Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. október (7. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-30 / 255. szám
Beszélgetés Kazinczi Máriával as ország; legjobb gyajtotssedőjével Barnghu.iú, mosolygós arcú leány hajol a g y apót cserjék i'ölé. Biztos képzel, egyetlen mozdulattal emeli ki az érett termést a gubóból. Minden mozdulata ügyes és gyors— Mennyit szed, navonta — «kérdezzük Kazinczi Máriát,, — mert őróla v«u szó, az orszá* g os gyaootszedési verseny első helyezettjéről-. — Hetven kiló a napi úttá9' teljesítményem. He szedtem 115 kdét is a leszedés idején — válaszolja mosolyogva egy (pillanatra felemelve a fejét. Egyetlen mozdulattal ledobja megtelt kötényét és máris szedi az előre felkötött köténybe a puha, fehér termést. I Alig lehet követni, olyan Uff or san halad a sorok között- Most arról beszél> hogyan Öntött el mostani teljesitmészemhárom múzsa és ej kilót szedtem le- Minden nercet ki akarok használni, hogy továbbra is első Ienyék az or. szágos versenyben- Búcsúzóul még elmondja. hogy eddi y 192 társának adta át a munkamódszerét. Most, Pafkovics Katalin versenykihívására úiabb 170 gyapot- szedőt tanít mea maid a kétkezes szedést módszerre. Az o tanítása nyomár máris huszonegyen szedtek 10 mázsán felül az állami gazdaságban. Lukács Rozália is az ő segítségével emelte fel átlagteljesítményét napi 60 kilóra. — Száz méter textilárura szóló kedvezményes vásárlási utalványt is kaptam már, ez 1800 forintnak felel meg — teszi hozzáElbúcsúzunk tőle. Keményen megszorítja kezünket az ország legjobb gyapotszedő- uője, Alig néhánv évvel ezelőtt még a kuláknak adta el erejét, ma már az egész ország büszkén emlegeti a nevét. És sokan az ő tanítása ée útmutatásai nvomán sokszorozzák meg az eredményüket a gyapotszedésben. Tabdi teljesítette, Soltszeutimre elmaradt verseny- vállalásában nyei g : —- Hosszú sora van annak — kezdi, miközben mindkét keze szinte villámként cikázik gyapotcserjétől gyapotcserjéig. — 19i7-ben Kiss Imre hutákhoz szegődtem el- Akkor 13 év fis voltam. Kora reggeltől, késő estig dolgoztam havi 50 forintért, meg kosztért, A téli hónapokban a hullik mé,7 ezt is sokalta és 30 forintra faragta le a bért. — Nem bírtam ezt az életet. Otthagytam « kulákot és idejöttem dolgozni a bácsborsódi étiami gazdaságba■ Itt megbecsülnek és szeretnek. Naponta több, mint kétszerany- II y it keresek jelenleg, mint a hutáknál eil y hónap alatt. —Mikor tért rá a kétkezes szovjet módszerrel I — 1950-be-n még ejy kézzel dolgoztam — válaszol anélkül, hogy feltekintene — alig szedtem navonta 15—20 kilót. Tavaly Bácsbokodon láttam egy bemutatót « szovjet szedést módról. Rátértem én is erre a módszerre és megháromszoroztam napi teljesítményemet. Hatvan kUón felül szedtem- Az idén már nagyobb gyakorlatra, tettem szert — í'Jy tudtam ezt a teljesítményt elérni. Mindkét kézzel dolgozom és a gyapotot négy ujjam egyetlen mozdulatával emelem ki. Csak akkor nyúlik a köténybe, ha már a kezem megtelt. Soha nem tömöm bele, mert a túlságosan teli kötény akadályoz « gyors munkában. Mikor a kötényein megtelt, egyetlen mozdulattal leoldom és a már előzőleg magamra vett köténybe szedek tovább- Kihasználom tehát a munkaidő mindén percét. j Szürkülni kezd- A nap lassan lebukik a látóhatár alá- '.Nemsokára az éi fekete lep let borít a tájra. Hacsak a holds ugar nem szaggatja szét a sötétség fátyolét ezüstszínű sugaraivalEbben bízik Kazinczi Mária is. .