Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. december (7. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-19 / 297. szám

Az országgyűlés csütörtöki illése Az országgyűlés esütörtö’ kön folytatta az 1953. évi ál­lami* költségvetés vitáját. — Ezen az ülésen megjelent Rá- 'kosi Mátyás elvtárs, a minis?* tertlKiáes elnöke- Az első fel­szólaló Mekis József volt Hangoztatta. hogy eddigi et edmémieink eléréséhez nagy mértékben hozzájárul az uz önzetlen segítség, amelyben a Szovjetunió részesít bennün­ket. A feladatokról szólva ki jelentette, hogy igen fontos g várt ni á n y a i nik m in őségén ok javítása. A következő évben tehát harcot kell vívnunk a (minőség megjavításáért, a se leit csökkentéséért. Gyártá­sunk másik hiányossága a nem ütemes termelés. Ezen is feltétlenül javítanunk kell. ; Ezután Kádas István eme.' tedett szólásra, aki az igaz­ságügyi tárca költségvetésé" vei foglalkozott- Rámutatott, hogv az imperialisták agresz- szióra való törekvése, hábo­rús propagandája, a zülléshez, gyilkosságokhoz, erőszakos­kodásokhoz vezet. Az TJSA-ban évenként körűibe!ül 1 millió fiatalkorát tartóztatnak le különböző bűn csel e kínén yc kért. Tito Jugoszláviájában a börtönök zsúfolva vannak a gálád TUo-banda végtelen terrorját megelégelő jugoszláv hazafiakkal. A börtönükbe y«ló gyilkosok, rablók és a, hiva­talos bűnözők egész bandája ellenben UDB egyenruhában feszít. Dóé sí fi aula igazságügyi miniszter felszólalásában han­goztatta, hogv népi demokrá­ciánk igazságszolgáltatásának munkáját alapvetően meg-, könnyíti, hogy nem kell já­ratlan utakon haladni: előtte áll a Szovjetunió igazságazol gáltatásának példája, Rákosi elvtárs országgyűlési beszé­dében meghatározta azo'kaf a legfontosabb feladatokat, me­lyek néui demokráciánk előtt állanak. Igazságszolgáltatá­sunknak is e] kell látnia e feladatoknak reá eső részét. Összefoglalva m egá 1 ! a p í t o t ta. hogy következetesebb és Atökéltcbb harcot kell főin tatni az amerikai imperialis­ták által, a l'itrbanda által országunkba küldött, kémek, szabotálok, a y likasok ellen. Merj kell példásan büntetni az állam és szövetkezeti tulajdon megkárosítóit. Fokozottabban kell. védeni, a dulazók jogait, a dolgozók egészségét. To­vább kell erősíteni a dolgozó lömeaekkel való kapcsolata- inkát. Harcolni kell a bürok­ratizmus minden megnyílva1 rulása ellen az igazságügyi szervezeten belül, Bécsi Gyula igazságüg'mii- niszter nagy tapssal fogadott beszéde után az elnök &' >'■ gély Józsefnek adta. meg « szót, aki az állami gazdasá­gok és az erdők minisztériu- ma. költségvetéshez szólt hoz zó. Elmondotta, hogv az álla­mi gazdaságok szántóföldjei- nek 93 százalékát összevonták nagvtáblákba és így alkalmas arra. hogy a, haladó szovjet mezőgazdasági tudomány gaz­dag tapasztalatait mind széle­sebb területen alkalmazzák. Az állami gazdaságok gépesítési foka, messze felülmúlja a Hoy- thv-rendszer legjobban fel­szerelt gazdaságait is. Az ál­latállomány számának nagy, mértékű emelkedését mutatja. Bio"-y az 1950. évi állományt (száznak véve, a sertésélío- itnánv 1951'ben 354 1 százalék, 11952-ben 428-8 százalék volt. A továbbiakban beszámolt ti talaimüvelésben elért, ered­ményekről. maid megállapí­totta: bár az állami gazdasá­gok nz őszi vetési tervüke.t globálisan teljesítették, a m>' Jiisztertanács által előírt ha­táridőre azonban csak 90 szá­zaléknál tartottak. V betaka­rítás munkája is igen késő­re húzódott. Az őszi mély- ízántási terveket az állami Gazdaságok 09 százalékra tel­jesítették december elejéig. , Befejezésül hangsúlyozta bog-e- a minisztériumnak ke­ményen kell harcolnia az el­lenséges cselekedetek, meg­nyilvánulások és az állami gazdaságokba beférkőzött el­lenséges elemek kártevései el­len. Fei kell számolni minden opportunizmust ezen a téren. íázünpt után Seprényi Sinr do,, volt az első felszólaló, aki a könnyűipari tárca költség- vetésével foglalkozva megál­lapította1 A könnyűipar munkájában különösen az 1591 decemberi párt- és kormányhatározat óta tapasztalható jelentős fejlő­dés- A fogyasztási cikkek mi­nősége iavult, választékuk nagymértékben bővült. Az 1953- évi költségvetési évet nem annyira a mennyiségi, miud a minőségi fejlődés .jel­lemzi, amelv a, termelési elő­irányzatokból is világosan látszik, A vállalatok termelé­se 1952-vel szemben 30 száza­lékkal, a kisipari, szövetkeze­tek termeiéi« pedig 33 száza­lékkal lesz nagyobb. A. hely, ipari vállalatok és kisipari szövetkezetek 1953-ban 22 szá­zalékkal több téglát. 90 száza­lékkal több kálvinit állítanak elő. mint 1952-ben. Dékáni/ M°rgit az élelmi szeripari minisztérium költ ségvetéséhez szólt hozzá.. Ha összevetjük- az élelmiszeripar 1949—1953. évi termelési szá­mait — mondotta —< akkor, azt látjuk, hogv az élelmiszeripar globális termelése 1949-hez vi­szonyítva, 1950-ben 139.7 szá­zalékra. 1951-ben 1611 száza­lékra emelkedett és 1953-ban 206 százalékra fog emelkedni. Nem elégszünk me a azonban csak a mennyisén növelésével. </ minőséo terén — az elért javulás ellenére — mutatkoz­nál.' mén komolu hiányos sá­vok. A továbbiakban beszámolt arról, hogy a tárca költséve* tésében a kutatóintézetek fenntartására 7.5 millió, fo­rintot irányoz elő- Az ipari tanulóiskolák, ipari techniku­mok éc szaktan folyamok, to­vábbá a dolgozók esti iskola fenntartására 5-5 millió fo­rint van előirányozva a költ ségvetésbeu. , Csikesz Józsefbe a belkeres­kedelmi minisztérium tárcájá­nak költségvetésével foglal kozott. Az 1953-as költségvetés lehetővé teszi — mondotta - ho.’/u belkereskedel, dint foka- zotabb mértékben megfeleljen •i dolgozó nép szakadatlanul növekvő i(lén.ueine.., megte­remti az előfeltételeit az 1953- a.s év növekvő áruforgalmá­nak- az állami kiskereskede­lem 13.2 százalékos, a szövet­kezeti kiskereskedelem hason­ló növekedésével iáró több letfe] adutök megoldásának. — (Jsikcsz József né a továbbiak ban megállapította, hogy a kci’cskedelemben a készletek (mívesebb felhasználása, a túl­zót:. készletek csökkentése, szá­mos árufeleslegből az áruk útjának jobb megszervezése, a kereskedelmi munka gazdasá gos-ágának tovább növelését biztosítja. Ezután Naay Dániel emel­kedett szólásra és a belkeres­kedelmi tárca költségvetésével foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy 1952 első három negyed­éve az elmúlt évhez viszonyít­va 68 százalékkal több rádiót, 25 százalékkal több hőelektro­mos készüléket értékesített a kereskedelem. A -falusi dolgo zók jólétének- fénvoc bizony! téka, hogv a szövetkezeti ke­reskedelem, amely ezelőtt mo­torkerékpárt egyáltalán nem hozott forg-alomba. most 195.2 novemberig több mint ezer darab motorkerékpárt értéke­sített. A bútorforgalom is 58 százalékkal emelkedett. To­vább kell javítani — hangoz­tatta — a vidéki, lakosság iparcikkellátását. Gondoskod­ni keli. az áruválaszték kiszé­lesítéséről, különösképpen a földmüvesszöivetkezeti bolthá­lózatban. Ezután HoTváth András a külkereskedelmi tárca költség vetéséhez szólt hozzá. Külke­reskedelmünk — mondotta — az elmúlt évvel szemben je­lentősen fejlődött. Ha az 1950. évi külkereskedelmi forgal­munkat száznak vesszük, ak­kor ‘az 1953. évi forgalmunk a behozatal terén 157.2 százalék­ra. a kivitel terén pedig 167 százalékra emelkedett. Alap­vetően megváltozott hazánk külkereskedelmének jellege is. Külkereskedelmünk ma. szo­cialista jellegű külkereskede­lem. A behozatalról szólva el­mondta. hogy bár saiát gép­iparunk is rohamosan fejlő­dik, az 1952-e.s évet 100 száza­léknak véve, 1953-ban gépbe­hozatalunk 137.5 százalék lesz. Döntő feladata külkereskedel­mi szerveinknek, hogv elsősor­ban nehéziparunk, kohásza­tunk és bányászatunk számá­ra szükséges géni berendezé­sek és külföldi nyersanyagok behozataláról go n do s k o dj ék. Exportunkkal kapcsolatban el­mondott''. még 1950-ben kivi­telünk 60-3 százalékát képez­ték ipari termékek, addig 1953- ban kivitelünk 61.4 százalékát. A Szovjetunióval való keres­kedelmi forgalmunkat álV'ndó emelkedés jellemzi. Még 1950- ben eg-ész behozatalunk 50.0 százaléka származott néni de­mokráciákból, addig- 1953-ban behozatalunk 716 százalékát kapjuk tőiül.. Ezután így folytatta; mi kereskedni akarunk kapitalis­ta országokkal, tekintet nél­kül politikai beí-eudezésiikre, ha ez a kereskedelmi kapcso­lat nem irányul függetlensé­günk megsértésére, ha ez a kereskedelmi kapcsolat egy­más érdekeinek kölcsönös tisz­teletben tartásán alakul. Az országgyűlés pénteken délelőtt 10 órai kezdette] foly­tatja költségvetési vitáját. II szovjeí módszer eikaltnazasa növelte a siííprapofel A belvéeiai állami gazda­ságban ió munkát végez Cs. Nagy József sertésgondozo. 294 darab sertés van a keze alatt. Míg október hónapban a súlygyarapodás 24 mázsa volt. november hónapban ez a mennyiség 43 múzsára emel­kedett. Javult a takarmány- értékesítés százaléka is. Ok­tóberben 13-2 százalék volt, novemberben pedig 21.7 száza­lék. Cs- Nagv József nagv gond­dal és igyekezettel végzi ai munkáját- Nagy segítségére! van a gazdaság vezető állatte-j r.vésztÿîe. Az ő útmutatásai j nyomán alkalmazta a szovjeté módszereket. Ilyenek: a sortéi sek súlycsoportonként! egyedi/ takarmányozása, a takarmány} élesztősítése, az etetési és jta-* tási idő pontos betartása. Adjunk több segítséget a mezőgazdasági téli tanfolyamoknak A termelőszövetkezetekben a téli hónapok folyamán biztosit, suie a szervezett tanulást és állandó foglalkozást. Mező- gazdaságunk színvonala emelé. sének igen fontos feltétele, hogy földművelésben és állattenyész­tésben jártas káderek száma állandóan nőjön. Minél magasabb fokra emelkedik a szakmai hoz­záértés, annál sikeresebb lesz a harc a jó termésért, A tömeges káderképzésnek fö forrása a hároméves agro. és zoótechnikai tanfolyamon tör­ténő előadások rendszeres hall­gatása. A tanfolyam biztosítja ezer és ezer dolgozó paraszt tanulását. A cél eléréséhez szüksé­ges, hogy a tanfolyamve- zetök és hallgatók rendsze­resen végezzék munkájukat. Csak szívós tanulással lehet biztosítani a tudás elsajá­títását. Az eddigi tapasztalatok sze­rint e téren még sok a hiá nyosság. A tanfolyamvezetök nem veszik elég komolyan mun­kájukat, Ugyanakkor a járások Teljesítettük s.lózási tervünket Az állatállomány átteimte- tésénck az idei takarmány- szűk esztendőben különösen nasív jelentőséire van. A mi közsésiink már két héttel t előtt teljesítette sjtósúei ter­vét. T«V»ly a 200 ikönroéteras tervünket január közepéig tudtuil csak télié,síteni. Akkor a küzséir vezetői nem törőd' tek eléírttá ezzel á kérdéssel. Az idén más volt a lielvzet. A tanáé.-, a föld mű vessző vet­kezet szívén viselte n. terv mi­előbbi teljesítését. Könnyebb is volt a munkánk, mert a dolirozó parasztság maira is meggyőződött a silótakar rcány értékéről. A 200 köb méter siló nagv segítséget je­lentett a tavaszi takarmányo­zásnál. A szívós népnevelőmunka, a községi pártszervezet és ta­nács. valamint a földműves szövetkezet vezetőinek segítő és irányító., munkája eredmé­nyezte, hogy 600 köbméter gi lótervünket még a hó elején teljesítettük. SALAMON LÁSZLÓ földművesszövetkezet. Tataháza. Vaskút és Hercegszántó december 21 -i fogadalom parosversenye valóraváításáért Vaskút és Hercegszántó párosversenyében továbbra is Vaskút szövetkezeti község halad az élen- A begyűjtő.- terén'már csak egykét szá­zalék hiányzik ahhoz, hogv a község büszkén jelenthesse: a begyűjtési tervet minden részletében teljesítettük. A szövetkezeti uözséu várt- szervezete. a tanács, a 15 ter­melőszövetkezet és csoport el­nökei együttesen harcolnak a benyújtás sikeréért és az őszi munka mielőbbi elvégzéséért. Hetenként megbeszélik az el­ért eredményeket, a fennálló hiányosságokat és ahol lema­radás mutatkozik, ott igye­keznek azonnal felszámolni azt. IJai-cegszántó, a versenytárs a ..értés- és élőállatbegyüjtés- ben maradt el Vaskút mögött. Az őszi mupkák terén is vau még tennivaló. A hercegszán­tóink sem akarnak szégyen­ben maradni. Szerletjcs Imre, a begyűjtési állandó bizott­ság elnöke a DISZ és az MNDSZ tagjaiból épített ki aktívákat. A pártszervezet iól felvértezi a népnevelőket a begyűjtési terv teljesítésé­ért. az őszi munkák sikeréért folytatott harcban. A népne­velők elmondják, hogy míg szomszédságukban T itóék fegyverkezésre ÍÖlUk a pénzt amerikai gazdáik parancsára, addig nálunk az ötéves terv építi a községet, Kult úrházat, vezetékes rádiót, Hóduna- puszta felé pedig kövasutat kapott a község. A népneve­lők elmondják, hogv a Népek Békekongresszusa, - amely most ülésezik Bécsben, a világ békeszerető millióinak kézfo­gása. Rámutatnak arra, hogy a község becsületes dolgozó parasztjai úgy harcolhatnak a bekéért, ha teljesítik a be­adási kötelezettségüket és a jövőévi termés biztosítására elvégzik áz őszi mélyszántást. A népnevelőmunka nyomán egyre több dolgozó paraszt van Hercegszántón, aki min­denből teljesítette (beadási kötelezettségét. Kovácsies Vi­ta lyos. Horváth Pál, Balatk nácz Istvánná és K<yvd°s Ist­ván pedig már 1953. évi -ter i ás be.g v üj tés i k öté [ezettsé g teljesítésébe is adtak be. Alig- nébánv nap választ el bennünket december 2l-töl. Vaskút és Hercegszántó vá­rosversenye ezalatt a néhány nap alatt fokozódó lendülettel folyjon, hogv mindkét község a világ első békehareosúnak születésnapján arról küldjön győzelmi jelentést, hogy ele­get tett becsiiletbali kötelo- zettségéusk. részéről sem kapják meg a meg-' felelő támogatást- Molnár Pál.i » császártöltési gépállomás agronómusa, akit Kalocsa járás Hajóson kilenc termelőszövetke­zet hallgatóinak oktatásával bí­zott meg, többszöri telefonhívás, valamint felkeresés és sürgetés ellenére sem kapta - meg a szükséges tananyagot. Ezért november 20 helyett még decem­ber 9-én sem kezdődött meg a tanfolyam. Szabadszálláson és Hajóson a községi tanácsok sem adják meg a megfelelő tá­mogatást az oktatásnak. Az előírás szerint a helyi tanácsoknak kell biztosda- nlok a tanfolyam részére megfelelő helyiséget tüzelő­anyaggal ellátva. Ennek ellenerő a hallgatók fa­gyoskodnak, hideg szobában tanulnak és a hidegtől meggéru- beredett kezük még jegyzetelni sem tud az előadásokon. Az ilyen nemtörődömség és hanyagság nemcsak az legyen irányító szerveknél tapasztal, ható, hanem a termelőszövetke­zet elnökeinél is. A kecskeméti Dózsa termelőszövetkezetben például Bállá Ferenc elnök ar­ia hivatkozik, hogy most sáros az idő és a tagság úgysem mozdul ki a lakásából, hogy a tanfolyam helyére menjen Bállá elvtársnak pedig az lenna a feladata, hogy a tagságot a tanulásra buzdítsa. A tanfolyamvezető elvtársait több helyen nem tanúsítanak megfelelő odaadást az oktatás érdekében. Biztosítani kellene a tenu elősző vetkezetek tagjai mellett az élenjáró dolgozó pa rasztok bevonásával Jegkeve sebb 20 főt minden taufo lyam számára' Enpek ellenére a fülöpházi Szabadság termelő szövetkezetnél a gépállomás agronómusa négy fővel kezdte meg a tanfolyamot.. Ez tükörké pet ad arról is, hogy a helyi szervek hogyan kezelik ezt a kérdést Ahol megfelelő támogatást kapnak a tanfolyamok vezetői, ott már eddig is jó az ered mény. A göböljárási Petőfi ter ni előszővetkezetnél Majoros Zol tán, a kiskunhalast gépállomás agronómusa 50 fővel Kezdte meg az oktatást. A jó felviiá gosító munka eredménye, hogy a szövetkezet tagsága 10 kilométert is hajlandó elgyalo golni a tanfolyam helyére. Gerő Ernő elvtárs a Központi Vezetőség ülésén rámutatott ar­ra: „A növénytermelésben a h<> znm emelésének kulcsa- az alapvető agrotechnikai rend­szabályok következetes meg valósítása...’4 Ez csak úgy, érhető el. ha a téli tanfolyamok magas színvonalát biztosítjuk. Fel kell számolni a hibákat Számos agronómus és zoótechnikus. előadó jól megszer­vezi a foglalkozásokat, széles körben ismertet} az élenjáró gyakorlat legújabb vívmányait, felhasználja a szemléltető segédeszközö­ket. gondoskodik a kísérleti gazdaságok vezetőinek bevo násáról és tapasztalatainak elterjesztéséről Ezeket a példákat kövessük, hogy tavaszra termelőszövetke­zeteink és dolgozó parasztjaink nagyobb tudással kezdjenek az új gazdasági évhez. Havasj János megyei agiopTopagauüűs^,

Next

/
Thumbnails
Contents