Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. november (7. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-13 / 266. szám

A. J. Visinszkij elvtárs beszé- de a koreai kérdésről. — Ho­nnan folyik a vártoktatás Hercegszántó és Siikösd köz­ségek vártszervezeteiben. — Az Épületlakatosipari Válla­lat dolgozói valóraváltották adott szavukat. AÆ. NUP BÁCSKISKtNMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA MI. ÉVFOLYAM, 266. SZÁM 4rn SO fillér 1953. NOVEMBER 13, CSÜTÖRTÖK Az SZKP XIX. kongresszusának útmutatása a he«v •* Dolgozó népünk mindennapi szüksókleteinek kielégítésében ;i nagyüzemek me.lett egyre nagyobb szerep jut a helyi tanácsok irányítása alatt mű­ködő vállalatoknak, a helyi iparnak, valamint a kisipar, következeteknek. Mindjobban bővül azoknak a tömegfo­gyasztási cikkeknek — ruhá­zati- és divatáruknak, ház­tartási és lakberendezési tár­gyaknak, játékáruknak stb - köre és mennyisége, ame­lyek a helyi és szövetkezeti : har műhe.yei'ből kerülnek ki. Az iparnak ez az ága — mint a nagyipar kiegészítője — a helyi szükségleteket elégíti ki es ez azt is jelenti, hogy termelésének az illető megye, község vagy város dolgozói­nak igényeihez, ízléséhez kell igazodnia. A he'yi és szövet­kezeti ipar a lakosság köz­vetlen ellenőrzése mellett mű­ködik. s ez megköveteli, hogy az igényeket egyre jobb mi­nőségű áruval, gazdag válasz­tékkal elégítse ki. Helyi és szövetkezeti ipa­runk ma már erőteljes ütem; ben fejlődik. Alig két év-vei ezelőtt még csak Budapesten us néhány vidéki városban le­hetett helyiipari vállalatot, vagy kisipari szövetkezetét találni. Napjainkban a váro­sokat, ipari településeket és községeket a helyi szükségle­tekre termelő üzemek széles hálózata szövi át. De ha van­nak is már eredményeink — a munka dandárja még hátra­van. Az eredményekre is, de a feladatokra is fényt vet. ha meggondoljuk, hogy he'yi' ipari vállalataink termelése 1952 végéig az 1950. évinek több mint hétszeresére nő é-- jövőre már az 1950. évi ter me'é* kilenc és félszeresét kell elérnünk- -- Szövetkezet; iparunknak 1953 végéig o* kell érnie az 1950. évi terme lésnek csaknem négy és fé szeresét. Kddigi erelményeinket el sősorban az a nagyszerű pél­da segítette elő, ame yet ? Szovjetunió helyi iparúna tapasztalatokban gazdag múltja és nagyszerű jelem nyújtott számunkra. Most s> SZKP XIX kongresszust* iák anyagából megismertük a hatalma« szovjet állam helyi iparának ragyogó jövőjét ♦•£ •z lehetővé tette, hogy meré­szebb térveket készítsünk, kő , tűk ecetesebben és gyorsai» ban tárjuk fel hazai tárták kainkat és így a dolgozó néz, ízlésének megfelelő tliot, é icbb árut gyártsunk a jövő esztendőben. M. Z. Szaburov elvtárs a Szovjetunió Állami Tervbi ottságának elnöke az SZKP AIX. kongresszusán beszédé ben kiemelte, hogy jelentői mértékben bővíteni keli a közszükségleti cikkek, háztar­tási és gazdasági eszközök lielyi építőanyagok gyártá- -át a belyiipari vállalatokban és kisipari szövetkezetekben. Elz a mi helyi- és szövetke­zeti iparunkra is érvényes- — L ipar fejlesztésére Nekünk is fő feladatunk, hogy növeljük a közszükség" leti és háztartási cikkek gyár­tását. Fokoznunk kel; a ki­sebb háztartási gépek és fel­szerelések gyártását, hogy megkönnyítsük a nők háztar­tási munkáját. Több evőesz­közt, edényt és más apró ház­tartási cikket kell gyárta­nunk, mint, eddig. Még .na­gyobb figyelmet kell furd.íta ni az egyes tájak sajátos igé­nyeinek a vidékenként vá.to- zó ízesnek a kielégítésére, különösen a- bútorgyártásban. Rendeznünk keil a helyi és szövetkezeti ipar termelési profilját is, hogy mint a nagyipar kiegészítője, való­ban hivatásának megfelelően termeljen. Ennek érdekében az ipari minisztériumoktól át kell vennünk több olyan tö­megfogyasztási cikk gyártá­sát, amellyel a helyi ipar be­hatóan tud fogla.kozni, ama­zokat pedig coak feleslegesen terheli­íme, egy sereg termelés; feladat, amely különös súly yal kerül napirendre az SZKP XIX- kongresszusának útmutatásai nyomán. A helyi iparnál azonban nemcsak az a fontos, holy termeljen, hanem az is igen lé­nyeges, hogy miből termei, más szóval: milyen anyago­kat használ fel, kiaknázza-e azokat az anyagforrásokat, amelyek a nagyipar részére hozzáférhetőek, vagy éppen azokat, amelyeket a nagyipar nyújt számára. Az SZKP XIX. kongresszusának hatá­rozata erről így szól: „Fej­lesszék ki a szövetségi köz- társasaitok saját nyersanyag- bázisát helyi iparuk és kis­ipari szövetkezetek számára.1’ A határozat iránymutatása alapján nekünk is teljes erő; ve; folytatnunk kell a helyi anyagok é& . iparhulladékok feltárását, összegyűjtését és felhasználását. Van már e té­ren némi eredmény. Gyűjtjük is nagymértékben felhasznál­juk kosárfélék készítésére a csuháit- (kukoricáiévá:), a zsupszalmút, a fűzfavesszőt. Elég szépen folyik a helyi le- őbdycken a kitermelt agyag s kőfélék feldolgozása részben építőanyaggá, részben edé­nyekké. Olyan mennyiségben kell a jövőben ezeket ki;ik- íázni. hogy a helyi szükség­leteket teljesen ki -tudjuk elé- -'■íteni. Kísérletezünk a cirokszár préselésével, hogy a drága, :ü földi fenyőfa pótlására fel­használhassuk a ládagyártás- ban. A rizsszalmát kárpitos- nyagként fogjuk értékesíteni ; közeljövőben. Ez a rizsszal" akészítmény k'tűnőén pótol- :a majd az afrikot, sőt aken- ’erkócot is. De lehetne még ■ avább is sorolni a lehetőse­iket, mert bőven vannak — ~ak még fokozottabban kel kihasználnunk őket. A helyi anyagok és az ipari hulladékok feltárása, ipari nyersanyagként való értékesí­tése valósággal korlátlan le­J ássszentlászló és Tiszaitifalu akadályozza a kiskunfélegyházi járást az őszi vetésterv teljesítésében Kiskunfélegyházi járásban az elmúlt héten meggyorsul a vetés üteme. A termelőszö­vetkezetek és csoportok min­den növény féleségből je.eutö- sen túlteljesítették a vetéster­vüket, a búza kivételével, ame.yben még- .18 százalékos lemaradást keil bihozniok. A kiskunfélegyházi járás me­gyénk járásainak vetési ver senyében a harmadik helyre küzdötte fel magát. A járás határidőre teljesí­tette volna vetéstervét, hu minden község pártszervezet; és tanácsa szívén viseli a mi­nisztertanács határozatának \ égrehajtúsát. Azonban nem így történt a járás több köz­ségében. Különösen n"gy a lemaradás JásZszentlaszlón, ahol még november 9-én az őszi kalászosoknak csak 71 százalékát vetették el. A községben nem mozgósí­tották a mezőgazdasági ál­landó bizottságot a vetés ide* jében való megszervezésére, de az ellenőrzésre a jelentő- szolgálat megszervezésére sem fordítottak gondot. Súlyos hi­bát követett el a járási ta­nács is, mert nem ellenőrizte és segítette a helyi tanácsot a munkában, nem gondosko­dott arról, bogy mindezek a hiányosságok, a tanács mun­kájában mutatkozó lazaság és szervezetlenség megszűnjön. Tiszaujfá.un hasonló a hely­zet.. Itt a kő ségi tanács nem ellenőrizte a kulákok vetés­terv teljesítését. Kása Albert 34 holdas kulúk. két bold bú­zát és 5 hold rozsot nem ve­tett eh Hason óképpen számos társa szabotálta az őszi vétó" seket. A községi tanács'ké­sőn „ébredt fed”. Csak a ua" pókban vizsgálták meg a le* maradás okát és kiderült,1 hogy még az egyéni parasz­tok 100 százalékban teljesítet­ték búzavetési tervüket, ad­dig a kulákok mindössze 31 százalékát vetették el az elő­irányzott mennyiségnek. A tanács csak most vonta fele­lősségre a spekuláló, szabotáló osztályellenséget. Több kulák ellen megindították a büntető eljárást a vetés szabotálása miatt. . A járási tanács vonja fele* lősségre a mulasztókat, akik nemtörődve a határidőkkel, figyelmen kívül hagyják a felsőbb ezervek utasításait. Elnézik a kulákok, spekulán­sok szabotálását. Csak ke­mény kézzel, a mulasztók szi­gorú felelősséSrevoná^ával, a hanyagok megbüntetésével tudják biztosítani a vetésterv teljesítését.. Több járásunk és községünk nem teljesítette vállalását a begyűjtés vonalán Járásaink, községeink kapás- növények begyűjtésének teljesí­tését november 7-re vállalták, de vállalását több járásunk és községünk nem teljesítette. Pár községünk van csupán, amely az elmúlt hetekben megkapta a szabadpiaci értékesítés jogát burgonyára és kukoricára. Ezek példája egyszersmind magma, gyarázza azt Is, hogy a közsé­gek döntő többségében mi okoz­za a lemaradást. A tanácsok nem hajtották végre a megyei tanács végrehajtóbizottságának azo­kat a határozatait, amelyek nyomán pedig a tervek teljesí­tése biztosítva lett volna. A lemaradt községekben mindenütt megtalálható a tömegek mozgósításának me'lözése, a versenyszellem elhauyagolása. A tanácsok a hátralékosokkal szemben nem alkalmazzák a törvényes szankciókat. Nem for dítottak ke’lö gondot a faluból történő szállítások ellenőrzésé­re. Nem tudatosították a dől- : gőzök között, a szabadpiaci for , galom jelentőségét. Számos községi tanács nem mozgósítja a begyűjtési állandó bizottsá­got. Tass község, amely a me­gyében elsőnek teljesítette va­lamennyi kapásból begyűjtési tervét, a jó eredményt elsősor­ban annak köszönheti, hogy jől dolgozott az állandó bizottság. A tanácsok megalkuvó ma­gatartása legélesebben az osztályharc vitelében mu­tatkozik meg. Nem fordítottak gondot a ku­lákok beadásának maradékta­lan teljesítésére. Több helyen — mint Imrehegy és Nyárlőrinc községben — a tanács maga is az ellenség hírverését hangoz­tatta a terméssel kapcsolatban. Hiányosságok vannak az elszámoltató bizottságok munkájában is, amelyek együtt sírtak a hátra­lékosokkal, sőt mint Kömpöcön — leültek borozgatni a hátralé­kos kulákkal. Sok helyen nem gondoskodnak a megtalált (erménykészletek azonnali be­szállításáról. Kiskunfélegyhá­zán a városi tanács megelége dett azzal, hogy az elszámolta­tásra kiküldött bizottság a hát* ralékos elszámoltatási lapján feljegyezte annak újabb ígére­tét, hogy mikor teljesíti kö­telezettségét. A lemaradásokban komoly része van a járási tanácsok és döntő mértékben a já rási instruktorok munkája nak is, akik nagyrésze aktív segítség- adás helyett gátolja a tanácsok munkáját. Az instruktort el­lenőrzések felületesek, nem hoz nák felszínre a hiányosságokat A minisztertanács november 30-ig meghosszabbította a be­gyűjtés határidejét. A hátráló vő időben gyökeresen fel kell szá molni a tervteljesítés gátló okait. A begyűjtési verseny jelenle gi rangsora a kővetkező: 1. bácsalmási járás, 3. ba jai járás, 3. dunavecsei já­rás, 4. kunszcntmiklósi já­rás, 5. kiskunfélegyházi járás, 6. kiskőrösi járás, 7. kiskunhalasi járás, 8. ka lovsai járás, 9. kecskeméti járás. hetőséget nyu.it Az idén mar mintegy 240 millió forint az így hasznosított helyi- és hulladékanyagok értéke. Az SZKP XIX. kongres­szusának határozata kimond­ja: „Fokozzák a helyi szovje­tekszerepét a helyi ipar és a kisipari szövetkezetek irányí­tásában.” A szovjeteknek az a fe adatuk — amint Szaburov elvtárs hangsúlyozta —. hogy el őmozdítsák a helyi hűl in- dékanyagök feldolgozását és bővítsék a közszükségleti cik­kek választékát. fokozottan vonatkoznak e mega lapítások a mi helyi ta­nácsainkra- Tanácsaink —- kü­lönösen pedig ipari és keres­kedelmi osztályaik — nem’is­merik eléggé a helyi ipar problémáit. Gyakran büro­kratikusán, íróasztal me.lói vezetnek. Pedig a helyi ipar nem fejlődhet a tanácsok köz­vetlen irányítása nélkül. Gaz­da szeme hizlalja a jószágot: márpedig a helyi ipar gazdái a tanácsok — s alaposan kell ismerniök az üzemek problé" máit, hogy konkrét útmuta­tást nyújthassanak nekik. — Mélyrehatóan, alaposan ta- nulmányozniok ke.l a helyi szükségletet, mert csak így ismerik .meg a lakosság ízlé­st kívánságát, amelyeket ki kell elégítenünk- A szövetke­zetek munkájának irányításá­hoz is bátrabban kell megad- niok az irányelveket tanácsa­inknak — természetesen úgy.’ hogy a szövetkezeti demokrá­ciát ne sértsék meg, sőt ép­penséggel véde.mezzék- Külö­nösen a járási tanácsoknak kell megjavítani munkájukat a helyi és szövetkezeti ipar irányításában. A helyi és szövetkezeti ipar­nak feladatai megoldásával gondtalanabbá, könnyebbé, kényelmesebbé kell tennie s dolgozók mindennapi életét. (A Szabad Nép nor, p-i. számából)

Next

/
Thumbnails
Contents