Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. október (7. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-11 / 239. szám

Részletek L P, Reríja az SZK(b)P XIX, kongresszusának október 74 délelőtti ülésén mondott beszédéből

Elvtársak!

Malenkov elvtárs a Központi Bizottság beszámoló jelentésében összegezte pártunk ' tévé. kenységének a XVIII. és XIX. kongresszus közötti Időszakban elért eredményeit. Ez alatt az idő alatt pártunk és a szovjet nép életében két kieme kedő jelentőségű esemény volt Ezekkel kívánok foglalkozni.

Közülük az első a Nagy Honvédő Háború.

Ebben a háborúban dőlt el hazánk sorsának, az európai és ázsiai államok és népek sorsának kérdése, mindenki számá. ra világos, hogy ha a hitleri koalíció aratott volna gyözel- ' met, ennek következménye országunk és sok más ország népeinek szörnyű rabságba döntése és kiirtása lett volna. Az emberek százmilliói kényszerül, tek volna rabszolgasorba. A fasiszta barbárok megsemmisí. telték volna a modern civilizá. ciőt és sok évtizeddel visszave. tették volna az emberiséget.

És hogy ez nem történt meg, az mindenekelőtt annak kő. szűnhető, hogy a Szovjetunió népei a fasiszta hóhérok elleni élet-halál harcban teljes diadalt arattak. A Szovjetunió elleni hltszegö támadás váratlan volta előnyös körülményeket terem, tett a háború első szakaszában a hitleri csapatok számára. A Szovjetunió azonban hatalmas áldozatok árán, a nép egész anyagi és lelki erejének leghatalmasabb megfeszí. tése árán megvédte független, ségét, tönkreverte az Európa hadseregeit rémületben tartó ellenséget, megmentette az emberiséget és civilizációját.

A szovjet nép nagy győze'mé. nek lelkesítője és szervezője a Sztálin elvtárs vezette Kommunista Párt volt. Hosz. szantartó taps.) Sztálin elvtárs irányította a háború első napjaitól kezdve —- midőa hazánk különösen súlyos he'yzetben volt — a honvédelmi bizottsá. got és az ország fegyveres erőit.

Bölcs zérünk vezette

és rettenthetetlen ve. páratlan. bátorsággal a Szovjet Hadsereget és az egész szovjet népet a csaták tüzén, a háború nehézségein és megpróbáltatásain keresztül az ellenség fölötti gyö zelem kivívásáig. Nagy boldogság pártunk, a Szovjetunió minden népe számára, hogy ebben a nehéz időszakban a szovjet állam és hadserege élén Sztálin elvtárs állt. (Viharos, hosszantartó taps.)

A szovjet nép győzelme megmutatta az egész világnak, hogy szocialista államunk ereje és hatalma törhetetlen.

Ez a Nagy Honvédő Háború egyik legfontosabb tanulsága. Igaz, a történelem tanulságait nem mindenki hasznosította. Az amerikai imperialisták, akik megszedték magukat a két vi. lágháborún, világuralmuk meg teremtésének hagymázos eszméjétől megszállva újból a vt. iágháborü szakadéka felé ta pzitják a népeket.

Az amerikai militaristáit ar cátlan, tüntető provokációkat és cselekményeket követnek el a {szovjetunió ellen, számos szá razföldi-,- légi- és haditengeré, szeti gyakorlat, az atlanti tömb katonai főkolomposainak a Szovjetunióval határos erszá. gokban tett „szemle“-útjai, az amerikai légierőnek a Szov. jetunió nyugati és keleti hatá. rai közelében fo'ytatott tévé kenysége formájában. Mind. ennek nyilvánvalóan az a célja, hogy megbontsa a szov jet emberek nyugalmát és fenn. tartsa a háborús pszichózist nálunk és hűbéreseiknél.

_ Csak gyógyithatatlani

__top..

lo

ndok számíthatnak arra, hogy a szovjet embereket provokációjukkal meg tudják félemi tcnl. (Hosszantartó tapa.) A szovjet emberek tudják, mit ér nek a háborús uszítok provo kációi és fenyegetései, A szov jet nép megingathatatlan nyu galommal folytatja békés alkotó munkáját. Bízik átlamá nak és hadseregének erejében és hatalmában és azokra, akik meg mernék támadni hazánkat, döntő csapást tud mérni, hogy örökre elvegye kedvüket a Szov. jetunió határai elleni merénylő tektöl. (Viharos taps.)

A párt és a szovjet nép életének másik hatalmas eseménye a népgazdaság új, nagyarányú fellendülése. Ez a nagyarányú fellendülés tette lehetővé, hogy iparunk színvonalát a háború előttihez viszonyítva 2.3-szera. sére emeljük és nagy lépést tegyünk a szocializmusból a kommunizmus felé vezető úton. A hitleri fasizmus által reánk erőszakolt háború, amely a legkegyetlenebb és legsúlyosabb volt mindazon háborúk közül, amelyeket hazánk valaha is átélt, megszakította békés fejlő, (lésünket. A hitleri szörnyetc. gek az általuk megszállott vi. dékeken a „felperzselt föld“ barbár taktikáját alkalmazták és ezzel súlyos sebeket ejtettek a szovjet népgazdaságon 1 Ilyen körülmények között a háború befejezésével reánk há. rult az az igen bonyolult fel. adat, hogy a német megszállást szenvedett vidékeken helyreál. litsuk az életet, újjáteremtsük az ipar és a mezőgazdaság háborúelötti színvonalát, azután pedig többé.kevésbbé jelenté, kény mértékben túlhaladjuk ezt a színvonalat.

Ebben a súlyos időszakban Sztálin elvtárs megadta nekünk a népgazdaság újjáépítésének széleskörű programmját és megmutatta a programra végrehajtásának útjait.

Sztálin elvtárs, az őt jellemző hajlithatatlan akarattal és erő. vei, közvetlenül irányította a párt és az állam egész inunká. ját, a munkásosztály, a kolhoz, parasztság és aa értelmiség megszervezése terén a háború.* utáni ötéves terv teljesítése ér. dekében. Mint ismeretes, a háborúutáni ötéves tervet síire, résén teljesítettük. (Taps )

A szocialista termelés növekedésével párhuzamosan, szakadatlanul, évről.évre fokozódik és javul az egész szovjet nép jóléte.

A Szovjetunió gazdaságilag és politikailag, va'amint honvé delmi képessége szempontjából most erősebb, mint valaha is volt és minden eddiginél inkább képes bármilyen megpróbálta, tásokat kiállni. (Hosszantartó taps.)

Ha az ellenség háborút me részel indítani ellenünk, a béke és a demokrácia táborának élén álló Szovjetunió meg semmisítő csapást tud mérni az agresszív imperialista álla- mok bármely cspportosu ására, szét tudja zúzni és meg tudja büntetni az eszüket vesztett agresszorokat és háborús gyuj. togatókat. (Taps.)

Elvtársak!

A háborúban, valamint a bé. kés gazdasági és kulturális építésben a szovjet nép által ara. tott győzelmek egyik döntő feltétele pártunk bölcs és messzetekintö nemzetiségi po. litikája volt. A soknemzetiségű szovjet államban több mint hatvan nemzet, nemzetiség és népcsoport él és dolgozik. Ilyen körülmények között a helyes nemzetiségi politika folytatása rendkívüli jelentőséget nyer közös ügyünk -™ a Szovjetunió hatalmának erősítése

munista társadalom építése» I sikerének szempontjából.

Pártunk nemzetiségi politikája a nemzeti kérdés helyes, tudományosan megalapozott címé- létén épül, mely a proletár forradalomról szóló lenini ta. nításnak része. A Kommunista Pártnak a nemzetiségi rterdés ben vallott programmját és pe iitikáját Lenin és Sztálin alkotta meg. Ezért nevezzük nemzeti ségt politikánkat lenini-sztálini nemzetiségi politikának Pártunk nemzetiségi politikáját a Szov. jetunió népei lelkesen helyeslik és egységesen támogatják. Lenin és Sztálin közvetlenülve. zette a soknemzetiségű szovjet állam létrehozásának munkáját. A nagy Lenin halála után Sztálin eivtárs irányította a párt egész munkáját országunk népei testvéri együttműködésé, nek megszervezése, a küztársa. ságok szövetségének megerö. sítése, népeink gazdasági életé, nek és kultúrájának fejlesztésű terén. Sztá-in elvtárs rendkívüli érdeme a nemzeti kérdés marxista-leninista tanításának kidolgozása, ö tette gazdagabbá a mai’Hizmús.leninizmust a nemzetről szóló elmélettel, to- vábbf éj Vesztette a munkásosz. tály nemzeti és internacioaális feladatainak egységéről, az lm. periaüzmus korszaka nemzeti- felszabadító mozgalmának stra. téglájáról és taktikájáról szóló lenini tanítást, kidogozta a Kommunista Párt nemzetiségi politikáját, elméleti alapjait a soknemzetiségű szovjet állam viszonyai között, megalkotta a szocialista nemzetekről és fejlődésükről szóló tanítást a kommunizmus győzelméért vívott harcban.

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, amely megdöntötte a kapitalizmust, felszabadította Oroszország népeit, meg szüntette a nemzeti elnyomást és elvezette a népeket

p.z igazi újjászü'etéshez. A búr. zsoázia és nacionaüsta párt jainak megsemmisítése és a j szovjet rendszer megszilárdítása után, országunkban a régi búr. zsoá nemzetek talaján új, szocialista nemzetek jöttek létre, fejlődtek és alakultak.

Az új, szocialista nemzetek országunkban alapvető módon megváltoztatták arculatukat a szocialista építés éveiben és élenjáró, modern nemzetekké fejlődtek.

A szovjet nemzeti köztársaságok fejlődésének sikereiről sok meggyőző adatot lehetne idézni, de csupán néhány példára szorítkozom.

A szovjet köztársaságokban a sztálini ötéves tervek idején új kohászati, kőolaj, és yegyiipar létesült: hatalmas villaaytele. pek, mezőgazdasági gépeket, traktorokat és gépkocsikat termelő gyárak, cementgyárak, óriási textil és élemiszeripari kombinátok és sok más ipari vá'lalat épült.

Az, hogy a nemzeti köztársaságok ipara és különösen nagyipara, gyorsabban fejlődött, mint egészében véve a Szovjetunióban, látható a Keleti Szovjet Köztársaságok — Üzbe. gisztán, Kazahsztán, Turkménia és Tádzsikisztán példáján. E köztársaságok nagyiparának termelése 1928-tól 1951ig hu. szonkétszeresére nőtt, ugyanakkor, amikor a Szovjetunió nagy. ipari termelése egészben véve ugyanaz alatt az idő a'att ti. zenhatszorosára emelkedett. Ismeretes, hogy a közelmúlt, ban a cári Oroszország Keleti ha, tárvidékei az ipar fejlettségének színvonala tekintetében majdnem egyáltalán nem kü önböztek olyan szomszédaiktól, mint Törökország, Irán. Afganisztán, A sgayjei hatalym. ávjiibé« Közéjr.

Ázsiai Köztársaságaink ipari fejlődésüktől gyorsan túl szárnyalták a Szovjetunióval határos keleti országokat és messze lehagyták azokat.

[ Ha az em,ltett köztársaságo kát több keleti országgal az ipari fejlettségnek olyan fontos mutatója tekintetében hason htjuk össze, mint a villamos energiatermelés, akkor azt látjuk, hogy öt szovjet köztáisa Ságban a közel tizenhét millió lakost számláló tízbég, Kazah, Kirgiz, Turkmén és Tadzsik köztársaságokban — három szorannyi villamosenergiát termelnek, mint Törökországban Iránban, Pakisztánban, Egyip tómban, Irakban, Szíriában és> Afganisztánban együttvéve pedig ezeknek az országoknak együttes lakossága 156 millió (Taps.)

Szovjet köztársaságaink sok kai megelőzték fejlődésükben Nyugat.Európa régi ipari or szágait is.

A kolhozrcudszernek a Szov jetunióban aratott győzelmével a Szovjet Köztársaságok me zögazdasága szilárdan az állan dó fellendülés útjára lépett. A kolhozrendszer egyike a szovjet hatalom legnagyobb vivmá nyainak, mert bevonta a pa raszttömegeket a szocializmus építésébe, megnyitotta a mező gazdasági termelés minden ágazata fejlődésének eddig nem ismert lehetőségeit és meg. teremtette a feltételeket a pa. rasztok milliói anyagi és kultu. rális életszínvonalának állandó emelésére.

Ennek eredményeképpen most valamennyi szovjet köztávsa Ságban nagyüzemi, sole árut termelő szocialista mezőgazda, ságünk van, amely széles körben alka:mazza az agronómia tudományának legújabb ered. menyeit és jobban van felszerelve modern technikával, mint bármely más ország mező- gazdasága, a Keleti Szovjet Köztársaságok jelentősen jobban állanak a mezőgazdaság technikai felsze. reltsége tekintetében, mint Európa legfejlettebb kaptfn

lista országai. (Taps.)

A szocialista mezőgazdaság nagymennyiségű géppel való fe'szerelése gyökeresen meg. könnyítette a parasztok műnké ját és a modern agroteehniká val, valamint az öntözés nagy. arányú fejlesztésével együtt

biztosította a nagy terméshez* mot.

Nézzük például a gyapotot, A gyapot a Keleti Szovjet Köztársaságok fejlett, sokrétű mezőgazdaságának egyik leg. fontosabb ipari növénye. A nyersgyapot terméshozama 1951-ben ezekben a köztársaságokban hektáronként átlago san 21 métermázsa volt.

A világ egyetlen gyapotot termelő országában sem ér tele el olyan terméshozamot mint amilyet a szovjet gyapot termelők.

íme néhány tény a Szovjetunió kötelékébe tartozó nemzeti köztársaságok gazdasági fejlői déséröl. Ezek arról tanúskodnak, hogy e köztársaságok gazdasági élete szakadatlanul nő és fejlődik, nem ismer válságot és hanyatlást. Ezek a tények végül arról is ta. núskodnak, milyen sokat tud, nak elérni azok a népek, amelyek szakítottak az imperializmussal, megszabadultak a földesurak és tőkések uralmától, (Viharos taps.)

A lenini-sztálini nemzetiségi noljtjka következetes megvalósítása eredményeképpen a szovjet ország népei valóságos kulturális forradalmat hajtottak végre- jMost minden szovjetköztár- sa*á£nak tízezerezáiu vannak főiskolai képzetteégü szakembereiA felsőoktatás fejlettsége tekintetében a sSPvjetköztat'* saságok neme.saij a kelet küU fűül pizzásait, liánéra a mmgateurópni országokat is sok' kai megelőzték- A ezovjethatalom éveiben tnogyvennyolé nemzetiség alkotta meg írásrendszerét, anyanyelvén ad ki tankönyveket. könyveket, napilapokat. A Szovjetunió köztársaságaiban az elmúlt harminc esztendőben körülbelül 90 ezer jól berendezett és felszerelt iskola éuült, ezeknek majdnem kétharmada a nemzeti szövetséges- és autonóm köztársaságokban,

A szocialista gazdálkodás fej ődésével évről-évre magasabbra emelkedik a Szovjetunió lakosságának jóléte- Valamennyi szovjetköztársaság- ban jelentékenyen emelkedett a munkások és alkalmazottak reálbére és a parasztok jövedelme, Az 1940—1951 időszakban a munkások és alkalmazottak, valamint a parasztok jövedelmének ösz- szego 78 százalékkal nőtt meg.

Nagy gondqt fordít a szovjet állam országunk népeinek egészségvédelmére.

A szocialista nemzetek fejlődése a szovjet társadalmi é© államrendszer yiszonvai között, a nemzetek tényleges gazdasági ée kulturális egyenlőtlenségének megszüntetése, a nemzetek tartós együttműködése mind a szovjet állam megvédésében a külső ellenséggel szemben, mind a szocialista építésben, országunkban a nemzetek egyenjogúsága éa a népek barátsága ideológiájának tel' jós diadalát eredményezte-. Országunk népeinek barátsága sok próbát állott ki. A hitleri koalíció elleni háború egyik legkomolyabb próbája volt © népek barátsága szilárdságánakA Nagy Honvédő Háború után az országunk népei kő zötti barátság új erővel mutatkozott meg az ellenséges megszállást szenvedett területek szocialista gazdaságának újjáépítésében. A meg- szállást szenvedett köztársaságok és területek gazdasági életének ú.iiáteremtésében a leglelkesebben 1 részt vett a Szovjetunió valamennyi népe, mert az újjáépítést saját, legbensőbb ügyének és az egész állam halaszthatatlan feladatának tekintette- Hol, melyik burzsoá államban láthatjuk, hogy a népek ilyen segítséget nyujtottak egvmá6nak?

Most, midőn a Szovjetunióban megtörténik a fokozatos átmenet a szocializmusból a kommunizmusba, a Saovjet- unió népeinek barátsága fejlődésében új tartalommal gazdagszik- A gazdasági életnek és a kultúrának a Szovjet köztársaságok által elért magas Színvonala lehetővé tette, hogy még aktívabban részt vegyenek a legfontosabb, az egész Szovjetuniót, érintő feladatok megoldásában

Az országunk népeinek barátságát összeforrasztó erő az orosz, nép, az orosz nem* zot, ?, Szovjetunióhoz tircozö nemzettk legkiválóbbika- (Viharos tans.)

Az orosz munkásosztály Feriim Sztálin pártjának vezetésével 1917 októberében mta'mag történelmi üpstet- .et vitt véghez; áttörte a vi- ágimperializmu3 Iron ját;*’ megsemmisítette a burzsoázia hatalmát, a földkerekség egyhatodán szétzúzta a nemzeti gyarmati elnyomás láncait, Nem kétséges, hogy az orosz munkásosztály e-egüeé* ge nélkül országunk népei nem tudták volna megvédeni magukat a fehérgárdisták és az intervenciósok ellen, nem tudták volna felépíteni a szó* eiuUzn’ust. Ami piaiig azokat a népeket illeti, amelyek i muitl'üa nem mented: át a íapitalista fejlődésen, azok az orosz mpnkáeosztály taros é3 rendszeres segítsége uéikül nem tudták volna végrehajtani az átmenetet a kapitalizmus előtti gazdasási