Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. november (7. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-02 / 258. szám

A sovinizmus és lajgjűlölel lomb« iá sa sa fasiszta Jugosziáyiában Köszönet a kalocsai kórház dolgozóinak Tito—Rankovics fasiszta- klikkje az amerikai imperia­listák parancsára arra törek' szik, hogy Jugoszlávia népeit háborús kalandokra karza­tévá tegye a szomszédos oé- keszerető, Tiéni demokratikus államok ellen. Ennek elérése érdekében a belgrádi hóhérok igyekeznek kitörölni a jugo- sziáv dolgozók szívéből és gondolkozásából Lenin és Sztálin nagy internacionalis­ta eszméit, a Szovjetunió és a népi demokratikus orszá­gok népeihez fűződő meleg, testvéri érzéseket. Hogyan akarják elérni céljaikat u belgrádi fasiszták ? ügy, bogv felélesztik Ju­goszláviában a sovinizmust, n nacionalizmust és a fajgyű­löletet. azokat a fegyvereket, amelyeket Hitler használt egykor és. amelyeket most széleskörön alkalmaznak az amerikai ,,faj teoretikusok". Hitler „belgrádi tanítvá­nyai“ mesterségesen ellensé­geskedést szítanak a régóta jugoszláv területe.I lévő román, bolgár, magyar, albán és egyéb származású állampolgárokkal szemben. Rengeteg rendőri megtorló intézkedést foganatosítanak teljesen ártatlan emberek ei­len, rabolják és kíméletlenül elnyomják őket. De nemcsak a nemzetiségieket, hanem el­vakult. vadállati gyűlölettel vaunak azokkal a népekkel szemben is, amelvek levetet­ték magukról a kapitalista rabszolgaság láncait. Kímé­letlenül üldözik a népi demo­kratikus országok J ugoszlá- viában élő állampolgárait. — Kam egy idegen állampolgárt tartóztattak le és kényszerí­tenek nehéz munkára Szrenr 6zka Mitrovicában. Do nemcsak a népi demo fcratikua országok állampol­gárait hurcolják bíróság elé. ahol szemérmetlen tárgyalá­sokat rendeznek, hanem a ro­mán, bolgár és magyar nem­zetiségek legjobb képviselőit is letartóztatják, koncentrá­ciós táborokba vetik. A titóista párt tavalyi tel­jes ülésén több olyan pa­rancsot hagytak jóvá, ame­lyek drákói szigorú rend­szabályokat léptetnek életbe a nemzeti kisebbségekkel szemben. A titóista párt határozatai alapján a helyi hatóságok azokon a területeken, ahol magyarok, csehek, szlová- kok, románok és ruszinok és más nemzeti kisebbségek laknak tömeges pogromo­kat rendeznek. Egy bócsai kuláktauyán A tanácselnök megzörget- M te a nagy tanyaház kapuját. A fiatal tanácstit­kárnő szorosan mögé állt. — Váratlan, nem kedves vendé­gek ők az 50 holdas Tóth József házában s a kulák ku­tyája olyan, mint a gazdája: eunyi, alattomos, hátulról tá­mad és váratlanul harap,,. Szurtos, rendetlenül öltö­zött asszony oldalog elő a konyhából- Szeme megvillan, ahogyan megismeri a látoga­tókat, ma.id keskeny réssé szűkül, nehogy elárulja gon­dolatait. A láncos kutya felé sandít, amely hörögve ágas­kodik. Ha most az a vastag lánc pókhálóvá válhatna! — tekintet© ezt a sóvárgő ki vánságot tükrözi, míg szótlan alázatossággal tessékeli be a vendégeket. A lakásban fényűzéssel ve gyes mocsok. A fényűzés ar­ról a korról mesél, amikor a* asszony a 200 holdas öreg üigygazda menyeként kerüli ebbe a házba. Igaz, sokszor Mégha rmatosodott a szemeal- ja a dölyfös, részeges, kártyás férj oldalát), de 200 hold gazdasszonyának. «nagysága* A nemzetiségi vidékeken .a dolgozó parasztoktól elveszik az összes mezőgazdasági tör- mékelcct, becsukták az isko­lákat. megtiltják, hogy a ki' sebbség anyanvelviikön be­széljen- A letartóztatottakat kényszermunkára kiiidik azokba a bányákba; ahol ha- dászali nyersanyagokat ter­melnek ki az USA számára. Sirákói szigor: alkalmaznak a nemzetiségekkel szemben Különösen