Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. november (7. évfolyam, 257-281. szám)
1952-11-11 / 264. szám
Az elmaradót országok gazdasági fejlődésének kérdése az EN>Z előtt i A, Gromiko elvtárs beszéde az E\SZ közgyűlésén Gromiko elvtárs ibcszédé- ben rámutatott arra. hogy sok. gazdasági tekintetben elmaradott országban — bár ezeknek az országoknak jey ientékeny természeti kincsei és"hatalmas munknerőtartalé- ikai vaunak -— a lakosság ig£n súlyos anyagi ke.yzetben van, állandóan szükséget szenved és .nyomorog, sok millió embert pedig az éhhalál fenyeget.. ~ Ennek a helyzetnek min- denekelőtt az az oka. koSy az elmaradott országok polití kai és gazdasági tekintetben az imperialista nagyhutai máktól és a külföldi monopóliumoktól függenek- Az utób" faiak gyakorlatiigp ellenőrzésük alatt tartják ezeknek az országoknak egész gazdasági életét, gazdasági életükön ke resztül társadalmi életüket, kizsákmányolják ezeket az országokat. az elmaradott or- szágok% lakossága leglényege sçbb létérdekeinek megsértésével, a maguk gazdagodása érdekében hatalmas profitokat sajtolnak ki ezekből az országokból. Gromiko elvtárs rámuta* tolt arra. ho*?v n külföldi monopóliumok sok országban jo Ientékeny földterületet kaparintanak meg és ezáltal a pa- rnsztlakosságot nyomorba döntik, gúzsba kötik, függő helyzetbe futtatják. — Ebben a helyzetben, midőn a földterület többsége vagy a helyi feudális nagybirtokosoknak, vagy a külföldi monopolistáknak a. kezén van, a mezőgazdaságnak — az elmaradott országok gnz- da»ági életet fő ágazatának — jövedelmét pedig a földes- urak és a külföldi monopólm moh kicsiny csoportja sajátítja ki, a lakosság nagy tömegei az elemi létfeltételekkel sem rendeUccznek. Gromiko elvtárs ezután így folytatta: — Mivel magyarázható az, hogy az elmaradott országok helyzete,; nemhogy javul, hanem ellenkezőleg, rosszabbodik? A kérdés tárgyilagos vizsgálata esetén nem nehéz a válasz közismert, hogy az Egyesült Államok és több más fejlett kapitalista állam igyekszik az elmaradott országokat továbbra is gazdasági életének nyersanyagszállító függvényeként, áruinak elhelyező piacaként megtartania szemben az elmaradott országok jogos nemzeti érdekeivel. Emellett az említett kapitalista államok arra törekszenek, hogy az einuira- dott országokat bevonják agresszív háborús terveikbe, részben olymódon, hogy ezekből az országokból különféle nyersanyagokat szállítanak ki. De nemcsak ezen « módon• Az Egyesült Államok a megfelelő egyezmények megkötésekor állandóan azt követeli, hogy az elmaradóit országokban katonai létesítményeket — repülőtereket, kikötőket, autóutakat stb. — építhessen. Az elmaradott országok önálló gazdasági fejlődését állandóan hátráltatják, külkereskedelmét korlátozzák, ellenőrzés alá helyezik. Gromiko elvtárs elmondja, hogy az USA hivatalos körei és képviselői azt a benyomást próbálják kelteni, hogy az Egyesült Államok önzetlen politikát folytat az elmaradó országok irányában. — Ismerete« — mondja Gromiko eivtárs — hogy az úgynevezett 6egélvnyujtása külsőleg úgy történik, hogy az elmaradott országokkal se- gélyegyezményt kötnek, néha az ENSZ cégérének felhasználásávalArra világít rá Gromiko ■ív* hogy. több orszag (Szíria, Chile, Indonézia) visszautasította az amerikai segélyről szóló javaslatot. Burma és Irán kinyilvánította, hogy nem kíván segélyegyezményt kötni az USA-val. Az elmaradott országok mind világosabban látják, hogy „aranyozott bilincseket" akar i;ájuk erőszakolni Amerika. Arról beszél ezután Gromiko elvtárs, hogy az UH A a gyarmati és függő országok gazdasági életébe való behatolásával mindinkább kiszorítja onnan az au- gól, francia és egyéb konkui" reneeit. ismertette, hogy mit is jelent tulajdonképpen az amerikai „.segély”» majd így folytatta: — A kizsákmányoló amerikai »segélyben” részesülő jaz- das ági ipa elmaradott országok a szó szoros értelmében jajve- székelnek ettől a „senéty’-től és azt sem tudják, hogyan szabaduljanak mea tőle, mert ez a ;,segél)(’ az említett or- szádok ‘valóságos kifosztását jelentiEzután elmondja, mit kell tenni ahhoz, hogv az elmaradott országok helyzete megváltozzék— Ahhoz, hogy a helyzetet megváltoztassuk, meg kell szüntetni a néhány hatalom által folytatott fegyverkezési versenyt, meg kell szüntetni az imperialista hatalmaknak azt a kísérletét, hogy az elmaradott ocszágok területét katonai támaszpontok építésére használják fej, csökken teni kell a haditermelést é: ki kell fejleszteni a békés eé lókat szolgáló termést. Gromiko eivtárs ezután _ r nélkülözésre és nyomorra kár hoztatott elmaradott országot gazdasági helyzetével szembe áhította az európai és ázsia demokratikus országok hala dását és fejlődését. —’ Jól lehet a népi demo kratikus országok oagyobl mértékben, szenvedtek a há borútól, mint a nyugateuró pai fcőkésorszAgob. amelyek továbbra is amerikai könyör- adományban részesülnek, a? ipari termelés háború előtt: színvonalát mar 1951-ben túl szárnyalták» Lengyelország ban 2-9. szeresen, Csehszlovákiában l-7'szereseu. Magyar- országon 2-5-szeresen, Jttomá' niában l-9"«zeresen. -Bulgária* ban 4.0-szeresen, Albániában több mint ötszörösen. Óriási sikereket ért el gazdaságának fejlesztésében a Német Demokratikus Köztársaság, Gyors ütemben fejlődik a Kí- uai Népköztársaság gazdasága, amelynek népe fe.szaba dúlt a korrupt Kuomintang' rendszer uralma alól, kezébe vette sorsát és bátran halad előre, miközben a teremtő, alkotó munka olyan példáját szolgáltatja, amilyenről sok elmaradott ország és terület, így az ázsiai kontinens elmaradott országainak népei álmodni sem mernek. Gromiko elvtárs ezután mél' tatta a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság é« a Mongol Népköztársaság gaz dasági fejlődését js, majd így folytatta: — Miért értek el ilyen si' kereket ezek az o.s-ágok? — Azért, mert kölcsönös viszonyuk a Szovjetunióval és egy mással teljesen más elveken alapul. Azért értek el ilyen sikereket, mert a Szovjetunió rendszeres és igazi, önzetlen, anmai és technikai segítséget nyűit ezeknek, az országoknak, amelyek a Szovjetunió cal összetartanak, hogy megteremtsék a gazdasáai együttműködést és kölcsönös segély nyújtástCsak a békés gazdasági együttműködés alapján lehetett olyan sikereket eiérni> mmt amilyeneket a Szovjetunió elért a gazdasági és c szocialista kultúra minden területén — mondotta a továbbiakban Gromiko elvtárs és számokkal, tényekkel támasztotta alá beszédét. — A Szovjetunió azt tartja, hogy az elmaradott orszá gok gazdasági megsegítése programmjának elsősorban nemzeti iparuk fejlesztésére kell irányulnia és semmi pset re sein szabad politikai, gaz dasági, v„~v más kiváltságo kát biztosítani a segítséget nyújtó országok számára — fejezte be beszédét Gromiko elvtárs.. Hírek a népi demokratikus országokból Készülünk a ill. Magyar Békekongresszusra A III- Magyar Békekongresszus tiszteletére Vaskút szövetkezeti községben újabb békebizottságok alakultak, —- Békekisgyűléseink száma pedig egyre növekszik. MNDSZ-a&szonyafnk a kisgyűléseken megfogadták: minden asszonytársukat, minden anyát mozgósítani fognak a mezőgazdasági munka még hátralévő feladatainak sikeres végrehajtására- Békekisgyűléseink során újabb és újabb békeharcosok állnak sorainkba. Megértették, hogy harcos kiállásukkal, béketetteik eredményeivel tudnak csak győzedelmeskedni a háborús uszítok, a határunkon leselkedő Tito- bérencek cselszövései felett. Vaskút szövetkezeti község békeharcosai büszkék arra hogy a 800 milliós béketábor soraiban menetelhetnek. Székely Erzsébet vb-tltkáp ötéves tervünk nagyszerű alkotásaihoz egyre több szakmunkásra van szüksége hazánknak, Egyre több kőművesre, ácsra, vasbetonszere- lő-betonozó és más szakmunkásra várnak hatalmas építkezéseink. A Munkaerőtartalékok Hivatala ebből a célból építőipari szakiskolát szervez az iparitanuló korhatárt betöltött 17—18 éves fiatalok szár mára. Az iskola időtartama 10 hónap- Ez alatt az idő alatt a fiatalok szabad választásuk szerint elsajátíthatják az iskolán a kőműves, ács, vagy vasbetonszerelő-bs- tonozó szakmát. Az építőipari szakiskolára 17—18 éves fiúk jelentkezhetnek- A munkaerőtartalékek hivatala a tanulmányi idő alatt a fiatalok részére otthont, munkaruhát» egyenruhát és csekély térítés ellenében teljes ellátást biztosít. A tanulók az oktatás ideje alatt havi 344 forint fizetést, tíz hóuap múlva becsületes, jó munkájuk és tanulásuk eredményeként szakmunkás bizonyítványt kapnak és teljesítményüknek megfelelő munkabérben részesülnek. A jelentkező fiataloknak felvételi kérelmet kel! bead- niok legkésőbb 1952 december l ig. amelyhez csatolni kell a születési bizonyítványt, szülői beleegyezést és orvosi iga zolványt arról, hogy a választott szakmára a.kalmasak. Jelentkezni lehet írásban az MTI! Északmagyavországi igazgatóságánál. Miskolc- Hunyadi-utca 26. ez. Vagy az MTH Délmagyarországj igazgatóságánál Péqs, Bercsényi- utca 2» sz* SZÓFIA. A bolgár dolgozók nagy műn- kát végeznek városaik és falvaik fejlesztésében. Dimitrovában a nyolc évvel ezelőtt még elhagyatott bányász- városban nyolc év alatt 4667 lakást és 11 üdülőt adtak át a bányászoknak. A rodopl bányamedencében is új városok épülnek az új bányák és gyárak építésével egy. ídejüleg. Rusze is napról-napra szépül. A. városban már sok új lakóházat és középületet építettek. Hamarosan, elkészül a város új operaháza. A közeljövőben kezdik meg a Kd ezer személyes soortstadion éDilését, BUKAREST A „Viata Sindlcala“, a Román Szakszervezeti Tanács lapja közli, hogy a november 30 i nemzegyülési választások tiszteletére sok román vegyipari üzem befejezte ez évi terv-ét. A prahovavölgyi ..Slanic“ vállalat 9 hónap és 3 nap alatt teljesí. tette az 1952, évi tervet. Az Ocnele-Mari-J vegyiüzem munkásai, technikusai, mérnökei és tisztviselői 9 hónap és 8 nap alatt tettek eleget ez évi tervfeladátuknak, A gyár dolgozó* terven felül 42 százalékkal növelték a munka termelékenységét és 11.74 százalékkal csökkentették aa önköltséget. TIRANA November 8-án. Rogozsinobcn ünnepélyes keretek között üzembehelyezték Albánia második gyapottisztító üzemét. Az ünnepség részvevői hálájukat fejezték ki a Szovjetuniónak és Sztálin elvtársaak az építő munkában nyújtott segítségért. A gyapottlsztltóüzemet szovjet szakemberek segítségévet építették és elsőrendű szovjet gépekkel szerelték fel. VARSÓ A katowioei vajdaságban, £,*. gisza községnél a lengyel hatéves terv keretében új külszíni szénbányát tárnak fr* Lagisza környékén 35—110 méter mélységben gazdag széntel« pék húzódnak, amelyeket gazdaságosabban lehet külszinl eljá. rással kitermelni, mint földalatti termeléssel. A lagiszai szénbánya feltárásánál a dolgozók 24 millió köbméter földet, anyagot, homokot és közetet távolítanak el. Eddig több mint 216 ezer köbméter főidet és közetet mozgattak meg. Olasz vaskosok lakosainak harca az amerikai megszállás ellen November 9 én Veronában megkezdődött a nemzeti tüg. getienség és szuverénitás híveinek tanácskozása, A tanácskozást az Olasz Békebizottság szervezte s azon több3záz küldött vesz részt. Mario Cevolotto volt miniszter megnyitó beszédében elítélte az Egyesült Államoknak ka. tonai támaszpontokat átengedő olasz kormány magatartását. Carlo ScarfogUo újságíró rámutatott, hogy az amerikai csapatok önkényes és erőszakos cselekedetekre vetemednek olasz állampolgárokkal szemben. Giovanni Serbandigl kommunista képviselő beszélt az amerikai megszállók Veneto-tar- tományi önkényes cselekedeteiről és arról, hogy repülőtér építése címén a parasztok százainak földjét sajátították ki. Nápolyi, livornói és udinei küldöttek e városok lakosainak az amerikai megszállás ellen folytatott harcáról számoltak be. (MTI) Válságjelek a kupituUstu országokban Az elmúlt hetekben különös élességgel mutatkoztak mega kapitalista államok egymás- közötti ellentétei, különös élességgel mutatkoznak nteg az imperialista táboron belüli repedések. A nyugateurópai burzsoá sajtóban olyan heves amerikae.lenes hangok kezd' tek jelentkezni, amilyenre az utóbbi években nem volt példa. Mi kényszerítette ezeket az egyébként engedelmes kapitalista érdekeltségű újságokat arra, hogy lázadozni kezdjenek az amerikai gazda ellen? Az, hogy az amerikaiak diktálta fegyvei’kezési politika egyre katasztrófálisabb helyzetbe juttatja ezeknek az országoknak egész gazdasági életét, az, hogy ezeknek az országoknak nóptömegei egyre szenvedélyesebben tiltakoznak az eaé«z „atlanti” háborús politika ellen s végül az, hogy a kapitalista világban egyre nyíltabban jelentkeznek a gazdasági válság fc.re- ismerhetetlen jelei- „Válság holnap?” — veti fel a kérdést riadtan a belga „Mercure” e. lap- „Világgazdasági válság felé?” Kérdi hasonlóan döbbent hangon a francia „Pere pectives”. Igen, a válság jelei félrels- merhetetlenek. Vége aunak a mesterségesen terjesztett ha zug ilhiziónrk. hogy a fegyverkezés megment a válság* tél- A vezető kapitalista or szagok ipari termelése ma mindenütt alacsonyabb, mint az elmúlt évben volt. Ausztriában példáu' 10 százalékkal. Dániában pedig 9 százalékkal csökkent az ipari termelés a múlt évihez viszonyítva, de ugyanígy megkezdődött a termelés csökkenése Angliában és az Egyesült Államok; ban i*. A termjelési index a következőképpel alakult az idén az Egveáüt Államokban: február 222, március 221; április 216, május 211, júnim- 203, július 192. Ez az egész ipari termelés kéne. Ha azonban egyes iparágak termek*1 sét külön vizsgáljuk, úgy azt találjuk, hogy a csökkenés :i tartó« fogyasztási javaknál 28 százalékos, vagyis olyan nagyméretű, amilyen csak a* 1929—33-as válságos években volt tapasztalható. A válságnak ezek a jelei, amelyekre itt csak néhány példával utaltunk,^ mindenütt kimutatható.. Kimutatható a nyersanyagok terén máris tapasztalható túltermelésnél, kimutatható a kapitalista államok kereskedelmi kapcsolatainak zsugorodásában, a kapitalista országok valutáinak fokozódó elértéktelenedésében, a fogyasztási javak iránti kereslet általános zuhanásában, a munkanélküliség fokozódásában és így tovább. Az eszeveszett fegyverkezési hajsza, a háborús politika, tehát nemhogy elhárította volna, hanem még inkább kimélyítette a Kapitalista országok gazdasági életének belső ellentmondásait. Az eredmény, mint azt az amerikai nagytőke egvik vezető lapja, a Journal Of Commerce bevallja: „Anglia, Francia- ország, NyugatjNémetország,! Skandinávia. Hollandia, Belgium, Luxemburg és Svájc polgárai 1952-ben kevesebbet esznek, kevesebbet, isznak, kevesebbet .dohányoznak, kevesebbet utaznak, kevesebbet szórakoznak é? kevesebb fehérneműt és háztartási cikket vásárolnak, mint 1951- ben»”.. ' • f üz ipaníaiiuli korhatárt betölti 17—18 érés fiúk 10 hónap alat téliéinél szakmunkások