Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. november (7. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-11 / 264. szám

Az elmaradót országok gazdasági fejlődésének kérdése az EN>Z előtt i A, Gromiko elvtárs beszéde az E\SZ közgyűlésén Gromiko elvtárs ibcszédé- ben rámutatott arra. hogy sok. gazdasági tekintetben el­maradott országban — bár ezeknek az országoknak jey ientékeny természeti kincsei és"hatalmas munknerőtartalé- ikai vaunak -— a lakosság ig£n súlyos anyagi ke.yzetben van, állandóan szükséget szenved és .nyomorog, sok millió em­bert pedig az éhhalál fenye­get.. ~ Ennek a helyzetnek min- denekelőtt az az oka. koSy az elmaradott országok polití kai és gazdasági tekintetben az imperialista nagyhutai máktól és a külföldi monopó­liumoktól függenek- Az utób" faiak gyakorlatiigp ellenőrzé­sük alatt tartják ezeknek az országoknak egész gazdasági életét, gazdasági életükön ke resztül társadalmi életüket, kizsákmányolják ezeket az or­szágokat. az elmaradott or- szágok% lakossága leglényege sçbb létérdekeinek megsérté­sével, a maguk gazdagodása érdekében hatalmas profito­kat sajtolnak ki ezekből az országokból. Gromiko elvtárs rámuta* tolt arra. ho*?v n külföldi mo­nopóliumok sok országban jo Ientékeny földterületet kapa­rintanak meg és ezáltal a pa- rnsztlakosságot nyomorba döntik, gúzsba kötik, függő helyzetbe futtatják. — Ebben a helyzetben, mi­dőn a földterület többsége vagy a helyi feudális nagybir­tokosoknak, vagy a külföldi monopolistáknak a. kezén van, a mezőgazdaságnak — az elmaradott országok gnz- da»ági életet fő ágazatának — jövedelmét pedig a földes- urak és a külföldi monopólm moh kicsiny csoportja sajá­títja ki, a lakosság nagy tö­megei az elemi létfeltételekkel sem rendeUccznek. Gromiko elvtárs ezután így folytatta: — Mivel magyarázható az, hogy az elmaradott országok helyzete,; nemhogy javul, ha­nem ellenkezőleg, rosszabbo­dik? A kérdés tárgyilagos vizsgálata esetén nem nehéz a válasz közismert, hogy az Egyesült Államok és több más fejlett kapitalista állam igyekszik az elmaradott or­szágokat továbbra is gazda­sági életének nyersanyagszál­lító függvényeként, áruinak elhelyező piacaként megtar­tania szemben az elmaradott országok jogos nemzeti érde­keivel. Emellett az említett kapitalista államok arra tö­rekszenek, hogy az einuira- dott országokat bevonják ag­resszív háborús terveikbe, részben olymódon, hogy ezek­ből az országokból különféle nyersanyagokat szállítanak ki. De nemcsak ezen « módon• Az Egyesült Államok a meg­felelő egyezmények megkö­tésekor állandóan azt kö­veteli, hogy az elmara­dóit országokban katonai lé­tesítményeket — repülőtere­ket, kikötőket, autóutakat stb. — építhessen. Az elmaradott országok önálló gazdasági fejlődését állandóan hátrál­tatják, külkereskedelmét kor­látozzák, ellenőrzés alá he­lyezik. Gromiko elvtárs elmondja, hogy az USA hivatalos körei és képviselői azt a benyo­mást próbálják kelteni, hogy az Egyesült Államok önzet­len politikát folytat az elma­radó országok irányában. — Ismerete« — mondja Gromiko eivtárs — hogy az úgynevezett 6egélvnyujtása külsőleg úgy történik, hogy az elmaradott országokkal se- gélyegyezményt kötnek, néha az ENSZ cégérének felhasz­nálásával­Arra világít rá Gromiko ■ív* hogy. több or­szag (Szíria, Chile, Indoné­zia) visszautasította az ame­rikai segélyről szóló javasla­tot. Burma és Irán kinyilvá­nította, hogy nem kíván se­gélyegyezményt kötni az USA-val. Az elmaradott or­szágok mind világosabban látják, hogy „aranyozott bi­lincseket" akar i;ájuk erősza­kolni Amerika. Arról beszél ezután Gromiko elvtárs, hogy az UH A a gyarmati és függő országok gazdasági életébe való behatolásával mindin­kább kiszorítja onnan az au- gól, francia és egyéb konkui" reneeit. ismertette, hogy mit is jelent tulajdonképpen az amerikai „.segély”» majd így folytatta: — A kizsákmányoló ameri­kai »segélyben” részesülő jaz- das ági ipa elmaradott országok a szó szoros értelmében jajve- székelnek ettől a „senéty’-től és azt sem tudják, hogyan szabaduljanak mea tőle, mert ez a ;,segél)(’ az említett or- szádok ‘valóságos kifosztását jelenti­Ezután elmondja, mit kell tenni ahhoz, hogv az elmara­dott országok helyzete meg­változzék­— Ahhoz, hogy a helyzetet megváltoztassuk, meg kell szüntetni a néhány hatalom által folytatott fegyverkezési versenyt, meg kell szüntetni az imperialista hatalmaknak azt a kísérletét, hogy az el­maradott ocszágok területét katonai támaszpontok építé­sére használják fej, csökken teni kell a haditermelést é: ki kell fejleszteni a békés eé lókat szolgáló termést. Gromiko eivtárs ezután _ r nélkülözésre és nyomorra kár hoztatott elmaradott országot gazdasági helyzetével szembe áhította az európai és ázsia demokratikus országok hala dását és fejlődését. —’ Jól lehet a népi demo kratikus országok oagyobl mértékben, szenvedtek a há borútól, mint a nyugateuró pai fcőkésorszAgob. amelyek továbbra is amerikai könyör- adományban részesülnek, a? ipari termelés háború előtt: színvonalát mar 1951-ben túl szárnyalták» Lengyelország ban 2-9. szeresen, Csehszlová­kiában l-7'szereseu. Magyar- országon 2-5-szeresen, Jttomá' niában l-9"«zeresen. -Bulgária* ban 4.0-szeresen, Albániában több mint ötszörösen. Óriási sikereket ért el gazdaságá­nak fejlesztésében a Német Demokratikus Köztársaság, Gyors ütemben fejlődik a Kí- uai Népköztársaság gazdasá­ga, amelynek népe fe.szaba dúlt a korrupt Kuomintang' rendszer uralma alól, kezébe vette sorsát és bátran halad előre, miközben a teremtő, al­kotó munka olyan példáját szolgáltatja, amilyenről sok elmaradott ország és terület, így az ázsiai kontinens elma­radott országainak népei ál­modni sem mernek. Gromiko elvtárs ezután mél' tatta a Koreai Népi Demo­kratikus Köztársaság é« a Mongol Népköztársaság gaz dasági fejlődését js, majd így folytatta: — Miért értek el ilyen si' kereket ezek az o.s-ágok? — Azért, mert kölcsönös viszo­nyuk a Szovjetunióval és egy mással teljesen más elveken alapul. Azért értek el ilyen sikereket, mert a Szovjetunió rendszeres és igazi, önzetlen, anmai és technikai segítséget nyűit ezeknek, az országok­nak, amelyek a Szovjetunió cal összetartanak, hogy meg­teremtsék a gazdasáai együtt­működést és kölcsönös segély nyújtást­Csak a békés gazdasági együttműködés alapján lehe­tett olyan sikereket eiérni> mmt amilyeneket a Szovjet­unió elért a gazdasági és c szocialista kultúra minden területén — mondotta a to­vábbiakban Gromiko elvtárs és számokkal, tényekkel tá­masztotta alá beszédét. — A Szovjetunió azt tart­ja, hogy az elmaradott orszá gok gazdasági megsegítése programmjának elsősorban nemzeti iparuk fejlesztésére kell irányulnia és semmi pset re sein szabad politikai, gaz dasági, v„~v más kiváltságo kát biztosítani a segítséget nyújtó országok számára — fejezte be beszédét Gromiko elvtárs.. Hírek a népi demokratikus országokból Készülünk a ill. Magyar Békekongresszusra A III- Magyar Békekon­gresszus tiszteletére Vaskút szövetkezeti községben újabb békebizottságok alakultak, —- Békekisgyűléseink száma pe­dig egyre növekszik. MNDSZ-a&szonyafnk a kis­gyűléseken megfogadták: minden asszonytársukat, min­den anyát mozgósítani fog­nak a mezőgazdasági munka még hátralévő feladatainak sikeres végrehajtására- Békekisgyűléseink során újabb és újabb békeharcosok állnak sorainkba. Megértet­ték, hogy harcos kiállásuk­kal, béketetteik eredményei­vel tudnak csak győzedelmes­kedni a háborús uszítok, a határunkon leselkedő Tito- bérencek cselszövései felett. Vaskút szövetkezeti község békeharcosai büszkék arra hogy a 800 milliós béketábor soraiban menetelhetnek. Székely Erzsébet vb-tltkáp ötéves tervünk nagyszerű alkotásaihoz egyre több szak­munkásra van szüksége ha­zánknak, Egyre több kőmű­vesre, ácsra, vasbetonszere- lő-betonozó és más szakmun­kásra várnak hatalmas épít­kezéseink. A Munkaerőtartalékok Hi­vatala ebből a célból építő­ipari szakiskolát szervez az iparitanuló korhatárt betöl­tött 17—18 éves fiatalok szár mára. Az iskola időtartama 10 hónap- Ez alatt az idő alatt a fiatalok szabad vá­lasztásuk szerint elsajátíthat­ják az iskolán a kőműves, ács, vagy vasbetonszerelő-bs- tonozó szakmát. Az építőipari szakiskolára 17—18 éves fiúk jelentkezhet­nek- A munkaerőtartalékek hivatala a tanulmányi idő alatt a fiatalok részére ott­hont, munkaruhát» egyenru­hát és csekély térítés ellené­ben teljes ellátást biztosít. A tanulók az oktatás ideje alatt havi 344 forint fizetést, tíz hóuap múlva becsületes, jó munkájuk és tanulásuk eredményeként szakmunkás bizonyítványt kapnak és tel­jesítményüknek megfelelő munkabérben részesülnek. A jelentkező fiataloknak felvételi kérelmet kel! bead- niok legkésőbb 1952 december l ig. amelyhez csatolni kell a születési bizonyítványt, szü­lői beleegyezést és orvosi iga zolványt arról, hogy a válasz­tott szakmára a.kalmasak. Jelentkezni lehet írásban az MTI! Északmagyavországi igazgatóságánál. Miskolc- Hunyadi-utca 26. ez. Vagy az MTH Délmagyarországj igaz­gatóságánál Péqs, Bercsényi- utca 2» sz* SZÓFIA. A bolgár dolgozók nagy műn- kát végeznek városaik és fal­vaik fejlesztésében. Dimitrovában a nyolc évvel ezelőtt még elhagyatott bányász- városban nyolc év alatt 4667 lakást és 11 üdülőt adtak át a bányászoknak. A rodopl bányamedencében is új városok épülnek az új bá­nyák és gyárak építésével egy. ídejüleg. Rusze is napról-napra szépül. A. városban már sok új lakóhá­zat és középületet építettek. Hamarosan, elkészül a város új operaháza. A közeljövőben kezdik meg a Kd ezer személyes soortstadion éDilését, BUKAREST A „Viata Sindlcala“, a Román Szakszervezeti Tanács lapja közli, hogy a november 30 i nemzegyülési választások tisz­teletére sok román vegyipari üzem befejezte ez évi terv-ét. A prahovavölgyi ..Slanic“ vállalat 9 hónap és 3 nap alatt teljesí. tette az 1952, évi tervet. Az Ocnele-Mari-J vegyiüzem munkásai, technikusai, mérnö­kei és tisztviselői 9 hónap és 8 nap alatt tettek eleget ez évi tervfeladátuknak, A gyár dol­gozó* terven felül 42 százalék­kal növelték a munka termelé­kenységét és 11.74 százalékkal csökkentették aa önköltséget. TIRANA November 8-án. Rogozsinobcn ünnepélyes keretek között üzembehelyezték Albánia má­sodik gyapottisztító üzemét. Az ünnepség részvevői hálájukat fe­jezték ki a Szovjetuniónak és Sztálin elvtársaak az építő munkában nyújtott segítségért. A gyapottlsztltóüzemet szov­jet szakemberek segítségévet építették és elsőrendű szovjet gépekkel szerelték fel. VARSÓ A katowioei vajdaságban, £,*. gisza községnél a lengyel hatéves terv keretében új külszíni szénbányát tárnak fr* Lagisza környékén 35—110 mé­ter mélységben gazdag széntel« pék húzódnak, amelyeket gazda­ságosabban lehet külszinl eljá. rással kitermelni, mint földalatti termeléssel. A lagiszai szénbánya feltárá­sánál a dolgozók 24 millió köb­méter földet, anyagot, homokot és közetet távolítanak el. Eddig több mint 216 ezer köbméter főidet és közetet mozgattak meg. Olasz vaskosok lakosainak harca az amerikai megszállás ellen November 9 én Veronában megkezdődött a nemzeti tüg. getienség és szuverénitás hívei­nek tanácskozása, A tanácsko­zást az Olasz Békebizottság szervezte s azon több3záz kül­dött vesz részt. Mario Cevolotto volt minisz­ter megnyitó beszédében elítélte az Egyesült Államoknak ka. tonai támaszpontokat átengedő olasz kormány magatartását. Carlo ScarfogUo újságíró rá­mutatott, hogy az amerikai csapatok önkényes és erőszakos cselekedetekre vetemednek olasz állampolgárokkal szemben. Giovanni Serbandigl kom­munista képviselő beszélt az amerikai megszállók Veneto-tar- tományi önkényes cselekedetei­ről és arról, hogy repülőtér épí­tése címén a parasztok százai­nak földjét sajátították ki. Nápolyi, livornói és udinei küldöttek e városok lakosainak az amerikai megszállás ellen folytatott harcáról számol­tak be. (MTI) Válságjelek a kupituUstu országokban Az elmúlt hetekben különös élességgel mutatkoztak mega kapitalista államok egymás- közötti ellentétei, különös élességgel mutatkoznak nteg az imperialista táboron belüli repedések. A nyugateurópai burzsoá sajtóban olyan heves amerikae.lenes hangok kezd' tek jelentkezni, amilyenre az utóbbi években nem volt pél­da. Mi kényszerítette ezeket az egyébként engedelmes ka­pitalista érdekeltségű újsá­gokat arra, hogy lázadozni kezdjenek az amerikai gazda ellen? Az, hogy az amerikaiak diktálta fegyvei’kezési politi­ka egyre katasztrófálisabb helyzetbe juttatja ezeknek az országoknak egész gazdasági életét, az, hogy ezeknek az or­szágoknak nóptömegei egyre szenvedélyesebben tiltakoz­nak az eaé«z „atlanti” hábo­rús politika ellen s végül az, hogy a kapitalista világban egyre nyíltabban jelentkez­nek a gazdasági válság fc.re- ismerhetetlen jelei- „Válság holnap?” — veti fel a kérdést riadtan a belga „Mercure” e. lap- „Világgazdasági válság felé?” Kérdi hasonlóan döb­bent hangon a francia „Pere pectives”. Igen, a válság jelei félrels- merhetetlenek. Vége aunak a mesterségesen terjesztett ha zug ilhiziónrk. hogy a fegy­verkezés megment a válság* tél- A vezető kapitalista or szagok ipari termelése ma mindenütt alacsonyabb, mint az elmúlt évben volt. Auszt­riában példáu' 10 százalékkal. Dániában pedig 9 százalékkal csökkent az ipari termelés a múlt évihez viszonyítva, de ugyanígy megkezdődött a termelés csökkenése Angliá­ban és az Egyesült Államok; ban i*. A termjelési index a következőképpel alakult az idén az Egveáüt Államok­ban: február 222, március 221; április 216, május 211, júnim- 203, július 192. Ez az egész ipari termelés kéne. Ha azon­ban egyes iparágak termek*1 sét külön vizsgáljuk, úgy azt találjuk, hogy a csökkenés :i tartó« fogyasztási javaknál 28 százalékos, vagyis olyan nagyméretű, amilyen csak a* 1929—33-as válságos években volt tapasztalható. A válság­nak ezek a jelei, amelyekre itt csak néhány példával utal­tunk,^ mindenütt kimutatha­tó.. Kimutatható a nyers­anyagok terén máris tapasz­talható túltermelésnél, kimu­tatható a kapitalista államok kereskedelmi kapcsolatainak zsugorodásában, a kapitalista országok valutáinak fokozódó elértéktelenedésében, a fo­gyasztási javak iránti keres­let általános zuhanásában, a munkanélküliség fokozódásá­ban és így tovább. Az eszeveszett fegyverke­zési hajsza, a háborús politi­ka, tehát nemhogy elhárítot­ta volna, hanem még inkább kimélyítette a Kapitalista or­szágok gazdasági életének belső ellentmondásait. Az eredmény, mint azt az ameri­kai nagytőke egvik vezető lapja, a Journal Of Commer­ce bevallja: „Anglia, Francia- ország, NyugatjNémetország,! Skandinávia. Hollandia, Bel­gium, Luxemburg és Svájc polgárai 1952-ben kevesebbet esznek, kevesebbet, isznak, ke­vesebbet .dohányoznak, keve­sebbet utaznak, kevesebbet szórakoznak é? kevesebb fe­hérneműt és háztartási cik­ket vásárolnak, mint 1951- ben»”.. ' • f üz ipaníaiiuli korhatárt betölti 17—18 érés fiúk 10 hónap alat téliéinél szakmunkások

Next

/
Thumbnails
Contents