Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. december (7. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-19 / 297. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI A nemzetközi helyzet. — Sztá­lin velünk van. — Az ország- (műié? csütörtöki ülése. — Fokozódik a verseim üzeme­inkben Sztálin elvtárs szüle­tésnapja tiszteletére. AZ ItIDl* BÁCSKISKUNMEGYEI 1*A IS T HÍZ© TT SI «* V \ V li LAPJA \ II. ÉVFOLYA.'I. 297. SZÁM 4fii 50 fillér 19öü. DEC. 19, l’ÉNTEK Gondoskodjunk állatállományunk áíteleltetéséről A Magyar Népköztársseág Minisztertanácsa és a AI a gyár Dogozók Pártja Köz­ponti Vezetősége határozatot hozott az állattenyésztés és a takarmány termelés fejleszté­séről. A határozat kifejezésre juttatja az állattenyésztés ki­emelkedő népgazdasági jelen­tőségét, nagyarányú, sokolda­lú célt tűz ki országunk ál­lattenyésztése elé. A párt és kormány e hatá­rozata teljesítésének jelenleg legfontosabb kérdése az állat­állomány átte. éltetése. Gerő Ernő elvtárs a Központi Ve zetőség ülésén jgy veti fel ezt a kérdést: „Az állatállomány eddigi fejlődését is veszélyez­teti az idei kedvezőtlen ter­més s ezért igen komoly erő feszítéseket kell tennünk állat állomén g fenntartása, át- lelcltetése és mennyiségi to­vábbfejlesztése érdekében." A sikeres átteleitetés azt jelenti, hogy veszterógn’eu to­pén megérőzzük az egész ál­latállományt, m egak ad áIyoz • zuk az újszülött, növendék h felnőttállato'k elhullását, t.o- vábbíokozzuk az állattenyész­tés termelékenységét. A téli takarmányozás meg* szervezésének első feladata: a készletek számbavétele. Ali* után valamennyi állami gaz­daság, termelőszövetkezet és egyénileg dolgozó paraszt számbavetta készletét — hoz­zá kell látni a hiány pótlásá­hoz, a takarmánymennyiség növeléséhez. A " takarmány- készletek növelésénél« legjobb eszköze a silózás. Erre a cél­ra fel lehet használni a kuko- ricaszárat, a nedves repasse* tetet, a napraforgótányért, a «öld napraforgószárat, a búr- gonyaszárat, sást, nádat stb. A másik módja a takarmány- készletek növelésének a Szov­jetunióban már jól bevált és elterjedt szalma feltárás. Ezzel tehetővé tehetjük, hogy a szal­mában lévő tápanyagokat az állat fel tudja használni. A uamnlúggal, luesszel feltárt szalmafélék közepes minőségű szénával azonos tápértékűek. A takarmáiiykészletek növe­lésére fel lehet használni a kü­lönböző fák lombjait, az akác­fa és bükk magvait stb. A jó* ,-zúgok legeltetésével szintén jelentős mértékben takarékos­kodhatunk a rendelkezésre ál- .ó takarmánnyal. A párt és a kormány állat­tenyésztésről szóló határoza­tát végre kell hajtanunk el­sősorban saját érdekünkben. Azért, hogy minél messzebb kerüljünk azoktól a gazdasági rendszabályoktól, amelyet a párt és kormány 10ét decem­ber 1-i határozatával> a jegy rendszer megszüntetésével el­törölt. Biztosítanunk kell a hús- és' zsírellátás ■ zavarta­lanságát a következő évre is, úgy az. üzemekben dolaozo munkások, mint honvédsé­günk számára, ahol a mi fia­ink fegyverre] 'őrködnek be kés fejlődésünk felett. Bizto­sítani kell városaink és köz­ségeink ellátását, termelőeso- portjaink, saját maguk anya* gi erősödését. A fejlett agrotechnikai mód­szerek alkalmazása növeli a szántóföldi takarmány termesz­tésünket és biztosítja állatát lomá ny mik takarmányéii á tó • sát. Ez évben csak kis mér­tékben hasznosítottuk a szov jet agrotechnikai módszereket a takarmány termesztésben Ennek, valamint az aszály kö­vetkeztében takarmánykészlo tünk csak részben biztosítja állatállományunk sikeres öl­tőié] tetősét. Biztosítanánk kell Irhát « silózási terv teljesítését. Me­gyénkben a silózási terv tel­jesítésében igen nagy a lema­radás. A vezető kiskunfél­egyházi járás sem teljesítette a tervét, még kilencven szá­zalékban sem. Példát kell venni az elmaradottaknak La- josmizse, Kunbaja, Csikéria é- i’ug'Jc példájáról, ahol a köz ségi tanácsok és földműves- szövetkezetek jó munkájának eredményeként teljesítették, sőt túlteljesítették a tervet Ezekben a községekben a termelőszövetkezetek is jó munkát végeztek. A lajosmi zsej S allai és