Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. december (7. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-02 / 282. szám
BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPUJSÁG A kommunizmus lánglelkfi har. cosa. — A mélyszántási versenyben a kiskőrösi járás vezet, — Példát mutatnak az adósság törlesztésében a Téglagyárak Egyesülésének telepei. WWW .... AZ M»P BÁCSKI§KINMEG¥EI PARTBIZOTTSÁgÓüK LAPJA VII. ÉVFOLYAM, 282, SZÁM 4ru 5(1 íiüér 1952. DECEMBER 2, KEDD Gerő Ernő elvtárs beszámolója népgazdaságunk helyzetéről és tovább fejlesz* tésének feladatairól A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége november 29-i ülésén Gerö Ernő elvtárs beszámolt a magyár népgazdaság helyzetéről 1952-ben és fel. a.datainkról a népgazdaság fejlesztése terén 1953 ban. Beszá- mólóját az alábbiakban ismer tétjük: Az 1951. évi december 2-i határozat egyeezteudú's mérlege Gerö Ernő elvtárs beszéde elején rámutatott a párt és í minisztertanács 1951, decem bér 2-i határozatának történelmi jelentőségére, E határozatok ér telmében országunkban meg szűnt a jegyrendszer, megszán tek a forgalmi korlátozások £ mezőgazdasági termékekre vo natkozóan, emelkedtek a bérek és a fizetések. Ezután négy pontban összefoglalta azokat az eredményeket. amelyeket népgazdaságunk fejlődésében a nagyfontosságú határozatok rgy esztendő alatt hoztak. 1. A december 2-i határosa toknak döntő szerepük volt az 1951. évi ipari termelési terv sikeres befejezeésében és áz erősen feszített 1952. évi népgazdasági terv megvalósításában Már 1951. decemberében egész gyáriparunk termelékenysége 1 százalékkal múlta felül a no vemberi termelékenységet. De nemcsak a termelékenység, hanem a termelés nagyarányú növekedésében is éreztette hatását a december 2-i rendszabály s nemcsak december hő folyamán, hanem a követke ző hónapokban is. 2. Növekedett a paraszti és szövetkezeti áruk felhozatala, növekedett a parasztság termelési kedve, ami elősegítette, hogy az idei aszály ellenére sikerült és sikerült biztosítani a lakosság zavartalan élelmiszerellátását és a rendkívül rossz termés dacára a mezőgazdasági fogyasztási cikkek piaci ára a múlt év hasonló időszakához képest sok árunál (szalonna, zsiradék húsfélék, baromfi stb.) jelenté kény mennyiségben esett s csak viszonylag kevés árunál (főként főzelékféléknél) emelkedett. 3. E rendszabály emelte a dolgozók, mindenekelőtt a bér. bői és fizetésből élők életszínvonalát és általános bőséget hozott létre az iparcikkellátás ban. A dolgozók életszínvonala nak emelkedését mutatja az egy főre jutó fogyasztás nőve kedése. így 1952. január-—október hónapokban, vagyis ez év első tíz hónapjában, a városok ban az egy főre eső lisztfogyasztás 31,8 százalékkal, a kenyérfogyasztás 7.9 százalék. kaJ, a cukorfogyasztás 24.0 tzá- 33Íékkai, a húsfogyasztás 4.6 százalékkal, a zsirfogyasztás 46 százalékkal, a tojásfogyasztás 21.6 százalékkal, a vajfogyasztás 49.3 százalékkal emelkedett. De emelkedés mutatkozik az Sielmiszerfogyasztásban a falun is, Az élelmísaerfogyisztás növekedése, amelyben persze, szerepet játszott bizonyos mér cékü tartalékolás, továbbá ez, >iogy a. lakosság vásárlása az, »aftikkek falai Aden tus. már lék-1 ben a magasértékü élelmiszerek felé tolódott el. — Skért — mondotta Gerö Ernő elvtárs — bár az élelmiszerfogyasztás növekedése az életszínvonal emelkedését mutatja, ezt az emelkedést nem lehet csak pozitív oldaláról értékelni. 4. A december 2-i határozat hozzájárult a tőkés elemek gyorsabb kiszorításához a ter mérésből, az áruforgalomból és a közlekedésből. Míg 1951 ben a tőkés szektor részesedése a nemzeti jövedelemből kereken 5 százalék volt, addig 19ó2-ben a tőkés szektor 2—2.5 százalékra zsugorodik össze, A határozat tehát jelentős mérteidben erősítette népgazdaságunk szocialista a'apjait, hozzájárult a munkás-paraszt szövetség megszilárdításához. A párt és minisztertanács ha tározata megvalósításának egy esztendős mérlegével kapcsolat ban Gerő Ernő elvtárs rámuta tott arra. hogy ezek az eved mények kézzelfoghatóan igazol <ják annak a zseniális lenini sztálini tételnek helyességét amelyet Sztálin elvtárs ,,A szó cializmus közgazdasági pro blémái a Szovjetunióban“ című müvében formulázott meg: „A város és falu, az ipar és mezőgazdaság gazdasági összefogása érdekében pedig bizonyos ideig fenn kell tartani az árutermelést (az adás-vétel útján történő pserét), mint a várossal való gazdasági kapcsolatoknak a paraszt számára egyedül elfogadható formáját és teljes erővel ki kell f íjlesz teni a szovjet kereskedelmet, az állami és szövetkezeti kolhoz kereskedelmet, kiszorítva az áruforgalomból minden rendű és rangú kapitalistát.'