parasztoknak, hogy „nem jó korán vetni”. Most ismét megkísérlik félrevezetni a dolgozó parasztokat, akár­csak pár héttel azelőtt, ami­kor azt híresetelték. bog-« »,nincsen vetőmag”- Persze, ezt ott hangoztathatták, ahol a tanácsok nem veszik fel él sen és határozottan a harcot a kulákság híresztelései és sza botálásai ellen. Nem zúzzák szét az ellenség hazugságait, nem tárják fel nyíltam a dol­gozó parasztok előtt, hogy az csak a kulákok meséje, hogy nincs vetőmag és ez arra jo, hogy miméi jobban elhúzód jék a vetés, károsodjék a dol­gozó paraszt, az ország. Pedig a dolgozó parasztok, lia bát­ran kíméletlenül leleplezik (.lőt­tük a kulák hazudozásait, kár tevő kísérletét, határozottan szembefordulnak az ellenség­gel. Szalk szentmart ónban nél- dául a dunaveesei járási párt bizottság titkára egy gazda,- gyűlésen adatokkal bizonyt tóttá be, hogy bőven van ve­tőmag a községben. Kertelés nélkül megmondta: a dolgozó Parasztoknak minden lehető­ségük megvan arra. hogy gyorsan befelezzék a vetést. A világos beszédnek az lett a következménye, hogy már a gyűlésen több dolgozó paraszt felszólalt és elmondotta: meg bánta, hogy a kulákokra hall­gatott és késlekedett a vetés­sel. Másnap a községben már meggyorsult a vetés. Most a kulákok azt lúresz telik, hogy >.a most elvetett gabonából már nem lesz ter más.” Már« helyeken viszont úgy igyekszik az ellenség cél­ját elérni, hogy lebeszéli a dolgozó parasztokat a szüksé go« agrotechnikai eljárás al­kalmazásáról. Azt hangoztat­ják, hogy mindegy, milyen módon vetik el a gabonát, csak az a lényeg, hogy a mag ki legyen szórva- Számos helyem így vélekednek mé"- a mező gazdasági igazgatásban dolgo­zók is. Ez ellen is fel kell venni a harcot, mert ez nem más. mint a termés biztosítá sa érdekében szükséges agro technika lebecsülése, A vetésterv teljesítése ér dekében tanácsainknak min­den ellenséges megnyilvánu­lással szemben a lehatározot- tabban fel kell lépni. Taná­csaink a csatát a vetés sike­réért csak ágy vívhatták meg győzelmesen, ha elszántan- egy pillanatnyi ingadozás néi kiil felveszik a harcot minden ellen» ami gátolja a vetés gyors befejezését. Ez azt je lenti, hogy ne csak kíméletle nül rántsák le a leplet a ku lákság és a klerikális reakció mindenfajta hazugságáról, ha­nem azt is. hogy példásan megbüntetik mindazokat akik az ország kenyerére törnek, akik szabotálják a vetést. Megyénkben nem egy he­lyen cäak adminisztratív in­tézkedésekkel harcolnak a ku­lákok ellen és elmulasztják a leleplezést. Dudás Antal duna; pataji kulákot például, ak: szüntelenül azt hangoztatta, hogy nine« vetőmagja, a ye; tés szabotálásáért másfél évj börtönre és 5000 forint va­gyonelkobzásra ítélte. Áz íté lel után a kulák hozzátarto­zói azonnal előszedték és el­vetették az elrejtett vetőma­got. De a duiiapataii kommu­nisták nem beszélték meg en­nek az esetnek a tanulságait a dolgozó parasztokkal. A du navecsei járási pártbizottság sem ismerte fel, hogy ez az eset az egész járásban rend kívül alkalmas a kulákság- nak. mint ellenséges osztály­nak a leleplezésére, amely ha­zudik, csal. szüntelenül hamis útra akarja téríteni, saját ér­dekeikkel szembe akarja for» dítanj a dolgozó parasztokat. — most például a vetés kés 1 éltetésé vei akar ja elütni őket a iövőévi termés egy részétől. Igv aztán nem csodálkozhatunk azon, _ hogy éppen a dunaveesei járás óla nosan elmaradt a vetési terv teljesítésében. Az őszi vetés tanácselnöke ink nagy próbája, vizsgája Akadnak azonban olyan ta nácselnökök, mint például dunaveesei. aki, hoav saját tehetetlenséaét palástolja, hi­báit szévítse, .»természeti kő riilményekben” keresi az elma radás okát. Ha két szomszé dós járást megvizsgálunk mint a dunaveesei és a kun szentmiklósi járást, amelv kö zött semmiféle vízválasztó vagy hegygerinc nincs, az idő járás ia egyforma, akkor azt látjuk, hogy hová vezet tanács elnökeink megalkuvása. Ak­kor azt látjuk, hogy a rossz munka oka nem .,a természeti körülményekben” rejlik, ha nem abban, ho"v a tanácséi nökök nem lépnek fel harco san, erélyesen a mulasztások sürgőc pótlásáért, a vetés gyors befejezéséért. A vetés gyors befejezése ér dekében széleskörű politika tömegmunkára van szükség Pártszervezeteinknek most az a feladatuk, hogy azonnal minden népnevelőt munkába állítsanak, akik figyelmezte tik a késlekedőket, hogy a ve tési torv teljesítése törvényes kötél esség. Aki pedig nem tartja be a törvényt, az érez ni fogja annak szigorát. A vetés avors befejezése azonban szervezési feladat, is A. szervezési feladatok megöl dása a tanácsokra vár. Tana esőink tartsanak seregszemlét és állítsák munkába azokat akik még eddig nem vetet tek. A vetéstől függ. milyen ter mést takarítunk be a jövő nyáron, tudjuk-e biztosítana dolgozóinknak a mindennapi kenyeret. A falun most tehát arra kell törekedni, hogy tál pon legyen minden ember, hogy mindenki vessen,, aki ed dig ezzel késlekedett. A haza, a párt ügye iránti odaadás áldozatkészség itt a földeken elsősorban azt jelenti, hogy vetésre alkalmas minden óra­műiden percet ki kell használ ni, hogy minél gyorsabban mindenütt a földben legye nek a kenyérgubonaruagvak. A termés sorsa azoknak kezéberr van, akik most a. me zőkön vetnek. Ezektől függ a iövő évi kenyerünk sorsa, hi szén a jó termés egyik leg fontosabb feltétele g jó, lel kiismeretes, gyors őszi vetés! Bírósági ítéletek a vetést elmulasztók ellen Az őszi vetéstervek teljesí­tése iövőévi gabonatermé­sünknek. dolgozó népünk ke­nyérellátásának, fontoe nép- gazdasági terveink megválóin tusának alapja- S mint ilyen - törvény mindenki számára. A kulákok az ősz folyamán sorozatosan szabotálták ezt a törvényt és uszályukba ko rülve akad olyan dolgozó pa­raszt is. aki a vetés elmu­lasztásával szintén iövőévi ka­nvére] látásunkat veszélyez teti. Dolgozó népünk igazság- s~.cretete sokszor bebizonyítot­ta mér. hoov nem tűri a tör vénuszeuést. Ezt tamsztalhat- mk most ismét azok a tuda­tosan szabotáló kulákok, de a banyan dolgozó parasztok is, akik parlagon hadytáh. őszi- vetésre előírt földieiket. A dunavecsei járásbíróság két vetést szabotáló solti gaz da ellen hozott ítéletet. Bajusz Lajos 31 holdas ku- Iákot 1 év és 3 hónapi bör­tönre. 800 forjnt pénzbünte­tésre. 2000 forint értékű va- e-vonelkobzásra és a köz­I ügyektől való bárom évi eltil. I tásra ítélte a bíróság, mert í hold búzát ás 2 hold rozsol nein vetett el. Ugyancsak Solton Kérész tes János középparaszt, ak 3 ho]d saját és 8 hold jattá tott földön gazdálkodik. 2 holdon a búza és egy holdon az őszároa vetését mulasz tóttá el. A felelősségrevonas alól ő sem mentes: büntetése 5 hónapi börtön és 4000 fo rint pénzbírság. Keresztes La.ioc mulasztását súlyosbít­ja. hog'v a szükséges vetőma rendelkezésére állott, tehát semmi akadálya nem volt a vetésnek. A KECSKEMÉTI megye: könyvtárban 6 napos könyv tá-, ros továbbképző iskolát tarta­nak, amelyen mintegy 70 üzemi, termelőszövetkezeti és nép­könyvtári könyvtáros tanulja meg a könyvtárkezelés techniká­ját. A tanfolyam hal gátol az Iskolán ismerkednek a nagy klasszikusokkal és a szocialista irodalom íróival, Kedvezmény a vetőmagot eladásra felajánló, vetéstervet túlteljesítő dolgozó parasztok számára Megyénk dolgozó parasztságá- nagy egyrésze nem használtaiéi a kedvező időjárást s ezért az őszi vetések vonalán még min­dig nagymérvű a lemaradás Kormányzatunk egyrészről szi­gorúan megköveteli a vetéster­vek maradéktalan végrehaj á- aát, ugyanakkor hathatós segít­séget is nyújt ehhez a munká­hoz, A vetömagbeszerzés elősegí­tése, továbbá a vetőmagtar­talékok feltárása érdekében az alábbi intézkedéseket hozta a kormányzat: Azoknak a termelőszövetkeze­teknek és egyénileg dolgozó pa­rasztoknak, akik ezévi kenyér- gabonábeadási kötelezettségü­ket, valamint az őszi kenyérga­bona vetéstei'vet maradéktalanul teljesítették és a tanácson ke resztül szabadforgalmi úton ke­nyérgabonát vetés céljára, el­adásra felajánlanak, a felaján tott és átadott kenyérgab na- vetőmag minden mázsája után 25 kg kenyérgabonát jóváírn ,k az 1953. évű kenyérgabona be­adásánál. Vagyis például az a dolgozó paraszt, aki most 4 má­zsa gabonát felajánl, a gabo­náért kapott napi áron felül ab­ban a kedvezményben részesül, hogy jövőévi kenyérgabona be­adásából ez esetben egy mázsát elengednek. A vetéstervek teljesítőit, illet ve túlteijesitőlt is jelentős kod vezményben részesíti államunk Ha a kenyérgabona vetéster­vet túlteljesítő egyéni gazdának, vagy termelőszövetkezetnek kártérítési kötelezett8égc van — kivéve az adóhátralékot és a szerződéses termelésből folyó kártalanítási kötelezettséget, —> minden 1 százalék túlteljesítése után a kártérítés 4 százalékát törlik. Például: egy dolgozó pa­raszt vetésterve 5 hold. Ezzé* szemben ha elvet 6 holdat, — a túlteljesítés 20 százalék. Van ezzel Szemben 100 forint kárté­rítési birsága — viszont a 30 százalék túlteljesítés után éppen 80 százalékos törlést, azaz 80 tőrint elengedést kap Mindezen felül az kenyérga­bona vetéstervet túlteljesítő ter­melőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok részére min­den túlteljesített hold után 50 kg műtrágyára ad írásos igazol­ványt a községi tanács, melynek ellenében a földművesszövetke zet a szerződéses termelésnél megállapított árért kiadja a műtrágyát. Dolgozó parasztok, termelő- csoportok! Használjátok fel a kapott nagyjelentőségű kedvez­ményeket is vetéstervünk gyors, maradéktalan végrehajtására ! A Kecskeméti Vágóhíd dolgosói haladnak a* élen a versenyben Megyénk húsipari vállalatai­nak dolgozói hasonlóan a többi élenjáró ipari üzemeinkhez versenyvállalásaik vaióraváitá" sávai igyekeznek teljesíteni éves tervüket, Az üzemekben kommunisták és a népnevelők felvilágosító munkájukkal mozgósítják dol­gozótársaikat a terv túlteljesí­tésére. Egyre több dolgozó jelenti nap-nap után, hogy si kerrel végezte el vállalt kötele­zettségét, ezzel erősítette a békéért küzdők nagy táborát. Húsipari vál1 ala táluknál is egyre szé'esebb mértékben bontakozik ki a verseny. Egyre több vállalati igazgató érti meg, hogy csak az egészséges, nemes vetélkedés biztosítja a dolgozók termelési aktivitását, A rendelkezésre álló adatok szerint a Kecskeméti Vágóhíd dolgozói értek el legjobb ered­ményt a vágási veszteség csök­kentésében. A második helyet a Kiskunhalasi Vágóhíd dőlgo zói szerezték meg jó munkájuk­kal. A selejt csökkentésénél a Kiskunhalasi Vágóhíd dolgozói végeztek jobb munkát, a ezzel biztosították maguknak az első helyet. Bebizonyították a több), vágóhídi dolgozóknak, hogy a bőrfejtésnél is lehet jó ered­ményt elérni, A verseny állása a húripari vállalatoknál a következő: 1. Kecskeméti Vágóhíd 3. Bajai Vágóhíd 3. Kiskunhalasi Vágóhíd 4, Kalocsai Vágóhíd Az évi terv megköveteli; hogy a vágóhídi dolgozók, élén a kom munistákkal, alkalmazzák mun­kájuk minden területén Gerő eivtárs útmutatását, A begyűjtés nem fejeződik be, amíg hátralékos termelő van A begyűjtési tervek teljesí­tésében aránylag ió munkát végzett községeinkben az eredményeken való megpihe­nő.s mutatkozik. Jellemző Pél­da erre Kutymár. A novem­ber 30-i versenyszakaszban a megye legjobb járásának: a bácsalmásinak második köz sége lett Madara«* után. A katymáriak is vállalták, hogy december 21-re mindenből ren­dezik tartozásukat. A vállalt határidő elmúlt s az ígéretnek bizony csak egyrésze teljesült Kutyatáron. Kukorica, sertés, tej, széna és gabonatervüket ugyan _száz-zázalókon túltel ;esítették, burgonyából is csak 2 százalék hiányzik, da annál több a baromfiból és tojásból. Az aszály- és fagykár köz­vetve kihatással volt kétség- , ívül a baromfitenyésztésre is- Az elmaradás oka azon­ban nem «»baromfi- és tojás- hiány Katymáron sem, — ha nem jórészt a spekuláció. 3—4 forintos darabonkénti áron tömegével vásárolható a to­rs a piacon, csak éppen a begyűjtő helyre nem jut. A pekuláciá megfékezésére xzé- lesebbkörű ellenőrzést kell be­vezetnie a tanácsnak, réz a ter­melő. aki nem tett eleget be. adásának, ne v ih es se termé­nyét piacra. Ugyanakkor a értnevelnl- keressék fel a hátralékosokat és győzzek meg őket, hogy e két ter- ményfajta miatt nem marad­hat a község szégyenben, A hátralékkimutatásból aa is kitűnik» hogy Katymáron a termelőcsoportok *— rossz példát mutatnak- Amíg az egyéniek baromfitartozása mindössze négy mázsa- addig a csoportok még 19 mázsával adósok, 55 ezer tojásból pe­dig mindössze 11 ezret teljesí­tettek. A begyűjtés mindaddig nem fejeződik be, amíg egyetlen hátralékos termelő van a fa­luban. Ez sértené a becsülete­sen . teljesítő dolgozók igaz- ságérzetét. De különösen sér­tené az egyénileg dolgozó pa­rasztság önérzetét, ha éppen a- ió példamutatásra kötele zeit termelőosoport bújhatna ki a kötélességteljesítés alól- A hiányzó begyűjtési száza­lékok döntő többsége a ter- melőcsonortokat terhelj Katy­máron! Az ő hanyagságuk miatt nem tudta teljesíteni a falu adott szavát és nem tud­ja lezárni a begyűjtést. A leg­rövidebb időn belül rendez­zék tehát tartozásaikat a. cso­portok, hiszen nekik nemcsak 1 termelésben, de a kötelesség teljesítésben is élen kell jár­mok az egyénileg dolgozó pa­rasztság előtti

Next

/
Thumbnails
Contents