Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. november (7. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-23 / 275. szám

Nagy vidéki tervlétesítményünk t a Hajdúsági Gyógyszergyár A sikeres befejezéshez közeledő harmadik, döntő tervévünk a kimagasló alkotások egész sorát adta hazánk minden vidéké­nek. Képünk: a nemrég felavatott Hajdúsági Gyógy szergyár egyik épületrészét ábrázolja. Albán levél ima a levél, melyet Korcsába küldték Popinár faluból! Jflrácra Hüszni! Végre én is írhatok neked. Igaz, köny- nyebb volna birkanyájat őrizni és hegyeken mász- kálnü mint levelet megírni. Közölték velem,. hogy te már nagyszerűen forgatod « tollat. Ez nagyon jó. De még jobb lett volna, ha ez tizenöt évvel, ezelőtt is már így lett volna- Igaz, az írástudás most harmincötéves korunkban is hasznos. De húszéves korunk­ban még több hasznát vettük volna. Igazad van: ha nem jutott volna a hatalom a nép kezébe, úgy akkor láttuk vol­na meg a saját írásunkat. amikor a hátunk közepét... Azt kérdezed, mit csinálok ebben az elhagyatott fészek­ben: mi itt iskolát építünk. Ez a falu egészen a jugoszláv határon van. A titóisták itt járnak a közelünkben és úgy vicsorítják a fogukat, mint a a farkasok. Az iskola már majdnem készen van, két hét múlva már üt tanulnak majd a kicsinyek. Amíg az iskolát építettük, addig bennünket tanítottak imi-ohvasni. Azért is tudok most neked írni, — ahogy mondani szokást — isten segítségével. Mint már mondottam, innen nem messze járnak a tito- isták. Három nappal ezelőtt lövöldözni kezdtek. Egy golyó betörte az iskola egyik ablakát. Mi azonnal újraüvegeztük. A parasztok idejárnak-, nézelődnek, s nem akarják el­hinni, hogy itt iskola lesz. Soha azelőtt nem volt iskolájuk- Azt mondják, hogy Zogu király még 1925-ben megígérte az iskolát. Megígérni könnyű, — mibe került az nekit Ha kész lesz az épület, az elvtársakkal együtt Tiraná­ba utazunk. Azt mondják, az egy nagy város. Egy nagy gyár épül ott, sőt nem is eäy, amint azt mesélik. Ha isten is úgy akarja, ott fogom folytatni a tanulást és — ne ne­vess, — lehet, hogy még tovább tanulok.,t ti'mlékszel Izmaelref A falu végén lakott ed y romos házban és nagyon szerette az éretlen olajbogyót. Azt mondják, hogy már valóságos író. Az ujsá&ban olvastunk egy cikket. Azt hiszem, 6 írta. Ma már minden lehetsé­ges — ezen már nem is érdemes csodálkozni. Igaz. hogy nem készülök írónak, de nem volna ros$z. ha munkavezető lehetne belőlem. Te mit szólnál ehhez? A te fejed bizonyá­ra a legkülönfélébb tervekkel van tele. Ne titkold előttem, írd meg az igazat. Mikor látogatsz hazaf Táján addigra én is otthon le­szek. Emlékezni fogunk ifjúságunkra- A mieink jó élnek, szövetkezetben dolgoznak, gépeket kaptak, amelyekkel: szántanak, vetnek, aratnak csépelnek. A Szovjetunióból kapták őket. A villanytelépről kapják a fényt. Mesélik, hogy atyám is könyvet olvas- De ezt ő énelőttem titkolja, ros­téin. Az öcsém a hadseregben szolgál... Már. harmadik napja írom ezt a levelet és sehogyse fe­jezem be. Persze ez nem olyan egyszerű. Nem tudom elkép­zelni. hogyan írnak emberek egész könyveket? Ugylátszik, ez ember minden nehézséget ie tud győzni! Van itt nálunk egy kőműves. Skodrából való. Nagyon vidám ember. Esküszik, hogy énbelőlem nemcsak munka­vezető lesz. hanem még technikus is. Azt mondja: csak akarni kell D én azt hiszem, csak tréfál. Maid legköze­lebb megírom, hogy mit tartok értől. Ezzef zárom levelemet.,. Ma megfestettük a padlót, ügy fénylik, mint egy tü­kör »Azt hiszem, még a lárályi palotában sem voltak ilyen fényesek a padlók, mint ebben az iskolában! Barátod: NASO DUME.” Ezt a levelet írója nem küldte el, pedig több erőt fektetett bele, mint az