Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. október (7. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-21 / 247. szám

A Tito-baiida garázdálkodása éhinségbe taszítja a jugoszláv népet , A jugoszláv gazdasági élet egyre mélyebbre süllyed ab- bau u válságban, amelyet a Tito-bauda népellenes politi­kája, az ország kiszolgá,tatá­iba okozott. Ez év első néháuv hónap­jában a titóista sajtó dicse­kedve hozta nyilvánosságra a mezőgazdasági termények ki­vitelének növeléséről szóló je­lentéseket, amelyeket a jugo­szláv mezőgazdaság fejlődé­sének elvitathatatlan bizo­nyítékaként igyekezett beál­lítani. Mint a ..Za Szocijaiisz- ticsku Jugoszlaviju”, a ju­goszláv forradalmi emigrán­sok Moszkvában megjelenő Japja közölte, csupán ez év első hat hónapjában egyo- beken kívül 463 000 tonna ku­koricát és 69-800 tonna takar­mányt exportált Jugoszlávia a kapitalista országokba. Ar­ról „meggyőzni”, hogy a me­zőgazdasági termények ilyen nagymennyiségű kivitele nem okoz majd hiányt, ezekben a terményekben az ország belső piacain, mert az elmúlt év­be h gazdag volt a termés és bőven van tartalék. Ma ennek a derülátó hang­nak nyoma eines. Az „Ek- nomska Politika” című titóis- ta gazdasági lap szerint az 1950. évinél 73.000 vagonnal, az 1951- évinél pedig 340-000 vagonnal kevesebb volt az ország gabonatermése. — A „Les Echos” című francia burzsoá lap elismeri, hogy Jugoszláviában, éppen az el­sőrendű élelmicikkek ben: bú­zában, _ zsírban, cukorban lesz hiány. Jugoszláviának most engedélyt kell kapnia az Egyesiilt Államoktól; Angliá­tól és Franciaországtól arra hogy a számára nvu.itott száz millió dolláros hitel egy ré­széért gabonát és egyéb élei miszert vásárolhasson. A „Za Szocialiszticsku Ju­goszlaviju” című lap haugsú iyozza ezzel kapcsolatban hogy a jugoszláv parasztság helyzete valóban katasztrófa- lis. A jugoszláv forradalmi emigránsok rádióállomása egyik adásában így számolt bo a macedóniai mezőgazda­ság helyzetéről: „Macedóniában a pai-aszt- esaládok 37 százalékának van csupán vasekéje. 43 százalék ina is faekével szánt, 20 szá­zalék pedig semmiféle mező- gazdasági felszereléssel nem rendelkezik.” A bácsbokodi Vörös Csillag felkészült az 1952—1954. évi állattenyésztési terv végrehajtására A bácsbokodi Vörös Csillag termelőszövetkezet tagjai meg szívlelték, hogy az eddiginél sokkal nagyobb erőt és gon­dot kell fordítani ötéves ter­vünk állattenyésztési _ elő­irányzatainak teljesítésére. Követték a minisztertanács 1950-ben megjelent határoza­tát, „az állattenyésztés és ta­karni ánytermc^és kétéves fej­lesztéséről," 1950-ben a szövetkezet állat- állománya mindössze 42 ló­ból, 48 szarvasmarhából, 18 anyakocából és 48 süldőből ál­dott. Ma az állatállomány meguövekedett száma 72 ló, 139 szarvasmarba, 73 anya­koca és 333 süldő és malac. A lovaknál és szarvasmar­háknál a természetes szapo­rulat eredményezte a növeke­dést. A sertésállomány növe­léséhez pedig a szövetkezetét u beltenyésztésről a kereszte­zésre való átérés seaítette. A szövetkezet a múltban a bergshieri sertések tenyészté­sét tűzte ki cé.ul- A szaporulat átlagosan 8 db volt. A levá­lasztáskor db-ként G kg-os átlagsúllyal. Az elhullásból adódó veszteség pedig meg­haladta az 50 százalékot. A mangalica—cornwa.d és berg- shier keresztezéssel az átlag­szaporulatot 11 darabra emel­ték. Az átlagsúlyban elérték a darabonkénti 10 kg-ot és u veszteséget 5 százalékra csök­kentették. így gazdagodtak és gyara­podtak a minisztertanács ha­tározatának követésével. Az 1952—1954. években tovább fogják növelni az állatte­nyésztés termelékenységét. — Már készen van a célt szol­gáló terv is. Minden továbo- itenyésztésvo alkalmas állatot megtartanak. Minden anya­kocát kétszer fonnak egy esztendőben leelletni. A bor­jak és süldők közül pedig az arra alkalmasak anyaállatok lesznek. így a maguk elejé­ből. minden külső segítség nélkül, a minisztertanács ha­tározatának célkitűzéseit kö­vetik­A szövetkezet gondoskodik a téli takarmányellátásról. 1700 köbméter silótakarmány> — csalamádé, silókukorica, A november 7 tiszteletére in­dított versenyben a gépállomá­sok közül, megyénkben a múlt. lietl eredmények szuiut még mindig a vaskúti kullog az utolsó helyen. Az őszi tervét leggyengébben teljesítő' gép­állomások közé tartozik még a táziári, csátaljai, tompái és a mélykúti. A mélykúti gépállomáson van a megye leggyengébbe:» telje sitö brigádja is: ;» „(iyev-vai- ftrigád. Lemaradt még az őszi icrvteljesitésben a tompái daráit napraforgóiéi — szol­gálja majd a szarvasmarha­állomány téli abrakolását. ISO köbméter silótakarmány pe­dig — silókukorica és takar­mányrépa — a sertésekét. Ez­zel közel 20.000 forint érték­ben 234 mázsa árpát, 94 má­zsa zabot. 161 mázsa kukori­cát és 283 mázsa korpát ta­karítanak meg. Az állatállomány gondozói lelkes igyekezettel veszik ki részüket a munkából, Szücs József és Obert Sebő verseny­A bajai járás községei kö­zül Vaskút versenyre hívta ki Hercegszántót az őszi beta­karítási, száutás-vetési mun­ka időn belüli teljesítésére- Hercegszántó elfogadta a ver­senykihívást és vállalta, hogy a kapások begyűjtését 110 százalékra fogja teljesíteni Vaskúton akárcsak a beta­karítás ideién, táblásán vég­zik a vetést- Az elvégzett munka pontos megállapításá­ra ú.i munkamódszert vezet­tek l»o- A mezőőrök mindern reggel felmérik az ellenőrzé­sük alá tartozó területeket, melyek még megipunkáb'isra várnak- _ Napközben becslés alapján állapítják meg az el­végzett szántást és vetést. A késő délutáni órákban aztán sorba látogatják azoknak a dolgozó parasztoknak házait, akllc aznap a földeken a szán­tás-vetés munkálatait végez­ték- összeírják az általuk bemondott terű.eteket, melye- keu a munkával végeztek. Az így nyert adatokat ösz- szevetik becslési eredménye­ikkel és mindenkor pontosan tisztában vannak a már el­végzett és a 'még hátralévő s megmunkálásra váró terület tel. Vaskúton a Kossuth I. tí­pusú ter melócsoport most alakult át III■ típusú terme­lőszövetkezetté. Az átszerve­zéssel megnövekedett a Kos­suth földterüete és gondos­kodni kellett a szövetkezet vetőmagszükségletéről. — A komtnuujsta példamutatás szép példáját adta fíalazsev ,,Háináu“-brígád, a dusnoki ,,1’etőfi-bvigád“', a Kiskőrösi „ötéves terv“-brigtd és a ke­rekegyház» Kaldeuekker-brigád. A traktorosok közül a »»le­gyei versenyben a legutolsó he­lyen ált Sibaiin Ferenc a ba­jai gépállomásról. Hasonlóan lemaradt Bagó Sándor, a, csá­szártöltési gépállomás traMoris- tája. Nem sokkal jobbak az eredmények FUáfe -lánc sná« Császártöltésen, JJoóó .Józsefnél Tázláron és Polgár dán- inát Sza badsza Hason. ben állanak a malacszaporu- lat növelésére. Ebben a ver­senyben Szűcs József 1 malac­átlaggal az élen halad, A te­henészek is versenyben álla­nak az istállónkként! fojési át­lag emelésére. A 7 Uteres fe­jéri átlagot a báromszori fe­jőssel máris 13 literre növel­ték. Id. Csintalan István még ennél is magasabb eredményt ért el- 15-5 literes át.aggah — Büszke is arra, hogy elnyer­te a járási tanács vándorzász­laját. Pál elvtárs, a község párttit­kára, aki elsőnek ajánlott íe öt mázsa búzavetőmagot- Az ő példáját követték a mező- gazdasági éa begyűjtési adan­dó bizottság tagjai, akik fel­ajánlásaikkal „ovid órák alatt biztosították a Kossuth ter­melőszövetkezet 59 mázsa bú­za ve í őmagszü kségl étét. Vaskút és Hercegszántó vá­rosversenye 'máris magáival ragadta a járás községei kö­zül (Jurát, aki versenyre hív­ta a járás valamennyi közsé­gét a kapások cs az őszi szán­tás-vetési munka mielőbbi teljesítésére. Bátmonyitor pedig Vaskút szövetkezeti községet hívta ki versenyre, megfogadva, hogy Vaskút községet, mely az őszi mun­ka végzésében a járás köz­ségeinek élén halad, a munka jobb megszervezésével utol­éri, sőt el is hagyja. Elítélt szabotáló kulákok A bácsalmási járásbíróság a napokban felelősségre vonta Bényi Márton 49 éves, tataházi kulákot, mert őszi takarmányát nem vet At e el és nem teljesí­tette tojásbeadását. Egy év és 8 hónapi börtönre, továbbá 2500 forint pénzbüntetés és 2500 fo­rint értékű »’agyondkobzásra ítélte. Honig Mihály- bácsalmási ' ku- lák nem vetette el az őszi ro. zsot és az árpát. Sertésbeadá­sának sem tett eleget. Egy év és 6 hónapi börtönre, 1500 fo­rint pénzbüntetésre, 2000 forint értékű vagyonelkobzásra ité*. ték. Peti-ess Alajos katymári ku- lák 1000 négyszögölön nem ve­tett el árpát és két darab lií- zottssrtést augusztusra nem adott be. Két év- és báron» hó­napi börtönre, 3000 forint ér­tékű vugyone'-kobzásra és 3000 forint értékű pénzbüntetésre ítélte. Takarékoskodj a villannyal! Elmaradtak a békeharcban Vaskút és Hercegszántó párosversenye lMcM»$églá l>Ia .Megyénkben mind több és több dolgozó paraszt tesz lelkes/ válla'ást a Nagy- Októberi Szocialista Forradalom évforduló­jára. Sokan vállalták november 7 re, hogy kukorica-, bur-l gonya- és napraforgóbeadási kötelezettségüket teljesítik. Pél-1 dául Kunszálláson a tanács begyűjtési áldandó bizottságának/ elnöke. Szabó Ferenc 7 holdas dolgozó parasz.t versenyre) hívta ki a község minden becsületes dolgozó parasztját hogy- 140 százaléki-a fogja teljesíteni ezévi beadási kötelezettséget., A dolgozók csatlakoztak a versenykihíváshoz. Atpáron a dolgozó parasztok verseny-ben állnak egymás-, sál, hogy minél előbb teljesítsék az állam iránti kötelezettségi»-' két. Burányi Imre öthoidas dolgozó paraszt termény- és to-1 jás-t valamint baromfibeadását már teljesítette. Példáját követi Farkas János 3 holdas dolgozó paraszt, aki szintén 100 szá­zalékban tett eleget beadási kötelezettségének. Ily en dolgozó, parasztok vannak többen, példájukon keresztül akarják meg, mutatni, hogy igazi békeharcosok. Kunszállás dolgozó parasztjai 102.4 százalékra teljesítet­ték a lmkoricabeadási tervet, Kömpöc 111.6 százalékra telje-; sítette burgonyabeadási kötelezettségét. Ezek a dolgozó pa­rasztok megértették, hogy minél e'öbl» teljesítik az állami iránti kötelezettségüket, annál gyorsabban kapják meg a szabad­piaci értékesítés jogát. - ­// Oszímunkák versenyhíradója Példamutatók : ’Az őszi munkákban « me­gyei versenyben továbbra is Kecskemét váron vezet. Ta­nácselnök: Szelepcsényi Imre Második a kecskeméti járás: tan ionéinak: Szabó János. A kiskőrösi járás tartja a har­madik helyet, tanácselnök: Fülöv Gyula. Élenjáró közséjek az őszi munkákban: a kecskeméti já­rásban: Lajosniizse, Tisza- kécske, Lászlói alva. A kiskő­rösi járásban.- Csengőd> Bo­csa, Pirtó, A kiskunfélegy­házi járásban: Kiskunviajsa. Csolyóspálos, Kunszállás■ A kiskunhalasi járásban: Har- kakötöny, Kelebia, Zsana- eresztö- A kunszentmiklósi já­rásban.- Kunadacs. Kunpeszér, Tass. A dunavccAei járásban: Uunacyyháza. Ordas. Após- táti. A bácsalmási járásban: Csikéria, Katymár. A kalo­csai járásban; Hajós, Bátya, Foktő- A bajai járásban; Bácsbokod, Gara, Vaskút, Élenjáró terrneiőcsopirtok‘- a kecskeméti járásban: a lo- iosintzsei Sallai, a. bugaci Bé­ke. a városföldi Dózsa. A kis­kőrösi járásban: az akasztói Arany Kalász. A kiskunfél­egyházi járásban: „ csoly ős- pálosi Lenin cs Béke, vala­mint a vetőfiszá.lási Béke. A kiskunhalasi iárásbon: a gö- böijárási Petőfi és a tompái Szabadság. A kunszentmikló­si járúsban: a szabadszállási Petőfi és a tassi Petőfi. A du­naveesei járásban: a szalk- szentmártoni Békéért, a har- tai Lenin és Béke■ A bácsal­mási járásban; a madarasl Dózsa és Kossuth. A kalocsai járásban; a hajósi Vörös Csil­lag a dusnoki Munkás Pa­raszt Szövetség és az öreg­es,/; tői Béke. A bajai járás­ban: a vaskúti Dózsa, dávodi Uj Élet és a bácsbokodi Új FAet. Kimaradtak : A járások és városok ver­senyében az őszi munkáknál Baiia város továbbra is a ki­lencedik helyen áll, Tanács­elnök: Farkas Julianna. Tize­dik a kalocsai járás, tanács­elnök: Farkas József. Tizen­egyedik a bajai járás. tanács­elnök: Oszterman Béla. Lemaradt községek az őszi munkákban: a. kecskeméti já­rásban: Kunbarace, Ladár.y- bene, Orgovány. A kiskőrösi járásban: Soltvadkert, Csá­szártöltés, Soltszentimre. A: kiskunfélegyházi járásban.: Tiszaujfalu, Gátér, Alpár. A kiskunhalasi járásban: Kém, Borcitu, Jánoshalma, A kun­szentmiklósi járásban: Kun- szeiitmiklós, Szabadszállás, j FülöpszúUás. A dunaveesei] .járásban: Dunapataj, Solt, Dun’atetétlen. A bácsalmásit járásban: Tataháza, Mátétel-i ke, a kalocsai járásban: Fájsz.;! Dusuok, Szakmái’- A bajai1 járásban: Sükösd Felsőszeut- iván. Szeremle. Hátnlkullogó termelőeso- oortok: a kecskeméti járás­ban: a bugaci József Attila, a nyárlőrtnei Haladás és a ja- kabszállási Vörös Csillag. A; kiskőrösi járásban: a kaskau- tyűi Vörös Október, a cserl-i gödi Lenin és a kiskőrösi Jó-i zsef Attila. A kiskunfélegy­házi járásban: a kiskunfélegy­házi Dózsa és Lenin, valamint a petőfiszállási Kossuth- A kiskunhalasi járásban: a liar-í kakötönyi Petőfi, a kéleshai-j mi Bástya és a kelebiai Vö* rös Csillag. A kunszentmikló'j 6Í járásban: a fülöpszállási Dózsa- A dunaveesei járás­ban: a solti Petőfi, az apó«’ tagi Dózsa és a dunaveesei Alkotmány. A bácsalmási já­rásban: a katymári Béke. A kalocsai járásban: a szatmári Kossuth, a foktői Béke és » miskei Táncsics. A bajai já­rásban: a szeremJei Kossuth a bajai Micsurin és a sükösdi Vörös Zászló, A hunszállási mezőgazdasági állandó bizottság munkája Kunszálláson a mezőgazda; sági állandó bizottság az őszi munkák kezdetén megbeszé­lést tartott. Elhatározták, hogy három körzetre osztják a község határát. A dű ük­ben egy-egy felelőst állítanak, akik irányítják a munkát. Azt is elhatározták, hogy sorba látogatják a dolgozó parasztokat. Természetes, ad­dig nem indultak el. míg ma­guk nem végeztek az őszi munkával. Amikor befejez­ték a búza és a rozs vetését, sorba mentek a tanyákhoz, hogy serkentsék a dolgozó uaraszttársaikat. A dolgozó parasztok lát­ták. hogy az állandó bizott­ság tagjai nemcsak beszélitek a vetésről, hanem cselekednek is, Széleskörű verseny bonta­kozott ki a község határában- A körzetek, a dűlők és az egyes dolgozó parasztok egy­mással versenyeztek. Ennek eredményeként az ősziárpa vetését, határidőre befejezték- De nem «ok választja el a 100 százaléktól a rozs és a búzavetést sem­Az állandó bizottság tagjai most számbaveszik. hogy ki nem végezte még ©I a veté=t. Sorba járják azokat a dolgo­zó parasztokat, akik nem ve tették be az előirányzott te­rületet- Ebbe a munkába be­vonják azokat a dolgozó pa­rasztokat. is. akik a vetésben élenjártak. Például Nagy József 12 holdas, Juhász Pál 5, Gá!csi D. Istváu 3, Végű Mihály. 6 holdas es még jó- néháuy ' dolgozó parasztot,

Next

/
Thumbnails
Contents