Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. december (7. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-04 / 284. szám
Rózsii József én Tóth István művezetők harca a „legjobb művezető66 címéért Emlékezés József Attilára A Kecskeméti Épületlaka' tosipavi Vállalatról a. művezetők is rvárosversejiyben küzdenek a zést. hogy szereteti két és hálájukat a viláabéke öve iránt úgy mutassák meg, hogy nemcsak segítik a válla’ iásuk teljesítését, hanem annak valóraváltásában maguk is példát miítatnak. — Dolgozóink kihívják egymást versenyre azért, ho fl a a döntő tervév feladatait idő előtt megvalósítsák' — hangzott a szó Rózsa József művezető ajkáról, majd így folytatta: — Lépjünk hát versenyre mi is, melyik műhely lesz a legjobb, tied vagy az enyém, Tóth szaktárs. Tóth István nem gondolkozott sokáig. Röviden válaszolt: -r- Versenyezzünk. Ki teljesíti előbb vállalt kötele- zettségét, ki lesz a legjobb művezető az üzemben. Ez a hír megörvendeztette az üzem dolgozóit. A dolgotok ágv vélekedtek, hogy a művezetők versenyben való L'átvétele további lendítőerőt rí* munkájukhoz Es az «Ítélt idő azt mutatja. hogy a versenyzésben szép eredmények születtek- Rózsa József művezető arról számol be, bogy a vállalt 050 órai megtakarításból már 50 százalékot teljesítettek december l-re. Havi tervüket 135 száza lékra növelték és az elvtársi segítségadás kiszélesítésével megszüntették a 100 százalékon aluli termelést. December L-re vállalt kemence munkálatait kilenc nappal előbb, december l'én elkészítették. Ezzel az eredményükkel biztosították azt, liogv 11)53. évi május havi tervüket sikeresen befejezték. A műhelyben Meleg József, Gulyás András a munka észszerű megszervezésével és újításukkal 300 százalékra növelték teljesítményüket. Szilágyi Gábor és Paré László 20Ó százalékot értek el. Szabó Ferenc és Bodor Dezső 178 százalékkal haladnak az élen Tóth István művezető azonban sokkal jobban szervezte meg a munkát, mint Rózsa József, s ezért a legutóbbi értékelés szerint megelőzte versenytársát. A műbelv dolgozói 102 átlagszázalékot értek el a legutóbbi értékelés szerint és most azért harcolnak, hogy december 21 -re 1953. évi augusztus 20-i tervüket teljesítsék. Tóth István művezető- műhelyének dolgozói elhatározták, hogy a verseny- zászlót, — melv birtokukban van — nem veszi e! tőlük Ró zsa József mű helyének dolgozói. Szavaikat termelésben el ért nagyszerű eredményeik bizonyítják. Bényi Gábor és id. Faragó Ferenc újításukkal 280 százalékra emelték telje sítméuyiiket. Sánta Mihály sztahanovista lakatos a Sztá* limvárosnak készülő lépcső munkálatainál 180 százalékot ért el- Munkája végzése közben nem feledkezett meg S- Nagy József tanuló szakmai oktatásáról sem. Átadta munkamódszerét S. Nagy Józsefnek, aki teljesítményét 180 százalékra emelte. Az üzemben nagy érdeklődéssel figyelik a dolgozók, liogv ki lesz az első ebben a nemes vetélkedésben* .December 3-án volt tizenöt esztendeje, hogy József Attilát, a győzelmes szocialista jövendő énekesét elragadta a halál. József Attila a munkásosztály, a magyar nép, a proletár- nemzetköziség hivatott költője volt. A társadalom áthidalhatatlan ellentéteit saját nyomorából ta. nulta meg. A nlncstelenség, a proletár tömeglakás, az árvagyerek keserves lelencsorsa, a nélkülözések, megaláztatások végeláthatatlan sora kísérte egész életén és kitörölhetetlenül vésődött szívébe. Az „utca és a föld fia“ volt, aki harcbamdult a proletariátusért és a parasztságért, az „utcáért“ és a földért, József Attila már érezte, hogy a föld dübörög az imperializmus lába alatt. Tudta, hogy ez a dübörgés annak a földrengésnek az előjátéka, mely elsöpri az Imperializmust a föld színéről. József Attila az osztályharc következetes hirdetője, a párt költője volt. A mozgalom, a párt adta erejét, acélozta hangját. Bízott a pártban, szerette a pártot, harcolt célkitűzéseiért Következetes tudatossággal törekedett arra, hogy a párt, a munkásosztály költője legyen. Úgy ismerte a proletariátust- mint saját magát, hiszen ö is — proletár volt. Együtt nevelkedett a külváros ezernyi súlyos gondjával, bajával, saját bőrén érezte a kizsákmányolást ; amely apját hontalanná tette, édesanyját megölte. De ismerte a proletáriáfus erejét is. Tisztában volt a tömeg erejével. Éppen ezért rendíthetetlenül bízott a munkásosztály elközelgő győzel mében, Felszabadult népünk története mindennél ékesebben igazolta József Attila jövőbe mutató tanításait. A dicső Szovjet Hadsereggel eljött a szabadság hazánkba és megszülte azt a rendet, amelyről a költő álmodott, amely emberséget adott az embernek, magyarságot a magyarnak, amely a gyárakra; épületekre tűzte és egy nép szivében láagralobbMitotta „az ember vörös csillagát“. A felszabadult nép megvalósította nagy költőjének utolsó kívánságát; szivébe zárta, forró szeretetével veszi körül és halála évforduló, ján büszkén elmondhatjuk, felszámoltuk a tőkések és földbirtokosok uralmát és felépítjük hazánkban a szocializmust. A tompái „Szabadság^termelőszoveíke/pf harca a téli takarmányéi látásért A Kecskeméti Gépgyár tiszt itóiiiíí helyében a Beloiannisz-brigád már erősen a sarkában Tan a Rákosi-brigádnak qszí szelek süvítenek már a fekete barázdák felett a tompái határban. Sok helyen finom, ?öld bársony ta karók szakítják mes- a fekete föld- szőnyeget. Az ú.i termés záloga — apró, gyenge búza’ szálacskák nyújtogatják nva' kukat felfelé. Látni még a határban eke mögött ballagó embereket, traktor szánt a nagyobb táblákon. Békés élet, békés tá:i — így lehet jellemezni ezt a. határszéli vidéket. —- Ez a mi vetésünk — mutat Kovács Gergely, a tompái Szabadság: termelőszövetkezet elnöke az egyik nagy- kiterjedésű. zöld bársonyt»* karóval borított táblára. .— Keresztsorosan vetettünk minden nagyobb területet. Számos úi belépőnk van ugyanis és mén sok az apró táblánk• Tavaly még sokan viszolyogtak az újtól, az idén vedig már azért harcolt minden tagunk> hogy minél több legyen a keresztsoros vetés, mert látták a hasznát a több termésben — magyarázza. Lelkesen beszel,' a szakértő, goudos gazda szemével nézi a eöld táblát. Kovács Gergely mezőgazdasági akadémiát végzett és most minden tudását felhasználja, hogy termelőszövetkezetének további fejlődését elősegítseA Szabadság termelőszövetkezetnek a határ mentén is van földje. Sokszor esik szó jm'ól a keserves, nyomorúságos életről, amely odaát sorvasztja a dolgozó parasztokat. Nem kell más, csak áttekinteni a határon túlra.. Száraz kórókat zörget a szél az elhanyagolt földek felett. A súlyos adók és a beszolgáltatás tönkretette a jugoszláv parasztot. Az idei száraz esztendő még jobban sújtotta a lakosságot. Maguk a titóistak ás beismerik, hogy az idei terméskiesés 130 milliard dinár kárt jelent az országnak. Nem i« lehet csodálkozni a termés- kiesésem hiszen a példátlan kizsákmányolás miatt tömegesen mennek tönkre n fcis- és középparasztok. A dolgozó parasztoknak- nincs semmiféle gazdasági eszközük, ezért sok- százezer hektár föld parlagon heve,- évről-évre. 1949-ben. egymillió, 195l-ben niár hárommillió hektár fold maradt emiatt megmunkúlatlanul- Tudják ezt a Szabadság ter- melőszüvetkezet ta g iái, hiszem olvassák az újságét és az a néhány levél, ami még szórványosan átjön — elhozza eSy elnyomott nép jaj szavát. Ezep a hírek, az elleni ég elleni gyűlölet, ösztönzi a, felwlntok jó elvégzésére, a fokozottabb helytállásra etmek a határ- menti termelőszövetkezetnek tagjait. Most is egy komoly feladatot kell megoldatok; az állatÉvről beszélnek most az el nők, mes- a tagok, akik egy kis esti beszélgetésre .iöttek össze a rádió hangjai meljett a székházban. Olyan kastélyforma kinézése van az épületnek- A felszabadulás előtt egy Faítiim nevű földesúr terpeszkedett a szobákban. — Most a termelőszövetkezet irodának meg lakásnak használja. Taggyűlésen beszélték meg a takarmánygazdálkodásba 1 kapcsolatos tennivalókat. Itt felszólalt Polyákovics Márk délszláv tag is. , — Ne ússzon a takarmány a kazaltól a jászolig — kezdte a mondókáját i’nyákovícs bácsi. — Többször látom, hogy az udvaron az állatgondozók elszórják a takarmányt, Mea gyakran előfordult, hogy sokat adtak az állatnak, az ye- din összetaposta. Minden szálat mea kell őriznünk a takarmányból és mindent fel kell kutatnunk a silózáshoz isPolyákovics bácsinak megvan a tekintélye a. tagok Jcö- zott, nemcsak azért, mert tt>är idős és tapasztalt, hanem azért is. mert előrehaladott kora ellenére szorgalmasan dolgozik és egyike azoknak a tagoknak, akik a legtöbb munkaegységet teljesítették. Ezért nagy figyelemmel hallgatták őt és több hozzászólás is az ő szavait támasztotta alá. A termelőszövetkezet már tavaly meggyőződött a silózás hasznosságáról. Akkor 550 köbmétert süóztak és ezzel a téli takarmányt biztosították az állatoknak■ Az idén nagyobb az állatállomány, több siló is kell. Már ç nyáron si- lóztak 800 köbmétert csala- mádéból — számítva a takarmány-kiesésre. Ezen kívül 250 köbmétert si- ; óztak kukoricaszár, tövek, pelyva és egyéb n&vényhulla* dékból. Takarmánykáposztát vetettek másodnövényként. — Szép termést hozott. Még nem szedték le. hadd terebélyesedjen. Ebből sertéseknek készítenek silót. Sztátwczki György meg Po- lyákovlcs bácsi körülnéztek a kertészet tábláin, és megállapították, hogy még volna mit összeadni a silógödörbe. Van állomány átteleltetését. Mert a termelőszövetkezetnek jelentős állatállománya van é* az idei takarmányszegénv esztendő nem kis feladat elé állította a tagokat.. és egyéb hulladék. Neki is láttak a munkához. Szorgalmasan dolgoztak a tagok. — Kora reggeltől késő _estiO folyt a munka a tartalékok felkutatására. — Sztánoczki György maga élesítette a siló" Zógén késeit, — nem egyszer ójtszaka is — a zavartalan munka érdekében. Mikor a silógödör színültig megtelt, traktorral nyomatta le. Ezzel számos tag munkáját takarította meg. Éjjel nappal hordták az anyagot a gödörbe. Előfordult, hogy korábban ott voltak a tagok, mint a vontató traktorosa. A tagok magukénak tekintik a szövetkezet állatállományát é« küzdenek azok ellátásáért. Az idén UOO köbméter silót készítenek, ebből 150-et külön a sertések számára. Ez a mennyiség biztosítja az állatállomány téli ellátását. Míg engedi az idő, addig kánt le* íréinek a teheneik. Ezzel is kevesebb takarmány fogy. Mire mindezeket elmondják, a tagok, addigra már az este beleér az éjszakába. Hiszen sokat lehetne még beszélni azokról a harcokról, amelyet a szövetkezet jövedelmezőbbé tétele érdekében folytat ez a határszéli termelőszövetkezet. Szép harcok ezek, mert a békéért. a felemelkedésért, a szocialista mezőgazdaság megteremtéséért folynak. Dolgozói,rik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére vállalták, bogy a versenylendület fokozásával biztosítják azt. hogv éves tervünket' november 30-ra befejezzük. A kommunisták és szakszervezeti.bizalmiak felvilágosító munkája nyomán kialakult igazi, nemes vetélkedés biztosította a kiemelkedő, új munkagyőzelmeket. ;A siker nem maradt eh A kiskun- halasi pályafenntartási főnökség dolgozói becsülettel helytálltak adott szavuk va- lóraváltásábau és éves tervüket november 30-án befejezték. A dolgozók lelkes munkájút segítették a műszaki ve* v-Aők, akik fáradságot nem munkálkodtak azon, A döntő tervév utolsó hónapjába léptünk. Ahogyan az év vége közeledik, úgy fokp; zódnak üzemeinkben nz^ évi terv teljesítéséért az erőfeszítések, nő a verseny lendülete, hogy dolgozóink idő előtt tel jesíthessék tervüket. Igv van ez a Kecskémé*t Gépgyár tisztító műhelyében is, ahol két brigád, a Rákosi (s a Beloiannisz harcol a terv túlteljesítéséért. A tisztítómű- hflvnek az a feladata, hogy az öntöde napi termelését feldolgozza. Az öntöde a termelékenység, területén szép eredményeket ért el. A tisztítómű- holy két brigádja munkájával azért küzd, hogy a fokozódo napi öntödei termelést feldolgozza. Hetek óta folyik a haro a Rákosi és a Beloiannisz brigádok között. Naponta értékelik eredményeiket c azokat a dolgozókkal tudatosítA Kecskeméti Cipőgyárban Ismét fellendült a munkaverseny Most, Sztálin elvtárs sziüetés; napjának közeledtével mindenki azon igyekszik, hogy a legtöbbet -és legjobbat adja az évi terv teljesítése érdekében. Az üzem dolgozói között nagy visszhangja van a Duna Cipő- gyár, az Ifjúsági Cipőgyár és a Divatcipőgyár dolgozóival megkötött verseny szerződősnek. Különösen. tartalmas, sokoldalú és élénk a verseny a párcsver- senyzöknél. hogv időben előteremtsék a szükséges műszaki előfeltételeket. A halasi pályafenntartási dolgozók tervük győzelmes befejezésével ismét egy súlyon csapást mértek a határunkon leselkedő Tito banditákra és annak imperialista gazdáira. Dolgozóink megfogadták, hogy a hátralévő időben fokozzák a munka lendületét és új munkagyőzelmekkel köszöntik Sztálin elvtár= 73. születésnapját. KOVÁCS J. pdrttitkár. FRAKCIÓ ISTVÁN Uh.-elnök. BAKÓ SÁNDOR r,á, lun fenntartási főnökiák. Az elmúlt hónap első 10 napjában a Rákosi brigád 213 százalékos átlageredményt értei. A Beloiannisz brigád TJ százalékkal elrnaradt. 10—20' . ig a Beloiannisz brigád dolgo- ' zói még dobban fokozták ai munkájuk ütemét és így elérték azt, hogy 20-án már csak' 2 százalékkal maradtak a Rá-* kosi brigád mögött. A Beloiannisz brigádban Bozsik Bébi 185-ről 198-ra, Ocskós István 175-ről 204-re, H. Szabó Imre* pedig 155-ről 200 százalékra fokozta teljesítményét. A ltákosi brigádban Erdős Mátyás 195-ről 212 százalékra emelte teljesítményét. Mindkét brigádban a dolgozók el’ érték azt, sogy 100 százalékon alul már nincs teljesítő- A Beloiannisz brigád dolgozói még jobban foikozzák munkájukat. liogv elérhessék a. Rá-! kosi brigád teljesítményét. A legutóbbi értékelés szerint, a Divat Cipőgyárban, dolgozó Ellogén Tivadarné tüzőnő 126 százalékos teljesítményével; 28 százalékos minőségi munkájá val megelőzte Földvári Jánosáét, a Kecskeméti Cipőgyár tüzőnőjét, aki csak 114 százalékra teljesítette mennyiségi és 95 százalékra minőségi tervét. Földváriné nem hagyja magát. Elhatározta, hogy megszerzi az első helyet. Kelő Imre drótozó a Kecskeméti Cipőgyárban meg előzte versenytársát. Csert Istvánt, a Duna Cipőgyár dolgozóját és teljestíményét 129 százalékra, minőségi 'munkáját 25 százalékra növelte. Bíró Mihály talpszélmaró a Kecskeméti Cipőgyárban azért küzd, hogy versenytársát, a Duna Cipőgyár ban elhagyja. A dolgozók mun kaversenyben való lelkes részvételét mutatja nz, hogy november havi tervüket 104 százalékra teljesítették. Az iizbégek segítik a varsói építkezést Az Izvesztyija” tudósítója jelenti az üzbég SZSZIvbóh hogy a szánia.rkaüdi „Ki-nap” g vár segíti á leng vei kultúra és tudomány palotájának építőit. Szamai’káudból szállították Varsóba azokat a -kiváló minőségű elektromos berendezéseket és népekét, auieîyaket a „Kinap” »vár készített.; itt mév kannszta,levél, torzsa, ismerve Taggyűlésen vitatják meg a tagok a tennivalókat Páros verseny a tervteljesítés lendítője
