Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. november (7. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-02 / 258. szám

Következetesebben hajtsuk végre a párthatározatokat az ifjúság körében Megyénkben mo«t folynak R DISZ alaDSzervi taggyűlé­sek.. A megtartott taggyűlé­sek általában mozgósították a fiatalokat a feladatok vég­rehajtására. Különösen az üzemi fiatalok körében a taggyűlések után lázas munka indult a ne­gyedik negyedévi terv túl­teljesítéséért. Ilyen szerve­zet a Kecskeméti Kon­zervgyár, ahol mintegy 500 fiatal indított nemes versenyt, hogy az üzem semmiféle adósságot ne vi­gyen át a kővetkező évre. De nem maradnak el a falusi szervezetek sem az üzemi fia­taloktól. Ezt bizonyítja, hogy a falusi szervezetek taggyű­lésén alaposan megvitatták az őszi mezőgazdasági mun­kák időbeni elvégzését. Pél­dául a mélykúti területi DlSZ-szervczetnél a fiatalok elmondották, hogy szüleik­kel együtt hogyan végezték el az őszi munkákat. Ezen a taggyűlésen a fiatalok ver­senyre hívták egymást, hogy melyikük végzi el hamarabb a szántás-vetést. Ez a tag­gyűlés eredményes volt az alapszervezet építése, erősí­tése szempontiából is. mert a taggyűlésen öt kulákcsemetét zártak ki a DISZ tagjai kö­zül. A jó taggyűlés eiőrelendíti a munkát Nem látják, hogy a pártve­zetés biztosításának legfon­tosabb alapfeltétele a párt- és kormányhatáro­zatok végreha jtása : a a párt-megbizatásols. Ezeket azonban a tagság ja­vaslatai. határozatai nélkül végrehajtani nem lehet. Te­hát) fllapszervezeteinknek a taggyűléseken határozatot kell hozni a következő időre, amely konkrétan megszabja a fiatalok feladatait. Ha bizottságaink tagjai, alapszervezeteink vezetői és ifjúgárdistáink alapos körül­tekintéssel, széleskörű poütr kai munkával készítik elő a taggyűléseket, akkor ifjúsá­gunk, szövetségünk erősödni fog, szervezeteinkben a pa­rasztfiatalok és az ifjúsági munkások százai jönnek munkát kérni, hogy részivé* gyenek a párthatározatok végrehajtásában, sípos János, a megyei DlSZ-bizott­ság szervező titkára, Miilpoliíikai hírek Megyénkben számos ilyen alapszervezet van, ahol a tag­gyűlés előbbre segíti a fiata­lok munkáját. Azonban nem minden bizottságunk értette meg. hogy a jó előkészítés az alapja a sikere« munkának. Ez odavezetett, hogy néhány helyen hangoshíradón keresz­tülj vagy egyszerűen meghí­vóval „szervezték” a fiatalo­kat a taggyűlésre. Az ilyen esetből következik, hogy a tagság nem tud ké«zülni a taggyűlésre. Nem tudnak száraotvetui már jóelőre az n lapszervezet eredményeiről és hiányosságairól, Ez azt eredményezi, hogy kevés bí­rálat hangzik el a tanácsko­záson, « még kevesebb javas­lat a munka megjavítására. A taggyűléseken szerzett tapasztalatok mind azt mutatják, hogy bizottsá­gainknak keményebben kell harcolni az opportunizmus ellen. Félreértbe tétlenül meg ke'l érteniük, hogy a tag­gyűlések sikere a jó politi­kai előkészítéstől függ. A taggyűléseket a járási és Városi bizottságoknak ala­pos, ruódszerbeni útmutatás­tól kell segíteni. A taggyűlé­sek előtt vezetőségi ülésen, iriúgárda-iértekezleten beszél­jék meg az előkészítés for­máját, szabják meg a felada­tokat, s minden vezetőségi tagot vonjanak be annak végrehajtására- Legfonto­sabb feladat, hogv az alap- K-iervczeteink if j á card istái jól készítsék elő a taggyűlést: minden fiatallal személyesen beszéljenek. ismertessék a taggyűlés idejét és napirendi pontjait. A taggyűlés csak akkor lesz harcos, aktív, a feladatokra mozgósító, ha a DISZ-tagok olvassák, tanulmányozzák pártunk Központi Vezetősé­gének június 27—28-i hatá­rozatát és annak szellemé­ben vitatják meg az alapszervezet munkáját, szabják meg a felaaatokat. A második legfontosabb ten­nivaló, hogy az alapszervi titkárok alaposan készülje­nek lel a taggyűlések beszá mólójára. A titkári referátu­mot az egész vezetőség bevo' dúsával kell elkészíteni. A beszámoló elkészítésénél a párttitkár elvtárs is nyújt­son segítséget. A titkári beszámoló elké­szítésénél különös gondot kell fordítani a fiatalok okta­tására, lioSv^ emelhessük a nevelő, oktató munka «zínvo- nalát. Jobban mozgósítani a párt- és kormány- határozatok végrehajtására Néhány taggyűlés azt bizo­nyítja, hogy még mindig nem értették meg a bizottság tagjai és az alapszervezet ve­zetői a pártvezetés lényegét. BÉCS. (TASZSZ) Bécsben gyűlést rendeztek a műnkéinél, küliek. Hirmcke, a munkanélküliek bizottságának tagja beszámoló­jában rámutatott, hogy a munkanélküliség az osztrák kormány geizdasági politikájá­nak következménye. Hirmcke kiemelte, hogy a munkanélküli­ség elleni harc egyik fő eszkö­ze az Ausztria természetes ke­reskedelmi partnereivel — a népi demokratikus országok­kal folytatott — kereskedelem. A gyűlés részvevői egyhan­gúlag határozatot fogadtak el, amely követeli a kormánytól, hogy azonnal tegyen lépéseket az osztrák munkanélküliek hely zetének megjavítására, BERLIN. (MTI) A Ruhrví­déki Mühlheim, Oberhausen 0> Duisburg sütőmunkásai elhatá­rozták, hogy bérkövetelésük teljesítésének kikényszerítésére sztrájkba állnak. A sütőmül» kások 98 százaléka a sztrájk mellett foglalt állást PR AGA. (TASZSZ) A Nemzetközi Diákszövet­ség titkársága a küszöbönálló nemzetközi diákhéttel kapcso­latban felhívást intézett a vi­lág diákjaihoz és diákszerveze­teihez. A felhívásban a Nemzet­közi Diákszövetség titkársága üdvözli a népek nemzeti füg­getlenségéért és az oktatás demokratizálásáért küzdő diáko­kat, felszólítja a diákságot, hogy a Nemzetközi Diákhét alatt szervezzenek az egyeteme­ken, főiskolákon, kollégiumok­ban és diák-klubokban gyűlése­ket, amelyeken vegyenek részt mindazok a különböző nézetet való diákok, akik őszintén bé­kére törekednek. Vegyenek részt a népek békekongresszusa küldötteinek megválasztásában és a küldöttek utazási költsé­geinek összegyűjtésében, Készüljenek az ifjúság jogait védő nemzetközi értekezletre, amely Bécsben 1953. februárjá­ban ül össze. A gyarmati és függő országokban élő bará­taink megsegítése céljából in­dítsanak széleskörű gyűjtést, PÁRIZS, (MTI) Mint az „Humanité“ írja, a fraeóista rendőrség Madridban letartóz­tatott 33 személyt. A letartóz­tatottakat azzal vádolják, hogy a Spanyol Kommunista Párt központi lapjának, a „Mundo Obrero“ nak titkos röpiratait terjesztették. Az amerikai Associated Press'' hírügynökség ezzel kap­csolatban megállapítja, hogy „habár Spanyolországban időn­ként házkutatásokat tartanak és letartóztatásokat foganato­sítanak, a kommunista csopor­tok mindig újjáalakulnak, mivel a pártnak mély gyökerei van­nak az országban“s Visinszkij eívtárs beszéde az ENSZ-ben a koreai kérdésről Az ENSZ-közgyiilés politikai bizottsága október 29-én újból tárgyalta a koreai kérdést. A. J. Visinszkij elvtárs, a szovjet küldöttség vezetője beszédében «— melynek első részét lapunk tegnapi számában ismertettük — részletesen foglalkozott a koreai helyzettel. Beszéde további részében a koreai fegyverszüneti kérdést tárgyalta. Rámutatott, hogy a fegyverszüneti tárgyalások so­rán az amerikai parancsnokság rendszeresen katonai incidensek­kel zavarta a fegyverszüneti tár. gyalások előrehaladását. A koreai kínai tárgyaló félnek óriá­si kitartásra volt szüksége, hogy ilyen körülmények kö­zött megőrizhesse nyugalmát, késznek mutatkozzék a meg­egyezésre különböző kérdések­ben, amelyeket az amerikai parancsnokság szándékosan éles formában vetett fel. A koreai-kínai fél rugalmas mélységesen békeszeretö és becsületes módszerének ered­ményeként megegyezés jött létre a fegyverszüneti tervezet több mint 60 cikkelyében. Visinszkij elvtárs ezután részletesen ismertette a hadi­fogoly-kérdésben kialakult hely­zetet, amely egyetlen pontja a fegyverszüneti tervezetnek, amelyben még mindig nem jött létre a megegyezés. Az ameri-j kai küldöttség elfogadhatatlan!; javaslatokkal akadályozza a megegyezést, nagyszámú koreai; és kínai hadifoglyot akarnak/ visszatartani. «j A közgyűlés ülésszakának) egyik legfontosabb napirendi/ pontja a koreai, kérdés és ezért! különösen nagy érdeklö-t déssel várták a Szovjetunió“ képviselőjének beszédét. Az amerikai sajtó kiemelte, hogy három napon át nem volt olyan, küldött, aki Acheson által előadott amerikái határozati ja-l vaslat mellett szólalt volna fel.) A lapok ezzel kapcsolatba»' megjegyzik, hogy több ázsiai és latinamerikai ország küldött ségének megnyilatkozásaibó kiderül, hogy nem támogatjá az amerikai parancsnoksága a koreai fegyverszüneti tárgya-l lásokon elfoglalj; álláspontját, Még a newyorki sajtó iát elismerte, hogy A. J. Visinszkij) oeszédében meggyőző érvéken sorakoztatott fel, alaposan) elemezte Achesonnak a koreai; kérdésről elmondott háromórás) beszédét, A küldöttségek és aJ vendégek nagy figyelemmel) hallgatták A, J, Visinszkijt és beszédét többször hosszantartó) tapssal szakították meg. Megállapodás Nagib és a szudáni függetlenségi pártok“ vezetői között London. (MTI) Mint a Ion doni rádió és a „Reuter“ jelenti, az egyiptomi kormány és az úgynevezett szudáni „független­ségi pártok“ vezetői között meg­állapodás jött létre Szudán önkormányzata ügyében. A jelenlegi megállapodás közvetlen előzményei a Nahaz- kormány ama bejelentéséig nyúlnak vissza, mellyel a múlt évben felmondta az 1899-ben Anglia által ktkényszeritett úgynevezett kondominium! egyezményt. Az egyiptomi ál­láspont ekkor az volt. hogy az „egyiptomi korona szuverénitá- sának Szudánra is ki kell ter­jednie." Az angol kormány éle­sen ellenezte az egyiptomi kor­mány követelését és a nemzet­közi közvélemény megtéveszté­sére egyszerre csak a szudáni „függetlenség" bajnokának sze­repében kezdett tetszelegni. E szerepnek megfelelően vi­lággá kürtőitek, hogy a szudáni angol főkormányzó „alkotmány- tervezetet“ dolgozott ki arra az i, átmeneti időszakra", „amíg Szudán meg nem kapja tel­jes függetlenségét“. Ez az angoi zsoldban álló szudáni politiku­sok támogatásával kidolgozott „alkotmánytervezet“ valójá­ban csak porhintés volt és azt célozta, hogy továbbra is bizto­sítsa az angol uralmat Szudáni felett, A napokban megkötött/ egyiptomi-szultáni megállapo-» dásnak az a lényege, hogy a( Nagib-féle egyiptomi kormány — a Nahaz.kormány álláspont-) jától eltérően 4— most ,.nagy vo-j nalaiban“ jóváhagyta az angol imperialisták fent leírt terveze-j tét. A Nagib-kormány — minő a londoni rádió jelentéséből kitűnik — csupán annyi enged-/ ményt kíván, hogy rendeljenek) a főkormányzó mellé egy i.v* | gyes tanácsadó bizottságot". Al tanácsadó bizottság két szn | dániból, egy angolból, eg-vj egyiptomiból és egy semleges ország — India vagy Pakisai tán képviselőjéből állana, A londoni rádió a kairói meg-j állapodásban foglalt javasiato-i kát konstruktívaknak és észszej rünek nevezi. Í(MTI) | .......—I ' I Ez a Programm követeli, hogy Kenyában haladéktala­nul léptessék életbe az embe­ri jogokról szóló deklarációt, hozzanak törvényt minden­féle faji megkülönböztetés el­törléséről és a legrövidebb időn belli! helyezzék hatáiyon kívül az összes megtorló tör­vényeket­Az angol imperialisták kí­méletlen terrorral válaszol­tak a kenyai nép megmozdu­lására. Letartóztatták Ke- nyattát, a kenyai Afrikai Unió elnökét és számos más hazafit. A letartóztatottak száma október 30-ig 3600 fő­re emelkedett. Az angol im­perialisták szükségállapotot rendeltek el Kenyában s egy­idejűleg Egyiptomból. Ugan­dából és Tanganyikábói nagy katonai egységeket vezényel- tek Kenyába a nemzeti fel­szabadító mozgalom elnyomá­sára­Az angol sajtó részletesen foglalkozik a kenvai esemé­nyekkel. A burzsoá sajtó ter­mészetesen fékevesztett gyű­lölet hangján ír a kenyai nép harcáról. À harc valódi okát azonban még a burzsoá la* póknak senk sikerült teljest mértékben eltitkolni. Az „Öb-j server” kénytelen bevallani,) hogy ;,a zavargások legfőbb! oka az éhínség!”, az. hogy azi afrikai lakosság „nem tudj földhöz jutni”. A lap kényte-j len beismerni, hogy a bajo-j kát ..fegyveres erővel csald ideiglenesen lehet orvosolni^ mert azok okai sokkal mé- lyebben rejlenek”, t Az „Observer” akarva akaratlanul i rátapintott azi igazságra. Valóban: a kenyai uép harcának okai mélyebben! rejlenek: Magában a gyarj lanti rendszerben, a kenyai nép imperialista elnyomásai ban; kizsákmányolásában ég! jogfosztottságában. Abban; azonban niíjcs igaza az „Ob-/ server”-nek. hogv ezeket aj bajokat nem lehet fegyverrel orvosolni. Lehet fegyverrel orvosolni, de nem az impe­rialista elnyomók fegyverei* vei, hanem azokkal a fegy­verekkel, afnelveket az eD nyomott gyarmati népek mindnagyobb tömegei ragad­nak kezükbe, hogv kiűzzék az idegen elnyomókat hazá­juk földjéből és kivívják nemzeti függetlenségüket. A kenrai események Kenya angol gyarmat Ke- letafrikában.' A több. mint ötmillió főnyi színesbőrü la­kosságot fájl megkülönböz­tetés. éhség nyomor sújtja A parasztoktól elrabolják a földjeiket és kényszerítik őket, hogy éhbérért dolgoz­zanak a gyarmatosítók birto­kain. 1949 novemberében pél­dául a kenyai Ol-Engruon közelében 11-800 paraszt föld­jét kobozták el a gyarmati hatóságok. A parasztok kuny­hóit felgyújtották, élelmi­szerkészleteiket megsemmisí­tették, állataikat elvették. A földre azért volt szüksége az angol kormánynak, hogy azokon letelepítse az Angliá­ból kivándoroltakat. A ható­ságok arra akarták kénysze­ríteni a földjükről elűzött afrikaiakat, hogy éhbérért szegődjenek el béresnek a gazdag gyarmatosokhoz. Az utóbbi betekben jelen­tések érkeztek arról, hogy Kenya színesbőrü lakossága nűnd erélyesebben tiltakozik n gyarmati elnyomás e'-leu- Ez a tiltakozás az ország több vidékén igen éles jelle­get öltött: Kenya mme harc­ba indult az angol földbirto- Kosok ellen, több helyen el pusztította^ vetéseiket és ál­latállományukat. Az angol gyarmatosítók a napról napra növekvő meg­mozdulással kapcsolatban azt próbálják bizonygatni, hogy maroknyi „terrorista” cső port „zavartkelő” cselekmé­nyeiről vau szó. Ez azonban szemenszedett hazugság, mely arra kell az angol gyarmato­sítóknak, hogy igazolhassák a Kenya népe ellen alkalma zott kíméletlen megtorló rendszabályokat- Kenyában nem „kis terrorista csoportok zavartkeltő tevékenységéről”, hanem a kenyai népnek a gyarmati uralom elleni nö­vekvő harcáról van szó. A gyarmati népek nemzeti felszabadító mozgalmainak sikerei lendületet adtak a ke­nyai nép harcának is. — A mintegy százezer tagot szám­láló kenyai Afrikai Unió 24 pontba foglalva összeállítot­ta a kenyai nép követeléseit.

Next

/
Thumbnails
Contents