Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. december (7. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-07 / 287. szám
A MEK^CíxlKBA^ACí A It CA Jugoszláviában Ma gyarorsságon ‘ A ».Tartós békéért, néni demokráciáért!" legújabb számában Frantisek Krajoir elvtárs ..Tito fasiszta klikkje nyomorra és éhségre ítélte a jugoszláv dolgozókat" című cikkében nz alábbi részletet olvashatjuk a jugoszláv mezőgazdaság helyzetéről: ..Az idei mezőgazdasági év katasztrofális eredményekkel zárul. A kis- és középparaszt rág töukretételére irányuló titóista politika a nagy szárazság és a mezőgazdaság Képesítési színvonalának szüntelen süllyedése volta kennen elpusztította a mezőgazdaságot. A titóista sajtó adatai «érint a terméscsökkenés legalább 130 milliárd dináros kárt jelent. Mint a Borba című titóista lan,közi : az ország számos területén 50—70 százalék kai csökkent a mezőgazdasági növények ter mésbozama-.. ' A rossz takarmány termés kö vetkeztébe-n rohamosan fogy az állatállomány, noha a szarvasmarhaállomány már *• múlt évben is 11 százalékkal csökkent. — Mindez a jugoszláv parasztság, anyagi nely: zetének további rosszabbodásával, a varosa dolgozók és elsősorban a munkások ellátásának további romlásával jár. Amióta Jugoszlávia az amerikai imperializmus gvarmatává vált, a dolgozó paraszt 6ág nyomorog A titóista banda fasiszta rendszert teremtett: kíméletlenül tönkreteszi, kizsákmányolja a kis- és középparasztságot. 1948 óta rendkívül megnőttek a falusi, lakosság adóterhei. A zágrábi kormány ór ási adókkal sújtja a dolgozó parasztságot: ez a hará- csolás a rabló rekvirálási rendszerrel együtt fő eszköze a dolgozó parasztság kifosztása nak. Ebből a fontos forrásból tápláljak az agresszív háború előkészületeit a világuralomra törő amerikai imperialisták érdekénen. A titóisták csupán egyenesadók fejében mintegy 50 milliárd dinárt szándékoznak ki sajtolni az idén a parasztságból. Ehhez még hozzá kell számítani a titóista köztársaságok költségvetéseiben hemzsegő külöuféle adókat, a helvi járulékokat és illetékeket amelyekkel együtt már csak csillagászati, számokban fejezhető ki az adók összege Nyilvánvaló hogy a dolgozó parasztság nem fizetheti meg mindezeket az adókat A titóista martalócok ezért erőszakos adóbehajtásra vetemedtek. Nyílt rablás, kínzás, vagyonelkobzás, letartóztatás, á parasztok haláltáborokba való küldése:, ime. ilyen módszerekkel folyik ez a rablóhadjárat A jugoszláv falu példátlan kizsákmányolása és kifosztása miatt tömegesen mennek tönkre a közép- és szegényparatetok s ha nvatlik a mezőgazdasági termelés. Évről-évre szűkül a vetésterület. Sokszázezer hektár föld parlagon hever. A dolgozó parasztoknak ugyani« ninCg semmiféle gazdasági eszközük: se vetőmagjuk, se igájuk. 1949-ben egymillió. 1951-ben pedig már hárommillió hektár föld maradt emiatt megmunkálatlanul. A dolgozó parasztságnak e szörnyű helyzetével egyidejűleg erősödik a falusi kulak- uralom. Tito fasiszta klikkje az adóbeszedés kor óe a termény begyűjtéskor mindenféle kedvezményben részesíti a kulókságot. A falusi lakosságnak csak 6 százaléka kulak, mégis ezé az egész szántóterületnek körülbelül harmincöt százaléka, ez élvezi a mezőgazda sági jövedelemnek több. mint ötven százalékát s ez termeli a gabonának mintegy négy ven százalékát Viszont a beszolgáltatott gabonamennyiségnek csupán 10—15 százaléka származik a kulákságtól. Ugyanakkor az adók és adósságok szörnyű terhe alatt roskadozó kis- és középparasztok nyomban a betakarítás után az utolsó szemig elkótyavetyélhetik, ga honájukat, hogy azután tavasszal fölhajtót! áron vegyenek a kuláktól vetőmagot vas> uzsorakamatra kölcsönözzék tőle,,.” Állítsuk most szembe a titóista fasiszta elnuornds alatt auöt'ödö jugoszláv paraszt- 3da helyzetével országunk és benne megyén!, mezőgazdaságát, annak folytonos fejlődését. Csapán néhány adat hű tükörkévét adja ennek. A felemelt ötéves terv 11 milliárd forintot I órait a mezőgazdaság fejlesztésére. Ezt a hatalmas összead az ötéves terv gének» ön- tözőberende ések, gazdasági épületek, stb formájában adja a mezőgazdaságnak. Nagy tervünk utolsó évében már 26—28 ezer traktor dóig izik. Ez azt