Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. november (7. évfolyam, 257-281. szám)
1952-11-18 / 270. szám
I BÁCSKISKUNMEGYEI ítélet az emberrabló és kémbanda bünperében. — Hozzuk be a lemaradást az őszi mélyszántásnál, — A békekölcsön harmadik sorsolásának vasárnapi gyorslistája. AZ MDI» BÁCSKISKUISMEOYEI PÁUTBIZOTTSÁoÁAAli LAPJA VII, ÉVFOLYAM, 270. SZÁM Ám SO fillér 1952. NOVEMBER 18, KEDD Kémek és emberrablók A népi demokráciák országúiban sorra lepleztek le és leplezik le a jugoszláv fasiszták által irányított kénncőz' pontokat. Ma már mindensi előtt vi ágos: Titóék minden erejükkel azon vannak, hogy a, népi demokráciákban és így hazánkban is a háborús provokációk sorozatát kövessék el- A*titóisták az imperialisták rohamcsapata, amely támogatja és irányítja a népi demokráciákban a szocializmus mindenfajta ellenségeit. Hónapok óta kémfőnökek s más háborús szervezők ,,vendégjárását” tapasztalhatjuk Jugoszláviában. Harriman, az amerikai monopóliumok kép* viseője nemrég Bevan volt angol miniszternek adta át Tito párnázott ajtajának a kilincsét, akitől megint Davies, az angol külügyminiszter helyettese vette át. A „vendégjárásnak” meg is lett az eredménye. A belgrádi fiiHsZTíFtíllKk az áWWn ftlTtZTmr perialisták utasítására a ley- reakoiósabb tiszteket nevezi ki a hadsereg és a légierők parancsnoki posztjaira. Jugo- szláviaszerte amerikai segédlettel erődítményhálózatok, repülőterek létesülnek a népi demokráciák határai mentén Megerősítik és kibővítik a jugoszláv kikötőket az Ad- riai-tenger partján. De ez még mind kevéa a belgrádi hóhéroknak. A szomszédos országokba gyilkosokat és kémeket küldenek, hogy azok nocsak kém- központokat szervezzenek, hanem becsületes hazafiakat raboljanak el, gyilkosságokat tervezzenek az ország vezetői elten, a budapesti hidakat és a dolgozók munkájának büszke gyümölcsét, pusztítsanak el, Erről vall az emberrabló és gyilkos ikémbanda, amely a magyar bíróság- ejő került. A tárgyalások során napvilágra került, hogy Tito és Ranko- vies az amerikai imperialisták utasítására kém- és divcrzáns- iskolákat szerveztek Jugoszláviában, hogy új gyilkosokat neveljenek kém- és diverzáns működésre. A Magyarországon elfogott UDBkémeket is ilyen kémiskolában képezték ki. Káffai Béla vádlott vallomásában beismerte, hogy Eszék mellett képezték ki. Bálint László vallomásából kitűnt, hogy Újvidék közelében szerveztek egy ilyen kémiskolát. Verbászon hosszabb idő óta két ilyen ísko a működik. Az egyik 400 jövendőbeli kémet és diverzárut képez ki- Itt három év a tanulási idő- A másikban 150-en tanulnák és a tanulási idő itt egy év. Az utóbbi időben azonban a kémek é« diverzán- sok sürgős niunkábaállítása miatt a tanulási időt az iskolákban a felére csökkentették. Ezeket a kiképzett gazembereket aztán átdobják a népi demokratikus országokba, így Magyarországra is. Azonban rajtavesztenek ezek a kémek, gyilkosok, gonosztevők. Hazánkban 1952 január 1-tői november 15-ig 468 UDB ügynököt fogtak el és vettek őrizetbe határőreink, Állam- védelmi Hatóságunk. És ha megannyi patkányt próbálna Tito határainkon átdobni, mi m eg felelő p a tk á u y f ogó v a 1 várjuk ezeket. Még- éberebbek, még- határozottabbak leszünk a banditákkal szemben, akár hamis papírra:!, akár diplomáciai álarcban, akár az ENSZ porondján végzik gaztetteiket. Ma már tudjuk, hogy nem véletlen, Yiahovies titóista ENSZ-képviselő rágalmazó beszéde, amelyet a j'u.ie,',. irt----íJ, a tái-e ér tízekről”, „kémtevékenységről” mondott. Ez akkor volt, amikor az UDB Jugoszláviában már bosszú napok óta hiába várta Bálintnak és társainak megérkezését, noha elindulását Budapestről a követség már vég jelezte. A gonosztevők vallomásából kiderült, hogy JuVoszláviólban milyen sorban élnek o, nemzetiségek, hogy zajlanak le azok a „népgyűlések”, amelyeket a THo-banda összehív. Nemrég Belgrád tollnokái arról írtak, hogy Novisadon „magyar népgyűlés” volt, melyen a „magyarországi jugo- szlávok elhurcolása ellen tiltakoztakBálinték üzelmci lerántották a leplet a belgrádi hóhérok magyarországi üzelmeiről- Kitűnt most, hogy az újvidéki „emigráns-gyűlés” részvevőinek zöme UDB- tiszt és ügynök volt, vagy az UDB fogságából kivezényelt fogoly. És nem mi hurcoljuk «ii a magyarországi jugoszlávokat, hanem a 'belgrádi kémközpont ad utasítást magyarországi emberrablásokra. A magyarországi délszláv dolgozók nyugodtan dolgoznak lakóhelyükön cs hálásak népi dem okra ci ü>> knak, a miéi' t megszabadulhattak az ellenséget, fasiszta elemektől, azoktól, akiket a TUo-banda most oly melegen vesz védelembe. Az újvidéki „gyűlés” sem volt más, mint annak az imperialisták á.tal irányítottpolitikának, amely Jugoszlávia népeit Magyarország ellen akarja lázíta-ni, a soviniszta gyűlölködés mérgét akarja elhinteni a jugoszláv nép soraiban. , Ezekre a tényekre figyelmeztet bennünket a jugoszlá\ A szövetkezetek belső megszilárdításának kérdéseiről tanácskozott a Termelőszövetkezeti Tanács A Termelőszövetkezeti Tanács szombaton a parlament épületében rendes ülésre ült össze. A tanácsülésen jelen volt Rákosi Mátyás elvtárs, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke is. * ■Matolcsi János, a Termelő- .szövetkezeti Tanács titkára megnyitója után Dobi István elvtárs mondott beszédet. Beszéde elején beszámolt a termelőszövetkezeti mozgalom további megszilárdulásáról. Kiemelte, hogy ma már sok termelőszövetkezetünkben a kollektív munka s az összetartozás szelleme forrasztja együvé a tagokat, alkalmazzák a fejlett módszereket, amelyeknek eredményeiket köszönhetik. Az állattenyésztés kérdései Ezután áttért az állattenyésztés kérdéseire. Elmondotta, bogy legtöbb tennelő- s'zö vetkezetünk beu gyors ütemben fognak az állati.- nyészté-3 megalapozásához. A. fejlett zootecbuikai eljárások segítik előre a termelékenység emelését- Egyik példának a tamási Vörös Szikra t»z-t említette, aboi a naponkénti háromszori fejes bevezetése után 5.4 literről 9.7 literre emelkedett a fejési átlag. Dobi István ismertette ezután a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének számadatait. Az ősszel 5300-ra növekedett a tsz-ek és tszcs-k ■száma, amelyek 311.421 családot egyesítenep magukban, közel 2,200.000 hold szántóterülettel. A termelőszövetkezeti falvak, városok száma 63S-ra emelkedett. Az eredmények elérését elősegítette az, hogy a jól gazdálkodó tsz-ek jóval nagyobb részesedést biztosítottak a tagok részére, mint az egyéni kisparcellás gazdaságok. A jól működő tsz-ek_ a kedvezőtlen időjárás ellenére is helvtállottak. magasabb termésátlagokat értek el mint tőszomszédságukban az egyénileg gazdálkodók. Ez is a nagyüzemi gazdálkodás előnyeinek köszönhető. Dobi István arra i-s kitért, beszédében, hogy több tsz-ben az idén gyengén zárnak. — Azoknál a csoportoknál következett ez be, amelyek rosszul gazdálkodtak, nem alkalmazták a fejlett termelési módszereket, nem tartották be a párt és a kormány határozatait. És azok a szövetkezeti tagok elégedetlenkednek, akik keveset jártak munkába. Az ellenség természetesen igyekszik ezekből a körülményekből fegyvert kovácsolni a szövetkezés ellen. e.mberrablók bűnpere. De figyelmeztet arra is, bogy a Jugoszlávia budapesti követsége teljes egészében bandita- ügynökség szerepét tölti be. Figyelmeztet még arra is, hogy hazánk határán bondi- takozwn! van. fokozottabb Növeljük a mezőgazdasági termelés színvonalát Megállapította Dobi István, hogy az eredmények ©,lenére a mezőgazdasági termelés színvonala alacsony, a termelőszövetkezetek nagy részében nem lvalad előre kielégítő módon az ú.j eljárások bevezetése. A termelés terén tehát a főfeladat: « mezőgazdaság és az állattenyésztés hozamának emelése, mert ez a gazdálkodás jövedelmezőbbé tételének legfőbb eszköze. Az eredményes gazdálkodás megköveteli, hogy a tagok családjukkal együtt, fegyelmezetten dogozzunak, teremtsék meg a szilárd munkaszervezetei. Meg kell értenie a tagságnak, hogy a szövetkezés érdekei teljes mértékben egybeesnek a tagok saját érdekeivel. Ezekutáu Dobi István rátért a tsz közös vagyonával kapcsolatos kérdésekre. Az oszthatatlan szövetkezeti alap az elmúlt gazdasági évben megkétszereződött, közeljár a féhniVAárd forinthoz. Ez azt bizonyítja, lioSv a tagok megértik: a közös vagyon az a szilárd alap, amelyre a szövetkezet egész gazdálkodása felépül. Egyre több helyről vetik fel azt a javaslatot, hogy növelni kellene az új belépők hozzájárulását a közös vagyonhoz: az új belépők által: bevitt vagyontárgyak <'»0 százalékának csatolását javasolják a szövetkezeti alaphoz az eddigi 15 százalék helyett. A tsz-ek kapcsolata a gépállomással és a tanáccsal Dobi István végül a termelőszövetkezeteknek a gépállomásokkal és a tanácsokkal kialakult kapcsolatáról beszélt. Általában megjavult a viszony a tsz-ek és gépállomások között, sok helyen a, termelési kapcsolatot már kiegészíti a pajtikái kapcsolat is- Ez a. helyzet azonban még ko- ránt-íni általános: egyes gépállomások nem biztosítanak kellő szakmai és politikai segítséget a tsz-nek, egyes termelőszövetkezetek viszont késlekednek- a betakarítással’ akadályozzák a gépállomást feladata teljesítésében. A tanácsokkal való kapcsolat sokat javult, de még mindig vannak tanácsok, amelyek csak az íróasztal mellől, _ a számadatokon keresztije ismerkednek a tsz-ekkel és bürokratikus intézkedéseket tesznek. A hibákon elsősorban ébarségre van tehát szükség. A bűnper végül még arra is figyelmeztet, és erre nyomatékosan, hogy éppen ezért egész népünk tevékeny részvételére van szükség a határainkon leselkedő kémek és gyilkosok megfékezésére. Miir az segít, ha a tanács funkcionáriusai személyesen látogatnak el a gondjaikra bízott tsz-ekbe, lelkiismeretesen ellátják a mezőgazdaság szocialista átalakításának állami vezetékét. Beszéde végén megemlékezett arról az állandó útmuta tásról és segítségről, amely ben a párt szüntelenül részesíti a terme, őszövetkezeti mozgalmat. Majd ismételtei: felhívta a figyelmet a főfeladatra: a szövetkezetek belső megszilárdítására. A beszéd után számos hozzászólás hangzott el. Hozzászólások A hozzászólások során Víg Gábor a vaskúti Dózsa tsz elnöke, a helye,» takarmányozás fontosságáról beszélt. A vaskúti Dózsa tsz tagjai a saját kárukon tanultak, mert nagy baromfiállományuk ellenére a szakszerűtlen takarmányozás ellenére nem tudták teljesítő ni a tojásbeadást. Lovas Lajos, a tarkövei Vörös Csillag tsz Kossuth-díjas elnöke a szövetkezet gyors fejlődéséről beszélt. A turkevei Vörös Csülj ff tsz vagyona a tavalyi 7 midit forintról ebben a gazdasági évben 11 millió forintra emelkedett. A nyersbevétel pedig 11 millióról 12 millióid nőtt, Az állatállomány következetes fejlesztésének eredményeként az idén az állattenyésztés lér nyegesen több jövedelmet hozott, mint a növénytermelésA Termelőszövetkezeti Ta« iáé* második napi ülésén Ma- ölési János elvtárs tartott beszámolót a második napi rendi pontról, a termelőszövetkezeti ellenőrző bizottságok működéséről. A Termelőszövetkezeti Tanács egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy elősegítse az ellenőrző bizottságok ■munkáját, hogy ezeh valóban működő szervekké váljanak, őrködjenek a tagság közös tulajdonát képező szövetkezet vagyona, felett. Az ellenőrző bizottságokba a legmegbízhatóbb, a szövetkezet ügyéért lelkesem küzdő tagokat kell megválasztani. Az ellenőrzii bizottság az igazgatóságnak non alárendelt szerve, hanem munkájáéi t a tagságnak felelős. A beszámolót követő hozzászólásokra Műtőien János elvtárs válaszolt, majd a tanács tagjai egyhangúlag elfogadták a termelőszövetkezetek és csoportok ellenőrző bi zptt-ágának működéséről szóló határozati javaslatot. A kétnapos tanácskozást Dobi István elvtárs zárta be den magyar dolgozó őrködjön éberen, bogy a belgrádi bandaközpont minden gálád terve meghiúsuljon, boSy egyetlen UDB-íigynök, egyetlen imperialista kém se tudjon hazánknak, népünknek ár' tani.