Alkotmány, va* lamint a bugaci Béke terme­lőszövetkezetek idejében .silóz­tak. A bácsalmási Táncsics földjén azonban még áll a ku­koricaszár és a csoport nem teljesítette silózási tervét. Szé les kö ríí f civil ágos i t ó munkával harcoljunk a terv teljesítéséért. • Leplezzük le az osztályellenséget, mely ezen. a| téren is igyekszik kárt okoz-l ni népgazdaságunknak. Mostl hogy eltérítse a dolgozókat a silózástól, azt hangoztatja, hogy csak »>központilag” lehet biztosítani az állatok megfele­lő takarmányozását. Népneve­lőink leplezzék le az ellenség ilyen rémhíreit és 'világosít­sanak fel minden dolgozót, hogy ne várja a központi ta­karmánybiztosítást, hanem silózással biztosítsa és növel­je minden állami gazdaság, termelőszövetkezet és község a takarmánykészletet. Másik módszere az ellenség* aek, hogy igyekszik rábeszél* ni a dolgozókat: adják el ál­lataikat, íxgysem tudják meg­felelően takarmányozni. Ezzel az aljas szándékával azt akar­ja elérni, hogy egyrészt meg­gátolja állatállományunk fej­lődését, másrészt a dolgozó laiiik^ko/ik a Népek 15 é k e ko 11 » ressz usa Hja Erenburg nagy beszéde Mint már megemlékeztünk róla. a Népek ISÍkekongresz- szusán felszólalt Hja Eren­burg, a láng lelkiig szovjet bé­keharcos is. Beszédét az aláb­biakba 11 ismerteti ük •' — A nagy folyók — kezdte beszédét Hja Erenburg — ész­revétlenül kis patakokként törnek elő a főid,mélyéből, az­tán egyre növekednek, széle­sednek. Száz és száz patak és folyó siet feléjük és végül, a hatalmas folyattok már egész szárazföldeket szelnek át, or­szágokat kötnek össze , egy­mással, emberek millióinak életét változtatják meg. .Eh­hez hasonló a mi mozgalmunk is, amelv méltatlankodó s'-dvek Hallottuk itt,, azon körök képviselő.nek mélyről jövő és lángoló felszólalásait, akik nemrégen még elkerültek ben­nünket, és én a szovjet kül döttség nevében szívélyese :■ üdvözlöm őket, • Mi tudjuk, hogv számítunk, súlyunk van a. világon. ÍSok barátunk vart sokan vannak, akik úgv gon dolkoznak, mint mi, tudjuk azt is, hogy sokan vannak ,a földkerekségen olyanoki akik más ösvényeken járnak es más útjelzők irányítják őket. mint bennünket. Boldogok va gyünk, hogy itt nem csupán azokkal az emberekkel talál­kozunk, akik hozzánk hason­lóan gondolkodnak, hanem más pártok, más eszmeáram­latok, más világok képviselői vei is. Nem gondolunk arra hogy meggyőzzük őket iga­zunkról. sem arra, hogy poli­tikai vagv bölcseleti eszméik­ről vitatkozzunk. Abban aka­runk megegyezni velük, hogy miképpen élhetnek együtt bé­kében a különböző emberek és különböző népek földgolyón­kon. hogyan mentsünk meg minden varost, minden gyer­meket, minden államot a Pa* palm-bambá'któl, az atom- és hidrogénbombáktól, a porrá- égéstől. a könnyektől és a vér­től. Ezután a koreai kérdésről beszélt, majd a népek függőt­mélyért született, «le gyorsan nő és most immár átfogja század unkát., összeköti a né­piket. Soha ilyen mozgalom nem volt a történelemben. Az a magas testület, amelyhez most szavaimat intézem nem ilyen, vagy olyan eszme híveit kéuv’-eli, nem is kormányo- kát képvisel — amelyek sok országban átmeneti, vagv vé­letlen jellegűek, — nem; e/. a testűiét a Népek Kongresszu­sa. A népeké, amelyeket kü­lönböző eszmék lelkesítenek, amelyek különböző módon él­nek, de amelyek valamilyen torlaszt akarnak emelni a há­ború útjába­lenségi törekvéseiről és több példa megemlítése után így folytatta: — A New York Ti­mes párizsi tudósítója ezeket írja: „XIV. Lajos korában azt mondották, hogyha. Fran­cia orsz-á a tüsszent egyet. o.z azt jelenti, hona egész Enro­uât a hideg rázza. Mostaná­ban elmondhat ink. konyha az Egyesült Államok tüsszent egyet, ez azt jelenti, hogy caész 'Nuuiiat-Európát, a hi­deg rázza” Szó se róla. az amerikai vezetők eléggé haji; hatóan tüsszentenek- Idézni lehetne, ezzel kapcsolatban az­az, orosz mondást: „Nem ki­válthatod, hogy minden tűs?, szentésednél egészségedre kí­vánják■” Én azonban inkább rrü szeretnék rámutatni, ogy XIV. Lajos korában Franciaország Pascalt. Baoi* net. Moliéret, La Fontainet. Pousgint adta Európának. — Most pedig aligha lehet, ko­molyan