kíméletlen meg­torlásban van része a Jugo­szláviában lakó 750 ezer ah bánnak, akik a nemzeti ki­sebbségek 88-4 százalékát ké­pezik Jugoszláviában. A titóista titkosrendőrség gyakran tart razziákat, megtiltja, hogy a lakosság éjt szaka kimenjen az utcá­ra, azonnal agyonlövi mind­azokat, akik megszegik ezt a parancsot, A razziák során a rendőrség tömegesen tartóztatja le az albánokat. így például Gya- kova faluban egyetlen éjtsza" ka 28 férfit és nőt tartóztat­tak le és hurcoltak el- A titóisták minden eszköz­zel élezni igyekszenek az el­lentéteket a szerbek, horvá- tok, macedónok, boszniaiak s más nemzetiségek között, ezért a politikai, gazdasági és kulturális megküiönbözte tés politikáját folytatják. Az állami hivatalokban, a* iparban és a mezőgazdaság­ban elsősorban szerb sovi nisztákkai töltik be a ve­zető állásokat. Ilyen intézkedések nyomán Jugoszlávia a népek még sö- tétebb börtöne lett, mint a KaragyorSyevicsek diktatú­rájában. A kis népek a gyár mati rabszolgák színvonalára süllyedtek. A megtorló rend­szabályok özöne zúdul rájuk. A boszniai és hercegovinál törvényszékek az elmúlt év­ben 554S dolgozót ítéllek hosszabb fegyházbüntetésre. Igen sok volt a halálos ítéle­tek száma is. Jugoszlávia kisebbségei ket­tős elnyomás alatt sínylőd uek. Elnyomja őket az amo rikai gyarmatosítók súlyos igája és a helyi burzsoázia vad kegyetlensége is. A faji megkülönböztetés, a nemzetiségek közötti gyűlöl­ködés és viszálykodás szí­tása alapja Tito fasiszta rendszerének. ,1 nép azonban ellenáll A titóista fajgyűlölet apos­tolainak azonban nem sikerül Icigázni, az amerikai gyar­matosítók uralma alá hajtani és egy újabb háború vágó­híd jára küldeni Jugoszlávia népét- A jugoszláv népben elevenen élnek a szabadság- szeretetnek hagyományai. — Ezért egyre nagyobb néptömegek támogatják a Jugoszláv Hazafiak Szövetségének harcát, amelynek célja: megsemmisíteni Tito fa siszta rendszerét. és széttörni az imperialista rabszolgaság láncait, vissza­állítani Jugoszláviában a né­pi demokratikus rendszert, visszavezetni Jugoszláviát a demokrácia és szocializmus táborába, helyreállítani az ország baráti kapcsolatait a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal. Ml, dolgozók, a kalo­csai közkórházban töl­töttünk el hosszabb- kevesebb időt, míg be­tegségünkből kigyógyul­tunk. Mi nem tudunk másképpen, csak szere­tettel elbúcsúzni a kalo­csai kórház összes dol­gozójától. Köszönjük azt n szerető gondoskodást, (.melyben részesített bennünket az orvost kar és az ápolónővérek, lá- radságos munkájuk, lel­kesedésük, gondoskodá­suk biztosította azt, hegy továbbra is résztvehes­sünk a termelőmunká­ban. Ml, dolgozók csak há­lával és köszönettel lehetünk a párt és állam iránt, amely biz-, tositetta a dolgozók szá- v.ára, hogy betegségük e: étén kellő orvosi segít­ségben részesüljenek. Vártunk, államunk gon­doskodóit arról, hogy ütegjelelő legyen az élel­mezés. Ezt bizonyítja az, hogy amikor kijöttünk ej kórházból, egyes be­iig társaink 8—5 kilót Iszlak. Megköszönjük a kórház dolgozóinak lel­kes munkáját és további sikereket kívánunk elért eredményeik további nö­veléséhez. I Kalocsa járási tanács ' kórháza, belosztály, I 95-ös kórterem. Korsós I József tanítójelölt. Az újság harcos segítője munkánknak — terjesztése fontos partfeladaí A sajtó lcghűségesebb segí­tője dolgozóinknak minden­napi munkájában az újért, nagyobb eredményekért foly­tatott harcban, az ellenség el­leni küzdelemben. Pártszer­vezeteink, népnevelőink ered­ményes munkáin szinte el­képzelhetetlen anélkül, hogy rendszeresen olvassák az új­ságot, pártunk központi lap­iát, a Szabad Népet, a