Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. november (7. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-23 / 275. szám

reában alkalmazott vandál módszereire és hangsúlyozta, hogy pusztítás és a még na­gyobb pusztításra való készülő­dés „jó üzlet“ az Egyesült Álla­mok monopólista urainak az amerikai haiálgyárosoknak, akik­nek jövedelme az elmúlt esz­tendőben, az 1938. évi jövedel­müknek csaknem tizenháromszo rosára emelkedett. Igaz, hogy ugyanabban az időben az Ame­rika dolgozó népére nehezedő adóterhek ugyancsak közel tizen­kétszeresükre növekedtek. Mindez azonban nem képes elleplezni — folytatta, — hogy a nyaklónélküli fegyverkezés, az egyre nagyobbarányú agresz- ezió nem utolsó sorban eszköz akar lenni az imperialista tábor egyre bonyolultabbá váló belső ellentmondásainak megoldásé ra, az egyre fenyegetőbb jello gü gazdasági és politikai nehéz 6égek leküzdésére. A roppant háborús készülődések egyáltalán nem az imperialista tábor belső erejének jelei, de még kevésbbé alkalmasak arra, hogy ezt a belső erőt megteremtsék, vagy megszilárdítsák. Ellenkezőleg! Égyre érezhetőbbekké válnak e roppantarányú háborús készü lödések súlyos gazdasági követ, kezményei: a termelés egyensú­lyának felbomlása, a gazdasági válság veszélyének növekedése, az adók emelkedése, drágaság, munkanélküliség, egyre széle­sebb arányú tömegnyomor. Mindez még fokozottabb mér­tékben mutatkozik az Ameriltá yal szövetkezett országokban. A gazdasági következmények­nél nem kevésbbé súlyosak az amerikai imperialisták háborús készülődéseinek politikai kiha­tásai sem. Az Egyesülj Álla­moknak és a marshal lizált or­szágoknak rohamos faslzálódáaa megy végbe. Az Egyesült Alla mok új életre támasszák a né­met és japán fasiszta gócokat. A békeszeretö és demokratikus erők ellen irányuló terror foko­zódásával egyidöben tömegesen bocsátják szabadon, emelik ma­gas katonai é3 polgári méitósá gokba a német és japán fasiszta háborús bűnösöket. Világuralmi törekvéseikben mindenütt hazaárulő, a múltban a nácik­ká.’ együtt működő elemekre tá maszkodnak. A világszabadság hóhéraik ők, akik minden tekin tétben a náci fasiszták nyomdo kaiba léptek. Az Egyesült Államok gyarma tositó politikája, világzsandáy szerepe egyre elvlselheret.'.enebb járomként nehezedik a többi országokra. Nő a gyűlölet az amerikai megszállók ellen Nyu- gat-Európában. Az imperialista elnyomás ellen a gyarmati és függő népek hatalmas sza­badságharcai indultak m:-g Kö­zel- és Közép-Keleten, Afriká­ban. De nőnek az ellentétek az Egyesült Államok és a többi tö kés országok kormányai között is Az amerikai imperialisták politikája háborús konfliktusok magvát hinti el a tökésorszá gok között. Andies elvtársnő a toválr biákban hangoztatta^ A népek nem fogják hagy­ni. ho&y a népelnyomás, rab­ló fosztogatások, imperialista háborúk rendszere, ^ amelyet már a történelem halálraítélt, milliókat és milliókat vigyen önmagával együtt a sírba, rántson a pusztulásba. Ezért nő napról-napta azok­nak a száma, akik az ameri­kai háborús gyujtogatókban saját országúk, saiát, népük és az egész emberiség leg­ádázabb ellenségeit ismerik fel. Megnövekedtek, egyre ha­talmasabbakká válnak a há­ború és a reakció táborával ellenitéteg erők, azok az erők. amelyek alkalmasak és *epe- sek egy új világháború meg­akadályozására, a háborúé gyújtogatok megfékezésére. A demokrácia és a béke tá­borának élén áll a világ leg­erősebb nagyhatalma, a nagy Szovjetunió, amelynek ereje nap mint nap növekszik- Ma sokkal erősebb, mint tegnap volt s holnap sokkal nagyobb erőt 'fog képviselni, mint ma. , íj « j roppant erői abut a szovjet állam jelent: ez a hatalmas anyagi erő és még hatalmasabb erkölcsi erő, amit a szovjet népek eszmei összeforrottsága, szo­cialista öntudata, lángoló haza- és szabadsáSfezere- tete jelentenek, mindez a béke ügyét szolgálja. Ezért szegezi a békeszerető emberiség re­ményteljesen szentét a Szov­jetunióra. Ezért tekipti a szovjet népeiket az emberiség élcsapatának, első számú ro- bambrigádjának- Ezért vall­ja, hogy a Szovjetunió követ­kezetes és tevékeny békepoli­tikája a békevilágfront lo ereje. Andics elvtársnő hangsú­lyozta. hogy újabb világhábo­rú kirobbantásának megaka­dályozását jelölte ki a szovjet külpolitika alapvető feladat­ként a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának ez év ok tó bérében lefolyt világtörténel­mi .jelentőségű XIX. kon­gresszusa is­A béke erőinek hatalmas növekedését jelenti a népi de­mokratikus országok megerő­södése Európában és Ázsiá­ban — mondotta Anáics Er­zsébet, maid így folytatta: — ezt a gyors növekedést, gya­rapodást tapasztalja a mi. né­pünk is, a népi demokratikus Magyarország népe. Megvaló­sultaik legjobbjaink évszáza­dos álmai: Magyarország sza­badj és független. Elmaradott, agrár országból ipari ország­gá lett, olyan ipari országgá, amely nehéziparát négy öt év alatt a háború előttinek több, mint háromszorosára, a gép­iparát több, mint négyszere­sére tudta emelni. Megválto­zott országunk arculata, de megváltoztak országunkban az emberek is. Kiegyenesítette derekát a magyar mupkás, a magyar paraszt, a magyar ér­telmiség, öntudatossá váltak asszonyaink. A továbbiakban rámutatott, hogy a béke megőrzéséért folytatott küzdelem felöleli a tőkés országokban é'p .iószán- dékú emherek százmillióit. A nemzetközi békemoz­galom hároip alapelve lehetővé teszi a legkülönbözőbb meg­győződésű és pártállású em­berek összefogását egy új. vi­lágháború megakadályozásá­ra. Ezt a bárom alapelvet Jo- Ijot Cprie professzor, a Béke Vülágtanács elnöke a követ­kezőkben szegezte le: , 1. A különböző rendszerék békés együttélése teljes mér­tékben lehetséges. 2. Az egyes országok között felmerülő minden nézetelté­rés békés tárgyalások útján lehet és kell rendezni. 3. Egyetlen nemzetnek siçcs joga más nemzeteik belügyeibe beleavatkozni.; Andics Erzsébet azután a béke viiágmozgalom nemzet­közi jelentőségéről szólott. Emlékeztetett arra. bogy a Béke Viiágtanáes. mint olyan szerv, amely az emberiség na­gyobb részét képviseli, mint az Egyesült Nemzetek Szer­vezete, ismételten felszólította az utóbbit, hogy térjen visz- sza az eredeti alapjához és célkitűzéseihez. Váltsa be a népeknek hozzáfűzött remé­nyeit, biztosítsa a tartós bé­két. A béke világmozgalom ma már olyan hatalmas erővé vált — folytatta. — amellyel a háborús spekuláló agresszív és reakciós erőknek, egyre in­kább számolniuk kell. A nemzetközi béikcmozgalom- nak eddig elért nagyszerű fej­lődése elképzelhetetlen lett volna anélkül a felmérhetet­len segítség nélkül, amelyet a béketábor nagy vezérének, Sztálin elvtársnak egész sor nagyjelentőségű előremutató elvi megállapítása és tanácsa jelent számára­Sztálin elvtársnak a II. vi­lágháború befejezése óta tett, sokszor egész rövid nyilatko­zatai összességükben egy egy­séges, mű hatalmas egészét ad­ják, melynek vezérgondolata megmentené a népeket egy újabb világháború szörnyűsé­geitől: megzabolázni a hábo­rús gyujtogatókat. Andies elvtársnő ezután a magyar békemozgalom ered­ményeinek és hiányosságainak ismertetésére tért rá. A ma­gyar békemozgalom — úgy­mond — jelentékenyein meg­erősödött, az utóbbi két esz­tendő folyamán, szervezte és irányítottá a magyar nép egy­re szélesebb tömegeinek állan­dó és konkrét békevédelmi te­vékenységét, egészében lépést tudott tartani a nemzetközi békemozgalom nagy iramú fej­lődésével. A magyar békemoz­galmat egyre elmélyültebb felvilágosító munka, a nem­zetközi békeharc kérdéseivel való egyre szorosabb kapcso­lat, más országok bókemoz- galmaival való egyre gyako­ribb érintkezés jellemzi. A békemozgalom népünk nagy hazafias mozgalmává nőtte ki magát — mondotta — olyan erővé vált, mely egy­re önfeláldozóbb munkára, országunk erejépak minden térep való növelésére buzdít­ja és sorakoztatja fel a ma­gyar nép legszélesebb rétegeit­A békemozgalom a népi kezdeményezések szinte ki­apadhatatlan forrásává vált. A továbbiakban beszámolt arról, hogy az Országos Bé- ketanács felhívására ez év jú­liusában az egész ország terü­letén a kofeai nép megsegí­tésére rendezett; gyűjtés több mint 35 millió forintot eredmé­nyezett és hatalmas tömege­get mozgatott meg, minden­egyes tiltakozó gyűlés, amely népünk felháborodását fejezte ki az amerikaiak, koreai go- nosetettei ellen. Megbocsáthatatlan bűn len­ne azzal áltatni magunkat — folytatta ezután — bogy. az imperialisták roppant hábo­rús készülődéseivel elegendő, ha igazságunk eszmei fegyve­reit helyezzük szembe. Hazánk a világ békefront igen felelősségteljes szaka­szán védelmezi a béke ügyét. Déli határainkon az amerikai imperialisták legelvetemültebb Koldosai, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok legádázabb ellenségei, a Tito- fasiszták lázasan fegyverkez­nek. Határainkon nap, mint nap páratlan gaztetteket haj­tanak végre. Belopódzott or­gyilkosaikat most tették ár­talmatlanná népi demokra­tikus államunk szervei. Két­ség nem fér hozzá, hogy Wa­shingtonnak ezek a fizetett ber-onPej minden aljasságra készek a magyar nép ellen. Éppen ezért egy pillanatra sem szabad élfelejtkeznünk Rá­kosi Mátyás elvtárs intő sza" vairól: „Fegyvertelen or szán való­ság f/al csábít provokációra és kalandokra- A pacifizmus vé­delmi erőnket akarja estik- kente ni• Ha a pacifizmus el­uralkodna népünkön, ez azt jelentené, hont/ utat nyitunk a szabadságunkra, éhes hábo­rús »szitáknak . -. fényük­nek, kedvüknek szolgáltatjuk ki hazánkat és benne mindazt, ami az új, szabad élet vívmá­nyait jelenti.” Sztálin elvtáns zseniális út­mutatásai irányadók szá­munkra: „az agrt sszart teljes fegyverzetben kell fogadni.” Az amerikai háborús gyúj­togatok táborában ott tolon­ganak a hatalmukat és vagyo­nukat vesztett volt magyar kizsákmányoló osztályok, minden rendű és rangú kép­viselői- Úgy reménykednek Titóban. mint nagyapáink Jel- lasich-ban, épp olyan készek bóhéi’szolgálatokat tenni az amerikai csapatoknak, mint dicső elődei tették Windiscb- grátznek és Haynaunak. Nem szorul magyarázata, hogy aki ilyen körülmények között nem érti meg, hogy napjainkban ,,békevédelem és honvédelem egy és ugyanaz”, az akarva nem akarva a há­borús uszítóknak. hazánk el­lenségeinek eszközévé válik­Andies Erzsébet méltatta, a december 12-én Bécsben Ösz- 6zehívott világkongresszus je­lentőségét, majd megjelölte a piasryar békekongresázas fel adatait Fokoznunk kell a harcot a szektáns nézetek ellen — mon­dotta — jelentékenyen ki kell szélesíteni a felvilágosító munkánkat és még türelme­sebbé és meggyőzőbbe kell azt tennünk. Uj, tevékenyen mű­ködő békebizottságok: ezrei­nek alakítása vár még ránk. Meg kell tanuiniok hazánk és a béke ellenségeinek, az im­perialisták és belső szövetsé­geseiknek hazug hírverését, minden eselfegását az eddigi­nél fokozottabb mértékben kell felismerni és leleplezni. Növelnünk kell a harcot a pa­cifista illúziók ellem Andics Erzsébet rámutatott ai’ra. hogy haladó értelunsé günik lelkesem támogatja a békemozgalmat. Békemozgalmunk továbbra is a munkástetteiket helyezi a békeküzdelem középpontjába — folytatta — hazánk felvi rágoztatása, hazánk erősítése a magyar békeharcosok első­rendű feladata. Legyen éppen ezért kongresszusunk oi-szá gos mozgósítás ez évi tervünk sikeres teljesítésére és túltel jesítésére, a minden téren való helytállásra. A világ elnyomott népei száz- és százmilliók, akikre ki bírbatatlan súllyal nehezedik a véres agresszív "^b'tïka. re­ménytelten néznek azok felé az országok felé, amelyelínek a népei már nem védtelenek, az imperialista erőszakkal szemben. Ezeknek a népeknek a Szovjetunió által vezetett nagy táborába^ ott -—n a nü népünk i§, ott van azok kö­zött, akiket a nagy Sztálin „az emberiség rohambrigád- jainak” nevezett. „Sztálin elvtarsnak e szavai — mondja Itákosi Mátyás elvtárs — bennünket még jobb munkára, méh áldozatosabbi még megfpszíuttebb és még sikeresebb küzdelemre kötelez­nek, a szocialista építés és a béke megvédésének frontján■“ Rákosi Mátyás elvtársnak, né­pünk nagy tanítómesterének a megállapításai irányítsák kongresszusunk munkáját! vezéreljenek bennünket, ma­gyar békeharepsokat további még kitartóbb, még eredmé­nyesebb harcaiban, a bélié, ha­zánk szabadsága és független­sége megvédése tei-én, magyar népünk és az egész emberiség szolgálatában. (Andics Erzsébet beszédét számtalanszor szakította fél­be a küldöttek lelkes tapsa, köszöntvfi a nagy Szovjet­uniót, Sztálin elvtársat, a vi­lág első békenarcosát és né­pünk nagy tanítóját, Rákosi Mátyást, békés építő mun­kánk erős őrét, néphadsere­günket.) Andics Erzsébet beszéde után szünet következett, majd a kongresszus folytatta ta­nácskozásait. A Szovjetunió Békevédelmi Bizottságimon távirata Szünet után az elnöklő Ben- ke Valéria bejelentette, hogy Lávii-at éi’kezett a kongresz- szushoz a Szovjetunió Béke- védelmi Bizottságától. I,A Szovjetunió Békevédel mi Bizottsága — hangzik i távirat — a III. magyar bé kekonyresszus küldötteinek baráti üdvözletét és jókíván­ságait küldi és sok sikert kí­ván a béke megvédésére és a népek közti barátság megszi­lárdítására irányuló nemes munkájához” A békebareosok felállva per cekig viharosan ünnepelték a világ békeszeretö népeinek nagy vezéi’ét. a bölcs Sztálint Majd elemi erővel tört fel a kiáltás: Sztálin—Rákosi! — Sztálin—Rákosi! Ezt követően a kínai béke- tanács üdvözlőtáviratát o! vasta fel Benke Valéria: A távirat a többi között hang súlyozza: „Ha népeink szoros egység­ben, rendíthetetlen kitartással harcolnak a béke és demokrá cin Szovjetunió vezette tábo­rában, együtt az egész föld­kerekség békeszerető milliói­val, a béke ügye diadalmas kfídni fog. A békeszeretö kínai nép ne­vében sok-sok sikert kívá­nunk az önök kongresszusa nak” A kongresszus ezután a kö­vetkezőket választották meg a mandátumvizsgáló bizottság­ba: Dr. Árvái Sándor sziilészpro- fesszor Debrecenből, Csorba Ist­ván Kossuth-díjas fűtő Tatabá­nyáról, Sallai Jánosné tszcs-ta- got Turkevéröl, Kiss Gyula pedagógust, ietenyci járási békemegbízottát, Füle Lajos sztahanovista maróst az EMAG- gyárból, Czete Sándor középpa. rasztot Sarkadról. Hozzászólások Ezután a hozzászólásokra ke­rült sor. Tajkov András, a Munka­érdemrend aranyfokozatával kitüntetett tatabányai bányász felszólalásában többek között kijelentette: — Fogadja el tőlem a béke kongresszus, ajándékként ezt a felajánlást, hogy december 12-ig a népek bécsi békekon­gresszusának napjáig második ötéves tervem első félévét is befejezem. A békéért; hazámért, a gyermekeimért azt a felaján. lást teszem, 1954. december 21 re, Sztálin elvtárs születésnap jána.k tiszteletére be fogom fe jeznl második ötéves tervemet, Szeremlei Gyuláné, a Koscius­ko Tádé iskqla pedagógusa hangsúlyozta: Mi, anyák és pedagógusok bizonyosak va. gyünk abban, hogy a háborúi uszítók eddig azért nem tudták iángbaborítani a világot, mert a béke hívei kéz a kézben bát­ran szálltak fáikra az igaz ügyért, a nagy Sztálin zászlaja alatt. Czaptk Gyulaj egri érsek hoz­zászólásában kijelentette: — Népünknek lelke, melyet ezer esztendő küzdelme edzett meg; nem kezdi magától a harcot, de őrzi a békét és annak megtar­tásáért sikraszáll. Ezután Bíró Lgjos, a Földalatti Gyorsvasát kubikos-brigádve- zetője szólalt fél. Békés megye küldötte lépett a szónoki emelvényre; gyö nyörüen himzetf béketarisznyák kai a kezében, — Békés megyéből hoztam harcos leveleket, a békésmegyei dolgozó nép nevében — mon­dotta. — Bzeket kívánom át adni, mert szavakkal nem tu­dom elmondani, ami bennük ír Van van. Arra kérjük békehar­cosainkat, harcoljanak a bé­kéért. A leveleket átadom. —- (Hosszantartó taps közben át­adja a leveleket.) — Még egyet kívánok mondani. Kedves elvtársak! Dolgozó népiipk azt üzente: el a kezekkel Koreától és Kelet-Azsiátói! Szabadság! (Taps.) Ezután Mocsári Gedeon egyé­nileg gazdálkodó paraszt tolmá­csolta a pestmegyei AlsónémedJ község dolgozóinak üdvözletét. Szöczei Sándor Kossuth díjas; kétszeres sztahanovista a MÁVAG békeszeretö dolgozói­nak harcos üdvözletét adta át, A kongresszus lefolyásáról szóló további tudósításunkat keddi lapszámunkban közöl- jük. ^ A francia-szovjet kereskedelmi kapcsolatok bővítéséért A Francia-Szovjet Társaság; kezdeményezésére Franciaor­szág különböző városaiban népgyüléseket tartanak a! dol­gozók. amelyeken követelik, a Fi’anciaországr és a Szovjet­unió közötti kej-eskedelmi kapcsolatok fejlesztését. November fC-áq Limoges- ban, Viehybeq és. Tfenuegbei zajlottak le ilyen gyűlések,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents