Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. november (7. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-30 / 281. szám

„AHOL GYÖKERET VERT A NÉPI DEMOKRATIKUS RENDSZER“ A népi deinokrávij'ik ipnri életéből VESSÜK ÖSSZE Albánia és Belgium gazdasági helyzete a számok tükrében BELGIUM egyike a kicsiny, de ipari szempontból fejlett kapitalista országoknak. A XIX. század elejétől kezdve a nehézipara olymértékben fejlődött, hogy Lenin a XX század elején Belgiummal kapcsolatban az ipari kapitalizmus gigantikus fejlődéséről beszélt. Belgium aránylag kevesebbet szenvedett a háborútól, mint a többi nyugateurópai or szág, vasútai, üzemei, többé kevésbbé sértet lenek maradtak. Az ország- újjáépítése mégis elég sokáig tartott. Belgium 1937. évi ipai-i termelését száznak véve, 1947-re. csak 86-os indexszámot ért el és az.országban kibonta kozó gazdasági válság miatt a szénbányá szat indexszáma 1950-ig csupán 94.0 százalékos volt. Amikor Belgium amerikai parancsra át­tért a háborús termelésre, az ipar terén lát szólagos fellendülés következett be; A fellen­dülés 1951 első felében éx-te el csúcspontját: a 115-7-es mutatószámot. 1951 második felétől már a mutatószámú kon is meglátszik a polgári Szükségletekre termelő ipar fokozatos sorvadása. Az index 1952 első negyedére 112 7 rc, a második negye déré* 109.0-ra esett, vagyis alig több mint egy év alatt 6 százalékkal csökkent. A bányászat a hadiipari termelés növe­kedése ellenére sem fejlődik kellőképpen. A régi felszerelésű, elhanyagolt belga bányák nem versenyezhetnek a n.vugatnémetországi- akkal- A külföldi sajtó nem js titkolja, hogy a Schumann-terv következtében csőd fenye­geti a belga kőszénbányászat háromnegyedét Csökken a kereslet a háztartási szén iránt is, mert egyre több a munkanélküli és így egyre kevesebb dolgozónak telik tüzelőre. A bányászat helyzet© jellemző az egesz belga közgazdasági életre. A ,,Marshall-terv” célkitűzéseinek megfe­lelően özönlenek Belgiumba az amerikai tex­tiláruk, de ugyanakkor a nyugati országok megtiltják a belga textiláruk behozatalát. A textilipar termelése 1952 első felében, 195i megfelelő szakaszához képest 25 százalékkal csökkent. A textilvállalatok többségében he­tenként csak négy napon át foglalkoztatják a dolgozókat. Még rosszabb a helyzet a bőr­iparban. «hol több üzemben heti két napra \au csak munka. Általános a pangás a Könnyűiparban, különösen a papír-, üveg- és bútoriparban. A papíripari termelés indexszáma 1952 első fele­ben 27 százalékkal esett 1951 első felehez A fegyverkezési hajsza óriási kiadásai sxílyos teherként nehezednek a dolgozók vál- lára- A polgári szükségletekre termelő ip«r soi-vadása munkanélküliségre vezet. A mun kanélkülio.k száma a viszonylag kis országban 300 ezer főt tesz ki. Mint a „Drapeau Rouge írja, Belgiumban® minden ' hatodik munkás muutkanélküfi. Ez a helyzete annak az országnak, am«- vet vezetői az amerikai impei-ialisták hábo­rús készülődéseinek szolgálatába állítottak. ALBANIA a múltban gazdaságilaa elma­radott ország volt, amelynek természeti kin cselt földesurai eladták a külföldieknek. A fasizmus pusztításai után a felszabadult nép­nek romjaiból kellett újjáépíteni az országot A nemrég méa félfeudális ország nagy célt tűzött ki maga elé: a szocializmus fel­építését. Albánia 1917-ben áttért a tervgazdálko­dásra. Az 'par fejlődése már 1918-ban hatal­mas méreteket öltött és a parasztság is egyre nagyobb s '.ómban lépett a kollektív gazdál­kodás útjára. 1950-ber, a Tito-fasiszta kártevők örökse gének felszámolása után Albánia jelentős lé­pést tett a gazdasági fejlődés útján. A kő­olajipar t< trmelése 1949-ben 1938-hoz viszo­nyítva 98 százalékkal> a krómbányászat pedig 515 százalékkal nőtt. Az ipari termelés egésze 1951-ben m ir több mint ötszörösen túlszár­nyalta a hiborúelöHi színvonalat. Albánia 1951-ben hozzálátott első ötéves tervének teljesítéséhez, amely szerint az ipari termelés öt év alatt a■ háborúelőttinek mint­egy 12-szensére nő majd. Az ötéves terv vé­nén az országban kétszerannyi kőolajat, közel hatszoranm i kőszenet bányászalak majd ki, mint 1950-bm. A villamosenergiatermelése ekkorra az 1950-esnek 5.7-szerese, a rézbányá­szat 2-G-szo-osa, a krómbányászat pedig 2-3 szorosa lesz. A ixunuUzövetek termelése 19' szerese, a ci kor termelése 18-szorosa, az olíva­olaj termelése pedig közei 4-szerese lesz..az 1950-es évii eh. Az ipar össztermelése közel 3-4-szeresére a mezőgazdaságé 1-7-szeresére nö­Egyre újabb vasutak, országutak és nagy­ipari vállalatok évülnek Albániában. A „Sztá- hn”-textUko nbinát megszabadítja az országot a szövetbehozataltól, a „Lenin” Vízierőmű lehetővé teszi, hogy Tiranában tízszer annyi villamosenergia és ötször annyi víz jusson a lakosságnak mint azelőtt. Már működik az első albán igmut fonóüzem, az első famegmun­káló kombinát és rizshántoló. Az ötéves terv időszakában megépítik az első fémkohászati üzemet, az első üveggyá­rat, a Mát-falgánál az új vízierőművet, ezen­kívül még s-ámos új vasútvonalat és ország­utat építenek. A leözok átás terén is nagy eredményeket ért el Albánia. Számos új műszaki és gazda­sági iskola nyílt meg már eddio is. A tanulók száma az ötíves terv végére 215-800-ra nő, vagyis 370 százalékkal lesz nagyobb, mint volt 1938-ban. Az ötéves terv időszakában 51 ezer szakmunkást képeznek ki s a mérnökök és technikusok zárna a háborúelőttinek 18-szoro- sáru emelkedik. Albánia dolgozó népe nagy eredményeit az Albán Munkáspárt irányításának és. a Szovjetunió, valamint a népi demokráciák baráti támogatásának köszönheti. Készülődés a II. országos kultúrversenyre A kultúrcsoportok országszerte lelkes és alapos munkával készülnek a közeledő második országos kultúrversenyre. Műso­rukat jóváhagyás és bírálat céljából bemutatják a dolgozók­nak. A készt ölei szlovák nemzetiségi kultúrcsoport a kes/.tölci kultúrházban szüreti mulatsággal egybekötve tartotta a yarSenyre előkészített műsorának nagysikerű főpróbáját. Nő az egészségügyi intézmények száma a romániai magyar autonóm területen A ..Viata Sindicala” beszá­mol arról, hogy a romániai magyar autonóm területen egyre nő az egészségügyi in­tézmények száma. Marosvá­sárhelyen. a magyar autonóm terület központjában, egy feli" nika, két políkliraika. vala­mint egy vérátömlesztő köz­pont működik, A városban két gyermefkorvosi rendelőt, öt szülőotthont és gyermek­tüdőgondozót létesítettek a közelmúltban- A tartomány­ban 113 kórházat; négy poli- klinikát, öt gyermekorvosi rendelőt, negyvenhét szülő­otthont és 86 diétáskonyhát rendeztek be- Az erdőszen t- gvörgyi kerületben például, ahol a múlt rendszerben egy­általán nem voltak egészség­ügyi központok, jelenleg há­rom falusi kórház, két gyer- mekoryosi rendelő, hét szülő­otthon és tíz diétáskonyha működük. Az ország egyik legnagyobb tárháza Nemrégiben avatták fel a mezőkövesdi tárházat, amely egyike az ötéves terv legjelentősebb mezőgazdasági létesitmé nyeinek. Az új tárház méreteire jellemző, hogy a benn© tárolható gabonát annyi zsákban lehetne elhelyezni, amelyek egymás mellé rakva, 80 kilométer hosszú zsáksort adnának. A tárházban a gabona továbbítása szállítószalagokkal történik. Porelszívó be rendezések gondoskodnak a tárház dolgozóinak egészséges mun­kakörülményeiről. A tárház mellett mosdóhelyiségek, öltözők és egy gyönyörű könyvtár is felépült. As új települő Irta: inna Seghers ANTON BANDUSCH a háború után piszkosan, ton- gijosan, szakadt cipőben, vérző, sebes lábbal érkezett fele­ségével együtt a brandenburgi Hagewald faluba. A sok rettegés és szenvedés teljesen összetörte a lelkét. Ha szól­tak hozzá, keserűen és- mérgesen válaszolt. Minden segítsé­get visszautasított, mindenkitől csak ütést várt. Bizalmat­lan volt mindenhez és mindenkihez. A nagybirtokok felosztásakor Anton Bandusch hét és fél hektár földet kapott. Ellátták a szükséges mezőOazdaxági felszereléssel, sőt mén egy borjas tehenet is kapott. Sebzett lelke azonban nehezen gyógyult. Csak felesége hosszas un­szolására ment ki a földjére és eleinte kedvetlenül dolgo­zott. Aztán megjelentek az új törvények, az újonnan letele­pült parasztoknak nyújtandó hitelekről és felrázták Anton Banduscht is. Kis házat épített. Egy idő múlva már nem is iszonyodott annyira az emberektől. De komorságát, szót­lanságát sehodysem tudta levetkőzni. Hallgatagon dolgozott « földjén. Lelkiismeretesen ele­get tett beszolgáltatást kötelezettségének, sőt túl is teljesí­tette. Az emberek közé azonban sohasem ment. Nem járt gyűlésekre, kocsmába is hiába hívták. Még a saját felesedé­vel sem osztotta mea a gondolatait. Az emberek már-máf azt hitték, hogy teljesen üres a szive, nem lakik benne semmi emberi érzés. HAGEWALD falu idén■ megünnepelte a éke aratást”­Az ünnepen aztán Anton módot talált, hogy elmondja az embereknek, ami a szivén fekszik. Az ünnepi menetben régi. rongyos ruhájában jelent meg. Arca most is komor volt. Ócska talicskát tolt maga előtt, benne mindenféle lim-lom, szakadt saru< rongyos ruha. A talicskára táblát tűzött ez­zel a felirattal: „Ezt adta nekem Hitler és az 5 háborúja1” Utána jött a rozzsal színig rakott szekéren felesége, Szép ruhában, ünnepélyesen felékesítve, vidáman. A szeké­ren ez a felírat állott: „Ezt adta nekem a Szovjetunió és a Német Demokra­tikus Köztársaság.” A „Vlko Cservenkov“ flfőcentrálc már novemberben befejezi évi tervét A bolgár szovjet barátság eredményeként egy évvel ez­előtt üzembeheJyezték Bulgária legnagyobb hőcent ráléját, amely áramot szolgáltat a „Sztálin^ Vegyészeti Kombinát­nak is. A hőcentrálé dolgozói­nak rövid időn belül meg kellett Ismerkedniük a korszerű szov­jet gépek kezelésével. A ne­héz feladatok megoldását a szovjet szakértők, a Bolgár Kommunista Párt és a tömeg­szervezetek segítették elő. A „Vlko Oservenkov" Hőcentrálé dolgozói, mérnökei és techniku­sai sohasem felejtik el azt a nagyarányú segítséget, amelyet a szovjet szakértők » gépeli megismerése tcrén nyújtottak. A harmadik évnegyedben az a veszély fenyegetett, hogy az energiatermeié.t vízhiány intet* (élbe kell Szakítani. A höcen- trálé vezetősége azonnal a páxt­szervczet Segítségét kérte. „Harc a szárazság ellen" jelszó­val mozgósították a hőcentrálé kollektíváját. A dolgozók hősies munkája eredményeként tíz nap alatt 1800 méter új vízvezeté­ket építettek és két szivattyú­állomást létesítettek. Ezzel biz tosjtották a szükséges vízmeny- nyiséget. Az tizem dolgozó) sohasem felejtik el FeoÜoszijev, Zrodnvikov és Sterbina szovjet szakértők segítségét. A „Vlko Cservenkov,r Hő centrálé mostmár több mint egy éve látja cl a „Sztálin“ Vegye, szeti Kombinátot villanyáram mal, A hőcentrálé dolgozói nemrégiben inegígéx'ték Vlko Cservenkovnak a negyedik negyedévi terv túlteljesítését Vállalták, hogy decembçr lő helyett már novemberben befe­jezik évi tervüket.

Next

/
Thumbnails
Contents