iskolaépítésbe. A levelet Naso társai küldték el és a következő kis levelei mellékelték hozzá: ^.Hüszni elv* *árs! Szomorú hírt kell veled közölnünk: A ba­rátunk. Naso Dume ács, meghalt. Tegnap megint lövöldöztek a titóisták. Te*jes két óra hosszat röpködtek a golyók. Azután megnyugodtak, jobbanmondva elkergették őket a mi határ, őreink. Naso barátunkat szivén találta egy golyó. Mielőtt meg­halt, mondani akart valami*. A kezünket rázta, de semmit nem értettünk abból, amit mondott. Do végül is rájöttünk: elátkozta gyilkosait! Vele együtt mi Is átkozzuk őket! Még egy elvtársunkat megöltek, egy falusi parasztot. 1952 augusztus 22-éru a néhai Na>a Duma barátait Jevgenyij Vorobjov cikke nyomán A ids utca végén új épület emel­kedik. A bejáratnál két- szárayú rácsos kapu, amelyen látszik, hogy nemrég festették. A ki­lincsről azonban már lekopott a festék. So. kan járhatniuk Ide. Az épület homlokzatán egyszerű tábla hirdeti; hogy itt található a Nowa Huta építkezések munkástoborzó Irodá­ja. Május 1-én létesült ez az iroda és azóta több mint hatezren lépték már át küszö­bét. Ludwik Wojtasow; a munkástoborzó iroda ve zetöje visszaemlékszik működésének első nap­jaira. Büszkén sorol fel néhány nevet, akik en­nek az irodának a kü­szöbén keresztül lép­tek be a termelő- munkába és ma már az egész ország ismeri őket. Még májusban tör­tént; hogy egy reggel fiatal lány kopogta­tott be félénken. Roza­lia Nedza volt; egy kobyll-groűelci paraszt­lány. ,,Nedza“ lengye­lül nyomort, szegénysé­get jelent. Maga ez a név is arról beszélt: hogy a fiatal lány szü­lei valamikor földnél, küli parasztok lehet­tek, akik véres verej­tékkel szerezték meg a betevő falatot. R< I ozalia Nedza dolgozni jött a Nowa Huta építkezésé­hez. Az irodából egye­nesen az építkezéshez sietett, ahonnan azon­ban nemsokára rémül­ten futott vissza Lud- wik Wojtasowhoz. Sír­va mondta el, hogy fél a gépőrlásoktól. Meg­ijesztette a hatalmas építkezés zajos forga­taga. Wojtasow más­nap maga kísérte ki Rozáliát az építkezés­hez. Rozalia Nedza most már nem félt a forgatagból és figyel­mesen hallgatta Wojta­sow feleleteit a számta. lan kérdésre, amit a faluból Idecsöppent fia­tal kislány fellett. Rozalia Nedza dol­gozni kezdett. Az első nap félelmét, majd kí­váncsiságát a:; alkotás lázas öröme váltotta fel. Néhány hit múlva már levelet í:t falujá­ba Marysia Hadaiénak,; Legjobb barátnőjének és az építkezéshez hív­ta. Ma már mindketten a Martin-kemencék épí­tői, együtt dolgoznak az egyik adagoló mel­lett. A két birátnő él a nagyszerű lehetőség­gel. Mindkettő tovább tanul az egyik esti is­kolában./ r ikor el só havi l fizetésüket meg­kapták, Rozalia Ncd- aa és Marysia Hadala örömtől kipirult arccal Mi futottak Ludwik Woj- tasowhoz. — Nézd csak, Wojta- aow elvtárs! — kiáltot­ták már messziről felé­je — mennyi pénzt kaptunk! Hatszázhet­venöt zlotyt! Ennyi pénz még sohasem volt a kezünkben, Ludwik Wojtasow mosolyogva nézte a két örvendező fiatal lányt; majd váratlan kérdést Intézett; hozzájuk: — Aztán meddig akartok az építkezés­nél maradni? A két fiatal lány meglepetten nézett hol egymásra, hol Wojta- 6owra. — Meddig?, .j Amíg fel nem épül a Nowa Huta! Sőt még aztán Is itt akarunk dolgozni <— hangzott a válasz és a két fiatal lány ne­vetve kifutott az irodá­ból, hogy vásárolni ménjéig A művészet és kultúra új háza Romániában A békés építés hatalmas müvei között szereped a Ko­mán Népköztársaságban a Buftea-i Filmközpont. A Bucuresti-Targoviste-i országút mentéin, a fővárostól nem is túlságosan messze egy festői falucska fekszik. An­nak idején Stirbei herceg fel­figyelt erre a falura, monopo­lizálta a környező csendes és rendkívül szcu vidéket, hogy itt üsse fel állandó székhe­lyét, Buftea községről van szó, A falu életének ma legjelen­tősebb eseménye azonban az, hogy itt építik fel a hatalmas Buftea-i Filmközpontot. Buftea község ma hatalmas átalakuláson ment át Meg­változott a dolgozó parasztok élete és napróil-napra szebbé, gondtalanabbá válik. A Buftea-i Filmfközpont összesem 30 épületszárnyból fog állani. Évente 12 művészi nagyfiknet fog gyártani. Eh­hez a hatalmas épülethez egy 16 hektárnyi terület fog tar­tozni, a Buftea-i tó partján pedig hatalmas épületben fog­ják elhelyezni a fümszakembe- rek sokaságát Dúslombú fasor vezet a Filmközpont belsejéig. E fa­sor jobboldalán. működnek majd a ieboratóriumok. — Ugyanott működik majd az a gyártási részleg is. amelyben a filnusokszorosításokat vég­zik. Itt fogják gyártani a rajzfilmeket is. Hasonlókép­pen raktárakat létesítenek, egy hangosstúdiót és a filmműter­met. Az épülettömbhöz beve zették a földgázt is. A Szovjetunió legtapasztal­tabb szakemberei segítik a, Fiíimközpont vezetőségét az előttük álló nagy feladató i teljesítésében, Ä Szovjetunió segítsége itt is lépten-nyomon megnyilvá­nul valamennyi technikum mérnök és munkás érzi ezt Ebben az évnegyedben be­fejeződik az elektró-gépészel i műhely építése és az asztalos- műhely felépítése. A munká­latok folyamatosan és párhu­zamosam haladnak. Egy külön téglagyárat létesítették; mely a Filmközpont számára szük­séges 70 millió téglát gyártja. Az ország fajszabadulási év­fordulójának és a Román Népköztársaság új alkotmá­nyának tiszteletére elkészült az első kemence, amely 140.000 darab téglát fog égetni. Októ­ber folyamán újabb munkíe latok indultak el. A Buftea-} Fiómközpont néhány gyártás' részleg« 1953 végéig hozzá fog kezdeni a filmgyártáshoz. Szovjet segítséggel korszerűsítjük erdőgazdaságainkat Állami erdőgazdaságaink a fakitermelés mttnlcaigényes fo■* lynmataina-k pévesítésével teszik könnyebbé az erdő gazdasá­gok dolgozóinak munkáját. Ezen a téren is a szovjet tavasz- tálatok átvétele és a szovjet ^segítség felhasználása teszi lehetővé számunkra a korszerű, munkát. A kidöntött fák vontatására az úgynevezett „közelítésre” szovjet gyárt­mányú KT ÍZ- jelzésű vontatót alkalmazunk egyre több erdőgazdaságunkban. \ Két és félmillió brigád-munkaóra a csehszlovákiai Ostrava építésénél Az év utolsó hónapjaiban a szocialista Ostrava építői szá­mos sikert értek el. A második hatalmas olvasztókemence épí­tése befejeződött, a vitkovici és bohumiiü vasművek kiépítése to­vább folytatódik, számos új la­kóház épült a Szocialista vá­rosokban és telepeken, ugyanak­kor pedig a közlekedési hálózat is tovább kiépül. Az építési sikerek kivívásában hatalmas érdem fűződik a brigádtagok ezreinek munkájá­hoz. A munkások és techniku­sok, a tisztviselők; asszonyok és fiatalok Csehszlovákia Kom­munista Pártja helyi bizottsá­gának utasítására kötelezettsé­get vágattak, hogy a szocialista Ostrava kiépítésénél ez év vé­géig ké* és félmillió brigádmun­kaórát dolgoznak le. A Volga— Don-csatorna építőinek példája nagy lelkesedést váltott ki az ostravai dotgozók tömegeiben. A legutóbbi hetekben a dolgo­zók kötelezettséget vállaltak, hogy a szocialista Ostrava kiépí­tésénél 130 százalékra teljesítik a normát A Nagy Októberi Szociálist— Forradalom évfordulójának nap­ján az ostravai dolgozók büsz­kén jelentették, hogy kötelezett­ségüket máris teljesítették é» *öbb mint 2,600.000 brigád, munkaórát teljesítettek Ostrava kiépítésénél. Az egyéni munka- versenyben Czopová, 78 éves elvtársnő vezet, aki 1500 mun­kaórát dolgozott *e. Utána E, Charvatová elvtársnö követ­kezik, aki 13 gyermek anyja. Ez 1385 munkaórát dolgozott ict A NOWA HUTÁNÁL épülő szocializmus országaiból

Next

/
Thumbnails
Contents