“ Gerö Ernő elvtárs hangsúlyozta, hogy az eredmények a határozat helyes végrehajtásáról ta núskodnak, itt-ott azonban előfordultak következetlenségek, vészben maguknál az intézkedéseknél, részben pedig ezek gyakorlati végrehajtásánál Ilyen következetlenség volt l)él_ dául az, hogy a napraforgónál és a rizsnél az egész termés kötelező beadását rendelték el, vagyis nem hagytak meg felesleget a parasztságnál, ami fé kezte a parasztság termelési kedyét ezeken a területeken Nem lehet véletlen, hegy a tervezett vetésterülethez képest a napraforgónál a legnagyobb a hiány az összes termények kő zül és a hozam is nagyobb mértékben csökkent az egyéb növényekhez képest. Az sem véletlen, hogy a rizs aratása ebben az évben rendkívül vontatott volt és .az átlagosnál nagyobb volt a szemveszteség is. — A feladat most az — mondotta Gerö Ernő elvtárs —, hogy biztosítsuk az 1951, december 2-i párt és minisztertanácsi határozat eddig elért rendkívül jelentős eredményeit; hegy kiküszöböljük a határozat megvalósítása kapcsán elkövetett egyes hibákat és felmerült hiányosságokat; hogy átgondolt, tervszerű intézedésekkel nemcsak megtartsuk, de ki- bővítsük, továbbfejlesszük az elért eredményeket. Az ipari termelés alakulása x952 első tíz hónapjában és az 1952. évi várható teljesítés Gerő Ernő elvtárs beszámolt arról, hogy a minisztériumi ipar 1952. első tíz hónapjában befe Jezett termékekben 25 százalékkal, teljes termelés terén pedig 24 százalékkal termelt többet, mint 1951. első tíz hónapjá ban. Az iparon belül a befejezett termelés terén a nehézipar 32.5 százalékkal, a teljes termelés terén pedig 29 százalékkal termelt többet, mint a múlt év azonos időszakában. A rendelkezésünkre álló adatok alap. ]án körülbelül kiszámíthatjuk, hogy iparunk termelése ez évben — az élelmiszeripar idéuy- ezerüségét és nyersanyagainak csekélyebb voltát számítva — kereken 22 százalékkal lesz magasabb. mint 1951,ben volt. Ha figyelembe vesszük, hogy ez évben a súlyos aszálykár miatt módosítottuk a könnyűipar és az élelmiszeripar tervét, megállapíthatjuk, hogy iparunk egészeben a i araké,-afrnai.- megfelelj termelési tervét teljesíti és igen gyors ütemben fejlődik. — A nehézipar gyors fejlődése azt mutatja, hogy iparunk fejlődése megfelel annak a lenini-sztálini törvénynek, amely megköveteli, hogy a termelőeszközök fejlődésének üteme állandóan túlszárnyalja a fogyasztási cikkek termelésének ütemét. — Jelentős fejlődést mutat az összes iparágak termelése (az iparágak termelési adatai a melléktermékeket és a kiegészítő ipari termelést is magúikban foglalják). így a. szénbányászat 1952 első tíz hónapjában 25.3 százalékkal, az ásványolajipar 294 százalék kai. vaskohászat 20,8 száza iákkal, a gépgyártás 37.9 százalékkal. a vegyipar 31-4 szá zalékkal. a textilipar 10-9 százalékkal termelt többet, miut a megelőző év azonos idősza kában. 1952 első' tíz hónapjában 23 százalékkal több sze agt» fiú százalékkal több bas xitot, .17.0 százalékkal több nyersolajat, 9.4 százalékkal több nyersvasat, 15.4 százalékkal több Martin-acélt, 12-6 százalékkal több elektroaeélt, 19-5 százalékkal több lienge- reltaeélt, 15-3 százalékkal több alumíniumot. 22 százalékkal több tehergépkocsit, 450 százalékkal több arató-cséplőgépet, 19 0 százalékkal több villamosenergiát, 33-4 százalékkal több té"'át, 10.9 százalékkal több cementet, 6.3 százalékkal főbb pamutszövetet, 17.3 százalékkal több bőrcipőt, 25-9 százalékkal több sört, 60.4 százalékkal több zsi--1 és zsír- szalonnát, 84 százalékkal több sajtot, 25 százalékkal több cigarettát termelt állami iparunk, mint 1951 azonos időszakában. Ezek a számok iparunk hatalmas fellendülését mutatják. Egyúttal azonban felhívják a figyelmet iparunk fejlődésének egyes gyengeségeire is, például arra, hogy bár vaskohászatunk igen jelentős mértékben fejlődik, fejlődésének üteme elmarad egész iparunk fejldésének üteme mögött. Továbbá felhívják a figyelmet pl.