Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. december (7. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-07 / 287. szám

A kecskeméti járás is teljesítse december 2í-íg begyűjtési tervét rótták meg az elmaradókat- Augusztus 20-a előtt néhány héttel 70 százalékig teljesí­tette tervét gabonából a. já­rás. Egyes községeikben már olyan hangulat uralkodott, hogy nincs már több gabona. — természetesen ezt a hangu­latot az osztályéi] enség . táp­lálta. A kulákok ezzel igye keztelr ..alátámasztani” a be­adás szabotálását. A járási pártbizottság- segítségével és irányításával a járási tánács felvette a harcot az osztályel­lenség, „elméletei” elle-n és be­bizonyította a kulákhí reszt elé­sek ellenkezőiét. Jakabszállá son például bárom uao alatt 30 százalékot ugrott a begyűj­tési tervek teljesítése, pedig itt i« vá,tig_ erősí tgette a köz­ség vezetősége, hogy a tervet uem lehet teljesíteni, mert az aszály és a fagy megrongál­ta a termést. Mikor azonban erélyesen körmére néztek a kulákoknatk, kiderült, hogy van még gabona a községben. Ä legutóbbi megyei értéke­lés szerint a kecskeméti járás utolsó helyen áll a begyűjtés­ben. Nyáron a, keuyenrabona- be,gyűjtés idején a járás sok­kal jobb eredményt ért el a megyei versenyben, mert a kilenc járás közül a második helyet szerezte meg. Mi volt az oka. annak, hogy a járás ilyen, viszonylag jó eredményt ért el a nyáron? Az; hogy a tanácsok szoros kapcsolatot tartottak fenn a tömegeikkel, állandó népneve­lőm un ka folyt, felkeresték a népnevelők a szétszórt tanyák lakóit is és felvilágosították őket a beadás jelentőségéről­A párttagok és a tanácsta­gok példamutatása az egész járás területén serkentette a dolgozó parasztokat, a beadá­si kötelezettség teljesítésére. Eleven verseny volt az egész járás területén• Dicsőségtáb­lák és császtuska-brigádok kö­szöntötték az élenjárókat és Miért maradt le a járás ? Ezeket a tapasztalatokat most nem használja fel a já­rási pártbizottság és a ta­nács, de a helyi pártszerveze­tek és tanácsok sem. Ezért halad gyengén a kukorica és napraforgó, valamint a ser­tés- és tejbegyüjtés. Nem le­het dicsekedni a tojás- és ba- Xftn fi begyűjtéssel sem. Ha megnézzük közelebbről a terv egyegy részletének a teljesítését., megá llapít hatjuk, hogy minden adottság meg­van a lemaradás, behozására, csak a járási tanács éc a köz­ségi tanácsok nem harcolnak elég keményen a tervek telje­sítéséért. A. közséyi, pártszer­vezetek nem adnak mindenütt megfelelő seaítséaet a községi tanácsoknak és avenaón megy a névnevelő munka is. A begyűjtésben még a já­rásban is az utolsók között kullogó Fűlőo-szálláson Fejes István párttltkár arra hivat­kozik, „nem ér rá” a begyűj­téssel foglalkozni. Ezen a cí­men nem megy el a végrehaj­tóbizottsági ülésekre és nem ad segítséget a tanácsnaik a munkához. Fe.i-s elvtárs úgy látszik, megfeledkezik arról, hogy jelenleg egyik központi feladat falun: a beadási ter­vek teljesítése- Nem tanul­mányozta Gerő elvtárs beszé­dét, amely világosan utat mu­tatott további feladatainkhoz. A lemaradás egyik oka a megalkuvás A kecskeméti járás terüle tén is fel kell számolni a fek­helyen megnyilvánuló megal kuvást, opportunizmust. Gerő elvtáre igv beszélt, erről Központi Vezetőség ülésén „...kíméletlen harcot indítót tutik — ez is hozzá tartozott és hozzá tartozik, a faair _ és aszálykár következményeinél, leküzdéséhez, — az opportu­nisták ellen sa iát sorainkban,' Ne arról panaszko’'ur!k — mint ezt Jakab szállás on, Fii löpliázán, Ladánybenén, Kun baracson és a többi elmaradt községekben teszik — hogy m m lehet teljesíteni a tervet, hanem leplezzük le az éltemé g es hírveréseket, amelyet kulákság táplál. A járás terü­letén 1518 kulák van, tehát több, mint a megye bármelyik járásában. A nagyszámú ku­lákság legnaauobbrésze, sza­botálja a.beadást-- Ládán y be nén például a múlt hét vádéig íO kulák közül csak kettő tel­jesítette a sertésbeadást — ami súlyosan visszaveti a. já­rás begyűjtési tervének telje­sítését,. A járás bortermő vidék: tnegye borbegviijtési tervének Jelentős részét adja- Itt is az osztálvellenség hatalmas kész­leteket „tüntet el” népgazda­ságunk elől- Orgoványon ,pél; dánt Józsa Mihály és Levai Bálint kulákok ketten több, mint 100 hektó bort nem ad­tak be azon a címen, bogy el fagyott. Ugyanakkor Ficsor ístvánné hasonló termőképes- S 'gű szőlőterületéről, amelyet éppen í'jgv ért a fagykár, 200 százalékban teljesítette a be­adást. Az orgovánvi tanács­nál a borvételi jeeyek hosszú ideig a szekrény tetőién poro­sodtak- Ez is mutatja, hogy ce oraoványi tanács nem von­ja keményen felelősségre a szabotáló hűldkokat és pam helyez súlvt a borbegyüjtés- re, pedig horbegyüjtéd terve a iárás tervének jelentős ré­szét alkotja, A héjjasivánok utad ni Nem szabad figyelmen kí­vül haevni a járása" tanács­úak!. T-alajoint * pártbizott­ságnak. ezenbelül a községek vezetőinek, hogy a kulákság' nak komoly ellenforradalmi múltja van a járás területén, A kulák tanyák ablakai mö­gött héjjasivánok, franciakis- sek ivadékai- barátai s velük egy húron pendülők húzódnak meg, akik a dolgozó név elle ni feneketlen gyűlöletükben, minden erővel harcolnak szo­cialista építésünk és az ellem, hogy államunk megfelelő kész­letekkel biztosítsa népünk el­látását, A kecskeméti járás terüle­tén is fel kell számolni azt a téve® nézetet, hogy most már nincs szükség felvilágosító munkára. Gyökeréig hibás né­zet ez: szintén a megalkuvás az opportunizmus egyik meg­nyilvánulása,, meghátrálás a politikai felvilágosító munka neheze elől. Vannak még dol­gozó parasztok a járás terü­letén. —- 'különösen azokban a községekben, amelyek hátú kullognak a begyűjtésben - akik még kulák befolyás alatt állnak. Tehát nem felesleges a felvilágosító munka, hanem még aoiidosabb, méa türelme sebb aaitációra van szükség Ezt bizonyítja Lakitéléh pél­dája, ahol a szívós felvilágo­sító munka eredményeképpen a község ma jdnem mindem részletében 100 százalékig, sőt azon túl is teljesítette begyűj­tési tervét. A népnevelők fel­keresték a szétszórt tanyav’ lóg minden dolgozó paraszt iát és megmagyarázták nekik begyűjtési terv tej jesítéré­nek fontosságát. Elmondották azt, hogy mit adott a község uek az ötéves terv, mennyiben /áltozott meg a község mir. den dolgozó parasztjának élete a felszabadulás óta. Brozán Imre tiszakécskei párt­tagok. nemcsak az adófizetés­ben, hanem a beadási kötele­zettség teljesítésében is súlyo­san elmaradtak. A járásban minden párttagnak alapvető kötelessége őrködni az á lam törvénye felett, betartani ter­vünk, előírásait, helytállni a kötelezettség teljesítésében. Az állam iránti kötelezettség el­hanyagolása összeférhetetlen pártunk erkölcsével. A járás területén nem megy a verseny sem. Sok helyen azt hiszik, hogy november 80-a után nincs szükség a begyűj­tési versenyre. Ranbarason például már hónapok óta nem cserélik a verseny-táblán sze­replő eredményeket. A begyűjtés sikerének egyik fontos feltétele az élenjáró dolgozó parasztok, aktivizálá­sa. Az állandó bizottságokba és a népnevelőmunkába be kell vonni az élenjárókat. Hasonló­képpen mozgósítani kell q tö­meg szervezeteket is a népne­velőmunkára. Különösen a DjSZ't és az MNÚSZ-t. Ezen a területen még csak kezdeti eredmények vannak. Példát kell venni a tiszakécskei MNDSZ-asszonyok és az izsá- ki DISZ-fiatalok munkájáról, akilk komolyan résztvesznek a begyűjtéssel kapcsolatos íel- világosító munkában. A terv törvény A iárás és a községek veze­tői használják fel Gerő elv- tár» legutóbbi beszédét, mely dolgozó parasztságunknak megmutatja, milyen erőfeszí­téseket tett az egész ország az ötéves terv sikeréért. A harc azért is folyik, hogy ne .épüljön a tervezettnél keve­sebb euészséaház, kultúr ház, bekötőút ős iskola a falun, ne kelljen csökkenteni a falu se­gítségére küldött gépek szá­mát, A járásban számos dolgozó paraszt példamutatóan telje­sítette beadási kötelezettségét. Fodor József lakiteleki párt­tag gabona, kukorica, napra­forgó, burgonya és baromfi- beadási kötelezettségét túltel­jesítette, sertés* és tojásbeadá­si kötelezettségének nedig már egész évre szintén eleget tett, A járásban 2034 olyan dolgo­zó paraszt van, aki minden cikkből teljesítette, illetve túl­teljesítette beadását. ■ A kecskeméti járás harcol­jon a megye és a maga becsü­letéért. Megyénk az utolsó he­lyen kullog a begyűjtésben és az ország utolsó megyéiében a legutolsó táráé a. kecskemétié Ebben a járásban is olyan becsületes dolgozó parasztok élnek, mint a megye, vagy az ország többi járásában. A kecskeméti járjásnak is meg­vannak az adottságai a ter­vek teljesítésére, mint a me­gye .többi járásának. Teljesít­sük minden részletében legké­sőbb december 'ßl-ia a begyűj­tési tervet — ezzel a jelszó­val induljon harcba a kecske­méti járás minden kommunis­tája és becsülete« dolgozó pa­rasztja. A népnevelők vállal­janak egv-egy utcát, ame­lyért felelősek,! ho-v ott min­den dolgozó paraszt eleget tesz becsületbeli kötelezettségének- így harcoljanak a járás, , a megye becsületéért, a szocia­lizmus építéséért, békénkért Megválasztották a népi ülnököket Kecskeméten December 2-án választották meg a Kecskeméti Árpád Moziban a népi ülnököket. Képünk * választás napján készült és azt a jelenetet örökíti meg, amikor Cseh László elvtárs, a megyei tanács végrehajtóblzottság tituára ismerteti » választásra javasoltak névsorát, Kodály Zoltán Kecskeméten A példamutatás A beadás sikerének döntő feltétele a kommunisták pél­damutatása- Itt is Lakitelek példáiát lehet megemlíteni, ahol minden párttag is OináPs- tad teljesítette, sőt tídteljesí­tette a beadást. Van azonban a járásban számos párttag, ak- nem mutat példát az állami fegyelemben. Sere& József és December 16-án lesz 70 éves Kodály Zoltán, a kétszeres Kosstdh-díjas naau mflgyar zeneszerző. Ez alkalomból az ország városaiban előadásokat tartanak müveiből és ismerte­tik munkásságát. amellyel megérdemelte az orszáa leg nagyobb elismerését: a Kos- suth-díjat, már kétszer is. Az ünneplések sorát derem bér 8-án Kecskemét nyitja meg, Kodály Zoltán szülővá­rosa, hogy az ünneplés is ott kezdődjék, ahonnan pályája elindult. Erre a napra, dec■ S-r«, a Mester városunkba ér­kezik. s este fél 7 órakor részt vesz a tiszteletére rende­zett. ünnepségen a színházbarJ Kodály Zoltán egész életét eayetlen cél irányította• meg­teremteni a minden ízében nemzeti., magyar zeneművésze­tet. Látta, hogy a nemetek auarnuttosító politikája foly­tán nyelvét veszítve elvész a nemzet, ezért minden módon arra törekedett, hogy zenei anyanyelvűnket a pusztulás­tól megmentse, hogy abban tovább elkéssünk. Már főiskolai növendék, ko­rában műveiben lényeges alap­elemmé tette a magyar ele­met. Szokatlan merészség volt ez akkor, tanárával is szembe- helyezkedés- Főiskolai tanul­mányai befejeztével . barátsá­got köt, Bartók Bélával, « et­től kezdve, együtt küzdenek közös nagy céljuk eléréséért. Népdalgyüjtő útra indulnak, senkitől nem támogatva, s fel­kutatják, mea>nentik a pusz­tulástól a nép lelkének meg-- nyilvánulásait azzal a szándék­kal, '-.egy at addiai >,magya­ros” ás „népies” műzene. he­Igébe megteremtsék a vajában nemzeti magyar műzenét. Kodály Zoltán kutatásainak\ eredménye nem sok embert érdekelt, részben felháboro­dást keltett. Az idegen betele­pítések és az elnémetesítés kö­vetkezménye volt, h\'jy idege nül hatott Maavarorszáaon a réai magyar dallamkincs, még az akkori vezető muzsikusok körében is- Kikezdték szemé­lyét és műveit, a hírlapok haj­szát' indítottak ellene. Ezekr, Kodály Zoltán felvilágosító, nevelő és tudományos munkái sor patával válaszolt és ezzel fektetett le szilárd alapokat az új magyar zenetudomány s'.á- mára. Hosszú idő télt el, amíg kül­földi sikerei nyomán végre itthon is kezdték elismerni. De mind, a sikertelenségek, mind a sikerek közepette ren­díthetetlenül tovább dolga zott. Ebből fakadt az is. hogy oly sokat törődött az iskolai énektanítással, azért írja gyer­mekkórusait. Kodály Zoltán egész életéi a nemzeti magyar zenekultúra érdekében kifejtett munkában töltötte el, de mindezért méltó elismerést csak a szocializ­must építő Magyarországon kapott. Ma, 70 évex korában is. fia­talos lendülettel dolgozik to vább. Neveli az új muzsikus generációt az általa megkez­dett úton és g Tudományos Akadémián rendszerezi az ősz szeauü itött népdalanya aot. Kecskemét •város tanácsa december 8-án este fél 7 óra- kor rendezi díszhangversenyéi Kodály Zoltán tiszteletére, — a Katona József Színházban. Üdvözlő bestédet tart Sze- lepcsényi Imre városi tanács­elnök- Kodály méltatását Vá­sárhelyi Zoltán, Kossuth-díjas mondta el. Szerepéinek Jz zene óv odázok, a zenei, általános iskola nö­vendékei, öt. általános iskolai' kórus, valamim az óvónőkép­ző és tanítónőképző intézetek énekkarai. A műsor második felében a Gépgyár énekkar«. a Zeneiskola tanárai szóló zon­gora- és énekszámok., a Ko­dály Zoltán ás Bártól; Bébi énekkarok. Az oIvBssómozff^lom fejlődése 1949 ben az országos könyv­tári központ keretén belül megszervezték a népkönyvtár' osztályt. Ez az osztálv 1949- ben tíz körzeti könyvtárat lé­tesített, melvek még 1949. ben 471 népkönyvtárat nyitot­tak meg. A falusi népkönyvtárak száma 1950 végén már 1<!35 volt, melyet 22 körzeti könyv­tár látott el könyvekkel. 1951 végére 32 körzeti könyvtár. 2800 falusi, tanyai népkönyv­tárat látott el, melyeknek a könyvállománya 730.500 volt. Az olvasómozgalomba egvre nagvobb tömegek kapcsolód­nak. Míg 1951; októberében a fővárosi és falusi könyvtá­rakból 165.139 olvasó 224.244 kötet kcnvvêt kÖ'csönzött, ad- di- ezév októberében 293-225 elváré közel 500 ezer művét kölcsönzött (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents