Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. október (7. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-14 / 241. szám

Part képviselőjének megjele­nését a szónoki emelvényen- Az Indonéz Kommunista Párt képviselője felolvasta a párt központi bizottságának AidU főtitkár által aláírt, üd­vözletét. Hosszantartó taos fogadta F. Balauoat. a Venezuelai Kommunista Párt képviselő­jét, majd Larbi Bubnlit. az AiSiri Kommunista Párt 'tit­kárát is. Ezután az elnöklő O- Kuu- sitien elvtárs bezárta az esti ülést. Az október il-i délelőtti ülés Az SZK(b)P XIX. kon­gresszusa október 11-i ülésén folytatódott a vita N- Sz. ifrusesev előadói beszéde le­lett. Az első felszólaló K. i’ Zsukov (Voronvezs terület) volt. A párt szervezeti szabályza­tában javasolt módosításé kát maga az élet diktálja -- mondotta. Ezek n módosítások a párt vezetöszerenének to­vábbi megszilárdítását szol­ga .iák­U A- Borkov (Szarátov te­rűiét) kijelentette: A dolgo­zók széles tömegei mélysége­sen hisznek a párt ügyében. — mint saját ügyükben _ -- követik a pártot- és vezérü két, tanítójukat. J. V- Sztá­lint. Az elnök ezután F- F. Kuz- nyeeovnak (Moszkva) adta meg a szót, aki felszólalása végén biztosította a kon­gresszust, hogy a Szovjet (:!,adsereg po.ilikai munkásai es pártszervezetei fáradhatat­lanul munkálkodnak azon. bogy szigorúan a párt új szervezeti ©zaba' yzatáiwk megfelelően neveljék a kom muuistákat. ( seplakov (Szahalin terület) a szervezeti szabályzat módo- si ásáuak hatalmas jelentősé­géről beszelt. S:. A- Vv.Qtiuov (Baskír SZ SZK) cl isin (-vő szavakkal em­lékezett meg a párt bölcs le­nini-sztálini nemzetiségi poli- t(Kajáról, amelynek eredmé­j ekeppen a Szovjetunió va­lamennyi nemzete élenjáró- social ista nemzetté vált. Sz Sz. RnmjancCv (Veli- Xqie-Luki terület) hangsú­lyozta, hogy a kommunisták a Ipart ú.i szervezeti szabály­ba tervezetének fokozott követelményeiből kiindulva bírálták pártbizottságaikat, a párt-, szovjet- ér, gazdasági funkcionáriusokat. Ezután Heh ai o a küldött < Hurját-Mongol Autonóm Szovjet Szocialista Köztársa­ság) szólalt fel. Utána A- .!/. Pidtlcvcnko (Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság) a többi közölt ezeket mondotta: Hatalmas •lelkesedéssel fogadták az Uk ra.ina kommunistái és össze8 dolgozói az SZK(b)P Köz ponti Bizottságának a párt XIX. kongresszusa elé ter­jesztett okmányait. A korn- uumis-ák »ok javaslatot tér jesztettek elő. Az elnöklő Zs. Sajahmetov ezután bejelentette, hogy üd vüzlet érkezett a kongresszus' hoz az Amerikai Kommunista Párt országos bizottságától­Az üdvözlet «szövegét X. Sz. Putoliesev elv társ olvasta fel- A felolvasást többízben viharos taps szakította leibe­— Az amerikai nép tömegei békéi akarnak és őszintén kívánják a baráti együttmű­ködést a Szovjetunióval _ — mondja a többi között a táv­irat. Mi. az Amerikai Koui- KommUnista Párt Országos Bizottságának tagjai, tudjuk hogy az egész világ népe meg tudják akadályozni az új világháborút, amelyre az Amerikai Egyesült Államok imperialistái készülődnek­Ezután Wilhelm Pieck, a Kémet Szocialista Egységpárt elnöke háláját felezte ki a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak és különösen J- V Sztálinnak a Német Demo­kratikus Köztársaság építé­séhez nyújtott naav segítse gért. A kongresszusi, küldöttek melegen fogadták R. Atis- mendr. az Uruguay Kommu­nista Párt titkárát. A kongresszust ezután Paid De Groot. a Holland Kommu­nista Párt főtitkára üdvözöl­te. A küldöttek melegen fogad­ták a kongresszust üdvöz ő Hildbig Hagbertet, a Svéd Kommunista Párt elnökét U Af. október 11-i esti ülés Az esti ülésen folytatták X. Sz Hruscsov előadói be­szédének tárgyalását. Az el­nök elsőnek I- K. LcbCfjyév- nék (Omszk) adta meg a szót. ÍA módosított szervezeti szabályzat hatalmas jelentő­sége abban rejlik, — mondot­ta j— hogy általánosítja pár­tunknak a XV III. kongresz- sziis óta eltelt években gyűj­tőit hatáluias tapasztalatait. Sz. J. Z'iJiUrOr (Leningrad) hangsúlyozta, hogv híven a hazához és Lenin-—Sztálin pártjához, fejlődnek és erő- űjdiK-k a flotta tiszti káderei, a haditengerészeti tudomány mesterei-, a harci és politikai kiképzés kiváló szakemberei élenjárói. \ párt módosított szerve­zed szabályzatának tervezete j emelte ki Kasnauskaite (látván SZSZK) — Litvánia, va amennyi pártszervezeté­in iá egyhangú he] vedé» ve ta ! ;i i t. V. G- ChovrebaSvjli (Grúz Szovjet. Szociálisa Köztár-a- « ágjj beszédében a többi kö- ölt; i-gyrtettc azokat a ja­vaslatokat. amelyeket a grúz kommunisták terjesztettek elő j a szervezeti szabályzat tervezetével kapcsolatban. Oo'iác'i r tv nmen' küldött feI*«ólaJásn után Vft&ev moszkvai küldött a ^70vjf*t sajt© kérdéseivel foglak«)- ot‘I Sajtónk teljesíteni tüd­ői magas hivatását — inon; doth — a. sajtó munkásai pedig meg tudnak felélni fel- - datuknak. ha továbbfejlesz­tik a tárgyilagos, elvszera ön­kritikát és az alulról jövő bí­rálatot­Lakjaitól' küldött (Jaro- sz'avl) felszólalásával X. Sz. Hneicsevnek, az SZKÍlPP szervezeti szabályzata módo- oításáról elhangzott előadói beszédének vitáin »befejező­dött. N- Sz. SruH'Sev lemondott •1 zár-zó jogáról. M. A, Szuezlov javaslatára a kongresszus egyhangúlag a következő határozatot, hozta: A párt módosított szervo- 't’ti szabályzatának szövegét alapul elfogadja- A párt módosított, szerve­zeti szabályzatának szövegé­hez előterjesztett módosítások és kiegészítések megvizsgálá­sára bizottságot választ. A bizottság megválasztása után több küldött szólalt fel­Részletek P. K. Ponomarenko elvlárs felszólalásából Az yrÓK(b)P XIX párt kon­gresszusának október 8-i. esM iüésén felszólalt P. K. Pono­marenko elvtárs és többek között ezeket mondotta: Azok a nagyszerű felada­tok és távlatok, amelyeket az SZK(b)P Központi Bizottsá­gának beszámolója és a XIX. pártkongresszusnak az új öt éves tervre vonatkozó irány­elvtervezete vetített elénk, világosan mutatják a la.m ] munista párt gondoskodásai j a népgazdaság újabb óriási : fellendüléséről, a szovjet nép! anyagi é> kulturális szíri vj i ualának további emeléséről, i Az imperiaiizmu3 tábora-1 ban az elmúlt években foly j tatódott a belső és külső el lentétek további éleződésé uek- a válság elmélyülésének és a kapitalista rendszer gyen* gülésének folyamata, az a 1, l.vainat, amely az egéöz poli tikát és az e.gész gazdaságot a háború« előkészületeknek, a dolgozók létérdekei ellen in tézett kíméletlen támadásnak rendeli alá. Az Egyesült Államokban a farmerek százezrei mennek tönkre és növelik a hajlékta lau. vándorló mezőgazda-sáSi munkások sorait. — Csupa>i 1915-től l950 ig 7 Ki ezer far­mergazdaság ment tönkre és d.íiut el”. Ezek a kapitalizmus gaz ilálkodá saiiak szükségszerű következményei. Az imperialista burzsoázia ideológusai hamis számítá­sokkal bizonygatják, hogy az állítólag ..csökkenő’ földhoza- dők következtében a technika semilyeu színvonala, mellett sem lehet élelemmel ellátn az egyre szaporodó lakossá­gú:. Arra uszítanak, hogy a föld lakosságának számát leg­alább felére kell csökkente ui- Ezek a szörnyek a legfel- reérliittetlenebb és legvissza taszítóbb formában haugoz- tatják azokat, az emborgy ül li­léitől fűtött terveket, amelye két az amerikai háborús gyuj togatók az emberek milliói uak kiirtására dolgoztak ki- Az amerikai imperialisták támadó tervei megvalósítású Uak útjában olt áll a Szovjet­unió egyre növekvő erei’ és békeakarata. Az imperiaii ták rabló terveivel szemben ott áll a viiáS békéiéért ke- ménven harcoló népek tőrbe tétlen elszántsága. Országunk népei — Lenin- Sztálip pártjának vezetéséve megszabadultak a kapitaliz­mus béklyóitól, felépítették a szocializmust. A «szovjet rendszer egyik legnagyobb vívmánya volt a falu szocialista átépítése- A kojhozreudszerre való áttérés lehetővé tette a mezőgazda­ság évszázados elmaradottsá­gának felszámolását, lehetővé tette, hogy a dolgozó parasztok megszabaduljanak a földesúri és kulákeinvomástól és a v gasztalan élettől, A szocialista földművelés legszámottevőbb eredménye a gabona neműek termésének rendszeres növekedése, amely 1952-ben elérte a nyolemilli- árd pudot. Ponomarenko elvtárs a to­vábbiakban Malenkov elvtár- sat idézve- megállapította, hogy a búza össztermése 1952-ben 48 százalékkal növe­kedett 1940-hez viszonyítva. Ennek eredményeképpen a búza «százalékos' aránya az 1952. évi gabonabeadásban je­lentőó mértékben megnőtt és ül százalékot tesz ki az 1940. évi 43 czázalékkal szemben. A begyiijtőszervezetek 1951- ben. 1948-hoz. viszonyítva egy* tgész négytizedszer annyi te­jet, eSyegész öttizedszer any* uyi búst. gyapjút é3 bort eis több. mint kétszeraunyi to- jást. adtak be- ami szintén je- (entős mértékben túlszárnyal­ja az 1940- évi színvonalat. Jelentősen megnőtt 1951-ben a gyapot és cukorrépa beadá- ti a is. Beszéde további részében rámutatott a kiküszöbölendő hiányosságokra, majd így folytatta: Az új ötéves terv megvaló­sítása minden improduktív kiadás állandó csökkentését, minden pazarlás felszámoló sát szigorú takarékossági rend betartását követeli meg. A feladat az hogy még jobban rendezzük a beadás ügyét, felszámoljuk a túlsá­gosán felduzzadt státusokat Minder, eszközzel javítsuk a termények megőrzését és szüntessük meg a vesztesége­ket, akadályozzuk m?g a mi-1 nőséé romlását a termények megőrzésénél és szállításáná csökkentsük o. nagy távolság-1 ra történő cs nem észszerű szállításokat, növeljük a cso­magolóanyag forgalmát és épségbe nmaradását, fejlesszük ki a begyűjtési helyekről a közbeeső bázisok megkerülé­sével egyenesen az értékesítő szervezetekhez történő száll!" tást, vezessük be az élelmi­szeráruk adagolt szélmérését. Beszéde befejező részében Ponomarenko elvtárs Sztálin elvtár.spak -A szocializmus gazdasági problémái a Szov­jetunióban” című művét és szavait így fejezte be: Nagy és határtalan pár­tunk és népünk szeretete Sztálin elvtárs iránt. Éljen hát hosszú éveken át. mindem dolgozó örömére és'boldogsá­gára. nagy vezérünk és taní­tónk, a mi forrón szeretett Sztálin elvtársunk. (Hosszan­tartó lap*-) Részletek A. I. Mikojays eivtárs beszédéből A XLX. pártkongresszus oklúbtr 9 i délelőtti ülésén A- í. Mikojan eivtárs beszédet mondott. Beszédéből az aláb­biakat idézzük: Elvtársiak! A Párt Központi Bizottsá­gának beszámolója, az ötödik ötéve8 tervre vonatkozó irányelvek tervezete, a párt módosított, szervezeti szabály­zatának tervezete é<s Sztálin elvtársnak „A szocializmus gazdasági problémái a Szov­jetunióban” című a kongress­zus megnyitása előtt megje­leni zseniális müve a sztálini lángelme ragyogó fényével -világítja meg mind a már megtett nagy történelmi je­lentőségű utat, mind azt az utat. amely előre vezet az egyre világosabban érzékel­hető kommunista jövendő höz. Hatalmas pártunk, amely XiX. kongresszusára gym: egybe, méltán dicsőíti azt, aki nevelt, szervezett bennün­ket. átvezetett minden riehéz- '';égca és megpróbáltatáson, s biztosan vezet a kommuniz­mus telies győzelme felé. mél­tán dicsőíti a lángeszű Sztá­lint, a kommunizmus nagy építőjét. (Viharos taps-) A mai kapitalizmus^ alapve­tő gazdasági törvényének lé­nyege a maximális profit biz­tosításában j-ejlik. az ember­nek ember által kizsákmányo­lása útján- Ezzel szemben a szocializmus alapvető gazda­sági törvényének lényege az egész társadalom állandóan növekvő szükségletei • maxi­mális kielégítésének biztosí­tásában rejlik, a szocialista termelés «szüntelen fejlesztése és tökéictesitése útján, a leg­fejlettebb technika alapján. Sztálin elvtárs új müve megérteti velünk a szocializ­musból a kommunizmusba vezető átmenetnek, a kommu­nizmus anyagi- technikai alapja megteremtésének, a város és a falu közötti lényti- gcs különbség megszüntetésé­nek. a szellemi és fizikai mun­ka közötti lényeges különb­ség megszüntetésének nagy- foutosságú kérdéseit. A világtörténelem és ha­zánk története mai szakaszá­ban elképzelhetetlen anélkül élnünk, építenünk és harcol­nunk, hogy ne sajátítanánk öl mélyrehatóan mindazt az újat, amivel Sztálin elvtár» gazdagította a marxista-leni bista tudományt a társadalmi fejlődés törvényeivel és út­jaival kapcsolatban- (Taps-) Pártunk nagy mértékben fellendítette a közszül«églet' cikkek és z élelmiszer terme ,ését — mondotta a tovább’ akbau. — Az úi ötéves terv előirányozza a könnyűipar és az élelmiszeripar további nagyarányú fejlődését. Mikojan elvtárs ezután ős? «zchasniiHtó adatokkal biz«» nyitotta, hogv a közszükség­leti cikkek termelése a Szov­jetunióban állandóan emelke dik. m;g az Egyesük Álla­mokban szüntelenül csökken. A többi között kiemelte, hogy miközben az Egyesült Álla­mokban 1931-ben a. hústerme­lés az 1946. évihez viszonyítva 437.000 tonnával csökkent, a Szovjetunióban ugyanezen idő alatt a hús-erniclés 709,000 tonnával növekedett. Míg az Egyesült Államok­ban az állati zsiradék terme­lése 1951-ben az ,1940-hez vi­szonyítva 281.000 'tonnával csökkent, a Szovjetunióban a zsiradéktermelés ugyanezen idő alatt 132-000 tonnával nö­vekedett. A Szovjetunióban 1951-ben több, mint negyven százalék­kal több répacukrot és nád­cukrot együttvéve gyártot­tak. A Szovjetunióban 1952- beu több répacukrot gyárta­nak, mint, ,JÍ951-ben az Egye­sült Államokban. Franciaor­szágban és Angliában együtt, véve. Míg a Szovjetunióban az urak rendszeresen csökken­nek. addig a kapitalista or­szágokban állandóan emelked­nek. Míg 1947 végétől 1952-ig- a kenyér ára az Egyesült Álla­mokban 28 (százalékkal, Ang­liában 90 százalékkal, Fran­ciaországban pedig több mint kétszeresére] emelkedett, ad­dig a Szovjetunióban ez alatt az idő alatt a kenyér ára 00' százalékkal csökkent. Míg a hús ára v ez alatt az idő alatt az Egyesült Álla­mokban 35 Százalékkal. Ang­liában 35, Franciaországban 88 százalékkal emelkedett, ad­dig a Szovjetunióban a hús ára kevesebb, mint a felére csökkent. Mikojan eivtárs megállapí­totta, hogy a kapitalista álla­mokban a fokozódó fegyver­kezési ver?ér,v a dolgozók életszínvonalának még na­gyobb arányú esésére vezet. Nem véletlen, hogv az angol konzervatívok- és. az angol «nunkáspáfti demagógok még ígérni sem tudják az angol munkásoknak, hogv helyze­tük legalább a jövőben meg­javul ezen a világon. Nem marad más számukra.', minthogy papjaikkal együtt paradicsomi életet ígérjelek u túlvilágon. (Nevetés, tap-:.) Czután így folytatta: A Szovjetunió kiilkertv.ke- (icime éppúgy, mint égést népgazdasága — a háború befejezése óta újból fellen­dült. A Szovjetunió külkereske­delmének volumene ezidő sze­műt háromsorosán felülmúl­ja. a: háború előttit. A háború utáni kereskedni" műnkben történt legfonto­sabb változás! az, hogy '«z muifcigalom alapvető tömege mç>s-t ti demokratikus tábor országaival Való kereskede­lemre.esik- Az idén <;z orszá­gok il a k k ü, k er e 8 ke del m ün k ­ben való részesedébe nyolcvan 'zúzalékra rúg. X demokraJikus tábor or­szágai közötti gazdasági együttműködés az új világ­piacon. gazdaságuk tervszerű fellendítésének és a 'H'pgnzda- s-ági tervek barát' össze­egyeztetésének szilárd a'ap- jér. íelődik­A Szovjetunió 1952-beu tíz- szoranuyi legmodernebb gé­pe), és tberendfzésv szállít a népi demokratikus országok­ba. mint 1948-ban. A Szovjet­unió tökéletes berendezéseket száilít a népi demokraiiku8 országoknak, a legolcsóbb t* legehörendü technikai si.>gil- ségbeu részesíti ezeket az or­szágokat. ellenszolgáltatás né kül átadja_ nekik zza-ja- dalmokat, gyártási engedé­lyeket ée, a termelési teehne- ;ógiái. A kapitalista világpiacon — a kapitalizmus álta áaos válságának eimélvírése kö­vetkeztében — az országok közötti gazdasági kapc.v-.■la­tok rendkívü i t zilált állapot* ha jutottak- Ezt a 'zíláíteuSét. fokozta a világuralomra tö­rekvő. Egyesült Államok ter­jeszkedő politikája- Az amori-

Next

/
Thumbnails
Contents