- arra, hogy ce- eenttermelésünk üteme nyilvánvalóan elmarad nemcsak iparunk fejldésének üteme, hanem építkezéseink szükségletei mögött is. — Pártunk második kongresszusa — mondotta. Gerő Ernő elvtárs — közel két évvel ezelőtt rendkívüli erővel vetette fel az ukimm/ajipoT és mindenekelőtt a széntermelés és vaskohászat,, valamint a villamos . energiaipar gyorsabb íelesztésének követelményét. az alapanyagipar elmaradásának felszámolását, mint az ország gyors iparosításának ■ s népgazdasagunk gvor« felemelkedésének alapvető feltételét. Ezzel kapcsolatban .megállapította, hogy kétségtelen, hogy a második kongresszus óta az alapanyagipar fejlesztéséből fejlődés mutatkozik, például a szénbányászat igen gyorsan fejlődik, mert a 23 százalékos termelésemelkedés egy esztendő alatt gyors fejlődért jelent. Szénbányászatunk ez év első 9 hónapjában termelési tervét egészében teljesítette, októberben azonban már 112 ezer tonna szénnel adósa maradt a népgazdaságunknak és ez az adósság novemberben jelentősen növekedett. Rámutatott a. lemaradás okaira: a rossz gépkihaezuá- lásra, a túlórák magas számára, a szerelők arányszámának az összlétszámhoz viszonyított alacsony voltára. Ezután . n vaskohászat problémáira tért át. hangsúlyozta, hogy a vaskohászat termelés© ebben az évben jelentős mértékben fejlődött. de ennek ellenére nem teljesíti száz százalékra tervét az alapvető termékekben. így a nyers vas, Martin-acél, a;z elektroacél, a hengerelt acél termelésben. Jelentősen emelkedett a vaskohászatban a munka termelékenysége, 1952 első tíz hónapjában az előző évhez képest- 13-6 százalékkal- Gerő Ernő elvtárs hangsúlyozta» hogy ez nem rossz öredruáay. dő méï mindig igen nagy tartalékok vannak ko- hászati üzemeinkben. Rámutatott arra, hogy kifogásolható a kohászatban a termékek mi nősége, nem kielégítő a prog rammszerűség alakulása, magas a munkásvándorlás, amit elősegít a kohászati üzemek igazgatóinak liberalizmusa A kohászati üzemek vezetésében mutatkozó komoly hiányosságokat 1953 folyamán ki kell küszöbölni. » Ezután az építőivar fejlődésének adatait ismertette, rámutatva arra, hogy építőiparunk egészében teljesíti tervét de . egyrészt túlságosan drágán építünk, másrészt az építésügyi minisztérium az építőipar teljesítményét a legutóbbi időkig csak aszerint mérte, hogy ő maga mennyit számított fel az elvégzett munkáért. Ennek alapján a minisztérium nagyobb teljesítményt mutatott ki, mint amekkorát ténylegesen megvalósított. Az építésügyi minisztérium ellenére kellett be bizonyítani, hogy az építkezések költsége az elmúlt egy év alatt nem csökkent, hanem emelkedett, Rámutatott arra, hogy az ipar fejlődésének egészében kedvező képe mellett a termelékenység, az önköltség• a bér alap, a létszám terén távolról sincs minden rendben. Ami a termelékenységet illeti, igen jelentős a fejlődés, de a tervhez kénest van némi lemaradás is- Igen jelentős lemaradás vau az önköltségcsökkentés megvalósításánál. A minisztériumi ipar az év else három negyedévében 345-9 millió forinttal lépte tál bér alapját. Igaz, hogy ugyanek kor a minisztériumi iparban 354.5 millió forint béralap megtakarítás is mutatkozott Ezek az adatok is mutatják hogy a javulás ellenére menynyire laza nálunk még mindig a béralap-tervezés. Általa ban nem csökken ipari, termelésünk nagy hiányossága: a selejt — sőt inkább emelke dik- Ennek az az oka, bogy a minisztertanácsnak a selejtel- számolásra vonatkozó határozatát az igazgatók általábau nem hajtják végre, mert >,jó emberek” akarnak lenni, sen* kit nem akarnak megsérteni s nem veszik észre, hogy ezzel saját maguk alatt vágják -a fát és ártanak a munkásosztály. a dolgozó nép érdekei nek. Vagy ba végrehaptják.' úgy hajtják végre, hogy ezzel valójában kompromittálják a minisztertanács határozatát. Például a MA VÁG Mozdony- é« Gépgyárban 1952 első kilenc hónapában 9.9 millió. forint összgyári selejtkárt állapítottak meg, ezzel szem- ben 159 forint kártérítést ve tettek ki. Hangsúlyozta, hogy a hiányosságok egyik fonto.- oka: a minisztériumok vezetői, trösztök, vállalatok igaz gatói gondatlanságból, nem törődömségből. liberalizmus ból, nem egvster önelégült ségből elmulasztják fontos párt. és kormányhatározatok végrehajtását. , A külkereskedelem számár« dolgozó iparról megállapította a aesnövekedett ,