beszélni egy olyan országnak a szellemi hegemó­niájáról, amelv az utóbbi idő­ben csak agvalágvult szená­torainak véget, nem érő beszé­deivel. a Readers Digest-te] és pestist hordozó bolhákkal’ gaz­dagította a nyugati viiágot. As igazság el fog futni Amerikába is Mindezzel n íegkevésbbé sem akarom megsérteni az Egyesült Államok népét, mely tehetséges, energikus és dol­gos nép. Az. amerikaiak nem rendelkeznek egv hosszú tör­ténelem hátterével, ennélfog­va. nincs elegendő tapasztala­tuk és ígv könnyen rá iehet szedni őket. De ma már az amerikai nép is 'kezdi érezni a háború terhét, a koreai vérontást. — Amerika vezetői mindent el­követtek annak megakadályo­zására, hogy országuk polgá­rai ellőj ieuek a Népek Béke kongresszusára. De mint sze­retett elnökünk, -loüot Curie, olyan találóan mondotta, az eszmék vízumok nélkül utaz­nak. Az igazság el fog jutni Amerikába is a Népek Béke- kongresszusáról. Illa Erenburg ezután n sem 1 égéssé gi politikáról beszélt; majd ruigv tapssal fogadott beszédét a szovjet küldöttség iavaslataival fejezte be. Ezek A szovjet küldöttség névé ben azt javaslom a koiigresz szusnak. hogv erősítse meg minden.uruiiek a nemzeti füg getlen.séghez v»}é el'deoeui! betétién jogát, azt » jogot hogv a maga. módján élhessen anélkül, hogv alávetné magát idegen parancsoknak. A belga vagv a guetainalai. vagy irá­ni életmód pontosan ugyan­azt a megbecsülést érdemlik mint az a meri Imi életmód. A különbözőképpen gondol kod, népek kölcsönösen segíthetik egymást, kicserélhetik-. köny veiket és felfedezéseiket nyersanyagaikat és termékei­ket, de, hogv ez inegtöfténhes - sen, feltétlenül tiszteletbe!, kell tartani a kölcsönösség el vét és ol kell. fogadni min den szuverén állam egyenlő' «égét. Azzal kell biztosítani vala­mennyi nemzet biztonságát, hogv a nagyhatalmak egyez­ményt kötnek egymással és feloszlatják a különböző . tá­madó tömböket, hogv érvény­re juttatják a békés szerződé­seket, a. barátság és kölcsönös sesél vnvu ’tusi egyezményeket <js hogv az ËNSZ visszatér azokhoz.az elvekhez, amelyek létrehozásának alapját alkot­M.nden várost, minden gyermeket megmenteni a, könnyektől és a vértől parasztokat anyagilag tönkre­tegye. Hasonlóan veszély?s és ké ros, hogy a kulákok levágják állataikat és erre uszítják a dolgozó parasztokat is. A kis­kunfélegyházi járásibíróság feketevágó bandát ítélt el a« elmúlt héten, akik 20—30 ki­lós sertéseket vágtak le enge­dély nélkül. A feketén vágott állatok húsát Budapesten ér­tékesítették. A feketevágás — ha amink­éi terjedését időben meg nem akadályozzuk t súlyos kár’ okozhat országunknak, eze» keresztül ; minden dolgozó pa­rasztnak is. Ezért e jelenségek ellet' már most erélyes és kövei kezetcs harcot kell folytat niok á dolgozó parasztoknak- A népnevelők kötelessége hogy vezessék ezt a harcot Mondják el a dolgozóknak, hogy ezeket a módszereket a fasiszta Tito alkalmazza a ju­goszláv dolgozó parasztokkal szemben, amikor arra hivat- kozvá, hogy az idei aszályos év nem biztosított elegendő takarmányt, igyekszik rábír ni a dolgozókat, hogy szaba­duljanak állataiktól. Ezzel a célja a jugoszláv nép ellen ségeinek, hogy a dolgozók még nagyobb nyomorban el jenek és még fokozottabban legyenek kiszolgáltatva az amerikai imperialistáknak, A hazánkban élő kulákok, az osztály ellenség akarata é» ■módszerei, azonosak ai népnyú- zó Tito-fasiszták módszerét­vrd- Nagymértékben a népne- veíőmunkáu múlik, hogy min­den népelleues mesterkedésük kudarcot valljon. Nem kis feladat, vár párt­szervezeteinkre, tanácsaink­ra, földművesszövetkezeteink­re és népnevelőinkre, amikor állatállományunk sikeres átte- Ültetéséért harcolnak. Kössék össze ezt a munkát a begyűjtés s az őszi munkák sikeréért fo­lyó harccal- Ha lelkiismerete­sen, megfelelő helytállással végzik ezt a feladatot, akkor munkájuknak meg lesz a gyümölcse, mert állatállomá­nyunk veszteségmentes átte- leltetése, az állattenyésztési tervünk teljesítése, a jövőévi begyűjtést könnyíti meg, a dolgozó parasztság gazdago­dását segíti elő-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents