Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. december (7. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-28 / 304. szám

MALENKOV ELVTÁRS: »À gyarmati és függő országok népei egyre határosottablmn szállnak szembe az imperialista leigázókkal“ Marokkótól, a Fülöpszigetekia én Kairótól a Fokvárosig a aaamiatt és félgyarmati orszórtakban megindult a föld ■az imperialista rabszolgatarto]- lába alatt. Ellenállhatatlan * rövej, tör felszínre az évszázadok óta elfojtott gyűlölet és karaa. A népi felháborodás roppant, trónokat sövör ej, a lapjaiban támadja, meg az imperialista gyarmati rendszer tartó pilléreit. Az utóbbi időben a világsajtó különösen avakran fog­lalkozik azokkal az eseményekkel, amelyek a francia, im­perialisták uralma alatt álló északafrikai országokban ját­szódnak le. A francia kormány bukásainak olcai között sze­repeltek a tuniszi terrorintezkedések és a vietnami háború is. A tuniszi és marokkói helyzet eavik. legfontosabb napi­rendi pontját képezi a Kairóban most kezdődött arab-ázsiai értekezletnek. Ezen az értekezleten az arab államokon kívül Irán, Afganisztán, India. Pakisztán, Indonézia és Etiópia delegátusai is résztvesznek. Tunisz népe küzd az imperialisták ellen A tuniszi néo a szabadsá gért harcoló gyarmati népek első soraiba lénett. A világ minden becsületes emberének haragiát és tiltakozását von iáik magukra az »merik; gyarmati rablók útját követó t'ran°ia imperialisták, akik a terror minden eszközével igye keznuk fenntartani uralmukat Tuniszban. A tuniszi hazafiak hősi harcát az egész haladó világ rokonszenvo és ezolidari tása kiséri. A második világháborúban résztvett tuniezáak azt roméi ték, hogv a fasiamu« szétzú zása után megkapnák majd a háború alatt megígért szabad sági o gokat. Csalódtak. A francia gyarmatosítók amint elmúlt feiük felől a A1 har — félredobták minden ígéretüket. A tuniszi nép helyzete méS csak súlyosbo dott, mert ma már a legyen gült Franciaország verseny társai: az Egyesült Államok és Anglia is részt követelnek R gyarmati koncból. Az olaj feltárására például koncesz- gziót szerzett magának Tu- rtiszbam az egyik amerikai tár­saság. Nem kevésbbé erdek lödnek az amerikaiak Tunisz iránt stratégiai helyzete miatt. 1954-ig az amerikaiak 15 nagy katonai támaszpontot szande kozmát itt berendezni. Tunisz militarizálása azon cban nem meSv egykönnyen. Hatalmas népi mozgalom bon takozott ki az ellen, hogv Tu­nisz az amerikaiak ..száraz földi repülőgéoanyahajója’ legyem. Ez a mozgalom szorq •an összekapcsolódik a tűni' szí nép nemzeti felszabadító harcával- Tunisz ma az elemi» emberi és nemzeti logokért ví vott haro színtere. Ezen nem változtat az sem. hogv a bej Párizs nyomására két olyan rendeletét írt alá. amelyben továbbra is biztosítja a fran­cia gyarmatosítóknak befolyá sát Tuniszban. Tunisz népe a kommunisták által vezetett bős francia munkásosztályban mindinkább felismeri támoga tóiát, ezövetségesét._ barátját és egyre nagyobb bizalommal tekint harcának vezetője, a Tuniszi Kommunista Párt felé. Az iraki helyzet 'Az elmúlt napokban fokozott erővel, láncolt fel az iraki nép ellenállása az angol-amerika\ imperializmussal, a katonai diktatúrával szemben. Irak­ul ókori Mezopotámia —„ a Ti pris és Euf rátesz folyó kö'.e ■— vidékén elterülő királyság- Irak régóta fontos szerepel látszik az anaol imperialisták középkeleti terveiben, erről « területről elégíti ki Anglia n nersolaisziikséaleteinek je­lentős részét. A Perzsa-öböl­től M őszüli a gazdag, elsősor­ban anaol kézben lévő nyers- olajtelepek bíródnak, amelyek I9i7-ben 7 millió tonna olajat adtak. AnOlia óriási hasznát húz az ország nyersein iának, elrablá­sából és ez mind nagyobb el­lenállást vált ki íz iraki nép­ből. Október vádén a. négy el' lenzéki párt petíciót intézett Abdullah réaens herceghez, amelyben több belpolitikai re­form végrehajtását, valamint az 1930-ban kötött kizsákmá­nyoló angol-iraki olajszerző­dés hatályon kívül helyezésit követeli. Az iraki miniszterelnök kénytelen volt lemondani és a katonaság megszállta Bagdad kulcsfontossáaií pontjait. A fővárosban egymást követtek a tüntetések. A rendőrség több alkalommal lőfegyvert használt a tüntetők ellen és az egyik napon mintegy 150 demokratikus érzelmű emberi gyilkoltak meg. Az események világosan bizonyítják, hogy az anaol és az amerikai imps riálízmus az iraki reakcióval összefogva — több más közel- keleti ország példájára — ka­tonai diktatúrát igyekszik be­vezetni Irakban, hoav vérbe- fői,pisák a népi mozaatmat és megőrizzék az olajtársaságok profitját. Az iraki nép azon­ban folytatja harcát és egyre hatalmasabb anti-imperlalista tüntetések rázzák meg az or­szágot­A yietnami nép legendás harca az imperialista betolakodók ellen Sötét gyarmati terror­uralom Algírban és Marokkóban Tunisztól nyugatra, a Föld közi-tenger déli partján sok száz kilométer hosszúságban húzódik a francia imperiaüs ták elnyomása alatt álló rná sík két ország: Algir és Ma rokkó. A francia r kizsákmá nyolók évtizedek óta 1 a. legkí méletlenebb rablógazdálko dást folytatnak «zen a teriile ten. Az utóbbi időben a fran cia imperialistákhoz csatja koztak. Az amerikai bankáros és iparfejedelmek is. Azóta Algír és Marokkó nőne két szeres kizsákmányolás súlya alatt görnyedozik. Az impe­rialista kizsákmányolás szőr nyű nyomorba taszította a két ország népét. A. marokkói na raszt napi jövedelme 3 forint. Az algíri és marokkói mm; kasok 12—16 órai megfeszített munkával a létfenntartáshoz szükséges költségek felét sem keresik mpg Több. mint fe millió marokkói él ócska plélemezekből é« sárból össze tákolt kunyhókban, hegyolda lakba vájt barlangokban. A nagyobb városok bennszü’ött negyedeiben az ilyen kunyhó bért az arab munkásnak lia vonta 3000 frank lakbért kell fizetnie, amikor a legszeren­csésebb körülmények között sem tud havi 12 ezer franknál többet megkeresni. A marokkói és az algiri néo P függetlenségi harcot össze­kapcsolja a jobb életviszonyo­kért folytatott küzdelemmel A francia burzsoázia, mint mindig, most is a véres ter­ror eszközeivel próbálják to vóbbva is elnyomásban tarta ni a két ország dolgozóit. Hat esztendeje folytatja hő­si, sikeres harcát a vietnami nép a francia ayarmatosítátc Vietnam — francia, elneve­zése szerint Indokína — 50 éven át a francia birodalom gyarmata volt. Francia pénz­emberek, vállalkozók, bánvar és ültetvénytulaidonosok szív­ták a vérét a vietnami dolgo­zóknak. A második világhábo­rú alatt a javán hódítók tét ték kezüket a gazdag tarto­mányra• mely mindia hatal­mas mennyiségű rizst, kau csukot. értékes faanyaaot, sze­net, petróleumot szolgáltatott az idegen kapitálist álmák. A vietnami nép elszánt harcot folytatott a javán betolako­dók ellen és hatalmas mérvű felkeléssel űzte ki a japáno­kat orszáaából. A vietnami név szabad lett Nem engedte kezeire vissza-, rakni a francia rablóuralom láncait. A Munkapárt és on nak legendás hírű vezér*’,, 11 '> Si Minit elvtárs vezetésével megalakult a Vietnami Demo­kratikus Köztársaság. Az Ú.1 köztársaság hajlandó lett vol­na Franciaország gai szoros szövetségi viszonyra lépni. Ez azonban kevés volt azoknak a nagytőkéseknek, akik. az in­dokínai bank révén azelőtt korlátlan urai voltak Viet­namnak. Az indokínai bank zs oldj ár­ban működő generálisok és tengernagyok 1!)J6 szent embe­rében _ megtámadták Iíaifong városát. A francia gyarmato­sítók a vietnami néo szabad életére törtek, ezzel megkez­dődött a hatéves küzdelem. A francia gyarmatosító csapatok eleinte nagy sikereket értek el, de azután megfordult a kocka. Most a francia zsol­dos csapatok, idegenlégiósok az utolsó erödeik^t védik két­ségbeesetten Vietnamban. A hős vietnami nénhadserea a~- orszáa területének már 90 szá­zalékát felszabadította- A fran­cia monopolisták az ameri­kaiak támoaatásával, hatalmas áldozatokat hoztak a vietnami nép elleni karcban. A haladó franciák a vietnami háborút ,-szennyes háborúnak” neve­zik. Ez, a háború Franciaor szágnak évente 500 milliárd frank iába került. Amerikai je leütések szerint a vietnami néphadsereg ma a francia had­sereg felét köti le. A fra11’ ciák évente több tisztet vesz­tenek Vietnamban. mint amennyit tisztképző iskoláik egy év alatt nevelni tudnak- Az arany keménységét a tűz, az ember erejét és akaratát a nehézségek, próbálják ki — így szól az egyik vietnami közmondás. A vietnami nép ereje és akarata kiállta a pró­bát. Voltak nehézségek, de ezeket már jórészben leküzdöt­ték. A háború kezdetén alig minden harmadik szabadság­harcosnak. jutott csak puska. Ma pedig már az a helyzet, ho'Jy a vietnami néphadsereg hatalmas, ütőképes, korszerű fegyverzettel, ellátott hadse­reggé fejlődött. Rendelkezik mindazzal, ami a győzelemhez kell. Kiváló vezetőkkel, el­szánt harcosokkal, jól felsze­relt tiizérséaael. tankokkal, re- pülőaépekkél. géppuskákkal- 4 felszerelés mavrészét a vietnami Jcatonák a francia gyarmatosító csapatoktól zsák­mányolták. A francia megszállók, akik a fronton eaumásután szén, védték súlyos vereséget, igye­keztek ellentétet szítani a viet­nami néptörzsek között. Pró­bálkoztak az~al. hoau eaves törzseknek, külön -területi ön­állóságot’’ biztosítottak, Az imperialistáinak ezek a ter­vei nem sucer ültek- Ez év nyarán kénytelenek voltak le­váltani a franciák az eddigi vietnami bábkormányt - is. mert az semmiféle eredményi nem tudott elérni. A föld éat a megszállók lá­ba alatt. A'frontokon, a he­gyekben, a síkságokon félel­met nem ismerő harcosok és bátor, elszánt partizánok küz­denek. A hátország mindent megtesz a front érdekében. A tropikus őserdők, mélyén a vietnami nép hatalmas, kor­szerű hadi és polaári ipart lé­tesített. A felszabadított terü­leten hősies, önfeláldozó, lel­kes munka folyik. Ezalatt a Francia, measzállás alatt, álló területeken gyárak repülnek a levegőbe, repülöaépek gyul­ladnak ki. kaucsukültetvények égnek. le. A felszabadított terület egy­re növekedik. A legújabb hí­rek szerint a francia gyarma­tosító csapatok állandó és egyre súlyosabb vereséget szenvednek. A hadműveletek most Észak-Vietnam területén folynak A vietnami néphad­sereg egységei három felől tá­madnak Hanoi város, a volt főváros irányában. Ennek a váfosnak környékét védik most sündisznó-áHásaikba-n a francia imperialista csapatok A francia expedídós hadsereg vezérkara nagyobb arányú „átcsoportosítást” kénytelen eszközölni, mert egymásután adja fel megerősített állásait. A vietnami néphadsereg nyo­mása egyre erősebb és egyre határozottabban szorítja a be­tolakodók csapatait a tenger felé. , I & A párizsi, urak. kétségbe­esetten híviák az amerikai se­gítséget. Az amerikaiak pedig a napokban lezajlott párizsi külügyminiszteri tanácskozá­sokon a többi1 nyugati tőkés országokra próbálták áthárí­tani a szennyes vietnami há­ború költségednek egyrészt’t, A Francia, Köztársaság elnö­ke kijelentette^ hogy Vietnam már nem ís fronda érdekelt­ség. merthiszen bányái, kau- csukáit et vényei már évekkel ezelőtt az amerikai tőke bir­tokába kerültek­Mi történik Kenyában ;.A brit világbirodalom min­den eresztékében recs-g-ro pog” — mondotta Malenkov elvtárs az SZKP XIX. kon­gresszusán. Ázsia. Észak- A.frika után megmozdult Ke­rnt-Afrika egyik legelmara­dottabb gyarmatbirodalma Kenya is. Kenya Afrika keleti partjain fekszik- Kenva bel­seje évszázadokon át. mentes volt az idegen kizsákmányo lástól. Az angolok a XIX. szá zadban rablóháborúk soroza­tával kezdték meg konvai tér1 jeszkedésüket- 1885 körül német gyarmatosítók szállták meg a kenyai partvidéket. — Az angolok kicserélték Ke nyát Helgoland szigetévé 1890-ben, 1895-ben hivatalosan a brit birodalmi -kormányzás alá vették Kenyát. Az angol telepesek rajai el­lepték az országot A benn szülött lakosságtól elrabolták a földeket Kenya 30 ezernyi angol földbirtokosa 41 millió hektár kitűnő termőföldet hi. torolt, az 5 és fél milliónyi bennszülött lakosságnak csak 13 millió hektár maradt, do ez a föld nagy része le terme ketlen. alkalmatlan a földmű velésre. Az angol telepesek nemcsak a földet vették el a, négerek tőL hanem semmi fele politi­kai jogokat sem biztosítottak számukra- A törvénykezési bi­zottságban az ötmillió négert a kormányzó által kinevezett 4 tag képviseli. A négerek .és a Kenyában letelepedett bin duk a faji megkülönböztetés áldozatai. A evannsti Látó súgok lemásolják a Délafrikai Unió faji törvényeit. Kenya népe azonban nem tud és nem akar rabszolga sorsába beletörődni. Folytatja harcát az angol rabszolgatar­tók ellen, harcát a földért és a nemzeti lúggctlenséo-ért. Már 1923-ban megindultak a kenyai dolgozók körében a tiltakozó mozgalmak. 1939-ben a dolgozók több városban, ál­talános sztrájkba léptek, tiltg. kozásul a borzalmas lakásvi* szonvok és az éh bérek ellen. A háború utáni években megerősödött Kenyában az imperialistaellcnes mozgalom. Enuek élén a kenyai négerszö vétség áll. A kenyai néger- szövetséget az egész néger la­kosság támogatja. Ez év feb­ruárban többszázezer kenyai néger kérvényt nvujtott át az angol kormánynak, amelyben kérték, hogv az európaiak számára fenntartott szántó­földeket a négerek között osz- szák fel és a törvénykezési bizottságot válasszák demo­kratikus úton. Erro a kérvényre az angol kormánytól nem érkezett vá­lasz, ellenben a nyár .fol.ya' műn az angol imperialista sajtóban gyanús lárma kez­dődött Kenya körül. Egyre több identes látott napvilá­got^ a „bűnesetek növekedésé­ről” Kenyában és a négerek által a fehérek ellen elköve­tett terrorcselekményekről. —, Váratlanul megjdcut a szín-* téren egy eddig ismeretlen) „titkos euróoaellenes néger terrorszervezet”. a misztikum „Mau-Mau”. »mely állítólag ..zavargásokat” rendez Ke­nyában. Az angol lapok lár­mája alapján feltehető volt) hogy Kenyában provokációt készítenek elő, hogy a felsza­badulási mozgalmat megfojt- sák. A bekövetkező eseményeik igazolták ezt a feltevést Az angol gyarmati hatása-1 gok megtiltották a néger szervezetek minden működé­sét. maid razziákat rendez­tek, amely alkalmával a néger szövetség 86 tagját fogták d* Azzal vádolják őket hogy a hírhedt Man-Mau szervezettel állottat érintkezésben. Majd megkezdődtek a megtorlások és leleplezések. De ezek elle­nére tovább erősödik a fél- szabadulási mozgalom. A szol­gaságban tartott néo folytat­ja harcát létéért és jogaiért Az angol imperialisták & ke­nyai néger szövetséget a la­kosság életérdakeinek védel­mére szolgáló demokratikus tömegszervezetet meg akarja semmisíteni Ezért indították el a tömegferrort a néger la­kosság ellep. Könnyű előre látni, hogy az i ivén erősza- kos rendszabályok az angol imperialisták pozícióit nem fogják megszilárdítanii Ke­nyában- A fekete földrész forr és erjed, növekedne.!,- az erők! amelyet a gyarmati rabszol­gaság bilincseit széttörik, Délkelet-Azsia népei harcolnak a szabadságért és nemzeti függetlenségért Délkelet*Ázsia országaiban q népek heyes harca robbant ki az imperialista, nemzeti és társadalmi elnyomás, a gyar­mati rabszolgasáa ellen, a sza­badságért és függetlenségért. Malájföldön az anOol impe­rialisták két éve vívják rubJ lóháborújukat. De sem a pán­célosokkal és repülőgépekkel felszerelt százezres hadsereg, sem a különleges büntetőosz­tagok nem segíthettek abban, hogy London urai megtörhes­sék a maláiföldl népek harci akaratát, mellyel a gyarmati iárom alóli felszabad idősükért küzdenek-

Next

/
Thumbnails
Contents