jelenti, hogy I95i-ben az összes mélyszántás, 91-2 százalékát gépterőv-l teljesít jak. Hasonlóképpen gépesítjük a vető- szántást és tarlóhántást is. Aratásra kerülő gabonánk mintegy 50 százalékát kombájnná, aratjuk, de 50 százalékban gép végzi majd burgonya és i3 százalékban a cukorrépa szedését is. 195i-ben 370 ezer hold szántóföldet és legelőt öntözünk majd az országban, kereken nyolcszor annyit, mmt a hároméves terv végén. Tervünk hozzájárul az állattenyésztés fejlesztéséhez is. Páratlan méreteit kifejezi, hogy csak tehénistállót mintegy félmillió tehén re s*eir építünk. Az ország mezőgazdaságának nyújtott se aítsegből arányosan részesedik megyénk tá Már az ötéves terv clső két éveben közvetlenül csak beruházások formájában minteSb 150 millió forintot kaptunk. Ennek az ősz- szegnek azonban többszöröse egyéb úton (kedvezményes vetőmag, műtrágya, gépálló- mási munkák stb.) nyújtott segítség. Ebbő a hatalmas összegből építettünk, talajjavítást végeztünk, öntözőberendezéseket hoztunk létre. erdősávokat telepítettünk, értékes tenyészállatokat adtunk és gépesítettünk. 1951- ben a gépállomások és állami gazdaság ik traktorai összesen 530 ezer normálhold munkát végeztek el. A gépeken kívül el nem sorolható segítséget adott államunk a növénytermelés fejlesztéséhez s ki nem fejezhető az a segítség is> amelyet a Szovjetunió élenjáró módszerei jelentenek. A természet erői ellen a Szovjetunió gazdag tapasztalataival, a tudomány fegyverével eredményesen harcolunk. Keresztsoros vetéssel, mélyszántással, pótben >r zás sál növeljük évről-évre a terméseredményt és küzdjük I az aszály okozta károkat. Uj növényfajtákat honosítunk meg, 1951-ben 8500 holdon termesztettünk például gyapotot. A gépek segítsége, a korszerű épületek, az öntö'és, a mezőgazdasági tudomány és a fejlett Szovjet termelési módszerek, alkalmazása hatalmas erő dolgozó parasztságunk kezében. S tervünk, egy pillanatra sem feledkezik meg a kis• és középparaszti gazdaság >k terméshozamának növeléséről. De az új, a a dagabb termelési mód, s vele a gazdag, müveit paraszti élet a szövetkezeti gazdaságban születik. M. avénkben hatalmamértékben fejlődött < szövetkezeti mosJmom, ezzel együtt állami gazdaságaink ter-ülete is. Terméshozamaik emelkedése hatalmas növekedést mulat. Rozsból például a termelőszövetkezetek 180 kg-mat termeltek többet holdanként megyei viszony latban- Hasonló, méa nagyobb többletet értek ei szocialista szektoraink több más növényfajtánál. úgyszintén az állattenyésztés vonalán. Mi a magyarázata annak, hogy a titóista Jugoszlávia mezőgazdaságának szörnyű hely telével szemben a mi parasztságunk és mező- gazdasági termelésünk útja folyt m felfel vezet? Az, hogy míg Jugos láviában a nép- elnyomó Titó-banda az egész országot a háborús előkészület, az amerikai imperialisták szolgálatába állította, mi a béketáborhoz tartozó népek nagy családjában szocializmust építünk- S' icializmust nemcsak a városban, de a falun is. S a szocialista mező gazdaságban iómódií, elégedett, műveh dolgozó parasztságot teremtünk. Az egyedüli világpiac szétesése és következményei Sztálin elvtárs »A szocializmus közdazdasági problémái a Szovjetunióban” című klasszikus munkájában m gállapította, bogv a második v.iá<r háború egyik legfontosabb gazdasági következménye , a mindent átfogó világpiac szétesése. A második világháborúban mindkét kapitalista koalíció azt remélte, hogy szétzúzhatja ellenfelét és ki vívhatja a világuralmat. Az Egyesült Államok azt tervezte. hogy megbénítja legveszélyesebb versenytársait, Németországot és Janánt, magához ragadja a külföldi piacokat, a világ nyersanyagforrásait, saját uralma alá vonja az egész világot. Sztálin elvtárs munkájában ' rámutatott arra hosfv a háború nem igazolta a tőkések reményeit Németország és Japán ugyan kidőlt a sorból, de ugyanomkor a kapitalista rendszerből kiváltak Kína, és az európai népi demokratikus országok is. Ezek a Szovjetunióval együtt megalakították a kapitalizmus táborával szembenálló egységes és hatalmas szocialista táborit. A két ellentétes tábor létezésének gazdasági követkézménye. hogy szétesett az egyedüli, mindent átfogó világpiac. Ennek következménye