-—• A holdvilágnál is szedek h- mondja és szemei különösen csillognak, majd lelkesen folytatja — Pafkovics Katalin, a moháosssigeti állami gaz- dánig gyapotszedő mestere 3000 kilogramm gyapot leszedéséért hívott ki versenyre- Hus.zonhetedikén estig még 165 kilóval én vezettem- HuA kiskőrösi tárásban Tabdi és Soltszentlmrq városversenyben végezte az őszi munkákat, Tabdi navokkal előbb befejezte a vetést. Bolt szenti mr én sok méa a tennivaló. — Hogyan érte el eredményét Tabdi, — miért maradt el versenytársa?. I I &„e2dÄk ven verseny, amelv nem újkeletű. Két esztendő óta min" Jen gazdasási munkát versenyben végez a falu népe. — Tavaly az ország második községe lett a gabonabeadásban. idén is a megye legjobbjai között volt. A falu kommunistái járnak élen ebben s a tanács rájuk támaszkodva állandóan ébrentartia és fokozza ezt a versenyszellemet, A- falu dolgozó parasztsága összetart, együtt oldja meg a nehézségeket. így küszöbölték ki mindjárt az őszi munkák megindulásakor a vető- inaghiányt, kölcsönösen kisegítették egymást a fogatokkal is, A pártszervezet és a tanács erélyesen felvette a kai-eot a síránkozókkai szemben. ^ Kisg.yűlések, paraszt, gyűlések sorain figyelmeztette a dolgozó parasztságod bogy saját erejére kell támaszkodnia a vetőmag kérdésben. Számszerű adatokkal bizonyították be, hogy mennyit csépeltek- abból mennyit adtak be, mennyit őrlettek, tehát van gabona a faluban. Tabdi dolgozó parasztsága nem is várta a sluí. galambot. A versenytársak állandóan ellenőrizték egymás munkáját, megbírálták a hanyagokat, a tanács pedig a pártszervezet erejére és se. gítségére támaszkodva kezében tartotta a verseny irányítását, (sarkallta, buzdította a dolgozó narasztokat. S a vetések befejezése után most Új jelszót tűzött ki a falu dolgozó parasztsága: november 7-re csak zöldelő vetéseket és fekete mélyszántásokat akarnak látni a határban, minden szál kukorica- és napraforgósz;u'at betakarítanak az udvarokbaSolfszentimrén 1 szervezet és a tanács későn ébredt fel. A dolgozó parasztok nem gondoskodtak időben a fogatok kijavításáról, a vetőmagkér- dés megoldásában nem támaszkodtak - saját erejükre, csodára, állami segítségre vártak. A sonánkodássa’. a járáshoz való szaladgálással sok idő eltelt. A tanács ahelyett, hogy ezt meggátolta volna, maga is" eírt, sopánkodott a nehézségek miatt. A pártszervezet és Bek elvtárs párttitkár végül is erélyesen hozzákezdett ennek a zűrzavaros állapotnak felszámolásához. A_ munka most már többé-kevésbbé lendületesen folyik, de ez az ütem még mindig nem eléír ahhoz, hogy a kezdeti tétovázások miatt kiesett időt pótolja, A pábi gépállomás, amelynek elsőrendű kötelessége lenne ezt az úi terme]őszövetko- zeti községet támogatni, sziu- tén nem ad kellő segítséget. Különösen a munkák megindulásakor volt ez tapasztalható. nem érkeztek meg időben és kellő számban a gépek. S a uáhi gépállomásnak van most leginkább módjában, bogy meggyorsítsa az őszi munkák végzését. Harcoljon a gépállomás minden Solt- szentimrén dolgozó traktorig- tája, hogy az új termelőszövetkezeti község gondos, karai vetéssel alapozza meg a jövőévi jó termést, szántsa ülik éjjel-nappal, segítsék, ne vejlék. buzdítsák az új csoportok tagságát. Harcoljanak a gépállomás mezőgazdásza- is azért, hogy minden csoport alkalmazza a keresztsoros vetést és a többi új agrotechn! kai eljárást. Mindazok a községek Pedig, ahol még elmaradás van az őszi munkában, használja fel, az élenjárói:, a versenyben e]sök tapasztalatait, ültessék át azok módszereit a helyi viszonyokra. Mindent kövessenek el, hoOy a november 7"re tett versenyvállalás ne üres formaság maradjon, hanem határidőre teljesített fogadalom. A laza munka fegyelem gátolja a bajai gépállomás őszi tervteljesítését A bajai gépállomás lemaradt az őszi tervteljeeítésben- A vetőszántás tervét a műit bét végéig 54 t-zázalékig teljesítette. A vetést pedig csak IS százalékig. A gépállomás legjobb brigádja, a Kossuth, sem érte el az 50 százalékot- A lemaradás egyik legeir yosabb oka a laza munkafegyelem- Révész Emil trakto. ■os például munkáját _ nem ig y ezer. abbahagyja ésjgözolatlanul több naojg távolmarad. így érthető, hogy őszi tervét csak 4 százalékban teí, jesítette. Bódi Márton traktoros hasonlóképpen hanyag munkát végez- A napokban két teljes napig igazolatlanul távolmaradt a munkából. A gépállomás igazgatója eddjg nem élt törvényadta jogaival az igazolatlan mulasztókkal szemben. Pedig ezek gátolják a tervteliesitést, az őszi szántás és vetési munkákat. Ezért pedig a gépállomás igazgatója, de egész vezetősége felelős- Felvilágosító munkával, a hanyagok feleiősségrevonáeával gondoskodni kell a gépállomás vezetőségének arról, hogy biztosítsák a folyamatos munkát és igyekezzenek meggyorsítani az őszi szánt ás-vetéstTakarékoskodj a villannyal! üzIMrditsuk meg falun a5B állami fegyclsiiet A gabonabegyiijtés sikeres végrehajtása mind gazdasági, mind politikai szempontból nagyjelentőségű feladat. Politikai síkon a gabonabegyiij" téssel erősítjük a munkásparaszt szövetséget. Megfe- elő állami készletek biztosítása pedig minden dolgozó érdeke. Érdeke azért, mert évről- évre többet kap a nép államától- Az ötéves terv beruházásai segítik gyarapodását, A műtrágya, traktorok, bekötőutak, az úi mezőgazda- sági eszközök mind mind segítik, hogy no rabszolgája, hanem ura legyen a földnek. így többet termelhet, másrészt az ötéves terv új munkaalkalmakat teremt és így a dolgozó megszabadul a munkanélküliség rémétől is. Az ötéves terv nyomán több terem hazánkban,, emelkednek a termésátlagok. A termékek beadása pedig azt jelenti, hogy az országot ellátjuk kenyérrel é<s a többi szükséges élelmiszerrel. A beadás közvetlen érdeke a dolgozó parasztoknak, mert a városok, az üzemek- dolgozói, a felsőbb iskolák hallgatói között ott vannak az ő hozzátartozói, fiai. leányai i«- És mit szólna Varga Sándor- oé Kmebián, ha katonafia azt írná, begy aznap nem kaptak ebédet,: mert szülei nem teljesítették a beadást. És hány iiyen szülő van a megyében, akinek fiai katonák? A kapások és az élőállatbo* gyűjtés még azt is jelenti, hogy boltjainkban több a bús, több a zsír. De ennél még többet: vau bőségben láóbelj és egyéb ellátás is. A beadási tervek teljesítése azt is -c enti, hogy a község megkapta a szabadpiac jogát. Ez az egész falu előnye, mert feleslegeiket magasabb áron adhatják el. Akik nem termékek eleget, azok ott szükségleteiket pénzért kielégíthetikMind azokból az következik, hogy aki elrejti, elfeketézi az álhinyiak járó terményt, az megkárosítja az államot. Az állam pedig maga a dolgozó nép. A mi államunk hús a nép húsából, vér a nép véréből- Aki ennek az államnak törvényeit, rendeletéit megsérti, a nép húsába, saját búsába vág- Aki a mi államunk fegyelmét lazán kezek, vagy semmibe veszi, a nép ügyét, saját magát veti meg és károsítja meg -— vagy tudatos ellenségünk. Ne feledjük el, hogy az osztálvhareban a fegyelmezettség a siker egyik legfontosabb feltétele, Az állami fegyelmet azonban nem elég megkövetelni, A fegyelemre rá kell szoktatni, rá kei] nevelni az embereket- Ebben pedig fontos szerep jut népnevelőinknek. Mit tudatosítsanak népnevelőink az állami fegyelem megszilárdítása érdekében a begyűjtés vonalán? Azt, hogy a begyűjtési rendelet szerint a beadási kötele. zeitsétJ teljesítése minden szükségletet megelőz. Ez azt jelenti, liogv az első az állam, azaz nem egyesek, hanem az egész dolgozó parasztság és egész népünk érdeke. Ezért a beadás teljesítésében semmiféle alkunak helye nincs- A termelőszövetkezetei,- is csak az esetben oszthatják ki a közös jövedeimet. ha eleget tét' tek az állam iránti kötelezettségnek, Ez a biztosítéka a* ország és azon felül a falu ellátásának. Sokan azt kérdik, hogy milyen termékből teljesítsék beadásukat? Mit szólnánk,' ha az üzletekben csak másod- és harmadrangú árukat kaphatnánk? Hogy lármáznának azok, akik csak silány terméket szeretnének beadni! Ha az üzletekben a legjobb minőségű árut akarjuk, akkor csak természetes, hogy a beadási kötelezettséget a legjobb minőségű termékből kelt teljesíteni. így biztosíthatjuk azt. hogy a boltban a legjobb árut kapjuk- Az áruk tömkelegét láthattuk a kiskőrösi, majd a félegyházi vásáron. De láthatjuk népboit* iáinkban, a kecskeméti, fél- egyházi vagy a bajai áruházakban ÍSj Népnevelőnknek tudatosítani kel! azt is, hogy a faluban senki se legyen adósa fíz államnak. Sok községben folyik a harc, hogy mindenki mielőbb rendezze az évi beadását. Sokan jelentik be a, most folyó békeki sgyűlése- ken.' hogy teljesítették be? adásukat. Ezek a tettek mu") tátják meg, hogy ki milyen» békeharcos. ^Helvécián kettő* Ágasegybázáp pedig már egyt utca van; ahol mindenki tel-j jesítette a haza iránti kötelességét. A dolgozók ezeket „békeutcának” nevezték el. Népnevelőink mutassanak rá arra, hogy a fatusi, ősz- tályellenséa a begyűjtés tér, jesítésének szabotálásávat a dolgozók téridőét akarja gyen* oíteni, A kuláknak nem érdeke, hogy az ország, a falu épüljön és el legyen látva iparcikkel és élelemmel. Neki! az lenne jó, ha most is spekuj lálhatna a dolgozó parasztos bőrére, mert ezt csinált^ egész életében. Most ezt nemi teheti, azért uszít a beadó?» ellen- Leplezzük le a kuláUoh népellenes cselekedeteit. A begyűjtés sikere nem Imii önmagától az ölünkbeÁ Ezért még sokat kell ten, nünk. Ezért fontos, hogy top vábbszélesítsük a versenyt4 Erre pedig legalkalmasabbak! a kisgyűlések, a csoportos! összejövetelek- Ezeken és 3 bckekisgyűiéeeken a dolgozók vitassák meg a béketetteket tegyék meg felaján.á* »alkat. A napokban mindenütt megyénkben néonevelőértekez- leteket tartunk. Ezeken be”1 széljék meg népnevelőink a* állami fegyelem megszilárdítását a faiun. Tanulmányozzák a Népnevelő 10, számában megjelent cikket az állami fegyelem megszilárdításának további feladatairól a falun. Az osztálykarc nap nap után éleződik. Harcos fegyelmezettségre, az állami fegyelem betartására és betartatására most nagy _«züí> ség van. Tegyük az állami fegyelemért vívott harcot a tömegek és vezetők közös ügyévé —- így ez a harcunk is győzelemmel fog végződni. A traktorok hősei : Legjobb gépállomások: Kun- szentmiklós, Pábi, Harta, Dunu- vecse. K>skunmajsa, Legjobb brigádok ; hartai Béke, púin Ifi, kunszentmiklósi Dózsa, dimavecsei Szabad Május 1, borotai Szabadság. Legjobb traktorosok : Tóth László Harta, Papp József Soit, Amán József Iíorota, Kiss István Bácsalmás, Török Pál Kocs. kentét. Akik lemaradlak : Legrosszabb gépállomás: Táz- iár, Csátalja, Tompa, Mélykút. Vaskút. Legrosszabb brigádok: kerekegyház! Kollár, császártöltési Lehoczki, mélykúti GyeH-ai, tompái Hámán, vaskút! Ifi. Legrosszabb traktoristák : Bagó Sándor Császártöltés, Ungor Sándor Vaskút, Polgár János Szabadszállás, Tüske La j * Mélykút, Fiiok János Bác.sal más.
