Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. december (7. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-16 / 294. szám

kölcsönös segítés; a béke. Gazdasága nem ismer válsága liât, nem ismer munkanélküli 6éget. Fejlődése egyenletes Célkitűzése nem a töké3 maxima lia haszna, hanem a népek anyagi és kulturális szűk segle leinek maximális kielégítése. l£z a gazdasag biztosítja a dől" gozó nép életszínvonalának rend szeres emelését. Itt nincs késhe gyig menü verseny, ezt a demo (cratikus tábort országaink ba gáti együttműködése, a köl (csönös segítség jellemzi,

— Ennek megfelelően a demo kratikus tábor gazdasági erői gyorsan fejlődnek. Malenkov elvtárs a Szovjetunió Kom munista Pártjának világtörte nelmi XIX. kongresszusán ősz szehasonlította a tőkés országok és a Szovjetunió ipari termeié sének növekedését 1929-től /95.t-ig Ebből az összeállításból az derül ki, hogy ez idő alatt a Szovjetunió növekedése hat szór volt gyorsabb, mint aa Egyesült Államoké, nyolcszor gyorsabb, mint Angliáé és tizenkétszer gyorsabb, mint Franciaországé, Malenkov elvtárs megmutatta, hogy a népi demokráciák fejlődése is hasonlíthatatlanul gyorsabb iramú, mint a kapitalista országoké

Rákosi elvtárs azután rámu látott arra hogy a béketábor gyors gazdasági fejlődését az erős honvédelem előfeltételeinek megfelelő növekedése kíséri.

Majd rátért a békéért folyó harcra, amelyet következetesen vezet a Szovjetunió é3 amelyben elévülhetetlen érdemet szerzett. majd részletesen ismertette a világot átfogó békemozgalom gddigt eredményeit, máltatva a bécsi békekongresszus jelentőségét és áttért hazánk gazdasági helyzetére.

Amint a tisztelt országgyűlés, a pénzügyminiszter elvtárs előterjesztéséből látja, az 1953 as évi költségvetésünk bevételi oldala 52.739,000.000 forint, majdnem tízmillíárd forint emel' kedést mutat aa 1952-es évvel szemben. Ez aa emelkedés megfelel az 1952-eî» év gazda- Bágj fejlődésének. A költségve lés egyensúlyban’ van, illetve nyolcszázhetvenöt millió forint felesleggel zárul. A forint vásárlóértéke változatlanul szilárd. Pénzügyi helyzetünk szilárdságát és egyben dolgozó népünk Áldozatkészségét mutatja a harmadik békekölcsön sikere. (Ennek a kölcsönnek 1.S00,000.000 forintra tervezett kibocsátási (összegét nyolc nap alatt har. minchét százalékkal túljegyezték. A jegy-zésben, melynek végösszege 1.781,000.000 forint, 13,154.000 áliapolgáruuk vett részt, jóval több, mint ahány (család van országunkban. A békekölcsön sikere hazánk megnövekedőt gazdasági erejének As népünk politikai egységének örvendetes megnyilvánulása.

Közölhetem a tisztelt ország gyűléssel, hogy a jövő hónap 20-án befejeződik a Szovjetuniónak fizetendő jóvátétel. Annak idején az ellenséges hírverés azt állította, hogy a jóvátétel kibírhatatlan terheket róváí- lainkra. Hála a Szovjetunió nagylelkűségének, mellyel a jóvátétel! összeg jelentékeny részét elengedte és a maradék teljesítésének idejét hat évről nyolc évre meghosszabbította, ezt a kötelességünket becsülettel teljesíteni tudtuk. Ugyanakkor a Szovjetunió baráti és önzetlen segítségével, sikerrel és gyorsan építhettük szocialista jövőnket.

" Ipari termelésünk ez év 11 hónapja folyamán tervünknek megfelelően egyenletesen és

(erőteljesen fejlődött. Szénter. melésünk az idén 22.2 százalékkal, bauxit termelésünk 58

százalékkal. nyersolajtenneléeück 18.4 százalékkal, alumi- miumtermelésünk 16.2 százalékkal, timföUltermelésünk 22 5 százalékkal, acéltermelésünk 34 százalékkal, vlllamosenergia- termelésünk 20.3 százalékkal

nőtt meg.

Iparunk

Ipari termelésünk ebben az évben a tavalyihoz viszonyítva, ha «december folyamán is teljesítjük

tervünket, 22 Százalékkal növekszik. Ez a szám a terv globális teljesítésére vonatkozik. Ezen belül a terv egyes célkitűzéseinek túlteljesítése mellett vannak lemaradások is.

Rákosi elvtárs ezután részletesen foglalkozott a szén- és olajtermelésünk kérdéseivel, majd így folytatta:

Tervteljesítésünkre hátrányosan hatott ki az idei aszály, melyre a mezőgazdaság tagla iásánál részletesen kitérek. Emellett azonban azok a gazdasági célok, melyeket tervünk az 1952-es évben célul kitűzött, reálisnak mutatkoznak, és hála munkásaink és értelmiségünk közijs erőfeszítéseinek, lényegé ben megvalósultak, Jelentős lépést tettünk előre azon az úton, hogy hazánkat iparral rendelkező mezőgazdasági országból, fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá változtassuk A tervnek meg felelően gyorsabban nőtt iparunknak az a szektora, amely a termelőeszközöket gyártja, mint a fogyasztási javakat gyártóké. Az arány 1953-ban á kettő között 60:40 lesz.

Az ötéves terv folyamán irányt vettünk arra, bosrv a* ipart decentralizáljuk, vidékre helyezzük le. Ennek első eredményei abban mutatkoznak, hogy 1938 han az ország gyáripari munkásságának 02 százaléka volt Budapesten. Ma pedig 56.7 százaléka. A vidék iparosodását mutatja, hogy 1938-at száznak véve, az ipari munkásság száma Pest és Bács-Kiskun megyében 456, Szolnok megyében 312, Fejér megyében 306, s Ha.idirBihar, Heves, IvormV rom, Esztergom megyében is megduutáaódptt. A tervgazdálkodás folyamán a. koncentráció azzal iárt. hogv I93S-baa meglévő 3900 vállalat helyett, melyeknek 87 százaléka a száz munkásnál kevesebbet foglalkoztatott, az idén 1339 vállalat maradt, amelv azon; ban majdnem kétszer annyi munkást foglalkoztat.

Az úi tervésztendő jó megkezdésének egyik előfeltétele, bogv a hátralévő.-két hétben azok az iparok; amelyek le vannak maradva a terv teljesítésében, ezt a, lemaradást erejük telles megfeszítésével behozzák, amellett, különösen nagy súlyt kel] helyezni arra. hogy ne ismétlődjék me« az elmúlt eszterdő utolsó hónapjának az a hibája, hogy minden erőt csakis a tervév befejezésére iisszoontosítot- tak és emiatt elhanyagolták a januári termelés előkészítő sét. Ennek következtében a .kmuári termelés erősen lemaradt a decemberihez kénest és roe«z hatása hosszú hónapokon át mutatkozott a tervteliesítés számaiban.

A mi iparunk általános hibája még mindig, hogv nem tud egyenletesen, ritmikusan termelni. A hónap dső árkádjában nagy a lemaradás, amit az utolsó dekádban túlórázással, rohammunkával igyekeznek behozni. Hasonlóan ismétlődik a negyedévi terveknél. Jelentkezik _ ez az egész esztendő termelésében ahol az év elején történt lemaradást a tervév végén kapkodó munkával, túlórázással igyekeznek pótolni.

Rákosi elvtárs foglalkozott azzal, hogv gazdasági életünknek gyenge oldala a terv- fegyelem, Meg kell követelni gazdasági vezetőinktől a legnagyobb takarékosságot, a minőséget, harcolni kell az önelégültség, gondat'ansúg és óberteleuség ellen.

Jövőévi tervgazdálkodásunk meg valósítására, szó ziiegy venhateze,. úi munkaerő, beállítása válik szükségessé. Ez a szám mutatja, hogv a .munkaerőszükséglet messze túl haladja a felnövő munkáké oes évjárat számát. Érdemes ezzel ’kapcsolatban, rámutatni arra, hogv Angliából, amely pedig büszkén jóléti államnak nevezi magát, ennek az évnek első felében százezer ember vándorolt ki, mert nem tndfco megélhetését biztosítani. Olyan gazdag országban, mint Hollandia, állami segítséggel és támogatással küldik évento külföldre a kivándorló ifjúság tízezreit, mert aa országban nem tudnak számukra munkát és megélhetést biztosítani?

Az 1952-es termelési számok iparunk hatalmas fellendülését mutatják. Mutatják ipari munkásságunk és technikai értelmiségünk jó munkáját is. De amiko?. az eredményeket felsoroljuk, hálásan kel! megemlékeznünk arról a sokoldalú. önzetlen segítségről, melyet felszabadítónk, a. baráti Szovjetunió változatlanul nyu.it nekünk, A Szovjet tapasztalatok kimeríthetetlen tárháza szint© korlátlanul rendelkezésünkre áll és felbecsülhetetlen támogatást jelent szocialista építésünkben- Fokozódik annak a kölcsönös segítésnek jelentősége is,

mely a. néni demokráciákkal

egyre inkább nő és amely egyro komolyabb segítséget jelent gazdasági fejlődésünkben.

Mezőgazdaságunk

Rátérek most mezőgazdasági termelésünk alakulására- N ö v én v lerraelés Liliket rend - kívül hátrányosan befolyásolta a kedvezőtlen időjárás és ennek következtében a mezőgazdaság eredménye jelentő? sen elmaradt tervelőirányzatunkhoz képest. Ismeretes, hogv májusban hosszantartó erős fagyok voltak, június végétől kezdve pedig'hét héten keresztül olyan aszály és olvan hőség uralkodott, amelyre — a Meteorológiai Intézet megállapítása szerint — ebben q. században nem volt példa. Ősszel viszont október és november hónapokban majdne-, kétszer annyi eső esett, mint a sokévi átlag. A fagy és az aszály kedvezőtlenül nagy károkat okozott a kaoásnövénvekben. Az őszi esők zavarták a betakarítást, megnehezítették az őszi, vetést. a mélyszántást, a jövő tavaszi munkálatok megfelelő előkészületeit. A károk, amelyeket a fossz időjárás okozott, kapitalista időkben katasztrófát jelentettek volna* mint ahogy katasztrófát jelentenek a szomszédos Jugoszláviában. ahol most való? ságos éhínség dúl és a parais,ztok százezrei jutnak koldusbotra.

A mi állatnunk azonban, a dolgozó nép állama, és mint ilyen, jól szervezett, - erős. előrelátó állam, amely egy sor rendszabállyal nemcsak közellátásunkat biztosította, hanem az időjárás okozta nagy károk dacára gondoskodott népgazdaságunk zökkenésmente,« fejlődéséről is. Ezekhez a rendszabályokhoz tartozik, hogv igen jelentős mértékben csökkentettük élei- miszeikivitelünkeh, ugyanakkor baráti országokból, elsősorban a Szovjetunióból je? leutékeuy mennyiségű takar mánvgabonát és abrak tu kormányt vásároltunk. Ez lehetővé tette, hogy csökkentsük a kukorica- és burgonyabe- szolgáltatás mértékét és ezáltal enyhítsünk a dolgozó parasztság helyzetén. Több. mint 300 millió forint értékben meghosszabbítottuk n mezőgazdasági hiteleket és sok millió forint ú:i támogatást n vu itott a nk vetőmag vásárlásra és hasonló célokra. Végül. de nem utolsó sorban, mozgósítottuk azokat a tartalékokat, melyeket az előző évben gyüjtüttiink.

Ezután Rákosi elvtárs hangsúlyozta: 1 egf ont osa b b

feladatunk, hogv utolsó holdig elvessük mindazt az őszi gabonát, amit tervünk előír.

Majd áttért az állattenyésztés problémáinak ismertetésére.

Kedvezőbb képet, mutat állattenyésztésünk fejlődése. Ez részbem annak- következménye, hogv a tavalyi .ió termés ha? tására állatállományunk megnövekedőit. A rossz takarmány terméé következtében

.most komoly gondot okoz a megnövekedett áll atállomúny áttejeltetése, V igyáznuiif» kell. liogv a rendelkezésünkre álló takarmányt gondosai) Őrizzük meg, takarékoskod- iuok a meglévővel és biztosítsuk, hogv az állatállomány ad dig is. amíg újra zöldtaka* mán,nyal táplálhatjuk. na csökkenjen.

Be kívánok számolni a mezőgazdasággal kapcsolatban a falu szocialista átépítésének kérdéseiről is. A termelőszövetkezeti mozgalom az 1952-es esztendő folyamán egyenletesen és erőteljesen fejlődött. A termelőszövetkezetek és csoportok száma 658-cal nőtt. 92-403 dolgozó paraszt család lépett a szövetkezeti termelés útiára. Hazánkban jelenleg 5315 termelőszövetkezet és csoport működik. A termelőszövetkezetek szántóföldi területe 2213 ezer kát. hold- Ez az ország szántóterületének 22.8 {százaléka- Ehhez hozzájárul még a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdasága, melv 173 ezer kát. hold, az ország szántóterületéinek 1-8 százaléka. A 318-500 főt kitevő termelőszövetkezeti család kezén vám tehát jelenleg az ország szántó- területének 246 százaléka, majdnem negyede. A termelőszövetkezetek összterülete (szántó, szőlő, legelő, etb)

2-600.000 hold. összeg tagjainak száma 446.900.

A termelőszövetkezetek fejlesztésénél vigyáztunk arra, hogv a fejlődés ne legyen gyors. A fősúlyt inkább a meglévő szövetkezetek fejlesztésére, megerősítésére, vezetőinek jobb kiképzésére, a munkafolyamatok jobb megszervezésére, a munkafegyelem javítására fektettük- Ezt a politikát tovább is folytatni fogiuk.

Meg akarok emlékezni röviden a begyűjtésről

Az. a?zálv dacára a begyü.r tés menete kielégítőnek mond; ható. ami az állampolgári fegyelem megszilárdulásával és a begyűjtő Szervek jobb munkájával függ össze. Dolgozó parasztságunk búzabe- adási kötelezettségét novem? bér végéig kilencvenkilenc százalékra teljesítette. Ezzel szemben erősen lemaradt a kulákok ,teljesítése, ami ,arra mutat rá, hogv a tanácsok munkájában még mindig sok a megalkuvás. Előfordul, hogv amit a kulák nem ad be, azt a kötelezettségükét már teljesített, dolgozó parasztokra utólag kivetik. Az ilyen eljárás sérti a munkásparaszt szövetséget, törvénytelen is> s ezért fel kell ellene lépni. A begyűjtési terv teljesítésében is sok az egyenetlenség. Búzabeadási tervet például Zala megy© száztizén- négv százalékra teljesítette október végéig, ugyanakkor Bács-Kiskun megye csak 85 egész öttized százalékra, ív önellátásunk zavartalan menete megköveteli, hogv begyűjtési tervünket melyet az oszálv miatt csökkentettünk, pontosan végrehajtsuk. Ennek minden előfeltétele megvan,

A továbbiakban Rákosi elvtárs foglalkozott egészségügyünkkel és népünk kulturális színvonalának emelkedésével, közoktatásunk kérdéseivel. Majd így foly- tatta:

A növekvő kulturális szükségletről tanúskodik, hogy az idén 85 millió néző látogatta a mo- zit és ez év első kilenc hónap, jában 42 százalékkal több a színházlátogatók száma, mint a távalyl év azonos szakaszában. Az operaházat egy év alatt hét százhatvan ezren látogatták meg, ami az 1938 as év hatszorosának felel meg. A Munkácsy- kiállításnak 430,000 nézője volt. ,,A kommunizmus útján“ című kiállításnak egy hónap alatt több mint 200.000 nézője volt.

A rádióelötizctők száma jelenleg 830.000 és jövőre, amikor húszezer vezetékes rádiót is be fogunk kapcsolni, számuk megfogja haladni az egymilliót.

A gyors fejlődés megnöveli a

kulturális javait minőségével szemben támasztott igényeiket Megköveteli kulturális munkánk eszmei, müvésaí színvonalának emelését é3 azt, hogy a művészi alkotó munka tükrözze vissza népünk fejlődő életének nagy kérdéseit, a szocialista épí tést, a nemzetközi békeharcot és hogy hassa át magas szocialista eszmeiség és tudatosság. Külön nagy várakozással tekintünk íróink működése elé, akik az idén hosszú eszmei vitákban tisztázták az irodalmi alkotó munka számos fontos kérdését, s akiktől a megtisz tűit felfogásnak megfelelőm, új magasabb színvonalú müveket várunk.

Feladataink

összefoglalva: mik a legfonto eabb feladataink?

1. Fejlesztenünk kell államunk gazdasági erejét hogy szó eialista építésünk fontos szaka szpt jelentő negyedik tervévün két is jól teljesítsük.

2. Az ipari termelés terén s tervfegyelem megszilárdítást mellett, különös figyelmet szén teljünk az alapanyagok, a szén a fémkohászat, a termelés kér (léseinek.

3. A mezőgazdáság terén ál iitsuk figyelmünk középpontja ba a terméseredmények fokozását és a falu szocialista építésé uek. a termelőszövetkezetek to vábbi egyenletes, szervezett fej iesztéséuek tervét.

4. Úgy a népgazdaság, mint az államigazgatás területén har coljunk a legszigorúbb taka rékosság megvalósításáért, a ve zetés megjavításáért, a bürokratizmus minden megnyilvánu lása ellen.

5. A kultúra, a népművelés,- a közegészségügy, a sport terén szüntelenül gondoskodjunk a to vábbfejlödés előfeltételeinek biz tosításáról.

6. Erősítsük fneg minijén esz közzel a népi demokrácia állam polgári fegyelmét, társadalm rendjét, áUamvédelmét és faonvé del m ét.

7. Fejlesszük, tovább népűn! politikai öntudatát, hazafiassá

gát,

8 Erősítsük nagy pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja ve zetése alatt a munkás-pa ra-szt szövetséget, a Magyar Függetlenségi Népfrontba tö mörült demokratikus erőik to vábbi összeforrását.

9. Legyünk fnég fiúbb katonái a felszabadító Szovjetunió ve zette hatalmas béketábornak és védjük meg minden impe rialista agresszióval szemben még elszántakban a tábor ránkeső szakaszát.

Az 1052, es esztendő népi demo kráciánk további megszilárduiá sának éve volt. Ez a meg szilárduláa nemcsak gazdasági egészségügyi vagy kulturális élet tényeibea, és statisztikai adataiban tükröződik vissza. Elmélyült és ! megerősödött né púnk egysége, népi demo kráciánkhoz való hűsége, zavartalan volt a munkás-paraszt szövetség, a demokratikus erőknek aa az egysége, mely s Magyar Függetlenségi Nép frontba tömörülve a Magyar Dolgozók Pártja vezetéseve! nemzetünk életének minden moz aanatában megnyilvánult Elme lyült a béke megvédésébe? szükséges nemzetközi összefo gás, a haladó emberiséggel való szolidaritásunk érzése és tudata Gondoljunk csak a tömegűiig, kozásnak és felháborodásnak an nak az egységes, viharos meg nyilvánuld»ára, mely Deklim nisz elvtárs ; meggyilkolása után a görög monarchofasiszták kai szemben létrejött, a am elv impozánsan megismétlődött, ami kor Puclos j elvtársat a francié rekació börtönbe vetette Mindannyian tanúi voltunk árnak, hogy á Szovjetunió Kom munista Pántja XIX, kongresszu sát - egész dolgozó pépünk f legnagyobb figyelemmel. ro konszenvvel figyelte és tanuhná nyozta.

Ezt a figyelmet és rokonszon vet alátámasztja és elmélyíti t hála és köszönet érzése mind