pedig két, egymással szintén szembenálló, párhuzamos Világpiac. A szocialista tábor országai gazdaságilag tömörültek, meg teremtették a , gazdasági együttműködést és kölcsönös segélynyújtást. Ennek ered menye, hogy ezekben az or szagokban az ipar igen gyors ütemben fejlődik. A dem r kratikus államok közötti kap csolatok sajátossága a nagy és kis népek igazi egyenjogú»« ga. E kapcsolatok tisztelet ben tartják m ndeu ál iám szu vérén jogait és függetlenségét. A kölcsönös Segítés pe dig összekapcsolja ezeket az országokat. így a dempkra tikus világpiac nem ismer értékesítési nehézségeket, mi vei befogadóképessége évről- évre nő. A demokratikus világpiac bővülésével egvidőben növekszenek az imperialista piac értékesítési nehézségei. Ennek okát. a termelési megszakításokban és válságokban, vala. mint a féktelen fegyverkezési hajszában kell Keresni, Az egvedülá világpiac szétesése rohamosan csökkentette a világ anvagforrásainak hozzáférhetőségei az imperialista tábor fő-cápái szempontjából Ezért a kap.taÜsta világpiac egvre jobban összeszűkül, az áruk érték, sítése mind nehezebbé válik. A nehézségeket a Mars ball-tervvel, a koreai háborúval a fegyverkezési hajszával. az ipar militarizálása al próba’ iák ellensúlyozni- Ez azonban nagyon hasonlít arra. amikor a fuldokló szalmaszálba kapaszkodik. A világuralomra törő Egye sült Államok értékesítési piacok. nyersanyagforrások meg- kaparintá^ára irányuló noliii iája, a nemzetközi kapitalista piac további bomlásához, an nak a harcnak komolv kiéleződéséhez vezet, amelvet,a kapitalista országok az értékesítési piacokért, a nyers anvagforrásokért és a tőkebe fektetési területekért vívr.ak. Az élet nap nau után hoz bizonyítékokat arra vonatkozólag. hogy az imperial sták karámjában tovább fog mélyülni a civakodás. Ebből következik. hogy a kapitalista országok közti háború elkerül heteti enséife érvényben marad. », Látszólag, —■ írja Sztálin elvtárs — minden a . „ledna- a uob.b rendbén” van* az Amerikai Egyesült Államok kény- szérített.e Nyugat-Európa, t. Japánt és a többi kapitalista ors'áoot, hoav összébbhúzzák nadrág szíj juttat; Németország (Nyiigat-Németorezág), Anglia, Franciabrszág, Olaszország és Japán az Edyésűlt Államok karniai közé került és engedelmesen teljesíti parancsait. Helytelen lenne azonban a~t gondolni, hogy „örökkön örökké” minden „a legnagyobb rendben” maradhat, hogy ezek az országok a végtelenségig túrni fog iák az Edyesült Államok uralmát és jármát, nem próbálják meg, hogy az amerikaiak rabságából kiszabaduljanak és az önálló fejlődés útjára lépjenek.” A régi kapitalista világpiac és az új demokratikus világpiac fejlődésiben - megfigyelhető ellentétés irányzatok ar- i'ól tanúskodhak. hogy a kapitalizmus gazdasági világrendszerének, bomlása gyorsul. az imperializmusból kivált országok — a Szovjetunió. Kína és a, többi néni demokratikus állam — gazdasági ereje növekszik. A népi demokratikus országok dolgozói a natív szocialista hatalommal fenntartott barátságban látják a békéért, a háborús gvrutogatók ellen vívott harcuk győzelmének sz'lárd biztosítékát, A lelkesedés kiapadhatatlan forrása a népek számára a nagy Sztálin szava: „Most, amiltor Kínától és Koreától Csehszlovákiáig és MagvarorszáOin új ..rohambrigádok” jelentek, meg a néni demokratikus országok képében — most pártunknak könnyebben esik harcolnia, mea a munka is vidámabban folyik.” Két v i Iá q Alkotmányunk korlátlan lehetőséget nyújt munkáséletünkre készülő fiataljainknak. Biztosítja a tanuláshoz való jogot és a gyaltorla-ban gondoskodik arról, hogy fiataljaink ezzel a jog gal élhessenek is. Képünk az egyik vájártanulóotthont mutatja be. Franco Spanyolországának cscndörkonól féltékenyen vigyáznak arra, hogy a fasiszta uralom által a népre zúdított mérhetetlen nyomor fotó útján készült bizonyítékai el ne készülhessenek és főként, hogy ne juthassanak túl Spanyolország határain. Ezért különösen figyelemreméltó ez a kép, ame'y hitelesen mutatja be, milyen szörnyű körülmények között élnek é* laknak a spanyol dolgozók. A jobboldali kép; egy wolfram-bányász „lakása“ Spanyolországban. A bánya a* amerikai imperialisták hadigyárai részére tçrmel.
