Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. október (7. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-21 / 247. szám

A. J. Visinszkij elvi sirs beszéde

az közgyűlésének általános vitájában

Az ENSZ-közgyűlés október 18-i delelő*-ti ülésén, az általános vita során beszédet mondott A- J. Visinszkij, a {Szovjetunió külügyminisztere.

VisinSzki.1 elvtárs beszéde elején rámutatott, hogy az északatlanti tömb tevékenysége a VI. ülésszak óta eltelt év alatt is döntő szerepet játszott és játszik a nemzetközi feszültség fokozásában. A jelenlegi nemzetközi helyzetet súlyosbítja az a körülmény is, hogy a gazdaságilag elmaradott országokban egyre nagyobb a nyomor és az éhínség. Hozzájárulnak továbbá a feszültség fokozásához azok a hadműveletek, amelyeket a gyarmatosító hatalmak folytatnak Korea, Vietnam és Ma- lájföld népei ellen.

Beszéde további részében Visinszkij elvtárs hangsúlyozta. hogy bár az Egyesült /államok koreai hódító tervei csődöt mondottak, az amerikai uralkodó körök nem mondanak le a hódító terveik megvalósítására irányuk további kísérletekről.

— Acheson úr kijelentette a közgyűlés ©lőtt — folytatta Visinszkij elvtárs —« hogy az Egyesült Államok addig küzd Koreában, amíg meg nem kötik a fegyverszünetet f,igazságos feltételekkel”. De Acheson úr. miért nem mutatott On rá. hogy melyek ezek az igazságos feltételek? Vájjon Ön még időt szakít arra, hogy ezt közölje a közgyűléssel? Azok a feltételek, amelyeket a koreai amerikai parancsnokság az Egyesült Államok kormányának jóváhagyásával eddig előterjesztett, egyáltalán nem neveztető igazságosnak. Ezeket a feltételeket nem lehet másként nevezni, mint az igazságosság elemi fogalma szembetűnő megsértésének, nyilvánvalóan jogtalannak, a nemzetközi jog és a nemzetközi erkölcs minden általánosan elismert szabályával ellentmondónak. Ezt kell mondani a hadifoglyok úgyneve zeit », rostálására” vonatkozó amerikai követelésről, arról, hogy azokat, akiket az amerikai parancsnokság haza tikár engedni, szétválasztják azoktól, akiket fogságban akar tartani, nem riadva visz- pza semilyen kényszerítő eszköztől. még a »őrtüzektől sem, amint ezt Kocsedó-szigetén és más amerikai hadifogolytáborban történt, ahol kínai és koreai hadifoglyokat tartanak fogva,

Visinszkij elvtárs hangsúlyozta ezután, hogy az amerikai kormány nem törekszik a koreai háború befejezésére, és továbbra is e háború árán akar szabadulni gazdasági nehézségeitől: idézte az amerikai vezető körük kijelentéseit, melyek világosan elárulják, liogv e körök tovább akarják folytatni a szégyenletes koreai háborút.

— Ezen az ülésszakon^ — folytatta Visinszkij elvtárs r— ismét az a feladat áll a közgyűlés előtt, hogy megoldja a koreai kérdést. A békeszerető népek, amelyek létrehozták a világ békéjéért folyó harc hatalmas arcvonalát, egyre állhatatosaidban és elszántabban követelik, _ hogy vessenek véget a koreai_ háborúnak, követelik az imperialista agresszorok ^ megfékezését é3 egyre inkább szem- beszállnak az agresszív amerikai politikával.

— A lengyel küldöttség által benyújtott javaslatok ebben a kérdésben teljesen megfelelnek a közgyűlés előtt áltó célnak• — Mi melegen támogatjuk lengyel kollégáinknak azt a javaslatát, hogy fel kell hívni fe^özgyűlést,. iavagoüa. , a

hadviselő feleknek, haladéktalanul szüntessék meg a szárazföldi, a tengeri és a légi hrdműveleteket.

Beszéde további részében Visinszkij ^ elvtárs megcáfolhatatlan tényekkel bizonyította, hogy az amerikai csapatok Koreában baktériumot alkalmaznak és .eszögezte:

— A baktériumfegyver koreai alkalmazásával as arne' rikai imperialisták nemcsak a békés emberek tömeges megsemmisítésének bűnös célját, hanem azt a célt is követik, hogy a gyakorlatiban ellenőrizzék e fegyver hatását, gyakorlatozzanak e fegyverrel.

— A szovjet küldöttség teljes mértékben osztozik abban a felháborodásban, amelyet a világ becsületes embereiből váltott ki az a tény, hogy az amerikai fegyveres erők baktériumfegyvert alkalmaznak a koreai és a kínai nép ellen.

Visinszkij elvtárs ezután rámutatott, hogy az Egyesült Államok egész költségvetésének 74 százalékát teszik ki a katonai ’jellegű kiadások. — Ugyanakkor az atomfegyver gyártásával kapcsolatos ki- adásoV az 1952—53-as évben elérték az 1-7 milliárd dollárt s ezt az összeget __ aí elkövetkező években tovább akarják emelni.

— Ezek az adatok elegendők ahhoz — fo.ytatta —, hogy meggyőződjünk arról, miszerint az Amerikai Egyesült Államok uralkodó körei nemcsak az atomfegyver betiltását, de még az atomfegyver gyártásának csökkentését sem tervezik és, hogy az Amerikai Egyesült Államok hivatalos képviselőinek mindennemű olyan nyilatkozata, hogy készek az atomfegyver eitiltására, tetőtől-talpig hazug és kizárólag csak a hiszékeny és egy ügy ü emberek megtévesztését szolgálja.

Visinszkij elvtárs rámutatott, hogy az Egyesü t Államok gazdaságának müitari- zálása óriási mértékben folyik. Ezt még Eisenhower tábornok is kénytelen volt beismerni. többek között egyik beszédében, amelyben a következő kijelentést tette: „A mi gazdaságunk hadigazdaság. Közoktatásunk^ katonai közoktatás.”

Az ipar militarizálásának ugyanez a folyamata tapasztalható Angliában is.

Franciaország jelenleg jelentősen többet költ háborús készülődésre, mint amennyit a háború előtt, 1939-ben költött erre a célraAz Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és más tőkés országok gazdaságának müitarizálását a mai mono polkapitalizmus sajátosságai magyarázzák. A mai mono- polkapitalizmus fő mozgató ereje a maximális profit.

Köztudomású, hogy a háborús láz az Egyesült Államokban óriási profitot bajt az amerikai milliárdosoknak. Jövedelmeik 1951-ben csaknem 43 mibiárd dollárra emelkedj tek. Ez az összeg 1938- évi jövedelmeiknek csaknem ti* zenháromszorosát teszi ki- — Ugyanez a helyzet Angliában és Franciaországban is,

E tények fényében tökéletesen érthetővé válik, hogy Taman, az Egyesült Államok elnöke, egyre újabb ée ríjabb előirányzatokat követel a katonai Programm megvalósítására.

Ebből kitűnik, hogy a jelenlegi amerikai kormány külpolitikája teljes egészében az Egyesült Államok ipari és finánctőkéseinek érdekeitől függ. Az amerikai ipari és finánctőkések új háborúra áhítoznak, hogy milliókat nyerhessenek ezen a véres üzletem

Az Egyesült 4l,amók, Anglia, Franciaország és az északatlanti __ tömbhöz tax-tozó országok egész gazdaságának railitarizálása, elkerülhetetlenül az adók sziiute.en emelkedésére, milliók életszínvonalának süllyedésére vezet.

Az Egyesült Államokban az 1952 53. évi költségvetés az

1937—1938. évihez viszonyítva több, mint megtizenkétszerezi a lakosságra kivetett adók összegét. Jelentős adóemelések történtek Angliában. Franciaországban, ülaszox-- szágban és az északatkiuti tömb más tagállamaiban is- Ezekben az országokban fokozódó munkanélküliség észlelhetőA nyugateurópai országok gazdasági és pénzügyi helyzete is egyre rosszabbodikVisinszkij elvtárs ezután rámutatott arra, hogy az Egyesült Államok vezető körei folytatta külpolitikának agresszív irányvonala vissza- tükröződött, az Egyesiilt Ál lantok, Anglia Franciaország és az atlanti tömbhöz tartó zó egye» más országok képviselőinek ENSZ-beli tevékenységében is,

Ha megnézzük a közgyűlés 3- ülésszakán alakított, leszerelési bizottság munkáját, semmi kétségünk nem lehet afelől, hogy a bizottság tagjainak többsége, az Egyesült Államokkal az élen,, azon fáradozott, hogy gyakorlatilag lehetetlenné tegye a fegyverzet bármiféle csökkentését, ne engedje meg az atomfegyver alkalmazásának eltiltását.

A bizottság nem volt hajlandó megvizsgálni a szovjet küldöttségnek arra irányuló javaslatát sem, hogy azokat az államokat, amelyek nem csatlakoztak a baktériumfegyver alkalmazását eltiltó genfi jegyzőkönyvhöz, vagy nem ratifikálják azt, hívják fel a jegyzőkönyvhöz való csatlakozásra, vagy annak ratifikálására.

Acheson úr a leszerelési bizottság munkájáról szólva, az alábbi kijelentést tette: „Nem folyamodunk agresszióhoz, atombomba, vagy másfajta t bombák alkalmazásával. Nem fogunk elkövetni agressziót, vegyi- vagy baktériumfegyver alkalmazásával.”

Ha az Egyesült Államok valóban kész lemondani az atombomba vág- másfajta bombafajták alkalmazásáról, akkor miért utasítja el évről- évre a Szovjetuniónak az atomfegyver alkalmazásának azonnali eltiltására irányuló javaslatait?

A tettek itt nem egyeznek meg a szavakkal. Önöknek módjukban áll megítélni, mi « jelentősége és az értéke e tetteknek, amelyek 0a teljes militarizálásban csúcsosodnak ki, Az Egyesült Államok részben saját országában hajtja végre ezt a militarizá- lást, részben más országokat kényszerít ugyanerre.

Visinszkij elvtárs hangsúlyozta, hogy az öt hatalom közti békeegyezinénvnek biztosítania kell c hatalmak valóban békeszerető politikáját, ellentétben az északatlanti egyezménnyel, amelyet mélyreható -belső ellentétek marcangolnak, s omelv az államok szuverenitását tagadó, hibás eszmén alapul és éppen ezért alapjában helytelen.

A Szovjetunió küldöttsége mindeuképen támogatni fogja a lengvel küldöttségnek a békeegyezmény megkötésére, a nagyhatalmak fegyverzetének egyharmaddal való csökkentésére, az új világháború elhárítására és a lF-ke megszilárdítására vonalkozó_ javaslatait. A Szovjetunió tettekkel bizonyította be béke- <£Z£iet$téU azi a,- ikáazslgétt

NEMZETKÖZI SZEMLE

Axsiai és a Csendes-óceán térségének népei a békéért

Október 12-én végétért Pekingiben Ázsia és a Csendesóceán térsége népeinek többnapig tartó békeértekezlete. A. csaknem négyszáz küldött különböző országokból gyűlt össze — a többi közölt a meg- újhodott Kínából, az Egyesült Államokból. Indiából, a kommunizmust diadalmasau építő Szovjetunióból, Ausztráliából, a fasizmus és a mili- tarizmus feltámasztása elled küzdő Japánból és más országokból. — Bár különböző világnézetet vallanak, különböző a vallási felfogásuk, valamennyien egyetértettek a legégetőbb és a világ népeit legjobban érdeklő kérdésben: a béke megvédésében az új háború gyu.itogatói ellen.

Ázsia' és a C%endes-óeeún térségének népeit az agresz* szív amerikai imperializmus bűnös tervei és aljas cselekedetei közül különösen két kérdés érinti egészen közvetlenül: a koreai háború és a japán miljtarizmus feltámasztása: Érthető tehát, ha a küldöttek nagyrésze, főként ezekkel a kérdésekkel foglalkozott.

Az ázsiai és esendesóceúui békeértekezlet munkája végeztével megválasztotta az ázsiai és cscudesóceáni térség népeinek összekötő békebi- EOttságát, amelynek feladata összehangolni az ott é.ő béke- harcosok tevékenységét. Az ázsiai és csepdesóceáni összekötő békebizottság megalakulása hatalmas eseménye annak a nagy nemzetközi demokratikus mozgalomnak, mely napjainkban feltartóztathatatlanul tör előre, ű.i és új győzelmekkel gazdagodik- A világ békeszerető százmilliói a népek bécsi békekongresszusának előestélyén büszkeséggel üdvözli az összekötő békebizottságot ezerhatszázmillió ember törhetetlen békeakara- táuak képviselőjét.

Pinny és ax amerikai „emlékirat«

Ismeretes, az amerikui-fran. cia diplomáciai „konfliktus”, amelynek híre az elmúlt napokban bejárta a világsajtót és különösen a nyugati sajtót, Az Egyesült Államok kormánya nem éppen gyengéd hangú jegyzékben figyelmeztette Pinayt és minisztertársait, hogy nincsenek megelégedve háborús erőfeszítéseik- kel. Az amerikai diplomáciai okmány annyira önérzetén billentette az egyébként nem túlságosan önérzeteskedő Pinayt és kollégáit, hogy kénytelen volt azt visszautasítani.

Érthető, hogy az ilyen esemény a francia burzsoá sajtóban sem maradt visszhang nélkül. Mintha zsilipeket nyitottak volna meg. úgy áradt a lapok hasábjairól a felgyülemlett amerikaeljenes elkeseredés, visszatükrözve a francia burzsoázia hangulatát amiatt, hogv az amerikaiak franciaországi önkénye érzékenyen érinti érdekeiket. Jellemzőül elég megemlíteni a burzsoá „Combat” cikkét, amely nyíltan megírja^ — „Azoknak, akiknek látásáthallását még nem vette el egészen az atlanti propaganda, látniok és hallaniok kell, hogyan nő egész Franciaországban az amerikaellenes hangulat hulláma- Az idegen helyőrségek zavaró jelenléte az ország különböző részeiben, a függetlenség elvesztésének az érzését kelti mindenfelé, — Minden oda vezet, hogy a

francia hazafiak egyre jobban felismerik az atlanti szerződés igazi jellegét.”

A francia-amerikaj „viszály” azóta újabb fordulatot vett és a francia kormáuy újra behúzta, a nyakát, Pinay kormánya kiderítette, hogy nz amerikai okmányok nem is olyan súlyosak, mivel csupán : „sajnálatos félreértésről” volt szó. A nyugtalanító kifejezéseket nem a jegyzék tartalmazta, hanem a hozzácsatolt emlékirat, az pedig „tévédé®- bői” került a francia kormány kezébe- Eredetileg Dunnák, a párizsi amerikai nagykövetnek szánták „tájékoztatásul”. Lehet, tehát dróton rángatni a francia kormányt, lehet szidalmazni is, de csak a hátamögött. Jellegzetes atlanti önérzet.

Sőt. Pinay tovább is megy- A bizonyos amerikai jegyzék és emlékirat- következtében 44 milliard frankkal csök- kentik a fegyverkezésre szánt tengerentúlról jövő „segélyt”. Vájjon, ez arra készteti a francia miniszterelnököt, hogy- csökkentse a hadikiadásokat? Nenj, Pinay sokkal nyilvánvalóbb megoldást valait, ami méltóbb hozzá, A katonai költségvetésből hiányzó 44 müliárd frankot elveszi a polgári költségvetés előirányzataiból, magyarul: újabb merényletet, követ el a francia nép érdekei, a dolgozók életszínvonala ellen.

Franciaországban Mozik a haladó szervezetek és

a lakozó mozgalom személvek üldözése mialt

Az Humanité közölte azoknak a további szervezeteknek és vállalatoknak listáját, melyek tiltakoznak Alain Le Le- apnak, a CGT főtitkárának és a Francia Köztársasági Ifjúsági Szövetség vezetőinek jogtalan letartóztatása miatt.

Az Humanité kiemeli, hogy a kormány megtorló^ intézkedésinek megszüntetéséért vívott harcban a kommunistákon kívül egyre tevékenyebben részt vesznek az MRP tagjai, a szocialisták és a partonkívüliek is,

A Liberation közlése szédült Mornet. a legfelső bíróság főügyésze nyilatkozatában felhív minden demokratát: tömörüljön a Kommunista Párt köré a reakció elleni sikeres harc érdekében.

hogy békés úton rendezze a nemzetközi kapcsolatok még rendezetlen, fontos kérdéseit. De senki so éljen vissza, a szovjet nép békeszere tétével! Senki ee hagyja figyelmen kívül a történelem tanulságait — Oroszország, a szovjet állam történelmének tanulságait — azét az országét, mely nem egy ízben került ki győzte3 en az agresszorok által rá- kényszerített háború megpróbáltatásaiból- A Szovjetunió küldöttsége felhívással fordul a közgyűléshez, támogassa a lengye’ küldöttgég JiékeszerÉtőJlayafe

tatait, amelyek megfelelnek valamennyi békeszerető nép alapvető érdekeinek-_ A közgyűlésnek teljesítenie kell kötelességét,j el kell fogadnia ezeket a javaslatokat, amelyek méltók egy olyan nemzetközi szervezethez, . amelynek feladata őrizni a békét, valamint a nemzetközi biztonságot és kiküszöbölni egy új világháború fenyegető veszélyét, elhárítani a népekről azokat a nagy szerencsétlenségeket és szenvedéseket, amelyek akkor éruék őket, ha ismét egy ilyen Jmborá örvényébe; sodródnának.