me­gyei pártbizottság lapját, a Bácskiskunmegyei Népújsá­got és felhasználják munká­jukban a sajtó nyújtotta sok­rétű segítséget. Éppen ezért pártszervezeteink egyik fon­tos feladata legyen, hogy mi­nél több dolgozó olvasson új­ságot. Jó munkát végez a sajtó­terjesztés területén a tisza- kécskei permetező üzem párf szervezete, ahol a dolgozók <i5 százaléka olvas rendszere­sen újságot a pártunk, vagy A BAJAI ISKOLÁK NÖVENDÉKE! IS A BÉKEERTEKEZLETRE KÉSZÜLNÉK Minden bajai iskolá­ban két békebizottság rrűkedik. Egy nevelői és egy ifjúsági. A nevelői békebizottságok a külföldi sajtóközlések­kel, pedagógiai mun­kájuk állandó javításá­val és elmélyítésével foglalkoznak. Az ifjú­sági békebizottságok pe­dig hetenként béke­gyűléseiken értékelik osztályuk tanulmányi eredményeit és tanulási versenyük megjavítá­sával igyekeznek minél magasabb egyéni és át­lag százalékot elérni. A november 2-i vá­rosi békeértekezletre a bajai iskolák növendékei békeőrségek felállításá­val készülnek. Ezen a héten selejtmentes mun­kát igyekeznek végezni. Megfogadták, hogy mi­nél több jó felelettel bi­zonyítják a maguk béke- barcát. Legjobb béke- harcosaikról a békeértc- Uezleten fognak beszá­molni. Díszes béketarsolyokat terveztek és hímeznek a bajai iskolák növendékei a békeküldöttek számá- la. Ezekben a tarsolyok­tan helyezik el levelei- két és rajzaikat, me­lyekben életükről, mun­kájukról, békeharcukról ednak számot. Több iskola ajándékot •.s készít, melyeket a békeértekezleten fognak átnyújtani, hogy a har­madik magyar békekon­gresszus küldöttei továb­bítsák azokat a népi demokratikus országok »jósága és úttörői részé­tt. Baky Lászlönét a bajai III. Béla-gim­názium nevelője. valamelyik I tömegszervezet lapját. Borbély La.ios a hel" yéciai uospkézbesítő azon igyekszik, hogy minden dol­gozó olvassbn újságot, öt nap alatt 27 Szabad Nép előfize­tőt gyűjtött. Jó munkát vég-* zeit még Oöröa Istváu kéz­besítő, akii pár nap alatt 42 új előfizetőt szerzett a párt- sajtónak. Ezek az eredmények melleit azonban nagyon sok üzemben és falun $ pártszervezet, a kijelölt dajtófelelősök sem tartják szil-ügyüknek a párt­sajtó terjesztését. Nem igen ismerik fel a sajtó segítségé­nek, támogatásának jelentő­ségét. A fulöpszáUáai községi pártbizottság titkára arról „panaszkodik”, hogy sok el* foglaltság miatt nem érnek rá a sajtóügyekkel foglalkoz­ni. Pedig ^ rendszeres sajtó- olvasáson (keresztül az egész község munkája még ered­ményesebb! lenne, A sajtósbervezés elhanya­golása nem javítja, hanem gyengíti a pártszervezetek munkáját.! Az ágasegyház' Szabad Május 1 tszcs-ben a párt és a gazdasági vezetőké lia járatnak is, de nem olvas­nak sajtót^ A dolgozók tud­nak erről (és ők sem tartják fontosnak a vezetők példá­ját látva ! — hogy olvassák, előfizessék a sajtót. Pártszervezeteink, üzemi sajtóíelelőeeink. népnevelő­ink javítsanak ezen a terülő í ten, a pártsajtó terjesztés« terén is múnkáiukon. A sajtó segítségét,! útmutatását fel­használva1 jobb munkát tud-^ nak végezni az egész üzem, tszcs, állatni gazdaság, _ gép­állomás területén a sikeres tervteljesítés érdekében is. ja, de sehogyan sem akarja kihúzni a perzselődő holmit, úgy áll, hogy széles háta el­takarja a kemence nyílását. Az elnök ösztönösen odalép, hogy segítsen. — No. Tóthék, úgy látom, Piaguk az imádság, a lelki vigasz mellett nem vetik meg a hasukat sem. Hiszen itt egy lakodalomra való pecse­nye sül! VetJye már ki azo­kat a tepsiket, bentég °z ebéd! Az asszony vadul rátekint, szemében a earokbaszorított állat gyűlölete villan. Az ei* nők segít. Egy■ •. kettő.. ■ három... — négy tepsi! Tele hússal. Kövér