Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. október (7. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-19 / 246. szám

A,

A Népújság bírálata segítette a uagybaracskai Petőfit a munkafegyelem megszilárdításában

A nagybaracskai Petőíi termelőszövetkezet tagjai még a tavasszal egész évi munka- vei'Senyre hívták nemcsak a bajai járás, de a megye valamennyi termelőszövetkezetét. Megfogadták, hogy a jnunka élenjárói lesznek- Az őszi feladatok végrehajtása során vállalták, hogy „a korai es :ió- minőségű vetés érdekében •meggyorsítjuk a betakarítást. A mélyszántást, a vetőszán- tást és a vetést határidőn belül teljesítjük.”

Nagy szégyen az adott ezó megszegése. Még súlyosabb mulasztás olyan ígéretet megszegni, melyet az egész megye előtt, tettek. A Petőfi a maga által indított verseny sereghajtója lett.

A szövekezet tagjai között meglazult a munkafegyelem. És Sümegi Péter és Kovács Péter még a kulákok zavart- keltő híreszteléseinek lettek a hangadói is. Annak a hangnak pedig, minek az agrotechnika. minek a gépi munka, íl régi bevált módszereket kell alkalmazni, azzal többre megyünk, Aladics Péter és Vörös János lettek képviselői- Farkas István és Szabó József, id- Dudás Imre és Ja- cjica Lajos js azt hangoztatták: — nem érdemes dolgozni munkaegységre, nápszám- in<’l többre jutunk.

A Népújság hasábjain meg; jelent bírálat, melv a Petőfi termelőszövetkezet tagjai között megmutatkozó fegyélem- 1 a múlásra mutatott rá, a taghág soraiban visszhangra talált. A cikket csooortgyűlé- öen tárgyalták meg. 'Tóth István felszólalásában arra mutatott rá, — a megtépázott becsületet vissza kell sze* rezni. A szövetkezetnek be kell bizonyítania, hogy a ma- gasabbrendíj, kultúra.tabb, új paraszti élet úttörője. Kuba. tov Teréz pedig megtoldot; ta azzal: ki van velünk és ki iellenünk- Aki ellenünk, vau, azzal csak egy számadásunk lehet, a kizárás, Horváth Sándorné is azt erősítette; még az ellenség hangját is ki kelt seprűzni a szövetkezetből. Mi biztosította a szövet- . kezet gyarapodását és rajta keresztül a tagság felemelkedését? A szovjet agrotechnikai módszerek alkalmazása, a gépesítés, Meg kell ezt becsülni és nem lebecsülni. Aki ezt teszi, mindnyájunk ellensége.

Így történt aztán, hogy a szövetkezet 12 tagját kizárták. A tagság többsége megmutatta ere.iét. Kizárták Sümegi Pétert, Kovács Péter és társait. A kulákok hangadói. a bomlasztok eltávolítása egyszeriben megváltoztatta a szövetkezet tagjainak a ■ munkafegyelmét. Másnap és azóta is 30—00 taa állandóan ott van a munkában. A munka lendületével hozzákezdtek, hogy lemaradásukat bebo? záji. 10Ü holdon a rozsot mar elvetették. Az ősziárpát ke- resztsorosan vetették el. Megkezdték a 200 ho das táblán » bázavetést. 40 százalékát itt is keresztsorosan vetik,

Készülnek a silóárkok a 6zar vasmar haállománv téli

'takarmány biztosítására- 1500 köbméter silótakarmányt tárolnak. Ezenfelül a sertésáj- loinány teleltetésém külön 200 köbméter silótakarmányról gondoskodnak.

A magybaracskai Petőfi termelőszövetkezet tagjai már nem szégyenkeznek. Munkájuk eredményeivel becsületük visszaszerzéséért harcolnak.

Pár szó a

Sikeresen szerepeli a szállási

A nagy szovjet mester: Obrazcov tanítása nyomán a mi hazánkban is megindult a szocialista bábjáték fejlődése.

Megyénk bábcsoportjai kezdik felismerni a bábjáték emberformáló erejét. Rájönnek, hogy a bábjáték, amely önálló színpadi műfaj és nem az emberszínpad kicsinyített mása, különös sajátságaival eddig rejtett lehetőségeket tartalmaz a szocialista embertípus kialakításában. Ezeket a rejtett erőket meg kell találni és meg kell csillogtatni bábosainknak a nézők szemei előtt, hogy azok a bábuban élő embert lássanak. Ráismerjenek önmagukra, hibáikra és azokat az előadás hatására igyekezzenek kijavítani. ez az igazi bábjáték, amely a reális éleire neveli a dolgozó tömegeket.

örömmel elmondhatjuk, hogy megyénknek van ilyen jó úton haladó, jól dolgozó csoportja. Két csoportunk résztvett a járási kuttúrversenyen: a kecskeméti és a fülöpszállási. Az ö \ játékuk már művészi volt. Életet tudÚjabb erdősítés megyénkben

Megyénkben az ötéves terv eddigi éveiben összesen mintegy. 12 ezer hold erdőt telepítetlek. Ez a terület még az idén újabb 3600 holddal növekedik. Az újonnan beültetendő terület kétharmad része a kecskeméti és a kiskiin- haiasi járásokra van előirányozva. Itt vannak ugyanis a legszárazabb homokvonulatok, amelyek egyéb gazdasá- gi művelésre nem alkalmasak, s ez a két járás a legszegényebb csapadékokban is.

Az erdő ültetésnél figyelembe veszik az egyes területek talajadottságait, éghajlat> viszonyait és ennek megfelelően választják ki a ta)é,es<f gehet. A homokos talajokra például ős nyár fát, és fCketu- fenyöt. a hullámtéri mélyebb fekvésű talajokra fekete dió és kanadai nyárfákat ültetnek.

Az újonnan telepítésre ka rülő területeket 30—10 centiméter mélyen szántják fel• A szántást az erdőgazdaságok gépei és a gépállomások végzik- Az elültetésre, kerülő csemeték nagyrészét, mintegy 22 millió darabot, gépi erővel ültetik el. Ezzel mintegy 100 ezer forintot takarítanak meg.

bábjátékról

kecskeméti és fiilöp- csoport

lak adni bábáiknak. A bajai tűzoltó és a jánoshalmi MNDSZ bábcsoport u nyári kultúragitációs munkába is bekapcsolódott. Kijártak tanyákra, a dolgozók közé és szórakozást vittek a nehéz munkában szorgoskodó embe reknek. Ezek a kiemelkedő csoportok és van még egynéhány, amely szintén jól dolgozik. De ez az öt-hat csoport nagyon kicsi szám ahhoz képest, hogy megyénkben 56 bábcsoport van. Hol vannak a többi bábcsoportok? Nagyon sok még az alvó bábcao- portunk, amely csak nagyon ritkán játszik és ha játszik is, kicsi az igénye, kevés eredménnyel is megelégszik. Pedig kis erőfeszítéssel jobr; bat és szebbet adhatnának csoportjaink.

•

Fel.tehát munkára alvó bábcsoportok és foglaljátok el helyeteket a többi művészi csoportok között. Tanítsátok dolgozó népünket és vigyétek el a kultúrát minden kicsi faluba és tanyára.

Hogyan dolgoznak levelezőink

Lenin elvtárs arra tanítja a munkás- és parasztlevelezőket, hogy ír.ianak: „lehetőleg minél többet a hétköznapi életükről, érdekeikről és munkájukról'. .. tájékoztassák a szerkesztőséget, de necsak tényekről, az eseményekről, hanem a hangulatról, a mozgalom köznapi, „nem érdekes” közönséges, „sablonos” oldaláról is.” Ebből a megállapításból következik, hogy a levelező maga vá.assza meg a leve!" tárcát. írhat bármiről. ami véleménye szerint fontos, akár egyéni problémákról, akár a közösséget érintő ügyekről van szó. — Akár jó eredményről, hasznos tapasztalatról, vagy éppen hibáról ad Számot, meg- úilapításait. tényekkel, eseményekkel támassza alá a való- magnak megfelelően.

A levelének az igazságot kell tükröznie. Nem tartal- mazhat valótlan adatokat. — Éppen ezért a levelező mielőtt hozzákezd a levél megírásához, győződjék meg állításai helyességéről. Arra kell gondolnia, hogy a szerkesztőséghez küldött levele már nem magánlevél. A közvéleményt tolmácsoljam ezért helyes, ha a levélírás előtt tanácskozik dolgozó társaival, a pártszervezet tagjaival és igyekszik tényleg környezetének. dolgozó társainak véleményét, hangulatát, örömeit és panaszait közvetíteni a szerkesztőséghez. így győződjék meg arról, hogy a jelenség. melyről a szerkesztőséget tájékoztatni akarja, inennyire általános, mennyire’jellemző. mennyire jellemző munkahelye egyrészére. De ne elégedjen meg ennyivel. Vonja e a történtekből a tanulságokat is, gondolkozzék maga ie a pobléma megoldásán és te- gyen erre javaslatot is,

A tények helves ismerete mePetf, törekedjék a levelező à tárgyilagosságra. Ne legyen elfogult, részrehajló senkivei szemben. Levele tartalmát, annak minden sorát pontosan mérlegelje. Bírálatának segítséget kell jelentenie a hibák kijavításában. A levelező ennek a feladatnak csak akkor tesz maradéktalanul eleget, ha a hibák felfedésével egyidejűleg, lehetőleg megmondja azt is, hogyan és mit kell tenni a hibák megszüntetésére. Állapítsa meg a hiba okát, illetve okozóját, s lehetőség ezerint határozza meg a hiba kijavításának módját, eszközeit.

Soha no -tévesszék szem* elől, hogy egyik legfontosabb feladat az. hogy gyorsan felfigyeljenek az új jelenségekre, az újabb fontos eseményekre, vagy éppen a még a.ig jelentkezői de súlyossá válható hibákra. Levelezőink járjanak nyílt szemmel, figyeljenek fel mindarra, ami előre visz. ami a fejlődést szolgálja. De ne hallgassák el azt sem, ami hátráltatja a munkájukat, csökkenti eredményeiket.

A sajtó levelezői, munkatársai igyekezzenek a szovjet levelezőkhöz hasonlóan az áj életünk építésének úttörőivé válni. Legyenek öntevékenyek, kezdeménvezőek saj.it munkaterületük problémáinak megoldásiban- Tehát ne- r;sak segítséget kérjenek, hanem segítséget adjanak is ehhez a levelezők. A levelező munkájában támaszkodjék a pártszervezetre, tolmácsolja feléjük is a dolgozók javaslatait, véleményét, kívánságait.

Levelezőink olvassák rendszeresen pártunk központi lapját, a. Szabad Népet és _a Bácskiskuiimegvei Népújságot. Haszná.jak fel munkájukban a lap, által ismerte* tett tapaszíalátokat, útmutatásokat, száráoljank be arról is, hogy ezek (alkalmazása érdekében mit tettek és- milyen eredménnyel. Levelezőink tehát tegyék magukévá a lapban olvasottakat, annak tartalmát vonatkoztassák _ saját muukaterü.etúkro is és számoljanak be arról, hogy náluk egyik, vajgy másik probléma hogyan, milyen módon jelentkezik,

A sajtó munkatársai fejlesszék magukban a jó levelező tulajdonságait. Legyenek bátrak, állhatatosak a harcban. Példamutatók a muukában, a nehézségek leküzdésében, a hibák kijavításában. Szívósan, céltudatosan harcoljanak a párt- és kormányhatározatok eredményes végrehajtásáért. Levelezőink törekedjenek arra, hogy munkatársaik szeressék, megbecsüljék őket, megbízzanak bennük. Gondoljon arra minden levelező, hogy a leírt szónak csak akkor van igazán súlya, a levelezőnek csak akkor van tekintélye, ha szavai és tettei egybeesnek a magatartásával '

Kiss Ilonka adóssága

Vasárnapi nap volt, amikor n négyéves kis Ilonka meg- haltota, hogy elutaznak■ Belebújt födött-kopott kis kabátjába, szapora léptekkel igyekezett szülei nyomába érni, ahogyan szelték Bajaszenti-d- váinról a távolságot a vasútállomásra. Még soha eddig nem utazott Ilonka. Látott már vonalokat elrobogni, belőle vidám, mosolygós arcokat kitekinteni. Azt, hitte, aki utazik, mind, boUlog ember. Neki is boldoanak kell lennie.

Szüleit azonban, nem látta boldogoknak, legkevésbbé pedig vidámaknak- Bedig olyan jó vo'.t az utazás. A kerekek kattogása mintha egy ismert dallamot, juttattak volna az eszébe. Olyan sokat hallotta ezt. vasárnaponként a csoportokba verődő fiúk és leányok ajkáról: ta ta, — trara- ra, la ta trarara...

Meg is feledkezett arról, hogy éhes. Hiszen tegnap este óta mén egy falatot sem evett. A táj változatos szépsége. a velük rohanó telefon- ossyjpok. a házakból feléje in- tégetők kepe szinte egybeolvadt iágrímCredt kis szemeiben, meafc.lßc[Ice.ztß}v.e.^ amíli

hogy gyomra mind erőteljesebben ingcrkedett eay falat kenyér után.

Késő este volt már, mikor egy idegen helyen kiszállották. Ha olvasni tudott volna, elolvashatta volna az állomás nevét; Vajta. Újból szaporáz- nia kellett lépteit. Mikor a község utolsó házát is elhagyták, akkor kérdezte először:

— Hová megyünk?

— Lefeküdni, aludni; — felelte az anyja.

Ilonka fáradtságot érzett. Az éhség fájdalmas sajgása is erőt vett rajta. Sírni szeretett volna. De szégyelte magát.

Végre egy nagy házhoz értek. A szobákban már sokan voltak. Szülei köszöntötték az idegen embereket.

Másna)> megtudta, szülei téglaégetőbe jöttek dolgozni.

Reggel korán már ő is. taposta a sarat apró kis lábaival.

Első este. amikor aludni tért, azon gondolkodott, azok• akik a vonaton utaznak, mind téglaégetök?

Az esztendők során, amikor Tolnatamásiba, Dombóvárra utaztak az ottani téglaégetőbe, már megtudta, — bizony nem mindenki téglaégető. — Téglaégetök csak azokból lettek. akiket a kizsákmányolás mnuim tllMijibolli hQÜÍL a f!Í2

lat kenyérért újból el kellett adni erejüket. A szép plüssel bevont kocsikban viszont azok utaztak, akiknek a föld nem csak kenyeret adott, de sok pénzt, minden földi gyönyörűségre. Fejében sokszor megfordult a aondolat: — hogyan lehetséges, hogy az, aki megmunkálja a ’ földet, annak a föld annyit sem tud juttatni, amennyi a megélhetéshez szükséges. Azok számára viszont, akik még csak a föld közelébe sem jönnek, csap parancsolnak, azoknak viszont a föld bőviben juttat mindent.

• Akárhogyan is törte a fejét, ne-m tudott rájönni a megoldásra,

*

Csak 1945-ben. Arnîkor a földosztás során földhöz jutottak Vaskúton. A pár hold már az első évben feleletet adott neki. Eltűnt a goml, n holnapért való rettegés. A föld, azé, aki megmunkálja —' hallotta? Miért, hogy erre csak ■most jöttek rá. Akkor hallotta először, hogy ez régi igazság. A kommunisták tanították, de az urak, a kulákok üldözték az igazságot, a kommunistákat, mert azt akarták, hogy az ő igazságuk legyen törvény: a föld azé, aki, bírja; a név meg arra való, hogy dolgozza.

Ilonka az igazság mellé állot t. ■ - - • r-?

Az egész család szorgalmasan dolgozott a földön. Mikor 1950-ben megalakult a Dózsa termelőszövetkezet, az elsők között voltak, akik beléptek.

Már az első év bebizonyította, jó útra léptek. Ilonka szorgalmasan eljárt a gyűlésekre, értekezletekre. Ott volt a párt gyűléseken. SoomjaSan szívta magába az ott hallottakat. Itt hallotta először: tanuljunk. A művelődés joga is a mienk lett. A tanulással magunkat és hazánkat erő' sítjük.

Eszébe jutott, mennyire szeretett volna tovább tanulni. Úgy érezte mindin tudna ő V annyit, mint a jegyző úr gyereke. mint a kulákok, a spekulánsok, a malmosék elkényeztetett. csemetéi.

De a tanító úr az elemi után azt- mondotta:

— Kiss Ilonka, neked nem való az iskola. Nektek, erre nincsen pénzetek• Eredj te (Aak dolgozni. Azzal többre mész,

*

Jelentkezett, hogy tanulni akar. Örömmel fogadták elhatározását. Nagg szeretettel egyengették útját. Az iskolában pedig elhatározta, hogy úgy fog tanulni, hogy büszkék legyenek rá az otthoniak- Amit az iskolában tanult..azt fpyábk tejlesztstbe, önképzésével. Sokat olvasott. Valahol egyszer a szovjet emberekről azt olvasta': „Úgy dolgoztunk, hogy a lélegzetünk is elállt. Ez a mi népünk. — Ilyen lelkesedéssel tudunk mi dolgozni- És ha keik akkor, egy nap alatt három munkanapot is dolgozunk. Ha kell, akkor egy hónap nálunk száz munkanap teljesítményéből áll”

Ilyen leszek én is — határozta el. Dolgozni népem fel- emelkedéséért, harcolni, hogy soraikból minél többen menjenek iskolára. Mutassuk meg, hogy à „buta paraszt” csak a mi me arablóink agyában élt. Okosabbak voltunk mindig is náluknál, azért nem engedtek bennünket elesett- séolinkből kiemelkedni.

Kiss Ilonka ma a bácsszent- györgyi tanács titkára. Féltő és szerető gondoskodással intézi a, dolgozó nép apróbb- nagyobb Umreit. _ Valahogyan úgy érzi, tartozik népének- Sokkal, na g gon sokkal azért az áldozatértJ amivel hozzájárullak az ö taníttatásához is.

S amin’ élek, soha nem leszek kész az adósságtörlesztéssel, _ mondja. Mert tovább is tanulni akarok. Az adósságra így no az újabb adósság.

Adósság, aminek Kiss Főn- ka, őri'" .é» amelynek hasznát] a a, eaé?8 dolgozó uéo látjar