Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. október (7. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-03 / 232. szám
BÁCSKISKUNMEGYE! A HAZA .JAVAKA,. A MAGAD HA SZNA KA JEGYEZZ BÉKEKÖLCSÖNT A* MDP B1CSKISKOIIEGYEI PARTBIZOTTSAGASÍAK LAPJA VII. ÉVFOLYAM, 21«. SZÁM Arc 50 ff ti őr Jí»f>2. OKTÓBER 3, FENTEK A termelési értekezletek elé födött. A kádas brigádok napi Megyénk ipari üzemeinek doigozói az elkövetkező napokban termelési értekezlete' ken vitatják .meg, hogy a harmadik negyedévi terv teljesítéséért fo»vó harcban milyen új, kimagasló eredményeket értek el és mit tesznek az évi terv sikeres valóra váltásáért. Miáidig, de — most különösen nagy jelentősége van a jól előkészített tenne- lesi értekezletnek, mert itt dől el. hogy éves tervünket hogyan teljesítjük. Szakszervezeteinknek az eddiginél jobban kell ezt a termelési értekezletet előkészíteni, megszervezni és a, dolgozókat mozgósítani. Az értekezleten kell számot adni arról, hogy üzemi dolgozóink hogyan teljesítették Rákosi elvtársnak lett igére- iiikét- Azok a dolgozók, akik felajánlásukat maradéktalanul teljesítették, sőt túlteljesítették — így a Kecskeméti Cipőgyár, Kecskeméti Gyufagyár, Bácskiskunmegyei Nyomda Vállalat dolgozói a jól végzett munka boldog örömével készülhetnek a termelési értekezletre, mert arról számolhatnak be, hogy nemcsak a termelésre tett kötelezettségeiket teljesítették, hanem a békekölcsön jegyzésűéi is példásan megállták helyüket. Az e havi termelési érte- kezlet beszámolójának ismertetni kell a versenymozgalom eredményeit, hiányosságait a a negyedik negyedév íelada tait. A versenymozgalom ki- szélesítésével, a dolgozók alkotómunkájának segítésével, a politikai munka megjaví tásával kell mozgósítani a dolgozókat az Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójának megünneplésé- re és arra, hogy már most mindennap, minden órában teljesítsék üzemi dolgozóink a tervet. Ennek érdekében termelési értekezleteink tűzzék ki egyik legfontosabb feladatnak a negyedik negyedévi terv első havi teljesítését, s ezzel kapcsolatos mozgalmaknak a dolgozók közötti ismertetését. Magyarázzák meg, hogy az üzemekben ezeket a mozgalmakat hogyan lehet úBy felhasználni, hogy azok segítsék az évi terv teljesítését, az Októberi Szocialista Forradalom ünnepére tett versen y vállalások teljesítését.. A Rőder-mozgalom. Pa termelj ma többet, mint tegnap”- mozgaiom terén az előző félévhez viszonyítva már nagyobb eredményeink vannak. A Kecskeméti Gépgyárban az ellenség leleplezése után a Loy mozgalom hatalmasat 8 kád helyett 9 kádat iormaz- nak be- De ezek a mozgalmak inég üzemeinkbe., nem terjedtek el oly mértékben, hogy felszínre hozták volna azokat a rejtett tartalékokat, amelyek képessé tennék dolgozóinkat még nagyobb eredmények elérésére. Vasas üzemeinkben a gyors- vágási mozgalom még szélesebb körű elterjesztése egyik feltétele a termelés emelésénekTermelési értekezletek feladata- beszámolni azokról a javaslatokról, melyet a dolgozók a termelés sikeres végzése érdekében tettek. Beszélni kell arról, amit Horváth elvtárs a Központi vezetőség ülésén többek között így határozott meg: — ..Agitációuk céljává a fel- aján 1 ások válogatásnélküli gyűjtése helyett annak teljesítését kell tenni.” Elmondhatjuk. hogy üzemeinkben ez a felvilágosító munka még nem kielégítő- Ezért történhetett meg az, hogy az elmúlt termelési értekezleten az ellenséges tevékenységről nem igen beszéltek dolgozóink. A Központi Vezetőség június 27-i ülésén Horváth Márton elvtárs felhívta a figyelmet, hogy általános jelenség, a szociá] demokratizmus veszélyességének a lebecsülése. A termelés, a munkaverseny hiányosságait, a lazaságokat, az újtól való idegenkedés, — amit a Kecskeméti Gépgyár példája mutat — nem mint szociáldemokrata ideológiai megnyilvánulást tekintették, hanem mindenben technikai kérdést láttak-. A termelési értekezleten részvevőknek nem szabad elfelejtkezni arról, hogy az üzemekben még igen hathatós mértékben fennáll az ellenséges tevékenység, a maradiság. De nem kisebb jelentőségű feladat lesz a termelési értekezleten a versenynyilvánosság kérdésének a megjavítása. A Kecskeméti Alföldi Konzervgyár, a Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalat megindult a fejlődés útján, de egyes üzemekben még igen sok a tennivaló, hogy a dolgozók pontosan tudják, mi a napi tervük, hogyan teljesítsék. Művezetőink, műszaki vezetőink többé-kevésbbé a harmadik negyedévi terv csatájában megállták helyüket és segítették a dolgozókat versenyvállalásaik teljesítésében- Egyes üzemekben, így a Bányászati Berendezések Gyárában, a Kiskunfélegyházi Gépgyárban, a Kecskeméti fej- Gépgyárban elkényelmesbedA é p ü il k a If a Inra tekint Minden becsületes dolgosé paraszt tettekkel feleljen a haza híró szavára A mostani napok a falun a helytállás, a véld"mutatás, a haza iránti Irüséo bizonyítékait szolgáltatják- A békekölcsön jegyzésben a munkásosztály példamutatása mind,jobban mayával ragadja a falu dolgozó népét i» Egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok, termelőszövetkezeti tagok, traktorvezetők és állami gazdaságok dolgozói felelnek kormányunk felhívására és jegyzik a békekölcsönt. Népünk most a falura tekint• Várja, hogy a legjobbak példamutatása nyomán minden becsületes dolgozó paraszt lettekkel feleljen a haza lxivó szavára. Jegyezzen hát kölcsönt a falu minden békeszerető dolgozója! Jánoshalma is a visszafizetéseken és a uvereméuyekeu felül már eddig is többszörösét kapta vissza a jegyzett kölesöuökuek. A bekötőút 750 ezer forintba, a szülőotthon 250 ezer. a bölcsödé 55 ezer, a kutak, járnia, a parkosítás, a hidrofor közel 300 ezer íö- rintba, került. A tegnapi napig Jánoshalma dolgozói közel 200 ezer forintot jegyeztek le- A jegyzésűén példát mutat Csizmadia Péter nyolcholdas paraszt és Novák Sándor tszcs-tag. Csizmadia 400, Novák pedig 800 forintot jegyzett. Papp János 4 holdas 500-at, DáPi Pongrácz 4 holdas pedig 600 forintot jegyzett. A kizsákmányolás koromsötét éjtszaká.ia után derűs, verőfényes, ragyogó reggel köszöntött Katyinárra is- Itt is azelőtt ,>hallgass” volt a paraszt neve. Ma sokan, mint tanácstag irányítják a község és saját ügyüket. Itt a terv 7 és fél kilométer bekötőutat adott, bölcsödét, napköziotthont és délszláv iskolát. A délszláv anyanyelvű gyermekek anyanyelvükön tanulhatnak. -A dolgozók azelőtt a kunkok cselédjei voltak. Példamutatóan jegyzett Petrcs Zakariás 7 holdas juttatott paraszt, akit azelőtt Uiesi Márton bundista kulák lábakapeá.ianak nézett. A kutaknál dolgozott látástól-va- kulásig, úgy hogy a sok munkától elnvomorodtak a kezei. Petres Zakariás 600 forintot jegyzett. Kát y már on a Rákosi utcában minden ház lejegyzett. Zélity Sándor 70 éves 100 forintot jegyzett A lánya is 100 forintot jegy- zett. Váczity József útközben jegyzett 200 forintot. A 72 éves Matos József 100 forintot, Petres Ádámné és veje, Pogány István sziutén 100— 100 forintot jegyeztek. Vuity István és Alttaa Mihály sem maradtak ki a. jegyzésből- Ők is 100—100 forintot tettek, hogy ezzel is egy-cgy téglát rakjanak a béke bástyájára, hogy ezzel is erősítsék országunk. megyénk déli határait, hogy Titóéknak keresztülhúzzák a számításait. Tudják, hogy a. szomszédságban terror alatt sínylődik a jugo- szláv nép. Tudják, hogy a jugoszláv nép hóhérai bűnös egyezményeket kötöttek az amerikai imperialistákkal és fokozzák a dolgozók kizsákmányolását, Az Humanité» közölte a német kérdés békés megoldása érdekében összehívandó nemzetközi értekezlet francia előkészítő bizottságának felhívását, mely felszólítja Francia- ország társadalmát, hogy „haMadaras lakói is jól ismerik a jugoszláv baudiiák gaztetteit, Nem egy aljas provokációnak voltak szemtauúi- Ed* dig már 152 ezer forintot adtak államunknak, hoau ca)J' re erősíthessük határaink védelmet. Voltak példamutató dolgozó parasztok is, mint Döméül/ István 11 holdas, aki 500, és Borjnár István 10 liol-* dag gazda, aki 700 forintot jegyzett. Eleget tett hazája iránti kötelezettségének a község közel S0 tanácstagja is. ^ Falcainkban csak úgy tud* juh győzelemre vinni « béke* kölc<sönjcgyzést. ka a kom- nuoisták lielvtáUássaii mutatnak pédát. Ne legyen a faluban egyetlen olyan ház, n» egyetlen olyan tanya sem, ahol iie tudná minden dolgozó^ paraszt: személy szerint ia mit köszönhet a mi na&ysze"^ ni ötéves tervünknek. A jót jegyző dolgozó parasztok véd* jék azzal is a falu becsületét} hogy beállnak a népnevelők? sorába. Győzzék meg a töbs bieket, cáfolják meg a kulak- ság és a klerikális reakció rágalmait. tározottan szállton síkra a bonni é* a párizsi egyezmények ratifikálása ellen, mert ezeknek az egyezményeknek ratifikálása komoly lépést jelenteue a háború felé.” Közeli tiatárszélüiikön népünk leggyHItÉi ellensége áll A garai állami gazdaságban, mint traktoros dolgozom. Nap mint nap saját szemeimmel győződöm meg- növekvő ered. ményeinkről, életszínvonalunk emelkedéséről. Tudom, hogy gondtalanná vált életünk még szebbé, még örömtelibbé íog válni azokon a forintokon keresztül, melyeket a III. Békiköt- csön jegyzésével államunknak kölcsön adtunk. Itt, a közeli határszélen egyik leggyíHöitebb ellenségünk acsarkodók reánk. Csak a mi eltökélt békeakaratunk és felkészültségünk, a béke megvédésére, riasztja vissza attól, hogy az amerikai ímperiaüs. ták parancsát ne kövesse. Azért jegyeztem másfélhavi keresetemet; 1500 forintot, hogy békénk további erősítésével sikeresen válóra válthassuk ötéves tervünket, szocializmusunk építését. K. Tóth Pál traktoros, Gara, állami gazdaság. a német kérdés békés megoldása érdekében összehívandó nemzetközi értekezlet francia előkészítő bizottságának felhívása tek.’ elbizakodtak a műszakiak, elfelejtkeztek arról, hogy a dolgozók egyre növekvő versenylendülete óráról-órára új műszaki előfeltételek biztosítását követeli meg. Most az utolsó versenyszakaszban az évi terv teljesítéséért folyó harcban az eddiginél nagyobb feladatok várnak a műszaki vezetőkre, művezetőkre. Nekik mint az üzem gazdáinak azon kell lenniük, hogy segítsék a dolgozókat abban, hogy jó vállalást tegyenek- Az ő feladatuk a gyengébb dolgozók szakmai segítése, a műszaki előfeltételek biztosítása, a mozgalmak elterjesztéseÜzemeink dolgozói azzal segítsék elő a termelési értekezlet sikerét, hogy bátran bírálják a vallalat- és üzemvezetést. Kérjék számon az elmúlt termelési értekezlet javaslatainak, határozatainak megvalósítását-, követeljék meg. hogy munkájukhoz a siker érdekében minden előfeltételt biztosítanak- A termelési értekezletek., csak akkor töltik b© igaza,* hivatásukat, ha az üzemeld vezetői jól felkészülnek a »a-* náeskozásra, ha a dolgozói« előtt feltárják flz üzem, műi hely termelési helyzetét éa segítséget kérnek a feladatok végrehajtásához. Az e havi. termelési értekezleteknek kü-j löuösen az ad nagy jelentő-; séSet, hogy sikere* beindulás suk biztosíts? az évi terv tel* jesitését» -