lapockák, zsí­ros hasaalia, sonka. Disznó- hús. Tepsibe szeletelve egy szerényen mondva is 30—&0 kilós malac! — Szép nagy volt ez a li­ba... — nyögi az asszony, de ahogy rátekint a tanácséi* nőkre, elakad a szava és be­húzza a nyakát. Az elnök ke ze ökölbe szorul. Hát olyan hülyének nézi őket ez a ném- ber, hogy nem ismerik fel a disznóhúst?! — Miért vágták le a malacot? — Az uram... mérőében... fejbevádott egyet ma reggel! Ejnye hát akkor Tóth gaz­da bizou--osau ezt a bűnös f öngerjedését, a mérgét imád­kozza most le a templomban- S miután nieggyónja bűnét, megáldozik, tiszta lélekkel ül le megebédelni a feketén le­vágott malac húsát! A7 asszony remegő kéz- zel húz ki a kredenc- fiókból egy félig fogyott pékkenyeret, — Tessék már megkóstolni ezt a kis húst.. igyekszik. — A beletek szent­ségit, lakjatok jói, talán be­fogjátok a pofátokat! — erő­södik benne a kétségbeesett remény. Az elnök rá sem hallgat, szeme a kenyeret nézi. Tóthék őrlettek, fejadagjuk van. — Azon sírtak nemrég, hogy mindent beadtak, nincs vető­mag. Akkor kiderült, hogy bizony van vetőmag is, de őrlettek is. A vetést ..kis rá­beszélésre” el is végezték- De miért hordanak pékkenye­ret?! — Szép ez a kenyér, Tóth- né. Vadkertröl való... — Onnan. Én udyan jobban szeretem a magam sütésit. Dé­liât elfogyott a lisztünk, már régóta a péktől hordjuk... — Itt mi van- — lép az egyik konyhából nyíló ajtó­hoz a tanácstitkárnő s máris lenyomja a kilincset. Lehet annak a malacnak párja is. hátha dupla mérge volt reg­gel a gazdának? Hátamögütt, az asszony elfojtott kiáltást: hallat..« S az éléskamrában degeszre ipltve ott sorakozik öt nagy zsák, tele liszttel. Te­tejükön a, madzag bo'Jozáscs. szakértő kezekre vall. A ma-, lom molnára kötözte be őket még cséplés után, amikor ' őr­lették. Azóta nincsenek kiold­va! |gy (leplezték le Bócsán •az elszámoltatás alkal­mával Sz. Tóth József 50 hol­das kulá^ot, aki tojás-, ba+ romfi*. kukorica, és napra­forgóbeadását nem teljesítet-; te, lisztjét, és egyéb termé­nyét elrejtette, amellett fe­ketén vágott sertést. — Ai liszten kívül megtalálták ná-\ la az elrejtett kukoricát, a be nem ajdott burgonyát ée napraforgót is. Az elkejbzott terményekkel megrakott kocsit a miséről hazatért gazda maga hajtot­ta be a tanácsháza udvarára. Mondják,( hogy a mindig „gőgtől büdös” gazda gyáva nyú! módjára nvöszörgött és amikor kjocsira ült. úgy né­zett vissza síró-rívó hazané­pére. minjt aki sejti, hogy egyhamar nem látja őket. Jól sejtette! Sz. Tóth ,164 zsef felelhi fog a nép törvén nye előtti asszonynak” lenni kárpótolt mindent. A mocsok csak azóta került a házba, amióta nincs cseléd, aki takarítson. •, A pókháló, légypiszok csak a feszülete­ken, a rikító szentképeken, no meg a családi potografiá- kon van letakarítva. Az egyik képről reverendában, ég felé fordított szemmel a vadkerti papsógor oszt áldást a csa­ládra, mellette a másik só­gor, a 200 holdas Zsikia Mi­hály voit bíró szúrja át sze­mével a látogatót. Szinte várni, hoS'y a bírói pálcával még a képről is lesújt a hí" I vatian vendégek fejére: mit keres itt ez a népség?! az asszony szem© is ezt ! " kérdi. Idegesen topog, ■ szöszmötöl. lábasokat rán­cigái ide-oda. •. A tanácselnök megszóla1: — Elszámoltatni jöttünk. Sok « hátralékuk Tátimé a beadás­sal. — Hát kér^m ezt csak as uram tudja elintézni. Most templomban van a lelkem a gyerekekkel. Mondtam, imád­kozzanak helyettem is- Az ember rászorul az édes Jé­zus vigaszára... A tanácselnök orrát égett peesenyeszag csapja meg. Az asszony 5s megérzi, riadtan ugrik a kemencéhez. Kinyit-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents